Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-18 / 66. szám

TOLNAI MEGVET NÉPŰ .TS AG 1961. március 18. Gizenga miniszterelnök nyilatkozata a tananarivei értekezletről A nyugatnémet parlament elfogadta a fegyverkezési kiadások által felduzzasztott mammut-költségvetést Stanleyville (TASZSZ): A TASZSZ tudósítója felkérte An­tonie Gizengát, a Kongói Köz­társaság miniszterelnökét, fejtse ki a Kongói Köztársaság törvé­nyes kormányának álláspontját a tananarivei tanácskozásról. Gizenga kijelentette: — Kor­mányunknak az a véleménye, hogy Kongóban csak akkor tér­het vissza az élet a normális medrébe, ha teljesítik a követ­kező két feltételt: egyrészt a törvényes kormánynak új­ra meg kell kezdenie normá­lis tevékenységét a köztársa­ság egész területén, másrészt meg kell teremteni a kedvező feltételeket a kongói parla­ment működéséhez, hogy a parlament önállóan dönt­hessen a kongói nép sorsáról. Kaszavubu, Csőmbe, Kalondzsi és más dróton rángatott bábok félnek a nép elé állni, mert tud­ják, nem kerülhetik el a meg­torlást. Ennélfogva ezek az em­berek fel akarják darabolni az országot és ezt a szándékukat írásban is rögzítették a tanana­rivei tanácskozáson. Ámde aláírhatnak annyi pa­pirost, amennyit csak akarnak, az utolsó szót a kongói nép mond­ja ki. Ez a nép pedig már meg­mutatta a világnak, hogy helyt tud állni magáért. Nem érdektelen rámutatni azokra a manőverekre, amelyek­hez a Kongó keleti tartományá­ban működő ENSZ-képviselet ve­zetői folyamodlak. Az ENSZ egyik felelős hivatalnoka Stan- leyvilleben a központi kormány háta mögött tárgyalásokat kez­dett a tartományi hatóságokkal és rá akarta bírni őket, hogy küld­jék el képviselőjüket Tananari- vebe. Ez kísérlet volt a kongói nép szabadságáért harcoló erők egységének megbontására. Ez a kísérlet azonban teljes mérték­ben kudarcba fulladt. Felmerül a kérdés, miért ajánlják fel szol­gálataikat az ENSZ stanleyvillci képviselői azokhoz a kétes mes­terkedésekhez, amelyek a kon­gói nép ellen irányulnak. „A kongói törvényes kormány megbontását szeretnék elérni azok a célzatos hírek, amelyek szerint ellentétek lennének köz­tem és Lundula tábornok, had­seregünk főparancsnoka között” — mondotta Gizenga, a kongói törvényes kormány vezetője a kairói A1 Ahram tudósítójának. Gizenga nyilatkozatában meg­állapítja, hogy az imperializmus az álhírek terjesztésén kívül más eszközöktől sem riad vissza, hogy nyugtalanságot és zavart keltsen Kongóban. Ilyen kísér­let volt; bérenceinek tananarivei értekezlete is, amely nyíltan ki­állt a kongóiak hazájának szét- züllesztése mellett. „Éppen ezért — mondotta nyomatékosan Gi­zenga — nem valósulhat meg a béke Kongó földjén, amíg nem ül össze Kongó törvényesen meg­választott parlamentje és nem dönt az ország és kormányának sorsáról”. Nyilatkozatában Gizenga visz- szaútasította azt a lehetőséget, hogy a törvényes kormány had­seregének vezetésében az ENSZ katonai képviselője részt vegyen, mert — mint mondotta — ez a leghatározottabban el­lentétes lenne Kongó érde­keivel. Ezenkívül „mind a kongói nép, mind kormányának megsértését jelentené, ha az ENSZ megkerü­lésünkkel kívánna az említett mó­don „segítséget nyújtani” — han­goztatta Gizenga. Gizenga felhívta a figyelmet arra, hogy Kaszavubu azért tá­madja az ENSZ kongói parancs­nokságánál lévő afrikaiakat, hogy eltávolítsa őket beosztásuk­ból és így előkészítse a törvé­nyes kormány fegyveres megtá­madásának zavartalan lehetősé­gét. Ezzel összefüggésben — álla­pította meg Gizenga — súlyos felelősség hárul az ENSZ-re, mert nem hajtja végre a Bizton­sági Tanács kongói határozatát. D’ Aspremont Lynden gróf, a belga kormány afrikaügyi mi­nisztere csütörtökön Brüsszelben közölte, hogy kormánya „átfogó technikai