Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-16 / 64. szám

.iv.Ssakszárd y átérni Könyvtár-v_* Ssapessy u.3.qíz* 'Vil, VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! jsc^y Csütörtök 1961. március 16. XI. évfolyam MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ..TOLNA. MEGYEI' BÍZÓT TSÁCz'a É$ A ; MEG YE U TANACS 'LAPJA Koszorúzás! ünnepségek a fővárosban március 15-e alkalmából Az 1848-as szabadságharcosok budapesti emlékműveinél szer­dán délelőtt koszorúzási ünnep­séget tartottak. A múzeumkert­ben Király Andrásné, a budapes­ti KISZ-bizottság titkárának megnyitó szavai után Harmati Sándor, a Hazafias Népfront or­szágos tanácsának titkára mon­dott ünnepi beszédet. Ezután meg koszorúzták a múzeum lépcsőjé­nél elhelyezett 1848-as emléktáb­lát. A KISZ Központi Bizottsá­ga és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa koszorúját helyezték el. A Kossuth-szobornál, a Pe- tőfi-szobornál és a Bem-szobor- nál rendezett ünnepségen is el­helyezték a KISZ és más társa­dalmi szervezetek koszorúját. A szezon első napján Tevelen — Döcögünk, kérem, döcögünk. Most még csak lassan, de néhány nap múlva már gyorsabban, bát­rabban tudunk dolgozni, — régi ismerősöm, Fazekas elvtárs tájé­koztat a néhány napos szenzáció­ról: megkezdték Tevelen a tégla­gyártást. S ahogy végig ballagunk, a még most is romosnak tűnő telepen, I s az idén leszerelték a gépet, a tudja, hisz éppen e téglagyárral kísérleteztek már annyit, hogy feje fájdult belé nemcsak a gyár­vezetőnek, hanem megyei tanácsi dolgozóknak, osztályvezetőknél: is. Az idén csak téglát gyártanak Tevelen. Tavaly, tetőcserép is ke­rült ki innen, rossz minőségben, már sorakoztatják fürge asszony kezek a nyerstéglát a fészer alá. A szabad-bangéták építésénél is több munkás serénykedik, készül­nek még most is a nagy munká­ra: négy és félmillió tégla gyár­tására. — Ötszázezerrel több a ter­vünk, mint tavaly volt — de öt­milliót akarunk gyártani! — így folytatja a megkezdett beszélge­tést ,p gyár fiatal gépésze. S ahogy zakatolva jár a gép, és a szájnyíláson túl az automata­szerkezet sebes-gyorsasággal ap­rítja téglává az agyagmassza-kí- gyót, úgy telnek a csillék. Asz- szonyok, lányok tolják tovább a lerakóhelyre. Itt még nincs mo­toros kuli, kicsi a telep, gépesí­tésre is alig van pénz, s most még kézierőt vesznek igénybe a szállításra. Lesz-e másképpen? Ki Két műszakban dolgoznak a várdombi gépállomáson A várdombi gépállomáson 246 ezer forintot tesz ki az elmúlt évi nyereségrészesedés. A fenti összegből 226 000 forintot oszta­nak ki a dolgozók között, 20 000 forintot szociális, kulturális cé­lokra visszatartanak. A gépállo­más dolgozói körében igen nagy a munkakedv, az erőgépek het­ven százaléka két műszakban dol­gozik. Tiltakozás az okinawai rakétatámaszpont építése miatt Peking (Uj Kína): Mint már jelentettük, Okinawa szigetén amerikai rakéta-kilövő támasz­pontok épülnek. Jozsiro Iji, a Japán Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága el­nökségének tagja erélyes hangú nyilatkozatban ítéli el a Mace távirányítású rakéták kilövésére szolgáló támaszpontok építését, amelyek veszélyeztetik Ázsia bé­kéjét. Josida, az atom- és hirdogén- bomba ellen küzdő japán tanács helyettes főtitkára nyilatkozatá­ban szintén megállapítja: a ra­kéta-támaszpont építésével örö­kössé akarják tenni Japánban az amerikai megszállást, hogy az or­szágot kiindulópontul tudják felhasználni a Kína ellen irá­nyuló provokációkhoz, As angolai helyset a Biztonsági Tanács előtt A gyámsági bizottság megkezdte a tanganyikai kérdés vitáját New York (MTI). Mint már je­lentettük, a Biztonsági Tanács kedden, magyar idő szerint 21 óra 8 perckor megkezdte az angolai helyzet érdemi megvitatását. Mint az AFP-jelentés közli, a Biztonsági Tanács keddi ülésén elsőnek felszólalt Dadet, kongói (Brazzaville) küldött követelte, hogy a Salazar-rendszer vessen véget az angolaiak sanyargatásá­nak. Dadet tényeket sorolt fel a portugál hatóságok angolai ke­gyetlenkedéseiről. Quaison-Sackey, Ghana képvi­selője elítélte a nép akaratát sem­mibe vevő gyarmatosítók aljas mesterkedéseit. Szemtanúkat idézett a febru­ári véres angolai események­ről, s arró!, hogyan bántak az emberi mi voltukból kivetkőzött gyarmatosítók a szabadsá­gukat követelő angolai haza­fiakkal. Padmore, libériái küldött le­leplezte azokat a hazug portugál állításokat, mintha az angolai események Portugália »belső ügyét« jelentenék és nem tartoz­nának az Egyesült Nemzetek Szervezetére. Ugyanakkor kiíóT*ette a Ceylon és az Egyesült Arab Köztársaság küldöttségével együtt kidolgozott határozati javaslatát, amely a gyarmatok és gyarmati népek függetlenné nyilvánításáról szól. A decemberi ENSZ-nyilatkozat alapján felszólítja Portugália kor­mányát, hogy késedelem nélkül fontolja meg reformok és egyéb intézkedések végrehajtását Ango­lában, e történelmi nyilatkozat valóraváltása céljából. A határo­zati javaslat egyben bizottság alakítását indítványozza az ango­lai helyzettel összefüggő anyagok tanulmányozására. Lutfi, az Egyesült Arab Köz­társaság küldötte vázolta az an­golai néptömegek leírhatatlanul súlyos helyzetét, és rámutatott, hogy a terület lakosságát hivatalo­san két csoportra osztják; né­cserépszárító fészereket most tég­laszárításra használják. A felsza­badult építési anyagot, főleg fű­részárut, meg hasznosítják más gyárakban, szárítók építéséhez. — Hogyan indult a szezon? — kérdem Lugos Ferenc barátomat, a gyárvezetőt. — Szokásos módon. Uj prést kaptunk, nagy teljesítményűt. Az első napok mindig lassan, nehe­zen, akadozva telnek. Most is, az első nap — próbajáratás volt, ek­kor — csak öt — no nem téve­dek — öt táglát gyártottunk, A gépet fokozatosan lehet terhelni. Ma — másfélnapja gyártunk már téglát — húszezer is szárító fé­szerbe kerül, holnap talán har­mincezer. S hogy, a bizakodó hangulatú beszédet megcáfolja, leáll a gép, a szájnyíláson töredezett massza kígyózik elő. Percek alatt kija­vítják a hibát, azután felbúg a hatalmas villanymotor, sivalkodik néhányat a transzmisszió szíj, za­katolni kezd néhány pármázsás fogaskerék, és most már jó nyers téglát ad a gép... S ha minden jól megy, így lesz ez egész nyáron, a téglagyártási szezon idején, míg az ötmilliót el nem érik. Lehet, hogy még azután is... (PÁLKOVÁCS) VWIAWlWWAWJ,WAWWV\\lM4VVWÍ«IIH«/Jlf/f/l,JV/WVWJ,/UV/VUVWJVVWVWtVAWJ cA be lexikai Szaluidiäq Ajiz ka ftataházábati hány-tízezer »civilizált« ál­lampolgárra és négymillió »nem-civilizálira«. Lutfi hangsúlyozta, hogy semmi­féle imperialista megtorló intéz­kedéssel nem tartóztathatják fel a gyarmati népek diadalmas fel­szabadító harcát. Határtalan szemérmetlenség és aljas képmutatás jellemezte Vas­co Garin, portugál küldött felszó­lalását. »Mindenki söpörjön a maga házatáján és mi is azt tesz- szük!« — vágta oda azoknak a küldötteknek, akik követelték, hogy a portugál hatóságok azon­nal vessenek véget az angolai ha­zafiak üldözésének. Garin úgy próbálta . feltüntetni a dolgot, mintha Angola népe valóságos »paradicsomi életet« élne és mint ha az angolai falvak lakossága egész nap csak dalolna, táncolna. A portugál fasiszták képviselője beszéde nagy részét a független afrikai államok és a Szovjetunió ellen irányuló támadásoknak 'szentelte, s olyan állítással hoza­kodott elő, mintha ezek az álla­mok »szerveznék« a szabadság,'­A TASZSZ-tudósítás kiemeli azt a tényt, hogy a nyugati hatal­mak a keddi ülésen mély hallga­tásba burkolóztak. Jóllehet nyil­vánvaló volt, hogy nincs szándé­kukban elítélni a portugál gyar­matosítók véres önkónyeskedé- seit, mégsem merészelték védel­mükbe venni NATO-beli szövet­ségesüket. \ Párizsi AP-jelentés szerint a francia külügyminisztériumhoz közelálló forrásból kedden közöl­ték, hogy Franciaország Portugá­lia mellett foglal állást az ango­lai kérdésben. A külügyminiszté­rium szóvivője pedig kereken ki­jelentette, hogy francia nézet szerint az angolai helyzet Portu­gália belső ügye. Az ENSZ-közgyűlés gyámsági bizottsága — Reuter-tudósítás sze­rint — folytatja munkáját. Szer­dán a tanganyikai kérdés került szóba. Mint a Reuter-iroda jelen­ti, a tanganyikai afrikai nemzeti kongresszus elnöke kedden a gyámsági bizottság elé terjesztett beadványában kérte Tanganyika kért és függetlenségükért küzdő í haladéktalan függetlenné nyilvá- afrikaiak megmozdulásait. ' nítását. Nagy az érdeklődés a házinyulak szerződéses értékesítése iránt A tsz-tagok háztáji gazdaságai­ban nagy lehetőségek kínálkoz­nak házinyúl tenyésztésére. A házinyúl igénytelen állat, megél a háztáji és kertészeti hulladé­kon is. Ugyanakkor húsa ízletes, prémjét és szőrét iparunk hasz­nosítani tudja és élő nyulakat exportálni is tudunk, főlég Olasz­ország részéről nyilvánul meg ez irányban érdeklődés. A földművesszövetkezetek me­gyénkben 4000 házinyúl szerző­déses értékesítésére kötnek szer­ződést. A szerződéses akció most. i indult meg, s máris 1500 nyúl paprikamagot vet­nek az asszonyok. 25 hold beülteté­séhez nevelnek palántát, ebből tíz holdra valót gyepkockákba. Át­ültetéskor így nem sértik meg a palánta gyökerét — így két-három héttel korábban szedhetnek pap­rikát. értékesítésére kötöttek szerződést, főleg a háztáji gazdaságok. A háztáji gazdaságokon kívül azok a tsz-ek is érdeklődnek a házi­nyúl tenyésztése iránt, amelyek kertészkednek és kertészeti hul­ladékból könnyen nevelhetik a nyulakat. A szerződéssel értékesített nyu- lak jól jövedelmeznek, ugyanis kilogrammonként 14 forintos áron veszi át ezeket a földműves- szövetkezet és a termelőszövet­kezetnek ezenkívül 1 forintos nagyüzemi felárat is fizet a szo­kásos feltételek mellett Tavaszi hírek a tamási járásból A kedvező időjárás kihaszná­lásával a tamási termelőszövetke­zetekben jó ütemben folyik a munka. A talajelőkészítést, a tavaszi szántást 4862 holdon, az istálló­trágyázást 1842 holdon végezték el a járás termelőszövetkezetei­ben. Az ősziek fejtrágyázását és a hengerezést eddig 5304, illet­ve 270 holdon végezték el. Az újonnan alakult és a terü­letileg felfejlődött tsz-ekben fo­lyik a vetőmagvak és takarmány­féleségek összegyűjtése. Kukori­cából 342, zabból 50, árpából 21, burgonyából 100 mázsát gyűjtöt­tek össze. A járás termelőszövet­kezeteiben hozzáfogtak a tava­sziak vetéséhez. Elvetették 680 holdon a borsót. 225 holdon a ta­vaszi árpát, 10 holdon a mákot és 39 holdon a lencsét. A termelőszövetkezetek a fut- ' rinkával fertőzött területeken végzik a védekezést. A járás­ban ez összesen mintegy 160 heldnyi területet tesz ki. Ä véde- i kezes 123 holdon történt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom