Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-04 / 54. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. március I. Három-négyszáz főre becsülik a luluabourgi tömegmészárlás halálos áldozatainak számát (Folytatás az 1. oldalról.) nyílt semmibevevése csak az ENSZ összeomlásához vezethet. Tito követelte, szűnjék meg a belgák és más imperialisták beavatkozása Kongó belügyeibe, késedelem nélkül vonják ki Kongóból a belga gyarmatosítók megbízottait, fegyverezzék le valamennyi zsoldosukat és indítsanak vizsgálatot Lumumba és más kongói hazafiak meggyilkolása ügyében, és a bűnösök nyerjék el büntetésüket. Az ENSZ szóvivője csütörtökön délután közölte, Tunézia kormánya értesítette az ENSZ főtitkárát, hogy hajlandó további 600 tunéziai katonát az ENSZ kongói rendfenntartó erőinek rendelkezésére bocsátani. Ugyanakkor bejelentette, hajlandó meghosszabbítani a jelenleg Kongóban tartózkodó 2700 tunéziai katona júliusban lejáró kirendelését. Az ENSZ kongói tanácsadó bizottsága csütörtökön ismét három órán át ülésezett. Értesülések szerint megállapodtak abban, hogy folytatják a levelezést Ka- szavubuval, Csombeval és a belga kormánnyal. A bizottságot nem zavarja, hogy ezek a levelek hatástalanok maradnak. Mint már jelentettük, a belga kormány a legutóbbi ENSZ-levélre adott válaszában még ki is oktatta az ENSZ-et a Biztonsági Tanács Kongóra vonatkozó február 20-i határozatának végrehajtásáról, csütörtökön délután pedig a belga hadügyminisztérium adott ki hivatalos közleményt, amely újabb ürügyeket igyekszik találni annak indokolására, hogy a belga kormány miért nem hajtja végre az említett ENSZ-határozatokat. Dayal jelentése a luluabourgi vérengzésekről New York: (MTI) Luluabourg- ban a helyzet továbbra is igen feszült, mivel a lakosság ellenségesen fogadja a helyi kongói nejn- zeti hadsereget, (Mobutu zsoldosait. A szerk. megjegyzése) — írja Dayal, az ENSZ kongoi fo- megbízottja az ENSZ főtitkárához intézett március 1-én kelt jelentésében. Dayal beszámol Mobutu katonáinak garázdálkodásairól és rámutat arra, hogy éppen ezért a lakosság fél a Leopold- ville-i kormány újabb csapataitette az ENSZ kongói tevékenységének előzetes költségvetését az 1961-es évre, hogy azt az ENSZ közgyűlése elé terjessze. Hammarskjöld szerint az ENSZ-nek huszonötezer fegyveresre és százharmincöt millió dollárra van szüksége, hogy feladatát teljesíteni tudja Kongóban. Hangsúlyozza, hogy ezek az adatok csak hozzávetőlegesek, mivel a Biztonsági Tanácsnak azt a határozatát, amelynek értelmében az ENSZ Kongóban erőszakot is alkalmazhat a polgárháború megakadályozására, az előzetes becsléseknél még nem vették figyelembe. Hammarskjöld jelentésében panaszkodik, hogy az ENSZ kongoi tevékenységére szánt alap már teljesen kimerült és jelenleg az ezzel kapcsolatos kifizetéseket más alapokból teljesítik. Emlékezetes, hogy még januárban belga ejtőernyős katonák hatoltak be Ruanda Urundi felől a Kongói Köztársaság területére. A törvényes kormány egységei a határsértő belga katonákat elfogták és Stanleyvillebe szállították. A nyugati sajtó drámai jelentésekben számolt be a katonák elhurcolásáról s közölt olyan híreket, amelyek szerint megkínozták és kivégezték őket. Az ENSZ-ben csütörtökön közölték, hogy a nemzetközi vöröskereszt jelentése szerint mind a nyolc belga ejtőernyős életben van, jó egészségnek örvend és emberséges bánásmódban részesül. Williams amerikai államtitkár — mint már jelentettük — sajtóértekezletet tartott. Az AFP tudósítója szerint azt is mondotta, hogy az úgynevezett -kongói nem zetl hadsereg« leszerelését csak a -végső esetben« kell végrehajtani. Ezzel állástfoglalt Mobutu és Csőmbe bandáinak lefegyverzése ellen. Amikor pedig a belgák kongói jelenlétére vonatkozó kérdést intéztek hozzá, Williams úgy nyilatkozott, hogy egyes belgák jelenléte feltétlenül indokolt és hasznos. Jacques Duclos vezércikke az Humanitében nak érkezésétől«. Dayal elmondja még azt is, hogy míg a leopoldvillei »kormány« katonái ellenséges magatartást tanúsítanak az ENSZ személyzetével szemben, Lundula tábornok, a Gizenga-kormány csapatainak főparancsnoka, az ENSZ Stanleyville-i megbízottjának biztosítékot adott arról, hogy utasította csapatait, -létesítsenek kapcsolatot az ENSZ erőivel Lulua- bourgban és kerüljék a fegyveres összecsapást«. Hammarskjöld főtitkár elkészíKoszigin visszatért Delhibe Delhi (TASZSZ). Koszigin, a szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese és kísérete csütörtökön este indiai körútjáról visz- szaérkezett Delhibe. Csütörtökön látogatást tett a Gudjerat állambeli Anklesvar városának körzetében, ahol indiai gáz- és kőolajkutató bizottság szovjet szakemberekkel együtt olajkutatási munkálatokat végez. Anklesvar több száz lakosa az útvonalak mentén lelkesen üdvözölte a szovjet vendégeket. Mennyit költenek fegyverkezésre a világon ? London: (MTI) A New York Herald Tribune-ban közölt és hivatalos adatokon alapuló statisztika szerint a világ óránkint 14 millió, naponkint 336 millió, évenkint 120 000 millió dollárt költ fegyverekre és haderőkre. — Ebből a legnagyobb összeget — évi 46 000 millió dollárt — az Egyesült Államok költi, amely ezenkívül eddig 25 000 millió dollárt fizetett katonai segély címén 46 nemzetnek. Ha a 120 000 millió dollárt békés célokra használnák fel; elegendő lenne ahhoz, hogy Kína, India és Pakisztán lakosságának — 1200 millió személynek — jövedelmét megkétszerezzék, jó lakásokat építsenek 240 millió család számára az elmaradott országokban és a világ éhezőit és betegeit kellő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel és gyógyszerrel lássák el. A fegyverkezési verseny teljes megszüntetése alkotó munkára szabadítana fel legalább 15 millió személyt és a hadiiparban és rokonszakmákban dolgozó további 60 millió személyt. Párizs: (MTI) Az Humanité vezércikkében pénteken Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagja arról ír, hogy a degaulleista uralom a nagytőkének kövér, a dolgozóknak viszont igen sovány esztendőket hozott. A Banque de l’Union Parisienne, amelynek élén de Gaulle fivére állt, s amellyel kapcsolatban áll Couve de Murville külügyminiszter és Baumgartner pénzügyminiszter is, alaptőkéjét és tőketartalékát az 1958-as 4032 millió frankról a következő évben 6883 millióra emelhette, közben pedig adóterhe több mint 15 százalékkal csökkent, a Thomson-Houston vállalat, amelynek elnöke Debré miniszterelnök sógora, üzleti forgalmát 24 százalékkal, 46 mil- liárdról 57-re növelte. A kapitalista vállalkozások üzleti haszna nő, a dolgozók vásárlóereje viszont másképp alakul. 1960-ban a francia dolgozók 40 százaléka havi 42 000 franknál kevesebbet keresett, 1957 óta az élet 30 százalékkal drágult, a bérek pedig csak körülbelül 18 százalékkal emelkedtek. Ez magyarázza a számos sztrájkot. 1958-ban 1 137 741 munkanapot, 1959-ben 1 938 427 munkanapot tettek ki a A Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkársága felhívást bocsátott ki, amely felszólítja a demokratikus erőket, hogy együttesen harcoljanak az Egyesült Államokkal megkötött katonai szerződés hatálytalanításáért, a japán földön lévő amerikai katonai támaszpontok felszámolásáért, a külföldi csapatok kivonásáért, Okinava és Oga- szavara szigeteknek Japánhoz vaMoszkva (TASZSZ): A szovjet küldöttség, amely Kumikin külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével Peking- ben tartózkodott, előzetes tárgyalásokat folytatott a szovjet—kínai kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokkal összefüggő kérdésekről. A testvéri őszinteség, barátság sztrájkok. A magánszektorban igen sok esetben rákényszerítet- ték a sztrájkok a tőkéseket a bérek emelésére. Ezek