segítségnyújtási prog­ramot” dolgozott ki kongói cél­jainak elérésére. A belga kor­mány meggyőződése — mondot­ta —, hogy a kongói nép „nem képes saját maga megbirkózni problémáival.” A továbbiakban bevallotta, —1 bár Kongó kormá­nya annakidején megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Bel­giummal — ma a kongói árulók hozzájárulásával Leopoldvilleben ismét működik belga diplomáciai misszió. Csütörtökön Csőmbe egy szó­vivője azzal kérkedett, hogy Bén­áéra észak-katangai helységet „felszabadították” és a balubák lakta három másik községet ..sem legesítették” — értsd a földdel tették egyenlővé. Á kongói parlament tagjai elítélik a tananarivei találkozót Leopoldville (MTI). A kongói képviselőház és szenátus több mint 40 tagú csoportja március 14-én Leopoldvilleben értekezle­tet tartott. A képviselők, illetve szenátorok egyöntetűen elítélték a tananarivei találkozót. Ugyan­akkor tiltakoztak a Tananarive- ben hozott határozatok ellen és küldöttséget választottak, amely felkeresi Kaszavubut és magya­rázatot kér tőle, milyen törvény, vagy parlamenti határozat alap­ján engedte meg olyan határoza­tok hozatalát, amely szöges ellen­tétben van az ország alkotmányá­val, a parlament állásfoglalásai­val és jogaival, valamint a Biz­tonsági Tanács és az ENSZ-köz- gyűlés döntéseivel. Az értekezleten azoknak a vi­dékeknek több képviselője is részt vett, amelyek Kaszavubu fő tá­maszpontjainak számítanak. A Kongói képviselők és szenátorok megállapították értekezletükön, hogy Kaszavubu tananarivei el­járásával önmaga fosztotta meg magát államfői tisztségétől, mert beleegyezett a Kongói Köztársa­ság megszüntetésébe, amelynek elnöke volt és megengedte egy olyan, teljesen törvénytelen és szélsőségesen zavaros belpoli­tikai helyzet kialakulását, amit senki sem ismerhet el. A tananarivei találkozó csak kongói politikusok egy csoportjá­nak összejövetelét jelenti, de semmiképpen a nép megbizottai- nak tanácskozását, mert a talál­kozó résztvevői nem a nép képvi­selői. Az értekezleten alakított kül- dötségnek még nem sikerült Ka- szavubuhoz bejutnia. Amerikai néger újságíró cikké Kaszavuburól és Kongóról New York (MTI). A Nation cí­mű folyóirat »Kaszavubu ára« cí­men közli Charles Howard néger újságíró cikkét Kongóról, Howard így ír: »Voltam Kongó­ban. Láttam az ott végbement eseményeket és azok mélyen nyugtalanítanak.- Kaszavubu tör­ténete a jogtalanság és a kegyet­len elnyomás folyamatának törté­nete. Kaszavubu diktatúrája az or­szág feldarabolásához és ahhoz vezetett, hogy Kongóban kitört a polgárháború«. Kaszavubu azokkal a belgákkal vette körül magát, akik több mint 80 éven át elnyomták és leigázva tartották honfitársait. Felájánlot- ta ezeknek, hogy térjeneK vissza a hatalomhoz, biztosította a dip­lomáciai sérthetetlenséget a belga tanácsadók, tisztek és azon sze­mélyek részére, akik hivatalos tisztségeket töltenek be a bírósági hálózatban, valamint az ország gazdasági életében. Kaszavubu módszeres kam­pányt indított az Egyesült Nem­zetek Szervezete lejáratásara, amelynek része, hogy az ENSZ egyes kislétszámú fegyveres egy­ségeire jóval nagyobb katonai egységekkel támadt rá. Egye.len szerv van, amely a kongói nép akaratát kifejezi s ez a pa^Jgfnept. A világ felhívással fordul az Egyesült Államokhoz. segítsen megtalálni és megbüntetni Lu- mumbának és harcostársainak gyilkosait. »Mi szerepet játszottunk a ször­nyeteg létrehozásában — írja cik­ke befejező részében a néger új­ságíró —, most az a kötelességünk az egész világgal szemben, hogv ez a szörnyeteg minél hamarabb lekerüljön a kongói nép nyakáról. Kongóban nem lehet béke addig, amíg Kaszavubu, Mobutu, Ileo és Bomboko hatalmon van, s amíg Csőmbe és Kalondzsi játssza a vezetőszerepet Kongó egyes ré­szeiben, mert ezek azok az embe­rek, akik a gyilkosságot politikai eszközzé tették Kongóban«. A szovjet—osztrák kulturális kapcsolatokról tárgyal Moszkvában Ausztria közoktatásügyi minisztere Bonn: (MTI) A nyugatnémet parlament pénteken harmadik ol­vasásban is elfogadta az 1961. évi költségvetést, amelyet a lapok »mammut-költségvetésként« jel­lemeznek. A költségvetési kiadá­sok összege idén rekordmagas­ságra emelkedik: meghaladja a 48 milliárd márkát és közel 7 milliárddal magasabb az előző évinél. Ez elsősorban a fokozott fegyverkezési és egyéb közvetett katonai kiadások következménye: a katonai kiadások és az egyéb közvetett hidegháborús célokat szplgáló költségvetési tételek ösz- szege meghaladja az egész költ­ségvetés 50 százalékát. Etzel pénzügyminiszter a költ­ségvetés beterjesztésekor elis­merte, hogy az új költségvetés már »deficit szélén mozog«, de — tekintettel a küszöbönálló vá­lasztásokra — azt hangoztatta, hogy »egyelőre még nem lesz szükség az adók emelésére«. Gazdasági szakértők azonban már most hangsúlyozzák: a vá­lasztások után a kormány egé­szen biztosan megszorítja majd az adóprést. Hiszen a jövő évi ki­adások — tekintettel az Egyesült Államokkal szemben vállalt sok­milliárdos pénzügyi kötelezettsé­gekre — az ideieknél jóval, maga­sabbak lesznek. Idén a kormány még azzal tu­dott fedezetet találni a Washing­tonnak fizetendő négymilliárdra, hogy »privatizálta« vagyis ban­kok útján áruba bocsátotta az ál­lami tulajdonban lévő Volks­wagen művek részvényeit. Ezt azonban csak egyszer lehetett megtenni és Erhard gazdaságügyi miniszter nyíltan kijelentette, hogy »minden évben nem áll egy Volkswagen művek a rendelke­zésünkre, hogy előteremthessük az amerikai kormánynak fizeten­dő összegeket«. Az adók elkerül­hetetlen emelése tehát előre veti árnyékát. »Egy romboló százmillió már­kába kerül — írja a Diere An­dere Zeitung. — Ezért a pénzért ötezer lakást lehetne építeni. Egy zászlóalj-kaszárnya építési költsé­ge 20 millió márka. Ezért két kórházat lehetne építeni. Iskolák, lakások, kórházak, erőművek, sporttelepek, kutató intézetek, gyermekotthonok — ezekre lenne szükségünk. Milyen képe lehetne ma országunknak, ha azt a 91 milliárdot, amit Strauss fegyver­kezésre tékozolt, a béke, az épí­tés és a népegészség céljaira for- J<wták volna!« Események sorokban Párizs (MTI). A Francia Kom­munista Párt 16. kongresszusát május 11—14-ig rendezik meg. A párt politikai bizottsága egy hét­tel előbbre hozta a kongresszus időpontját, mivel a kormány a megyetanácsi választásokat júni­us 4-re és 11-re tűzte ki. * New York (UPI). A Haiti. Togo és Irán képviselőiből alakult és a ; Kongóval határos Ruanda-Urun- 1 di, belga közigazgatású gyámsápi í területen vizsgálatot folytatott bi­zottság csütörtökön terjesztette be Hammarskjöldnck terjedelmes jelentését. Ebben indítványozza, hogy a tervezett általános válasz­tásokat ne halogassák tovább. * Belgrád (AP). Borzalmas sze­rencsétlenség történt csütörtökön Jugoszláviában. Négy kisgyermek bújócskát játszott egy macedóniai faluban. Három gyermek egy szalmával teli istállóba rejtőzött el. A negyedik keresésükre indult és az istállóban gyufát gyújtott, hogy könnyebben megtalálja tár­sait. A szalma tüzetfogott és a négy kisgyermek a lángokban lel­te halálát. * Melbourne (Reuter). Minden második nap négyes ikrek... Szer­dán Philadelphiában, pénteken az ausztráliai Melbourneben láttak napvilágot négyes ikrek. Emma Faella, 34 éves olasz származású asszony tíz doktor segédletével négy gyermeket — három lányt és egy fiút hozott a világra. A há­zaspárnak még egy hétéves gyer­meke van. A Francia Kommunista Párt a szerdai minisztertanácsról Párizs: (MTI) A Francia Kom­munista Párt Politikai Bizottsá­ga megvitatta a francia kormány szerdai minisztertanácsi üléséről kiadott kommünikét és megálla­pította, hogy ez a béke erőinek nagy győzelmét, a degaulleista hatalom újabb meghátrálását jel­zi. Az algériai nép hősi harca, a nemzetközi közvélemény támoga­tása, a franciaországi békeharc kibontakozása már rákényszerí- tette de Gaulle-t, hogy szavak­ban elismerje az önrendelkezés elvét. De vannak még akadályok — figyelmeztet a Francia Kommu­nista Párt Politikai Bizottsága. A monopóliumok, a degaulleista hatalom, amelyek most meghát­rálásra kényszerülnek, meg akar­ják védeni gyarmatosító érde­keiket. Az algériai béke híveinek meg kell szilárdítaniok egységü­ket. Tovább kell fejleszteniök ak­ciójukat a tárgyalások haladékta­lan megkezdése és kedvező ki­menetelük érdekében. Világító újság Moszkva: (MTI) Moszkvában tartózkodik D. Drimmel osztrák közoktatásügyi miniszter, aki vi­szonozza Furceva korábbi auszt­riai látogatását. Drimmel elmondotta, elsősor­ban a Szovjetunió közoktatásügyi intézményeinek munkájával, kü­lönösen pedig a politechnikai ok­tatásban elért eredményekkel kí­ván megismerkedni. Ugyanakkor Rabat: (MTI) II. Hasszán, Ma­rokkó új királya nyilatkozatot adott a CBS amerikai rádiótársa­ság tudósítójának. Helytelenítette azt a nyugati állítást, hogy Ma­rokkó a kommunizmus felé ha­lad, mivel szovjet segítséget fo­gad el. Marokkó politikájáról szólva azt mondotta, hogy hazája nem a megtárgyalják a két ország kö­zötti diákcsere kérdéseit is: mind szovjet, mind osztrák részről biz­tosítják öt-öt főiskolai hallgató csereútját. Drimmel elmondotta, moszkvai tartózkodását felhasználja arra is, hogy a szovjet—osztrák kulturá­lis kapcsolatok kibővítésének le­hetőségéről folytasson megbeszé­léseket. »passzív semlegesség« útját járja, hanem tevékeny kapcsolatokat keres más népekkel. »Ha egy traktort kapunk, parasztjaink nem a védjegyet kutatják, hogy vajon Sztálingrádban vagy Chi­cagóban készült-e a gép. A fel­tört barázdát nézik és várják az aratást« — mondotta. A király ezután elítélte a tana- ríyei értekezlet »határozatait«. Az emberi találékonyság végtelen. A kocsikeréktől az atombombáig sok mindennek a nyitjára rájött már az emberi­ség, noha az is igaz, hogy fel­fedeztek nem egy haszontalan- ságot is. Itt van az egyik legújabb ta­lálmány, a világító újság. Nem kell semmi csalafintaságra gon­dolni: egy újság, amely látszó­lag épp olyan, mint a többi, az­zal a különbséggel, hogy betűi világítanak a sötétben. Szóval, az ember hazaballag, lehevere- dik a kanapéra s a sötét szo­bában olvassa az újságot. El­més találmány, s jegyezzük fel, hogy a foszforeszkáló betűk kitalálója, — mint orról hír­ügynökségi jelentések beszá­moltak — egy Jósé Vera Sua­rez nevű spanyol újságíró. Nem tudjuk milyenek a spa­nyol újságok, de az a gyanúnk, hogy a Franco-rendszert di­csőítő sajtótermékeket világos nappal sem érdemes olvasni, s a világító betűk igazán kárba vesznek, ha a fasiszta diktátort dicsőítik. Egyébként is a Spanyolor­szágból kiszivárgott hírek sze­rint a Franco által leigázott or­szágban mérhetetlen nyomor­ban sínyődik a hős spanyol nép. Időnként arról is hírek érkeznek, hogy egy-egy gyár, vagy bánya munkásai sztrájk­ba lépnek, máskor a spanyol fasiszta bíróságok gyilkos íté­letei, a hazafiak ellen hozott terror-intézkedések keltenek mély megdöbbenést és felhábo­rodott tiltakozást világszerte. Mindezt összegezve, úgy vél­jük, hogy Franco Spanyolorszá­gának a jelenlegi fasiszta el­nyomás esztendeiben nem vi­lágító újságokra lenne szüksé­ge, hanem egyszerűen olyan új­ságokra, amelyek megírják az igazságot, leleplezik Francót és fasiszta rendszerét. II. Hasszán érdekes nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom