Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

I VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYES ÜT JETEK! r Szombat 1961. április 1. XI. évfolyam 78. szám * ÁRA: 50 FILLÉR Második lett a KISZQV-ök közti országos versemben a Tolna megyei KE8ZÖV Pénteken délután ünnepséget tartottak a Tolna megyei KT- SZÖV-nél, abból az alkalomból, hogy a »Kiváló KISZÖV« címért folyó országos versenyben a múlt évi eredmények alapján a Tolna megyei szövetség a második he­lyezést érte el. Mivel az első az egyik budapesti KISZÖV lett, a vidékiek közül a legjobb a Tolna megyei KISZÖV volt. Ferenczi - Tibor elvtárs. az OKISZ elnökhelyettese köszön­tötte az OKISZ vezetősége nevé­ben az ünnepség résztvevőit, meg­emlékezve hazánk felszabadulá­sának tizenhatodik évfordulójá­ról, majd átadta a második helye­zésért járó díszoklevelet és a vele járó kétezer forint pénzjutalmat. A KISZÖV dolgozói nevében Gyerő András elnök vette át az oklevelet és jutalmat. Hétvégi a mözsi Új Munkaegységelőleg az ünnepekre A határban és az irodában egy­aránt szorgos munka folyt e hét elején Mözsön. Az Uj Élet Tsz adminisztratív dolgozói munka­egységet összesítettek és pénzt számoltak. Az ünnepekre ugyanis munkaegység-előleget fizetnek a közös gazdaságban. A januári és- februári munkateljesítmények alapján 172 000 forintot osztottak ki a szövetkezet tagjainak. A neki járó összeget már mindenki felvette, sokan ebből vásárolnak be a háromnapos ünnepre. Földben van a korai étkezési burgonya Mözs határában évtizedek óta termelnek korai étkezési burgo­nyát, amiből júniusban már szál­lítanak is a piacra. Az Uj Élet Tsz határában is harminc holdon termelnek korai burgonyát az idén. A vetőgumókat, 310 mázsát előcsíráztatták és napokkal ez­előtt a földbe rakták. De termel­nek a közös gazdaságban ősszel beérő étkezési burgonyát és vető­magnak való burgonyát is, össze­sen 150 holdon. A héten a kései étkezési burgonyát ültették — gépekkel. A munka ma is teljes tempóval folyik. A főagronómus szerint az ünnepekig a burgonyá­nak több mint a felét kiültetik. / A közösből kapnak anyakocának valót a tsz-tagok A burgonya mellé hús is dukál. Ezt pedig a mözsi Uj Élet Tsz-ből sem tudnak annyit adni, amire mondhatnánk, hogy elég. Segíte­nek hát a feltételét megteremteni annak, hogy a közös mellett a háztáji gazdaságokból is több húst adjanak az idén, mint az el­jelentés Élet Tsz-ből múlt esztendőben. A módja egy­szerű. A szövetkezet — az Állat­forgalmi Vállalaton keresztül — anyadisznónak való süldőket adott a tagok háztáji gazdasá­gába. A hét elején harmincöt 106 kilós átlagsúlyú anyakocának való süldőt adtak ki így a tagok­nak. De még huszonegy anyadisz­nónak valót adnak a -tagoknak a közösből az idén Mözsön. A háztáji gazdaságok a szarvasmarha­tenyésztés fellendítéséért Mözsön a termelőszövetkezet célul tűzte ki, hogy egyetlen nö­vendékborjút sem enged kivinni a faluból, mert a közösben fel akarják lendíteni a szarvasmar­ha-tenyésztést. A háztáji tehenek borjait a közös gazdaság megvá­sárolja, napi áron, készpénzért, amit saját erejű beruházásából fizet ki a szövetkezet. A közel­múltban 12 növendék-szarvafcmar- hát már megvett a szövetkezet a tagoktól és még négyszerennyit terveznek megvásárolni az év vé­géig. A továbbtenyészsésre alkal­masakat megtartják a gazdaság­ban, a többit pedig, mint hízott­marhát értékesítik. Fejessaláta és retek a zöldségboltban. Az a mözsi háziasszony, aki húsvétkor a sonkát retekkel akarja az asztalra tenni, vagy friss salátát iktatott az ünnepi ebéd mellé, nem kell azon töp­rengnie, hogy hol szerzi be. Ko­sárrab a karján irányt vesz a ter­melőszövetkezet zöldségboltjához és megvásárolja. A gazdaság ker­tészetében termelt p'imőr-'a’át'i- ból és korai retekből ’-gve^is küldtek az elmúlt napokban Pá­rizsba, Londonba. Prágába és bel­földre, de maradt otthon is. S ezt a szövetkezet zöldségboltjában árusítják. Új kultúrotthon Pusztahencsén Elkészült az új pusztahencsei kultúrotthon. A község lakossága hosszú időn keresztül szorgosko­dott a tanács irányításával a kul­túrotthon megépítésén. A költsé­gek nagy részét a községfejlesz­tési alapból fedezték, de az állam is jelentős összeggel járult hozzá a kultúrotthon felépítéséhez. A modern kultúrotthon körülbelül egymillió forintba került. Puszta- hencse, a megye egyik legkisebb községe, de most már olyan szép kultúrotthona van, hogy sok na­gyobb község nem dicsekedhet hasonlóval. Április 3-án, este kerül sor a kultúrotthon ünnepélyes megnyi­tójára. Közlemény a varsói szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről A varsói barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtá­si szerződés tagállamainak poli­tikai tanácskozó testületé 1961. márciusában Moszkvában rendes ülést tartott. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselői minőségben részt vettek: Az Albán Népköztársaság ré­széről Beqir Balluku, a minisz­tertanács első elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Koco Teho- dosi, a minisztertanács elnöke, Behar Ahtylla. külügyminiszter; A Bolgár Népköztársaság ré­széről — Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első tit­kára, Anton Jugov, a miniszter- tanács elnöke. Ivan Mihajlov, a minisztertanács elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Karlo Lu- kanov külügyminiszter, Ceko Monov, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság részéről Antonin No­votny, a CSKP Központi Bizott­ságának első titkára, államelnök, Wiliam Siroky kormányelnök, Oía kar Simunek kormányelnökhe­lyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Bohur-i,- Lomsky hon­védelmi miniszter, Václav Da­vid külügyminiszter; A Lengyel Népköztársaság ré­széről — Wladyslav Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának cl ső titkára, Jozef Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke, Stefan Jendrychoxwski, az Állami Terv­bizottság elnöke, Marian Spyc- halski honvédelmi miniszter, Adam Rapacki külügyminiszter; A Magyar Népköztársaság ré­széről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára. Münnich Ferenc, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Sík Endre külügyminisz­ter, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, Tóth Lajos vezérőr­nagy, Jávor Ervin alezredes; A Német Demokratikus Köz­társaság részéről Walter Ulb­richt, az NSZEP Központi Bi­zottságának első titkára, az Ál­lamtanács elnöke, Erich Honec- ker, az NSZEP Központi Bizott­ságának titkára, Lothar Bolz, mi­niszterelnök-helyettes, külügymi- noszter, Heinz Hoffman honvé­delmi miniszter; A Román Népköz-Aesaság ré­széről Georghe Georghiu-Dej, az MRMP Központi Bizotságának első titkára, az Államtanács el­nöke, Ion Gheorghe Maurer, a minisztertanács elnöke, Leontin Salajan, honvédelmi miniszter, Gheorghe Marin Gaston, az Ál­lami Tervbizottság elnöke, Cornel Manescu, külügyminiszter; A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége részéről N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, a minisz­tertanács elnöke, R. J. Malinov- szkij honvédelmi miniszter, a Szovjetunió marsallja, V. V. Kuz- nyecov, a külügyminiszter első helyettese. Az ülésen megfigyelői minő­ségben részt vettek: A Kínai Népköztársaság részé­ről Liu Hsziao, a KKP Központi Bizottságának tagja, a Kínai Nép- köztársaság moszkvai nagyköve­te; A Koreai Népi Homokra íikus Köztársaság részéről Kim Kvng Hjop, a KMP Központi Bizottsá­ga elnökségének tagja, a minisz­tertanács elnökhelyettese, honvé­delmi miniszter, Coj Kvang a lé­gierők parancsnoka, Liu Djan Szik külügyminiszterhelyettes; A Mongol Népköztársaság ré­széről J. Cedenbal, az MNFP Központi Bizottságának első tit­kára, a minisztertanács elnöke, Zs. Lhangvaszuren, honvédelmi miniszter, P. Sagdarszuren kül­ügyminiszter. Az ülésen részt vett Ama Grecsko. a Szovjetunió marsallja, a varsói szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnoka is. Az ülésen Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársa­ság Államtanácsának elnöke, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első tit­kára elnökölt. A politikai tanácskozó testü­let ülésének résztvevői a teljes kölcsönös megértés és egyetértés légkörében átfogó eszmecserét folytattak a nemzetközi esemé­nyek legutóbbi alakulásával ösz- szefüggő kérdésekről és ezzel kapcsolatban megvizsgálták a a varsói szerződés tagállamainak az európai és a világbékc bizto­sítására irányuló intézkedéseit. A politikai tanácskozó testület támaszkodott a kommunista és munkáspártok novemberi értekez­letének elméleti cs politikai kö­vetkezteléseire, történelmi jelen­tőségű okmányaira, amelyek vá­laszt adnak a békéért és a há­ború elhárításáért folyó harc leg­égetőbb, életbevágó kérdéseire. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői megelégedés­sel állapították meg, hogy a po­litikai tanácskozó testület (1960. februárjában megtartott) előző értekezlete óta eltelt időszakban a szocialista tábor országai újabb kimagasló eredményeket értek el a gazdaság, a kultúra, a tudo­mány és a technika fejlesztésé­ben, népeik anyagi jólétének fo­kozásában, a két rendszer békés gazdasági versenyében. A külön­böző társadalmi rendszerű álla­mok békés együttélésének leni­ni politikája, a szocialista tábor országai békcszerető külpolitiká­jának eredményeképpen újabb fontos győzelmeket aratott: a le- igázott nemzeti függetlenségükért küzdő népek nemzeti felszabadí­tó mozgalmának csapásai' alatt folytatódik a gyarmati rendszer szétbomlása. Mérhetetlenül megnőttek a szó cializmus és a béke reális erői, amelyek meghiúsíthatják az im­perialisták támadó terveit és ki­vívhatják a tartós békét. Az ülés résztvevői egyszersmind megállapítják, hogy agresszív kö­rök további akadályokat gördí­tenek a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételének útjába, szembehelyezkednek azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a bé­keszerető államok a béke fenn­tartására és megszilárdítására tesznek. A NATO és a többi, támadó szellemű katonai csoportosulás im perialista tagállamai folytatják a fegyverkezési hajszát, fokozzák háborús előkészületeiket, újabb katonai támaszpontok létesítésére törekszenek Európában és a vi­lág más részein, növelik atom- és rakétafegyver-készlcteiket, ne­gyedik atomhatalomraá teszik a NATO-t. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország segítségével, erőlte­tett ütemben, hitlerista táborno­kok paraúcsnoksága alatt építi ki az agresszív nyugatnémet hadsere­get, ellátja atom- és rakétafegyve- rekkel, valamint egyéb korszerű tömegpusztító eszközökkel. Kato­nai támaszpontokat bocsátanak Nyugat-N émetország rendelkezé­sére más országok területén. Mindezeket a lépéseket különö­sen veszélyessé teszi az a körül­mény, hogy Nyugat-Németország kormánya egyfelől mindegyre te­rületi igényekkel lép fel más álla­mokkal szemben, másfelől revans- propagandát folytat a nyugatné­met közvélemény körében. Nyugat-Németország a háborús veszély fő gócává válik Európá­ban. Az agresszív imperialista körök elkeseredett erőfeszítésekkel igyek szenek akadályozni a népek elő­retörését a béke, a demokrácia és a haladás útján. Az imperialista hatalmak mind gyakrabban folya­modnak közvetlen katonai erő­szakhoz, hogy Afrika, Ázsia és Latin-Amerika _ országaiban elfojt sák a terebélyesedő nemzeti fel­szabadító mozgalmat. Ezt bizo­nyítják a gyarmattartók Kongó­ban, Algériában, Angolában és Laoszban elkövetett gaztettei, va­lamint a Kubai Köztársaság el­len irányuló állandó provokációk. A varsói szerződés tagállamai nem maradhatnak részvétlen szemlélői az imperialista államok fokozódó háborús előkészületei­nek. A szocialista államok szaka­datlan erőfeszítéseket tettek és tesznek az általános és teljes le­szerelés megvalósításáért, a fegy­verkezési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi feszültség enyhíté­séért. A varsói szerződés tagállamai azonban a nyugati hatalmak újabb háborús előkészületei nyo­mán kialakuló helyzetből kiindul­va, sokoldalú véleménycsere so­rán összehangolták azokat az in­tézkedéseket, amelyeket védelmi képességük további erősítése és a világbéke megszilárdítása cél­jából szükségesnek tartanak. En­nek kapcsán a kommunista és munkáspártok novemberi értekez­letének abból a következtetéséből indulnak ki, hogy a háború ellen síkraszálló szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály vala­mennyi nemzeti felszabadító moz­galom és az összes békeszerető erők egyesített erőfeszítéseivel meg lehet akadályozni a háborút. A béke biztosítása érdekében el­engedhetetlenül szükséges a má­sodik világháború maradványai­nak megszüntetése, mégpedig oly módon, hogy mindkét német ál­lammal megkötik a békeszerző­dést, s ezzel ártalmatlanná teszik a nyugat-berlini veszélygócot Nyugat-Berlin demilitarizált sza­bad várossá tételével. A varsói szerződés tagállamai ünnepélyesen kijelentik, hogy to­vábbra is tántoríthatatlanul a bé­kés együttélés politikáját folytat­ják és a népek békéjének és biz­tonságának biztosítása céljából készek bármely pillanatban hoz­zájárulni a más államokkal ösz- szehangolt legátfogóbb intézkedé­sek megtételéhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom