Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-14 / 62. szám

1961. március 14.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Második műszak a szőlőkombinát építésénét

Az építkezések 60 százalékánál vezetik be a második műszakot

A Komlói Állami Építőipari Vállalat 3. számú Főépítésvezetősége múlt év októberében települt Szekszárdon. öt hónapja jelentős tevékenységet fejt ki a megyében. Mezőgazdasági épületeket, lakóházakat épít. Legjelentősebb építkezése a szőlőkombinát. A lépcsős építés első szakaszát már az idén — előreláthatóan november elején — átadják. A vállalat terve hetven millió forint beépítését írja elő az 1961. évben.

E nagy feladatok megvalósítása is részben indokolja a második műszak bevezetését. Meggyorsul az építési idő és jelentősen kisebb költséggel tudnak építeni.

— Építkezéseink mintegy hatvan százalékán vezetjük be az építés új módját, a második miiszakot — tájékoztat Kobra József főépítésvezető. Számításaink szerint egy épület összes munkáinak hetven százalékát lehet nappal, hardline százalékát éjjel végezni.

A két műszak elsősorban többlet munkát jelent a vállalat műszaki gárdájának. Teljes felmérési naplót kell készíteni az éjszakai munkára. Be kell vezetniük az egyösszegű utalványozást. Ez az egyik legfontosabb tényező, hogy rendszeressé lehessen tenni a második műszakot. Most úgy tervezik a vállalatnál, hogy egész éven át dolgoztatják a második műszakot.

A második műszak különösen majd azokon az építkezéseken lesz eredményes, ahol a fixáras építési módot vezetik be, főleg a típusépítkezéseken. A szőlőkombinátnál ezért is nehezebb, ezért ad több munkát az építés, a második műszak. A kétműsza- kos termelést tudják majd megvalósítani a B—3-as, D—2-es épületeknél és a huszonnégylakásos bérháznál.

Néhány olyan munkaterület van, ahol az éjszakai műszakon nem okoz különösebb hátrányt a villanyvilágítás. Kitűnően lehet betonozni, betonozást előkészíteni, tömegfalazást végezni. A födé- mezést — bár ez nagyobb figyelmet kíván — is lehet második műszakban végezni. A vasbetonmunkát, alapozást, egyéb földmunkát pedig éjszaka ugyanolyan körülmények között lehet folytatni, mint nappal. Éjszakai műszakon nem lehet végezni például vakolómunkát, belső válaszfalazást, épületszerelő munkákat. E néhány munkaterület a nappalosokra marad. Még így is több mint 30 százalék — optimálisan ennyit számítottak éjszakára — munka jut egy épületből éjszakára.

Melyek az előnyei a két műszaknak?

Az előbb felsorolt munkák éjszakai elvégzése elsősorban gyorsítja az építkezést. A gépeket jobban ki tudják használni. Koncentrálni lehet a munkaterületet, egy épület előbb kerül a szakipar kezébe. Jelentősen megrövidülnek a határidők. Az építés- vezetőség összes Tolna megyei építkezésénél egyhónapos határidő-rövidítést vállalt. Rövid határidők pedig előbb juttatják a létesítményeket a használók rendelkezésére. Előbb tudnak otthont nyújtani szállást adni a lakóknak; előbb tudják a termelőszövetkezetek használatba venni a létesítményeket és ennek következtében gyorsabban hasznosítani tudják a mezőgazdasági létesítményeket is. Lényegében ezek a második műszak előnyei.

Szólni kell azokról a tényezőkről is, melyek nem közvetlenül a második műszakot, hanem általában az egész vállalat munkáját hátráltatják. A vállalat például egész sor olyan munkának nem kapta meg még a tervét,

Az adott szó meg a bátaszéki úttörők...

Én bizony, ha a bátaszéki tanács helyében volnék, leolajoz- tatnám a főutcát. Legalább a főutcát, hogy ha járművek, gyors autók futnak, ne verjenek port. Mert olyan szép lesz a bátaszéki főutca, hogy bármelyik vidéki kisváros megirigyelhetné. Tesznek róla a bátaszéki úttörők...

Fásítási hónap van? Fásítanak az úttörők. Virágok ültetésének ideje van? Segítenek az úttörők. Méghozzá olyan szorgalommal, olyan vidámsággal és kedvvel, hogy az idevetődő idegen melegebbnek érzi a napsugarat, amely piros rózsákat csókol a kis úttörők munkától ne- kihevült arcocskájára...

Az egyik feketehajú kislány igencsak ügyesen forgatja a kapát a virággrupp szélén. Kardigánját levetette, az ott lóg az alacsony fa egyik ágacskáján. És — énekel. No, nem éppen úttörő dalt, hanem a Marinát. De közben a keze egy pillanatra sem pihen. Az anyja — aki ilyen szépen megtanította ezt a tíz-tizenkét éves kislányt dolgozni — büszke lehet rá. Meg az őrsvezetője is...

Tehergépkocsi húz át az úttesten. Kerülnie kell. Nagy port ver fel. Az egyik kislányka — lehet olyan nyolcéves körüli — törüli a homlokát. Aztán mutatja a zsebkendőjét, hogy milyen szürke lett. Jót nevetnek rajta és viszik a kosárban a földet. A jó fekete földet, amelyből az úttörők jó munkájának eredményeképpen hamarosan szemet-szívet gyönyörködtető virág mosolyog a járókelőkre...

Kis csoport áll az egyik kirakat előtt. Ök is úttörők, éppen pihenőt tartanak. A divatos ruhákat, kardigánokat, cipőket »értékelik ki« szakszerűen. nagylányosan. Azután jön a föld, kosárban hozzák és szétrebben a lánycsapat. Az egyik bubifrizurás megjegyzi: »Azért csak kényelmesebb a tornacipő...«

Én bizony, ha a bátaszéki tanács helyében volnék, leolajoz- tatnám a főutcát. Legalább a főutcát. A virágok miatt...

SZIGETI

melyet az idén át kell adni. A tervek késése természetesen az építés késését is jelenti majd. Nem tudnak időben felkészülni a feladatra, s a legnagyobb igyekezettel sem tudják a két, esetleg háromhónapos hátrányt, tíz, vagy kilenc hónap alatt pótolni.

Amikor beszélgettem az épí1 kezes vezetőivel, arról panaszkodtak, hogy bizonyos tekintetben politikai blokád alá vonták őket. A város vezetői, és igaz az építői: sem, nem keresik, segítik egymást. A munkásszállás ügye olvasóink előtt már ismeretes, korábban bíráltuk érte az illetékeseket. A legelemibb szociális normákat most sem tudják biztosítani. Hisz szállásról, mint olyanról, nem beszélhetünk, házaknál, és présházakban laknak a vállalat munkásai. A szállás építésével kapcsolatos vitákból, nézeteltérésekből erednek ezek a tények.

Az építők szakszervezetének álláspontja tarthatatlan. Úgy fogadták a vezetőket: »Tudják elvtársak, mi bizalmatlanok vagyunk a műszakiakkal szemben. (?)«. Sőt. Egy alkalommal a szak- szervezetben valamilyen gyűlés volt és felhívták az építésvezető figyelmét, ne szóljon az értekezleten hozzá, jobb lesz, ha hallgat. Mi ez, ha nem sovinizmus?! Sovinizmus, mely végeredményben emberek önérzetét is sérti és súlyosan káros a városra, a megyére is.

A vállalat Tolna megyébe történő telepítése népgazdasági érdek. Az Építésügyi Minisztérium utasítására jöttek Tolna megyébe. A nagy építőmunka elvégzésére a tanácsi vállalat nem képes. S érthető és logikus, hogy ÉM. vállalat veszi át a fő szerepet a beruházások megvalósításában. A város, a megye vezetőinek meg kell abban egyezni, s főleg elismerni, hogy itt dolgozik a komlói vállalat egy része, itt valósítja meg Tolna megyében a beruházásokat és munkájukat segíteni kell, politikai és gazdasági téren egyaránt.

Nem azon kell meditálni, hogy a vállalat komlói, s mit keres itt, hanem segíteni kell őket, mert ez népgazdasági érdek, elsősorban és egyénileg is érdeke minden szekszárdinak, tolna megyei lakosnak.

Pálkovács Jenő

ff

QLenz és niáae élni l&g századúkőn át“

Emlékezés Marx Károlyra (1818—1883)

»Március 14-én délután há- volt. Irántam való öníeláldozáromnegyed három órakor korunk legnagyobb gondolkodója megszűnt gondolkodni...« «... a legerősebb szív, amelyet valaha ismertem, utolsót dobbant...« Ezt mondotta róla megrendültén Engels akkor, amikor utolsó útjára kísérte el.

Marx óriás volt, páratlan gondolkodó, tudós, igaz forradalmár és igaz ember. Most, amikor Marx halálára emlékezünk, megpróbáljuk felidézni emberi vonásait, amelyekről Lafargue azt írta: »Marx mint ember sokkal nagyobb volt, mint saját művei«. *

Csodálatosan szép házasságban élt feleségével Jenny Westpha- len-al, akit 1836 kora őszén jegyzett el, és sok évi jegy esség után 1843 június 19-én házasodtak ösz- sze. Ettől az időtől mint Engels írja: »A feleség nemeseik osztozott férje sorsában, munkájában, harcaiban, hanem a legnagyobb megértéssel, a legizzóbb szenvé- déllyel részt is vett bennük«.

Igaz barátságban élt Marx, az apa, három lányával is, akik őt rajongva szerették. Fekete haja és szakálla miatt Szerecsennek nevezték el lányai. Marx családi életének azok voltak a legszebb percei, amelyet a gyerekei körében töltött el. Órák hosszat eljátszadozott lányaival és gazdag költői fantáziája véget nem érő meséket talált ki a gyerekek szórakoztatására és tanítására.

Kevesen tudják, hogy Marx költeményeivel jelentkezett először nyilvánosság előtt.

*

Marx és Engels barátsága volt a történelem legnemesebb barátsága. Lenin így írt erről: »Az európai proletariátus elmondhatja, hogy tudományát két olyan tudós és harcos teremtette meg, akiknek viszonya az ókoriaknak az emberi barátságról szóló leg- meghatóbb mondáit is felülmúlja.«

1844-ben állapították meg Párizsban egy találkozásuk alkalmával, hogy minden elméleti kérdésben egyetértenek. Ettől az időtől kezdődően közös a munkásságuk.

Tisztelték egymást és nagyra értékelték egymás munkáját. Amikor Marx befejezte A tőke első korrektúráját, így írt Engels- hez: »így hát ez a kötet elkészült. Egyesegyedül NEKED köszönhetem. hogy ez lehetséges

sód nélkül semmiképpen sem végezhettem volna el a három kötet roppant munkáját. Hálatelt szívvel ölellek!« Engels pedig mindig azt hajtogatta: »Én Marx mellett a második hegedűt játszom«.

*

Marx műveiből látszik, hogy elérhetetlen sokoldalú műveltsége. Minél műveltebb valaki, annál jobban érti, annál többre értékeli és annál nagyobb élvezettel olvassa Marx műveit. Ugyanis téves beállítás az, hogy Marx-nak »nehéz a stílusa«. Az igazság az, hogy sokat kell tudni, sok mindent kell ismerni és akkor Marxot élvezettel és gyönyörűséggel olvashatjuk.

Néhány adatot ismertetünk arról, hogy Marx milyen lelkiismeretesen dolgozott és milyen sokoldalú volt az érdeklődése.

Londoni tartózkodása alatt naponta reggel' 9-től este 7-ig a British Múzeumban dolgozott, évekig gyűjtötte az adatokat, 1500 közvazdasági könyvet jegyzetelt ki és több ezer könyvet olvasott el. Egyébként A tőkén is 25 évig dől eozott.

Marx kapcsolatot tartott az 1848-as magyar forradalommal és annak vezetőivel is.

A New York Tribune-be írt cikkében óvta Kossuthot a III. Napóleonnal való szövetkezéstől. Kapcsolatot tartott Szemere Bertalannal, az 1849-es magyar miniszterelnökkel, információkat kért és kapott tőle a magyar helyzetről. Segítette Marx a magyar munkásmozgalmat is zsenge hajtásában. Kapcsolatot tartott már 1869-ben Holländer Jakab pesti szabó-munkással, később Farkas Károllyal és Frankel Leóval. Frankel Leó Lói több ízben kért adatokat a magyar földbirtok-viszonyokról,

*

Hatalmas élet Marx Károly élete. Kevés embert szerettek ennyien az elnyomottak, kevés embertől féltek és kevés embert gyűlöltek így az elnyomók és azok lakájai. Marx bölcs nyugalommal vette tudomásul az elnyomók és azok »tudós« talpnyalóinak gyűlöletét és fő művét A tőkét az egész életművére jellemző Dante-i sorokkal bocsátotta útjára: »Menj utadon s ne bánd, hogy mit beszélnek«.

GYENIS JÁNOS

56.

Aztán leült Szerencséssel szemközt. Baráti, szinte kérlelő volt a hangja:

— Janikám, csillapodj le már! Mi nem két napja ismerjük egymás. Én... na, hiszen érted. Én nem akarlak bántani téged. Tudom, van neked elég bajod. De értsd meg, az utóbbi időben okot adtál rá, hogy kritizáljanak. Van valami a magatartásodban, az egész szemléletedben, ami szemet szúr az embereknek. Kulcsár bácsi. Ismered őt, igazán derék, rendes ember, én emlékszem, amikor téged kiemeltek, nem tudott hová lenni az örömtől. Most azt mondja, nem érti, mi lelt téged, úgy viselkedsz, mint egy bürokrata.

Szerencsés felkapta a fejét:

— Úgy? Hát ő?...

— ö is, mások is. Kulcsár any- nyira jóindulatú, hogy nem is téged hibáztat, hanem a titkárnődet. Azt mondja, az a nő elzár téged a külvilágtól. Egyszerűen senkit sem enged be hozzád.

— Ha akarod — morgott Szerencsés — vigyétek el mellőlem.

— Csakhogy én nem a titkárnőt hibáztatom, hanem tégedet.

Szerencsés meghökkent.

Benkő könyörtelenül folytatta:

— Visszatérhetünk a mai felszólalásodra is. Amíg hallgattalak, mindvégig azt éreztem, hogy igaza van az öreg Kulcsárnak, s a többieknek is, akik panaszkodnak rád. Fellengzős vagy és szerény- te’rn. Nemcrak gorombaskodsz az emberekkel, hanem ami még naHoreáth Józsel;

ARANYKALITKA

gyobb bai. valahogyan nem érted meg őket. Mintha kiszakadtál volna közülük, nem egy srófrá jár már az eszetek.

Szerencsés leszegte a fejét és konokul hallgatott.

— Hát nézd csak, öreg, vedd ezt baráti figyelmeztetésnek és gondolkodj rajta. Most nem is kívánom, hogy felelj. Majd akkor beszélgessünk erről megint, ha lesz róla mondanivalód. De még egyszer kérlek, gondolkozz! Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja... Én... felelős vagyok érted, Jani. Az is igaz, amit az én szememre vetettek az elvtársak, hogy nem törődöm veled eleget. Nem is keresek mentséget erre. Megpróbálok többet segíteni neked.

Szerencsés elszürkült képpel hallgatott. Nem mert megszólalni, félt, hogy valami ostobaságot talál mondani, s azzal Benkő közelebb jut az igazsághoz. Már plédig azt nem szabad.

Úgy tett, mint aki már feláll- na, s elmenne. Benkő felocsúdott gondolataiból és felélénkülve marasztalta.

— Még egyet. Janikám. Két hét múlva szabad pártnapot tartunk.

A végrehajtó bizottság azt javasolja,, hogy te tarts egy előadást a pártnapon.

Szerencsés keserű szájízzel kérdezte :

— Én? Ezek után? Délelőtt kiderítetted rólam, hogy alkalmatlan vagyok a munkámra, az előbb meg a magatartásomról mondtál ítéletet... |

— Ejnye, hát mi az ördög lelt téged? — csapott a vállára barátságosan Benkő. — Te, én mindjárt elharapom a torkodat! Na, szóval a szabad pártnapi előadás témája a következő: a szocialista építés közben kötelességünk harcolni a múlt minden maradványa, így az élősdiség ellen. Amellett, hogy nőttön nő a dolgozó tömegek öntudata, még kísért a múlt, vannak köztünk piócák, kik a mások vérét szívják, hát érted. Rájuk kell ujjal mutatni, le leéli leplezni az élősdieket. Beszélj a normacsalásokról, a lógó- sokról, a fegyelmezetlenkedők- ről, a herdálókról, a tolvajokról, de keményen. Demény elvtárs, a propagandistánk, majd segít neked. keresd fel már holnap. Ugye elvállalod?

Szerencsés arca elsápadt, ösztönösen intett igent, de csak azért, hogy ne kelljen tovább ott maradnia.

Kitámolygott az irodából, s visszament a szobájába. Leült az asztal mellé és mozdulatlanul töprengett.

Elhatározta, hogy Júliának nem mond el mindent. Szerencsés megrettent a gondolattól, hogy Benkő esetleg többet is sejt, mint amennyit ma szóvá tett. De aztán megnyugtatta magát. Mindenesetre Júlia megijedne, ha eny- nyit is megtudna. Nem győzné hallgatni a szemrehányásait. Csak az értekezletről tesz említést. És ez az előadás... Csak nincs valami összefüggés Benkő szemrehányása és a kiszemelés között?

Kétségektől gyötörve bandukolt haza.

Szerencsés idegesen, türelmetlenül várta haza Júliát. Fogalma sem volt, hol kószál késő este. Végre fél tizenegykor Bencsik társaságában hazaérkezett. Csinos volt, s elragadóan csacsogott:

— Képzeld, szivecském egy dzsessz-koncerten voltam Bencéikkel. Remek volt, igaz, Fercsi- ke? És hitted volna, hogy egy nyelv- és történelem tanár eny- nyire ért a zenéhez is? Hálás vagyok Fercsikének, mert csak most tudok igazán behatolni a zene lényegébe. De te nagyon fáradtnak látszol, szivecském. Nos, Forcsike, köszönöm, hogy hazakísért.

— Már megyek, asszonyom. Kézit csókolom. A viszontlátásra.

(Folytatjuk.)