a sikerek adnak bátorítást az állami szektor dolgozóinak, hogy ők is a sztrájk fegyveréhez nyúljanak. Március 14-én a közalkalmazottak fognak sztrájkolni az egység jegyében. A kapitalista monopóliumok politikájának áldozatai számíthatnak a Francia Kommunista Párt támogatására — írja Duclos. A Francia Kommunista Párt lapjában ugyanekkor Waldeck- Rochet, a politikai bizottság tagja arra hívja fel a figyelmet, hogy Párizs környékén két év alatt 300 gyár kapuit zárták be, szélnek eresztve a munkásokat. A kormány »decentralizál«, de a dolgozók rovására. A tőkéseknek állami szubvenciót ad, ha üzemeiket vidékre telepítik, így akarja »tehermentesíteni« a rohamosan növekvő lélekszámú Párizs környéket. Waldeck-Rochet rámutat, hogy az elmaradott, nyugat-, délnyugat- és középfranciaországi megyék munkaalkalom hiányát kellene orvosolni, de a kapitalizmusban képtelenek ilyen probléma megoldására. ló visszacsatolásáért. A Japán Kommunista Párt felhívása harcra hív a japán—kínai kapcsolatok normalizálásáért, a japán— szovjet békeszerződés megkötéséért, valamint egy demokratikus koalíciós kormány létrehozásáért. A párt titkársága határozottan tiltakozik a Laosz belügyeibe való külföldi beavatkozás, valamint az imperialisták bűnös kongói tevékenysége ellen. lefolyt tárgyalások eredményeként megegyezés jött létre a két fél kereskedelmi Kapcsolatainak kérdésében. A gazdasági kapcsolatok kérdéseire vonatkozó előzetes tár- gyálások még egy ideig tovább folynak Pekingben, majd szintén Moszkvában fejeződnek be. A Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának felhívása Szovjet—kínai kereskedelmi és gazdasági tárgyalások és kölcsönös megértés légkörében A rabat! hármas találkozó rendkívüli jelentőségét az adja meg, hogy a tanácskozó felek, II. Hasszán marokkói király. Ferhat Abbasz, az algériai ideiglenes kormány miniszter- elnöke és Burgiba tunéziai elnök, Algéria függetlensége mellett foglalt állást. A közös közlemény követeli, hogy Franciaország mielőbb kezdjen közvetlen tárgyalásokat az ideiglenes algériai kormánnyal, az algériai szabadságharc befejezéséről. A tárgyalásoknak olyan eredménnyel kell járniok, hogy a gyarmati uralom teljes megszüntetése alapján teremthessék meg a független Algériát. Ismeretes, hogy Burgiba elnök az elmúlt napokban tanácskozott de Gaulle tábornokkal s a tanácskozások után rendkívül derülátó nyilatkozatot tett. Nem kétséges, hogy Algéria szabadságának ügye napról-nap ra. közelebb kerül a megvalósuláshoz. viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a francia nagytőke az utolsó pillana- tig ragaszkodni akar extraprofitot jelentő gyarmati hatalmához. Éppen ezért a francia közvélemény nagyon óvatosan fogadja mind Burgiba elnök, mind a francia kormánykörök optimizmusát. Párizsban nem tartják lehetetlennek, hogy mast, amikor rövidesen ismét összeül az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése, de Gaulle tábornok a francia—algériai közvetlen tárgyalások közeli megkezdésének hangoztatásával újabb manőverezésbe kezd. Ezzel ugyanis a degaulleista politika esetleg meg tudná akadályozni, hogy az algériai kérdést a közgyűlés megtárgyalja. A rabati tanácskozás jelentőségét növeli az a tény, hogy Burgiba elnök most visszautazik Párizsba, hogy folytassa megbeszéléseit a francia kormánnyal. Nyilvánvaló, hogy Burgiba a rabati hármas találkozó közös közleményének szellemében és ennek alapján folytatja Franciaországgal hivatalos megbeszéléseit. Éppen ezért remélhető, hogy Burgiba újabb párizsi tanácskozásai elősegítik az algériai kérdés immár alig halasztható megoldását. Marokkó, Tunézia és az algériai ideiglenes kormány, amint ez a rabati közös közleményből kiderül, a leghatározottabban kijelenti, hogy semminek sem szabad akadályoznia a francia kormány közvetlen tárgyalásait. Megszabja egyben a tárgyalások célját is: a gyarmati uralom teljes felszámolása Algériában. Bár nem tartozik szorosan az algériai probléma-körhöz, de a rabati tanácskozásoknak az is egyik fontos eredménye, hogy a három vezető elhatározta, megteremti a nagy Maghrebet, azaz Észak-Afrika politikai és gazdasági szövetségét. Magától értetődik, hogy ebben a szövetségben jelentős szerep jut majd Algériának is. Pillanatnyilag azonban a legfontosabb feladat a független Algéria megvalósítása. Burgiba párizsi tanácskozásai, a rabati hármas találkozó, mindenekelőtt pedig az a hősi és következetes harc, amit az algériai nép szabadságáért folytat, s amelyet a világ valameny- nyi szabadságszerető országa rokonszenwel kísér, meghozza eredményét. A TASZSZ közleménye a Venus-rakéfcs útjáról Moszkva (TASZSZ). A Venus felé haladó önműködő űrállomással létesített kapcsolatokból szerzett mérési adatok feldolgozása útján nyert eredmények azt mutatják, hogy az önműködő űrállomás az előzetesen kiszámított pályát megközelítő útvonalon repül. Március 3-án, magyar idő szerint tíz órakor az űrállomás 6 683 600 kilométerre volt a Földtől, azon pont felett, amelyet a déli szélesség 1 fok 15 perc, keleti hosszúság 69 fok 30 perc koordináták határoznak meg. Ebben az időpontban az űrállomás másodpercenként 4166 méter sebességgel távolodik a Földtől. Az égbolton az űrállomás továbbra is a Halak és a Cet csillagkép határán lesz, annak az egyenesnek a közelében, amely a Cet-béta és az Andromeda-alfa csillagképet köti össze egymással. A jelzett időpontban az önműködő űrállomás rektaszcenziója nulla óra 21 perc 31 másodperc, pályájának hajlásszöge pedig mínusz 1 fok 15 perc 3 másodperc. A távmérés útján szerzett adatok feldolgozásából kiderült, hogy az űrállomás készülékei és berendezései a kapcsolat idején normálisan működtek. Az űrállomás belsejében a hőmérséklet és a légnyomás a megadott határok között mozgott, a napfény hatására működő elemek pedig biztosították a kémiai áramforrások normális töltését. A Nap irányába terelő készülékek megbízhatóan működtek. Február 27-én nem sikerült kapcsolatot teremteni az önműködő bolygóközi állomással. A következő napokban, amikor az űrállomás olyan övezetbe jut, hogy közvetlenül látható lesz a Szovjetunió területéről, folytatják az arra irányuló tevékenységet, hogy rádióösszeköttetést létesítsenek a bolygóközi űrállomással; New York nem megfelelő hely az ENSZ székhelyének Benjamin Davis, az Amerikai Kommunista Párt Országos Bizottságának titkára a New York Herald Tribuneban közölt levelében keményen elítéli a faji üldözést az Egyesült Államokban. Az ENSZ székháza előtt nemrég lezajlott tüntetésekről szólva rámutat: „A New York Herald Tribune akkoriban elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy tüntetők behatoltak az ENSZ székházába. Ennél azonban sokkal inkább elítélendő, hogy az el- húnyt Lumumba miniszterelnököt nem engedték be az ENSZ-be, bár Kongó törvényes kormányát képviselte.” A New York Herald Tribune- nak arról az állításáról, hogy New York a legmegfelelőbb hely, hogy az ENSZ központja legyen, Davis megjegyzi: „A világ lakosságának többségét kitevő színesbőrű népek és a józanul gondolkozó fehérek erősen kételkednek ennek helyességében. Ez kitűnt az ENSZ 15. közgyűlésén is, amikor több küldöttség javasolta, hogy az ENSZ székhelyét helyezzék át más országba, mert az Egyesült Államokban még mindig érvényben van a faji megkülönböztetés. Természetesen országunknak nagy megtiszteltetés, hogy nálunk van az ENSZ székhelye; Ám ezt a megtiszteltetést ki is kell érdemelni. Ha pedig az afrikai küldötteknek a faji megkülönböztetés politikája miatt nincs lehetőségük munkájuk meg felelő elvégzésére, még a ..szabad” New Yorkban sem, nem beszélve a többi városokról, akkor mi semmivel sem szolgáltunk rá erre a megtiszteltetésre” — írja Benjamin Davis.
