Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-11 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! MTSZ.OCI A LIST A MUNKÁSPÁRT' TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A- MEGYE! TANÁCS'LAPJA TOLNA MEGYEI ~\ Szombat 1961. március 11. XI. évfolyam 60. szám * ARA: 50 FILLÉR Kislakásépítési ankét Szekszárdim Szekszárdon, de a megye vala­mennyi községében igen sokan építenek családi házat. A városi, a járási tanács és a Hazafias Népfront ezért hívott össze anké- tot tegnap a városi művelődési házban, hogy a kislakásépítők vá­laszt kapjanak az építkezéssel kapcsolatos, számos probléma. Az ankéton mintegy százötven érdeklődőnek Imre József főmér­nök tartott előadást a kislakás­építkezésekkel kapcsolatos hiva­talos eljárásokról, az új lakótele­pek kialakítási elveiről, szem­pontjairól, a beépítési módokról, a lakásépítő szövetkezetek fel­építéséről, azok működéséről és az ezzel járó kedvezményekről. Kistakács József, a városi ta­nács igazgatási osztályának veze­tője a város lakáshelyzetét ismer­tette és bejelentette, hogy a jö­vő hét folyamán mintegy száz házhelyet ad át a tanács értéke­sítésre az OTP-nek, ez lesz az északi kertváros. Kaposi István, az OTP szek­szárdi fiókjának helyettes veze­tője arról tájékoztatta a jelen­lévőket, milyen feltételek mellett folyósít kölcsönt az OTP. (Az idén húszmillió. forint áll ren­delkezésre.) A TÜZÉP képviselője az anyagellátást ismertette, és a ren­delkezést, mely szerint az épít­tetőnek anyagbiztosítási megálla­podást kell kötni a TÜZÉP-pel, így sok felesleges utánjárástól szabadul meg. A résztvevők legtöbbje a lakás­építő szövetkezet keretében tör­ténő építkezés felől érdeklődött. Az AKÖV-nél például mintegy húsz dolgozó társulna építkezés­re. Az ankéton számos családi ház típustervét mutatták be kiállítás formájában, amelyek felhasználá­sával olcsóbbá, gazdaságosabbá lehet tenni a kislakások építését. Sok ezer fát ültetnek a dunakömlődi Szabadság Tsz-ben A dunakömlődi Szabadság Tsz tovább fejleszti harmincholdas gyümölcsös kertjét. A már meg­lévő Wirte-, birs-, alma-, szilva- és meggyfák mellé újabb gyümölcs­fákat telepítettek. Gyümölcsfa­állományukat úgy is növelik, hogy a mezei utak mellé ültetnék szilva- és diófákat. Az idei ta­vaszon 480 szilvafát és 250 dió­fát ültettek az utak mellé. Gyümölcsfák mellett egyéb fá­kat is ültetnek a Szabadság Tsz határában. Már elültettek 1000 nyárfát és még el fognak ültetni 39 000 akác- és fenyőfát. Széleskörű szervezőmunkába kezdtek a KíSZ- szeivezetek az Ifjúság a szocializmusért mozgalommal kapcsolatban A szekszárdi KlSZ-alapszerve- zetek célul tűzték ki, hogy az If­júság a szocializmusért mozga­lomba bevonják a KISZ-en kívüli fiatalok nagy részét is. Ennek érdekében az egész vá­rost átfogó szervezés indult meg az ifjúság körében. A szekszárdi AKÖV-nél a leg­utóbbi taggyűlésen negyven fiatal | nevezett be az Ifjúság a szocia­lizmusért mozgalomba. A DÉ- DÁSZ KISZ-alapszervezetének tagjai és KISZ-en kívüli fiataljai pedig az Ifjúság a szocializmusért mozgalom keretén belül ezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel az ifjúsági ház építésével kapcso- | latban. Készül a bonyhádi „szegedi“ papucs Az elmúlt évben kezdték meg a Bonyhádi Bőripari Ktsz-ben a szegedi papucsok gyártását. A szövetkezet termelésének mintegy felét teszi ki a papucsgyártás, az első negyedévben húszezer párat készít a papucsrészleg, amelynek nagy része »szegedi« fajta. Ké­pünk a sűrített levegővel működő talpprésről készült, amellyel Bodzási László, a ktszT dolgozója egyszerre tizenhat papucsra ra­gasztja fel a talpat. 44 millió nyerstégla gyártása a téglagyártó ipar feladata A termelési költségek csökkentési lehetőségéről tanácskoztak a téglagyárak vezetői Szekszárdon A Tolna megyei téglagyártó ipar előtt az idén, körülbelül a tavalyihoz hasonló tervszámok határozzák meg a munkát. Negyvennégy millió nyers­téglát és negyvenkét és ötti­zed millió égetett téglát kell a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemiben késziteni. Az 1961. évi termelés fő célja a termékek gyártási költségeinek csökkentése, általában a terme­lékenység javítása. E fő cél vég­rehajtása érdekében hívták ösz- sze tegnap délelőtt a téglagyárak vezetőit, a párt és szakszervezet titkárait. A téglagyári szakemberek ta­nácskozásán megbeszélték az 1961. évi feladatok végrehajtásá­nak módját, részleteit. Várni Gyű la igazgató összefoglaló jelenté­se nyomán tárgyalták meg a fel­adatok végrehajtásának módját. Az egy főre eső termelési ér­ték emelését az 1961. évi terv négy százalékban állapítja meg 1960 tényéhez viszonyít­va. Lehetőség van a gyárak­ban ahhoz, hogy öt százalé­kos javulást érjenek el. A dombóvári 1. számú tégla­gyárban az idén a föld előkészí­tését teljesen gépesítik. Szállító- szalag üzembeállításával négy munkás munkaerejét takarítják meg. A dombóvári 2. számú tégla­gyárban nagy teljesítményű vontatót állítanak munkába, a várható megtakarítás ezer téglánként egy forint negy­ven fillér. Tekintetbe véve, hogy a gyár mintegy 7 millió téglát készít az idén, a költség alakulása igen kedvezőnek mondható. Ugyaneb­ben a gyárban vezetik be a két- műszakos termelést is. A máso­dik műszak bevezetésével nyolc munkás szabadul fel és a tégla­gyártási szezonban mintegy ki­lencvenezer forintot takarítanák meg. Az egyesülés kemencéiben az idén fokozzák az agyag szénnel való keverését. A tervek szerint mintegy két és félmázsás keverési súllyal kezdik a szezont, s a ta­pasztalatok nyomán ezt a meny- nyiséget emelni is fogják. A szén­kirakás gépesítését is tervezik. Mázsánként tíz filléres megtaka­rítást érnek el e módszerrel. A mázai téglagyárban a szál­lítás gépesítését oldják meg. A gyárból, a vasútállomásra az idén már motoros kuli szállítja a téglát. Ebben a gyárban három száza­lék meddőpalát dolgoznak be az anyagba, ennek nyomán a ke­mence kapacitása mintegy 10 szá­zalékkal nő. Pakson teljesen gépesítik az anyagszállítást. Ennek elkészülté­vel — már a szezonkezdésre el­készül a berendezés — ezer tég­lánként kétforintos eredmény- javulás várható. A paksi gyár­ban állítják üzembe a megyében elsőnek a villamos tolópadokat, ennek alkalmazása egy forint öt­ven filléres megtakarítást ered­ményez ezer tégla után. A dombóvári téglagyárakban főleg a tégla minőségét kívánják javítani. Az egyes számú gyárban az első osztályú áru arányát két százalékkal, a kettes számú gyárban 3 százalékkal emelik. A múlt évken a paksi tégla­gyárban a termelt tégla ötven százaléka volt csak első osztályú, a paksi gyár gyenge eredménye a múlt évben jelentősen vissza­vetette az egyesülés többi gyá­rának eredményét. Az utánszárító üzemeltetése ebben az évben, a paksi gyárban az első osztályú áru arányát 75 százalékra emeli. Az egyesülés előtt álló felada­tok megoldása érdekében az idén sokkal nagyobb gondot fordíta­nak a munkaversenyre. Vala­mennyi téglagyárban megkezdték — a dolgozók kezdeményezésére— a munkaverseny szervezését. A téglagyárakban az idén éves munkaverseny lesz. Az első helyezést elérő gyá­rat háromezer, a brigádot kétezer forinttal jutalmazzák a verseny három szakaszá­nak végén. — Célunk az, hogy az Idén tovább csökkentsük a téglagyár­tási költséget, hogy a tervezett termelékenységi mutatónál jobb eredményt érjünk el — mondot­ta a tanácskozás végén az egye­sülés igazgatója — az iparágban nem célszerű a terv túlteljesítése, ezért egész révi munkánkat úgy szervez­zük, hogy a költségek alaku­lásában érjünk el kimagasló eredményeket, hogy teljesíteni tudjuk a nép- gazdasági terv ránk eső részét. A hozzászólásokban több gyár­vezető, párttitkár mondta el vé­leményét, számos javaslat hang­zott el a tervek teljesítésének jobbá tételére. A dombóvári 1; számú gyár vezetője Kertész elv­társ elmondotta, hogy egy hűtő ventillátor alkalma­zásával a kemencéből havon­ta százezer téglával többet tudnának kihozni. Szüntessük meg a kézitégla ké­szítését — mondotta — nyolc­vanöt forintot fizetünk a kézitég­la ezréért, a gépitégla pedig 38— 42 forintba kerül Jobban járunk így. A vállalat is, meg a dolgozók is, ne legyünk saját magunk el­lenségei — mondotta. A téglagyári szakemberek ta­nácskozása után, a gyárakban megteszik az utolsó előkészületet a munka megkezdésére: jövő hét szerdáján az egyesülés öt üze­mében géppel, egy üzemében pe­dig verőplaccokon megkezdik á téglagyártástj (pj) Szaktanácsadó és bemutató gazdaságokat jelölnek ki minden járásban A Népszabadság március 7-i száma ismertette a földművelés- ügyi miniszter rendeletét, mely szerint a mezőgazdasági szakpro­paganda kiszélesítése, a tudomá­nyos módszerek elterjesztése ér­dekében minden járásban két- három mezőgazdasági üzemet kell ilyen feladattal megbízni. Meg- érdeztük Szűcs Lajostól, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tálya vezetőjétől, hogy intézked­tek-e már ez ügyben. A követke­zőket tudtuk meg: Megyénkben tizenkét szakta­nácsadó és bemutató gazdaság lesz. Ebből hat termelőszövetke­zet, és hat állami gazdaság. A növénynemesítéssel kapcsolatos szakpropagandát pedig az egész megyében az Iregszemcsei Kísér­leti Gazdaság szakemberei irá­nyítják. A mezőgazdasági szakpropagan­da megjavításával kapcsolatos feladatokat március végéig me­gyénk mezőgazdaságának irányí­tói megbeszélik a kijelölt állami gazdaságok és termelőszövetkeze­tek szakembereivel. Ez esetben ugyanis nemcsak arról van szó, hogy a 12 üzemben alkalomadtán bemutatókat szervezzenek. Arról is szó van, hogy egy-egy járás két legjobb mezőgazdasági üze­mének szakemberei módszerbeni segítséget adjanak a szomszédos termelőszövetkezet vezetőségének az élenjáró agro- és zootechnikai eljárások alkalmazásában. Ebben a formában 50 jól képzett, nagy gyakorlati tudással rendelkező ag- ronómus kapcsolódik majd be a mezőgazdasági nagyüzemekben jól bevált módszerek elterjeszté­sébe és ad szaktanácsokat e mód­szerek alkalmazására. Elkészítenék a Mátai Antal kulturális seregszemle járási bemutatóinak tervét Az elmúlt napokban dolgozták ki részletesen a Mátai Antal kul­turális seregszemle járási bemu­tatóinak tervét. A terv szerint a Szekszárd vá­rosi bemutató április 22—23-án lesz a városi művelődési házban. I A tamási járási seregszemlét az iregszemcsei kultúrotthonban rendezik április 23-án. A dombó- I vári járási kulturális seresszem- I le ugyancsak április 23-án lesz a járási művelődési házban. A bonyhádi járási kulturális, seregszemle április 30-án, a paksi április 30-án, a gyönki pedig má­jus 7-én lesz megtartva az illeté­kes járási székhelyek művelődési házaiban. A szekszárdi járás kulturális seregszemléjének egyik bemuta­tóját Tolnán rendezik április 16-án, a másikat pedig Faddon április 23-án. A mezőgazdasági szakpropa­ganda megjavításába bekapcso­lódnak a mezőgazdasági szak­körök is. Jelenleg 14 ilyen mező- gazdasági szakkör működik me­gyénkben, de a közeljövőben szakkör létesül a hat szaktanács­adásra kijelölt termelőszövetke­zetben is. A szakkörök tagjai ön­állóan folytatnak növénytermesz­tési, üzemszervezési és állatte­nyésztési kísérleteket, majd a jól bevált új módszereket meg­ismertetik a hozzájuk legközelebb eső termelőszövetkezetek vezetői­vel is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom