Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-06 / 80. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÁÖ 1961. április 8, Vetés előtt is pusztítsuk a gyomnövényeit — Tengelici tapasztalatok — kanások l Hétezer fej salátát és 1500 csomó “ ' retket exportál a faddi Lenin Tsz Az Állattenyésztési Kutató Intézet Alsótengelici Kísérleti Gazdaságának üzemgazdászával, Volk Jánossal beszélgetünk. Az üzemgazdász miközben a munkaerő- megtakarításről beszél, egy érdekes helyi tapasztalattal hozakodik elő. — Nálunk ilyenkor, tavasszal legalább kétszer simítózunk és kétszer fogasolunk a kései kapások vetése előtt, s ez egy kapálással felér. Azért mondom el, mert szeretném, ha tapasztalatainkat a termelőszövetkezetek is átvennék. — Tavaszi előmunkálataink okkor kezdődnek, amikor a talajra rá lehet menni, és a kapások elvetése előtti héten fejeződnek be. Egyik héten simítózunk, a másik héten fogasolunk. Az általános szokást a vetés előtti, egyszeri simítózást és fogasolást megszegtük, s ebből nagy hasznunk származik. Hogy miért? Majd azt is részletesen elmagyarázom. — A többszöri simítózással a talajt lezárjuk, s elérjük, hogy a nedvességet megőrizhetjük. Ezek a műveletek a későbbi munkához is biztosítják a talaj porha- hanyósságát. • — A talajban csírázásnak inA paksi járásnak a tanyai fiókkönyvtárakkal együtt 29 könyvtára van. Az elmúlt évben létesült Paks-Ujváros, a Paks-Biri- dult gyomnövényeket tönkreteszi I tói és a Dunaföldvár termelőszöide.ién, csodálkoztak, hogy feltűnően kevés a kukorica között a gyom. — Vannak, akik a gyakori tavaszi simítózást és fogasolást költségesnek tartják. De számoljunk csak! Mi a költségesebb? Ha tavasszal egy esetben többet simítózunk és fogasolunk, vagy ha egyszer több kapálást kell végrehajtatnunk? — Végezzünk olyan számításokat. amelyeket a termelőszövetkezeti gazdálkodásra is lehet vonatkoztatni. Egy hold kézi kapálása három munkanapot vesz igénybe. A három munkanapért 90 forintot számíthatunk. Egy hold simítózási, vagy fogasolási ideje lófogattal két óra. Ha a lófogat költségeit számítjuk, nem tesz ki többet 24 forintnál. — Ez a gyakori tavaszi simító- zás és fogasolás eltér az általános szabályoktól. Sokan talán kétkedve fogadják eredményeinket, amelyeket ezáltal a kapások vetés előtti gyomtalanítása terén elértünk. Mi csak azt mondhatjuk, hogy aki nem hisz a szónak, az jöjjön el hozzánk, és saját szemével meggyőződhet eredményeinkről. Ez tulajdonképpen megelőző orvoslás! A megelőző orvoslás pedig betegségek esetében is a legjobb. A ki nem nőtt, csírájában elfojtott gaz nem jelent komoly veszélyt. — Termelőszövetkezeteink közül volt egy-kettő, amely a múlt évben »nem bírt« a gazzal. Aki átveszi a mi módszerünket, annak megkönnyebbül a munkája. Egy kapálást takaríthat meg! ÍH) Egy év alatt 24,5 százalékkal emelkedett az olvasék száma a paksi járásbaa a simító és a fogas. Meggátolja fejlődésüket. Ezért mondhatjuk, hogy ezek az élőmunkák felérnek egy kapálással. Akik meglátogatták gazdaságunkat első kapálás vetkezeti fiókkönyvtár. A könyv tárak könyvállománya 1960-ban 4877 kötettel gyarapodott A beiratkozott olvasók száma az elmúlt év végén 6531 fő volt, a jáhíref Az MSZMP Gyönki Járási Bizottsága Simontornyán tartotta legutóbbi vb.-ülését. Az ülésen a simontornyai Kossuth Tsz párt- szervezetének munkáját tárgyalták. ♦ A gyönki járásban a miszlai Búzakalász Tsz, a simontornyai MÁV, a gyönki gépállomás, a ke- szőhidegkuti MÁV, a simontornyai községi és a Tolnanémedi Kendergyár pártalapszervezete tartott taggyűlést az elmúlt héten. * A szekszárdi járásban az elmúlt hét folyamán a politikai gazdaságtan tanfolyamok kivételével zömében befejeződtek a politikai oktatások. Általában az üzemi oktatások voltak a legszervezettebbek, * A bonyhádi járás pártalap- szervezetében taggyűléseket tartottak az elmúlt héten. A taggyűléseken a tavaszi munkák helyzetét és a pártépítéssel kapcsolatos tennivalókat tárgyalták meg. Az első napirendi pont tárgyalásán részt vettek a párton kívüli tsz-agronómusok és brigádvezetők is. Szocialista brigádot avattak Mázán A múlt év júliusában közöltünk riportot arról, hogy a mázai bányaüzem gépműhelyében öt munkás elhatározta, munkaversenyt indít a szocialista cím elnyeréséért. A napokban ünnepelt a műhely, a bányaüzem: az öt munkás állta szavát, teljesítette vállalását, szocialista brigád címmel tüntették ki őket. Rétfalvi János brigádvezető így vélekedik a kitüntetésről: — Annak idején öten vállaltuk, hogy a szocialista címet kiérdemeljük. Betartottuk szavunkat, S a brigád tagjai: Tolnai Béla. „Ünnepi“ balesetek Az elmúlt ünnepek egyebek között közlekedési balesetekben sem szűkölködtek. Szekszárd környékén a 6-os műúton összeütközött egy motor- kerékpár és egy személygépkocsi. A gépkocsit Jakab Endre tolnai, a motorkerékpárt pedig Harmat István kisteleki lakos vezette. Jakab Endre ittas állapotban vezette a gépkocsit, Harmat István pedig nem adta meg az előírt elsőbbséget a gépkocsinak, így mindkettő ellen eljárást indított a rendőrség. A baleset során jelentős anyagi kár keletkezett. Jákli László dunaföldvári lakos motorkerékpárjával ittas állapotban közlekedett Dunaföldvár községben. Nekihajtott a szabályosan közlekedő Dór Imre kerékpárosnak, aki könnyebb sérülést szenvedett. Jákli ellen megindították az eljárást, Wascher Bálint, Stölker József és Gender Márton, és természetesen a brigádvezető. Rétfalvi János úgy határoztak: az idén úgy dolgoznak. hogy a megtisztelő, kitüntető címet továbbra is viselhessék. I. L. Máza rás lakosságának 12,6 százaléka. Az olvasók foglalkozás szerinti megoszlása: 10,9 százalék munkás, 20,4 százalék paraszt, 7,8 százalék értelmiségi és 60,9 százalék egyéb, az utóbbi kategóriából 45,4 százalék a tanulók száma. Á kölcsönzött kötetek száma 131 209. Ha könyvtáraink tevékenységét a megelőző év adataihoz hasonlítjuk 24,5 százalékkal emelkedett az olvasók, és 17,4 százalékkal a kölcsönzött kötetek száma. 1961-ben két új fiókkönyvtárat létesítünk: Gerjen-Kovács majorban és Dunaföldváron. Tavaly tíz író-olvasó találkozót rendeztek. • Dunaszentgyörgy községi tanácsa megyei hozzájárulással két helyiségből álló könyvtárat épített. Mind az olvasó, mind a kölcsönző helyiséget be is bútorozta és 10 000 forint értékben új könyveket vásárolt. A nagydorogi községi tanács az elmúlt évben sokat áldozott könyvtára fejlesztésére. Nyolcezer forintért új könyveket, ezen kívül függönyöket, térítőkét és linóleumot vásárolt. A könyvtár igényeinek megfelelően állították be költségvetésükbe más községek is a könyvvásárlási keretet, Bölcskén például 6000, Madocsán 5200, Dunaföldváron 5000, Dunakömlődön 4100, Németkéren 3000, Gerjenben 2500 forintot. Szederkényi Lászlóné járási könyvtárvezető Amint már lapunkban is hírül adtuk, a faddi Lenin Tsz kertészetében 360 melegágyi ablaküveg alatt zöldellnek a bokros saláták. A korai salátákból 7000 fejet exportálnak Párizsba és Londonba, fejenként 3 forintért. Türk Tibor kertészeti agronómus. Eigner György, a tsz párttivkára és Schilli Károly a MÉK agro- nómusa válogatják, minősítik a salátát, készítik elő a hosszú útra. A retket Prágába és Berlinbe küldi a Lenin Tsz. Százhúsz ab lak alatt 20 000 retek növekedik. Ebből 1500 csomót küldenek exportra, csomóját 3 forint 20 fillér, illetve 3 forint 60 fillérért. Csendes Irénke gyönyörködik a díónyi nagyságú piros retkekben. Élénkült a KISZ-élet a bonyhádi járásban A KISZ megyei végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén Bonyhá dón értékelte a járási KISZ-bi- zottság munkáját és értékes tapasztalatokkal látta el a járás kiszistáit. A segítség eredményeképpen felélénkült a KISZ-élet a bonyhádi járásban. Tevelen 30 fiatal vett részt az ifjúsági park építésén. Nagyvejkén a kiszisták 35 ezer facsemetét ültettek el. Bátaapátiban és Cikón a KISZ-fia- talok sportpályaépítésbe kezdtek. Izményben, Kisvejkén, Váralján, Cikón, Győrén, a zombai Vörös Csillag és Parasztbecsület Termelőszövetkezetekben á KISZ- szervezetek szocialista szerződést kötöttek a tsz vezetőivel. A szerződések alapján a KlSZ-szsrve- zetek meghatározott munkaegység-mennyiség teljesítését vállalták a csúcsmunkák idején. Jtla is, mayáénak tudja őket a cipőgyár AMBRUS MIHÁLY ÉS DO- NÁTH DÉNES bevonult katonának — ugye ez még semmit sem mond? Ambrus Mihály és Donáth Dénes a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói voltak — ez sem mond semmit. Mindketten kiváló munkások voltak, mindkettőjüket Pestre küldte a gyár annak idején, s onnan tértek vissza Bonyhádra; Donáth aljaköri beugró lett, vagyis mindig kulcsfontosságú gépen dolgozott, Ambrus a rá- mázókhoz került, ő is szintén kulcsfontosságú gépekre került, mindig ahová kellett — ez mar többet mond, de még nem mindent. Mindketten vezetőségi tagjai lettek a KISZ-szervezetnek, Donáth lett az Ifjú Gárda parancsnoka, de Ambrust is az élgárdához számították — ez már megközelíti a két fiatal hiteles portréjának rajzát. A GYÁR MA IS MAGÁÉNAK TEKINTI a két fiatalt. Nemcsak azért, mert itt nőitek felnőtté, nemcsak azért, mert itt váltak kiváló dolgozóvá, nem csak azért, mert annyi termelési értéket adtak az évek során a gyárnak, hanem ... hanem magam sem tudnám, miért — ők ide tartoznak, őket ide számítják és ők ide is számítják magukat. Miért? Ki tudná ezt szavakba önteni? Könnyű azt leírni, hogy: a munka szeretete, a munkahely szeretete, a közösség ereje és így tovább ... ezt csak érezni lehet. De érezni, azt nagyon! Értékelték a bonyhádi cipőgyárban is az utolsó negyedévi munkát. És az értékelés során kiderült, hogy Ambrus Mihály is, Donáth Dénes is »Kiváló dolgozó« lett. Jelvényes. Még ebben is kevés lenne a szenzáció, noha korunk kiemelkedő eseményének számít minden egyes kitüntetés, hiszen az egyszerű emberek nagyságát, nagy- rendűségét bizonyítja, de ez a két fiatal nem volt itthon, hogy részese lehetett volna az ünneplésnek, hogy átvehette volna a csillogó kitüntetést. Ök valahol a határon őrzik ugyanazt, amiért itthon dolgoztak — a hazájukat —, határőr mindkettő. S van-e különbség a két munka között? Semmi. Bár most nem termelnek új értéket, egy fillérnyit sem, de védik azt a sokat, amit ők adtak eddig, s amit munkatársaik adnak most Egymás nélkül meg nem lehetnének, csak együtt, de ők ezt így nem is mondanák, mint ahogyan az újságíró papírra- veti, mert számukra ez a világ legtermészetesebb dolga. Őrzik a hazát, őrzik a Bonyhádi Cipőgyárat. DE ITT A KITÜNTETÉS, amely őket illeti, s amelyet most át nem vehetnek, mert u szolgálat a távolba szólítja mindkettőjüket. Ekkor segít — nem. nem segít, hiszen kötelességét teszi csupán — o gyári vezetőség. Autóba ül az igazgató, a párttitkár és a KISZ- titkár, magukkal viszik Ambrus Mihály édesapját is, aki szintén a Bonyhádi Cipőgyár dolgozója, hogy majd ott, a mostani »munkahelyén«, a laktanyában, bensőséges ünnepség keretében adják át a »Kiváló dolgozó« jelvényt. így történt, ennyi a történet. És valóban csak ennyi? Nem, azt hiszem sokkal több! Talán abban foglalható össze, amit Cziráki, személyzeti vezető mon dott: — Nem váltunk el tőlük, hiszen visszavárjuk őket. Vagy ahogy én fogalmaznám meg: — A Bonyhádi Cipőgyárhoz nemcsak addig tartozik valaki, amíg a gyár számára termel értéket, hanem akkor is, ha pillanatnyilag más• helyen teljesíti a kötelességét, hiszen ugyanazért a célért küzd itt is, ott is. — És az emberek megbecsülése, ez is benne van ebben a történetben. Bár mindenhol így lenne. Majd elöbb-utóbb, mindenhol így lesz! (LETENYEü