Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-11 / 60. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! MTSZ.OCI A LIST A MUNKÁSPÁRT' TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A- MEGYE! TANÁCS'LAPJA TOLNA MEGYEI ~\ Szombat 1961. március 11. XI. évfolyam 60. szám * ARA: 50 FILLÉR Kislakásépítési ankét Szekszárdim Szekszárdon, de a megye valamennyi községében igen sokan építenek családi házat. A városi, a járási tanács és a Hazafias Népfront ezért hívott össze anké- tot tegnap a városi művelődési házban, hogy a kislakásépítők választ kapjanak az építkezéssel kapcsolatos, számos probléma. Az ankéton mintegy százötven érdeklődőnek Imre József főmérnök tartott előadást a kislakásépítkezésekkel kapcsolatos hivatalos eljárásokról, az új lakótelepek kialakítási elveiről, szempontjairól, a beépítési módokról, a lakásépítő szövetkezetek felépítéséről, azok működéséről és az ezzel járó kedvezményekről. Kistakács József, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője a város lakáshelyzetét ismertette és bejelentette, hogy a jövő hét folyamán mintegy száz házhelyet ad át a tanács értékesítésre az OTP-nek, ez lesz az északi kertváros. Kaposi István, az OTP szekszárdi fiókjának helyettes vezetője arról tájékoztatta a jelenlévőket, milyen feltételek mellett folyósít kölcsönt az OTP. (Az idén húszmillió. forint áll rendelkezésre.) A TÜZÉP képviselője az anyagellátást ismertette, és a rendelkezést, mely szerint az építtetőnek anyagbiztosítási megállapodást kell kötni a TÜZÉP-pel, így sok felesleges utánjárástól szabadul meg. A résztvevők legtöbbje a lakásépítő szövetkezet keretében történő építkezés felől érdeklődött. Az AKÖV-nél például mintegy húsz dolgozó társulna építkezésre. Az ankéton számos családi ház típustervét mutatták be kiállítás formájában, amelyek felhasználásával olcsóbbá, gazdaságosabbá lehet tenni a kislakások építését. Sok ezer fát ültetnek a dunakömlődi Szabadság Tsz-ben A dunakömlődi Szabadság Tsz tovább fejleszti harmincholdas gyümölcsös kertjét. A már meglévő Wirte-, birs-, alma-, szilva- és meggyfák mellé újabb gyümölcsfákat telepítettek. Gyümölcsfaállományukat úgy is növelik, hogy a mezei utak mellé ültetnék szilva- és diófákat. Az idei tavaszon 480 szilvafát és 250 diófát ültettek az utak mellé. Gyümölcsfák mellett egyéb fákat is ültetnek a Szabadság Tsz határában. Már elültettek 1000 nyárfát és még el fognak ültetni 39 000 akác- és fenyőfát. Széleskörű szervezőmunkába kezdtek a KíSZ- szeivezetek az Ifjúság a szocializmusért mozgalommal kapcsolatban A szekszárdi KlSZ-alapszerve- zetek célul tűzték ki, hogy az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba bevonják a KISZ-en kívüli fiatalok nagy részét is. Ennek érdekében az egész várost átfogó szervezés indult meg az ifjúság körében. A szekszárdi AKÖV-nél a legutóbbi taggyűlésen negyven fiatal | nevezett be az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba. A DÉ- DÁSZ KISZ-alapszervezetének tagjai és KISZ-en kívüli fiataljai pedig az Ifjúság a szocializmusért mozgalom keretén belül ezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel az ifjúsági ház építésével kapcso- | latban. Készül a bonyhádi „szegedi“ papucs Az elmúlt évben kezdték meg a Bonyhádi Bőripari Ktsz-ben a szegedi papucsok gyártását. A szövetkezet termelésének mintegy felét teszi ki a papucsgyártás, az első negyedévben húszezer párat készít a papucsrészleg, amelynek nagy része »szegedi« fajta. Képünk a sűrített levegővel működő talpprésről készült, amellyel Bodzási László, a ktszT dolgozója egyszerre tizenhat papucsra ragasztja fel a talpat. 44 millió nyerstégla gyártása a téglagyártó ipar feladata A termelési költségek csökkentési lehetőségéről tanácskoztak a téglagyárak vezetői Szekszárdon A Tolna megyei téglagyártó ipar előtt az idén, körülbelül a tavalyihoz hasonló tervszámok határozzák meg a munkát. Negyvennégy millió nyerstéglát és negyvenkét és öttized millió égetett téglát kell a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemiben késziteni. Az 1961. évi termelés fő célja a termékek gyártási költségeinek csökkentése, általában a termelékenység javítása. E fő cél végrehajtása érdekében hívták ösz- sze tegnap délelőtt a téglagyárak vezetőit, a párt és szakszervezet titkárait. A téglagyári szakemberek tanácskozásán megbeszélték az 1961. évi feladatok végrehajtásának módját, részleteit. Várni Gyű la igazgató összefoglaló jelentése nyomán tárgyalták meg a feladatok végrehajtásának módját. Az egy főre eső termelési érték emelését az 1961. évi terv négy százalékban állapítja meg 1960 tényéhez viszonyítva. Lehetőség van a gyárakban ahhoz, hogy öt százalékos javulást érjenek el. A dombóvári 1. számú téglagyárban az idén a föld előkészítését teljesen gépesítik. Szállító- szalag üzembeállításával négy munkás munkaerejét takarítják meg. A dombóvári 2. számú téglagyárban nagy teljesítményű vontatót állítanak munkába, a várható megtakarítás ezer téglánként egy forint negyven fillér. Tekintetbe véve, hogy a gyár mintegy 7 millió téglát készít az idén, a költség alakulása igen kedvezőnek mondható. Ugyanebben a gyárban vezetik be a két- műszakos termelést is. A második műszak bevezetésével nyolc munkás szabadul fel és a téglagyártási szezonban mintegy kilencvenezer forintot takarítanák meg. Az egyesülés kemencéiben az idén fokozzák az agyag szénnel való keverését. A tervek szerint mintegy két és félmázsás keverési súllyal kezdik a szezont, s a tapasztalatok nyomán ezt a meny- nyiséget emelni is fogják. A szénkirakás gépesítését is tervezik. Mázsánként tíz filléres megtakarítást érnek el e módszerrel. A mázai téglagyárban a szállítás gépesítését oldják meg. A gyárból, a vasútállomásra az idén már motoros kuli szállítja a téglát. Ebben a gyárban három százalék meddőpalát dolgoznak be az anyagba, ennek nyomán a kemence kapacitása mintegy 10 százalékkal nő. Pakson teljesen gépesítik az anyagszállítást. Ennek elkészültével — már a szezonkezdésre elkészül a berendezés — ezer téglánként kétforintos eredmény- javulás várható. A paksi gyárban állítják üzembe a megyében elsőnek a villamos tolópadokat, ennek alkalmazása egy forint ötven filléres megtakarítást eredményez ezer tégla után. A dombóvári téglagyárakban főleg a tégla minőségét kívánják javítani. Az egyes számú gyárban az első osztályú áru arányát két százalékkal, a kettes számú gyárban 3 százalékkal emelik. A múlt évken a paksi téglagyárban a termelt tégla ötven százaléka volt csak első osztályú, a paksi gyár gyenge eredménye a múlt évben jelentősen visszavetette az egyesülés többi gyárának eredményét. Az utánszárító üzemeltetése ebben az évben, a paksi gyárban az első osztályú áru arányát 75 százalékra emeli. Az egyesülés előtt álló feladatok megoldása érdekében az idén sokkal nagyobb gondot fordítanak a munkaversenyre. Valamennyi téglagyárban megkezdték — a dolgozók kezdeményezésére— a munkaverseny szervezését. A téglagyárakban az idén éves munkaverseny lesz. Az első helyezést elérő gyárat háromezer, a brigádot kétezer forinttal jutalmazzák a verseny három szakaszának végén. — Célunk az, hogy az Idén tovább csökkentsük a téglagyártási költséget, hogy a tervezett termelékenységi mutatónál jobb eredményt érjünk el — mondotta a tanácskozás végén az egyesülés igazgatója — az iparágban nem célszerű a terv túlteljesítése, ezért egész révi munkánkat úgy szervezzük, hogy a költségek alakulásában érjünk el kimagasló eredményeket, hogy teljesíteni tudjuk a nép- gazdasági terv ránk eső részét. A hozzászólásokban több gyárvezető, párttitkár mondta el véleményét, számos javaslat hangzott el a tervek teljesítésének jobbá tételére. A dombóvári 1; számú gyár vezetője Kertész elvtárs elmondotta, hogy egy hűtő ventillátor alkalmazásával a kemencéből havonta százezer téglával többet tudnának kihozni. Szüntessük meg a kézitégla készítését — mondotta — nyolcvanöt forintot fizetünk a kézitégla ezréért, a gépitégla pedig 38— 42 forintba kerül Jobban járunk így. A vállalat is, meg a dolgozók is, ne legyünk saját magunk ellenségei — mondotta. A téglagyári szakemberek tanácskozása után, a gyárakban megteszik az utolsó előkészületet a munka megkezdésére: jövő hét szerdáján az egyesülés öt üzemében géppel, egy üzemében pedig verőplaccokon megkezdik á téglagyártástj (pj) Szaktanácsadó és bemutató gazdaságokat jelölnek ki minden járásban A Népszabadság március 7-i száma ismertette a földművelés- ügyi miniszter rendeletét, mely szerint a mezőgazdasági szakpropaganda kiszélesítése, a tudományos módszerek elterjesztése érdekében minden járásban két- három mezőgazdasági üzemet kell ilyen feladattal megbízni. Meg- érdeztük Szűcs Lajostól, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjétől, hogy intézkedtek-e már ez ügyben. A következőket tudtuk meg: Megyénkben tizenkét szaktanácsadó és bemutató gazdaság lesz. Ebből hat termelőszövetkezet, és hat állami gazdaság. A növénynemesítéssel kapcsolatos szakpropagandát pedig az egész megyében az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaság szakemberei irányítják. A mezőgazdasági szakpropaganda megjavításával kapcsolatos feladatokat március végéig megyénk mezőgazdaságának irányítói megbeszélik a kijelölt állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szakembereivel. Ez esetben ugyanis nemcsak arról van szó, hogy a 12 üzemben alkalomadtán bemutatókat szervezzenek. Arról is szó van, hogy egy-egy járás két legjobb mezőgazdasági üzemének szakemberei módszerbeni segítséget adjanak a szomszédos termelőszövetkezet vezetőségének az élenjáró agro- és zootechnikai eljárások alkalmazásában. Ebben a formában 50 jól képzett, nagy gyakorlati tudással rendelkező ag- ronómus kapcsolódik majd be a mezőgazdasági nagyüzemekben jól bevált módszerek elterjesztésébe és ad szaktanácsokat e módszerek alkalmazására. Elkészítenék a Mátai Antal kulturális seregszemle járási bemutatóinak tervét Az elmúlt napokban dolgozták ki részletesen a Mátai Antal kulturális seregszemle járási bemutatóinak tervét. A terv szerint a Szekszárd városi bemutató április 22—23-án lesz a városi művelődési házban. I A tamási járási seregszemlét az iregszemcsei kultúrotthonban rendezik április 23-án. A dombó- I vári járási kulturális seresszem- I le ugyancsak április 23-án lesz a járási művelődési házban. A bonyhádi járási kulturális, seregszemle április 30-án, a paksi április 30-án, a gyönki pedig május 7-én lesz megtartva az illetékes járási székhelyek művelődési házaiban. A szekszárdi járás kulturális seregszemléjének egyik bemutatóját Tolnán rendezik április 16-án, a másikat pedig Faddon április 23-án. A mezőgazdasági szakpropaganda megjavításába bekapcsolódnak a mezőgazdasági szakkörök is. Jelenleg 14 ilyen mező- gazdasági szakkör működik megyénkben, de a közeljövőben szakkör létesül a hat szaktanácsadásra kijelölt termelőszövetkezetben is. A szakkörök tagjai önállóan folytatnak növénytermesztési, üzemszervezési és állattenyésztési kísérleteket, majd a jól bevált új módszereket megismertetik a hozzájuk legközelebb eső termelőszövetkezetek vezetőivel is.
