Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-31 / 77. szám
1961. március 31. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG Tökéletesíti a munkaszervezést, helyesen ösztönöz a munkára a madocsai Igazság Tsz A madocsai Igazság Tsz veze- amikor bármit dolgoznak, amit A borsótermelőle a kapálásért tősége a télen sokat beszélgetett a vezetés kér tőlük. munkaegységet, a szedésért kia tagokkal arról, hogyan lehet- Ez a kettős vállalás jó ötlet- lónként 1 forint fix díjat kapnak, ne jobban megszervezni a tér- nek látszik Madocsán, mert ez- A fix-munkaegységes díjazást melőszövetkezetben a munkát és által megakadályozzák, hogy so- az építőbrigádnál alkalmazzák jobban ösztönözni a tagokat a kan csak a kiosztott területeken általánosan. Egy építkezés elkez- közös munkák lelkiismeretes el- dolgozzanak és kivonják magú- dősénél, a költségvetés készítétse- végzésére, a közös tulajdon vé- kát a közösen, a brigádban, kor megállapodtak a brigáddal, delmére. Sokat beszélgettek az el- vagy munkacsapatban végezhető hány munkaegységért végzi el a múlt év hibáiról, arról, hogy munkákból, milyen káros volt a kukorica Eredményességi munkaegység, prémium, fix munkadiiak harmados művelése és arról is. hogy a hagyományos munkaegység-rendszer önmagában nem ősz tönöz eléggé a közös munkák jó elvégzésére. A beszélgetések és a tapasztalatok alapján a madomunkát. Például most építenek egy szerfás, 24 férőhelyes lóistállót, ezért 300 munkaegységet kapnak az építők. Van egy közös törekvés a munkadíjazási formák sokféleségében, az: hogy elejét veszik a Nincs olyan jövedelemrészese- munkaegységhígításnak. Az ered- csai Igazság Tsz-ben idejében ki- dési forma, amelyet ne alkal- ményességi munkaegység és a fix dolgozták az új múnkas2er- maznának idén Madocsán. Ez munkaegység is kiküszöböli a vezés alapelveit és az anyagi részben kísérlet is. mert a jövő- munkaegységhígítást, ösztönzés változatos formáit. Ma ben azt a formát alkalmazzék mór ott tartanak, hogy akár egész majd általánosan, amelyik idén Inhh plrihh mint évre is kidolgozhatnák a legrész- a legjobban beválik náluk. ”,uuu ciuuu, mim letesebb munkaerő-mérleget, a cukorrépa és a mák terme- Azt a közmondást, hogy: ..Jobb lésében dolgdzók eredményessé- később, mint soha” a madocsaiIfótfélp vállalás gi munka<?gyséSet kapnak. Egy ak módosították: ' „Jobb előbb. llCUCiC vonala« mázsa cukorrépáért 0,4 munka- mint később”. Már most kidolegységet, egy mázsa mák tér- gozták az aratás, a betakarítás Minden egyes tsz-tag és rend- meléséért 15 munkaegységet és munkaszervezeti és munkadijászeresen dolgozó családtag meg- 10 kiló méltót is kapnak. A ku- zási rendszerét is és a tagok már tette már munkavállalását írás- koricatermelők egy hold kukori- most vállalásokat tesznek ezek- ban két módon. Egyszer vállalt ca megműveléséért — 20 mázsa re a munkákra, kapásterületet, kukoricát, cukor-. csöves termésátlagig — 16 mun- Nagy ösztönzést jelent az is, répát, burgonyát és egyéb olyan kaegységet kapnak és amit 20 hogy munkaegységenként 14 fo- terméket, amelynek termelési mázsán felül termelnek, an- rjnt előleget fizet a madocsai területét egyénekre osztják ki. nak 50 százaléka prémium cí- igazság Tsz. Qtt, ahol eredmé- Másszor vállalást tett arra, hogy mén az övék. A burgonyáterme- nyességi munkaegységre dolgoz- egy héten hány napot dolgozik lésben az eredményességi mun- nak, a munkák elvégzésekor jó- a közösben, csak közösen elvé- kaegységet premizálással egészí- váírják a munkaegység egy ré- gezhető munkákban. A legtöb- tik ki. Egy mázsa burgonyáért szét és azt megelőlegezik. Á szövetkezeti elnök ben három hold kukorica, 400 öl 0,4 munkaegységet és a 60 máA tsz-vezetőség leginkább azoKatonakenyér cukorrépa, 400 öl burgonya meg- zsa felett termelt burgonyának a kat a terüi~toket premizálja, művelését vállalták és ezen kívül felét kapják meg. a termelők arne]y területeken a múlt évben hetenként három olyan napot, prémiumként. idegenkedtek a tagok a munká_______________ _______________________________________________________tói és ahol alacsonyabb a gépesítés foka. így törekedtek a ma- docsaiak a belteriesebb gazdálkodás meghonosítására: a belterjes kultúrák termelésére. például a kertészetben alkalmazzák a legösztönzőbb munkadíjazást. A madocsai Igazság Tsz munkaszervezeti és jövedelemelosztási rendszere sok jó ötletet tartalmaz. A legjobb -ötlet azonban mindebben az, hogy időben kidolgozták és megbeszélték a ta-, gokkal a részleteket is. így már most tudja minden egyes madocsai tsz-gazda. hogy egész évben mi lesz a feladata. Gy. J. Grigorjev főhadnagy, a tolmács, meg néhány örökké jókedvű helybeli fiatalember állandó törzstagjai a Béke Étterem baloldali sarokasztalának. Keveset fogyasztanak. Beszélgetéseik mégis sokszor éjfélig tartanak — Tizenhat évvél' ezelőtt —‘ kezdte Grigorjev a beszédet — a Váci út egyik félig romos házadban tanyáztunk. Szolgálatvezető őrmester voltam akkor. Ha kiadtam a szükséges ruhákat, élelmet és lőszert, az épület elé ültem a lépcsőre és órákig süt- tettem magam a márciusi nappal. — Egy szerd,a délelöttön, tizenegy óra tájban két kisgyermek állt meg előttem. Egyik fiú volt, a másik lány. — Ahogy néztem őket, eszembe jutott az én két kisgyermekem, Sura és Mitya, és elnehezült a szívem. Bementem a raktárnak átalakított egykori lakószobába és efay szögletes barna katonakenyérrel tértem vissza. — Másnap ugyanabban az időpontban megint megjelentek. így ment egy egész héten keresztül. Mindig kaptak egy porciót. A saját adagomból. — A második hét első napján szőkehajú, sápadtarcú asszony jött a gyermekekkel, akik amikor megláttak, rám mutogattak és lelkesedve beszéltek valamit rólam az anyjuknak. — Előkerítettem a tolmácsot. Az asszony kérdezte mivel tudná meghálálni, amit velük teltem. Elmondta, hogy a férje elesett a fronton és nagyon szűkösen él a két gyermekkel. — Meghívott a lakására. Értelmiségi család lehetett. A rengeteg könyv, a zongora, a szép képek a falon egykor kényelmes életről i árulkodtak. — Az asszony a belső szobából hegedűt hozott elő és nekem nyújtotta. Szabadkoztam. Tudtára adtam, hogy ingyen nem fogadhatok el semmit. — Végül is megegyeztünk. Elfogadtam a hegedűt, de cserében nagyhalom pénzt hagytam az asztalon. — Az esemény után néhány nappal áthelyezték csapatunkat Sopronba. A ráta nagyon sok helyen jártam, — A hegedű kísért utamon, s a hegedűvel együtt nyomomban van az emlék is. ötvenhatban, amikor ismét Magyarországra kerültem, sokszor végigmentem a Váci úton. Kutattam régi ismerőseim után, de nem találtam őket. Vajon mi lett velük? A lányka és a kisfiú már bizonyára felnőtt emberek, s lehet, hogy el is felejtették a rozskenyér ízét. HAYPÁL TIBOR A lacsonytermetű, jómegjele- nésű parasztember Tompái Béla. Egész lényéből a szerénység, az egyszerűség sugárzik. 1959-ben, amikor megválasztották a kétyi Kossuth Tsz elnökének, mindent egy lapra tett fel, arra, hogy barátnak és ellenségnek bebizonyítsa, méltó 189 szövetkezeti gazda bizalmára, hogy irányítása mellett a högytáblákban lévő 2100 holdas kétyi határ többet terem holnap, mint ma. — őszintén megmondom, 'nagyon féltem az elnöki íróasztaltól. Nincs szakképzettségem, a politikában sem igen voltam jártas — mondja. Való igazság, hogy mielőtt Kóty termelőszövetkezeti község lett. Tompái Bélának kevés szerepe volt a község mezőgazdasági termelésének irányításában. Jól gazdálkpdött a 14 hold földjén. Párton kívüli, de amikor szövetkezeti elnök lett, azt mondta, — s ezt ma is meggyőződéssel ■vallja: — A közös gazdaságban a párt politikáját képviselem, annak megvalósításáért teszek meg mindent. Tompái Béla cselekedeteiben a szó és a tett megegyezik. Amióta szövetkezeti elnök kitartóan tanul, sokszor éjjel is a közösségért dolgozik. A gyakorlat szerint ugyanis a szövetkezeti gazdák többsége becsülettel elvégzi az egy napra rendelt munkát és utána hazamegy családja körébe. Az elnök nem. Bárki meggyőződhet róla, hogy az irodában este 8 órakor még tanácskozik a bri- gádvezetőkkel. Hartmann Jap.'.s és Kulcsár Ernő brigadérosok, meg Tompái Béla, az elnök szak- könyveket lapozgat, vitatkoznak, és a szezonmunkák ideién minden este papírra vétik a másnapi munkák ütemtervét. A közös gazdaságok többségében ezt elvégzi az agronómus. A kétyi Kossuth Tsz-ben ném, mert itt nincs agronómus. Ebből pedig következik, hogy több munkája, van az elnöknek. Becsületére legyen mondva, hogy adott helyzetben mindig tudja, hogy mit kell tenni. Az éves termelési tervek elkészítésébe például bevonta a szövetkezet vezető-égét. Szakmai útbaigazítást kér — .kapott is — a járási és megyei tanács mezőgazdasági osztályától. Az e szervektől küldött szakemberek tanácsadása a lengyeli *.s a pápai tsz-elnökképző iskolán tanultak alapján készítette el Tompái Béla a szövetkezet ez évi terveit, az állatok téli áttelelteté- sére vonatkozó takarmánymérleget. Hogy mennyire jól. azt a gyakorlat igazolja. A kukorica kivételével minden tavaszi vetőmag a földben van a kétyi Kossuth Termelőszövetkezet határában. Elvégezték az őszi kalászosok tavaszi ápolását, kihordták az istállótrágyát, a tavasziak alá is kiszórták a műtrágyát. Maholnap áprilist mutat a naptár és mégis közel 20 vagon csöveskukoricát tárolnak a szövetkezetben, ami bőségesen elég lesz az állatoknak új takarmányra. A Tompái Béla által irányított mezőgazdasági nagyüzem nem tartozik megyénkben az élenjáró termelőszövetkezetek közé. Gazdái a tavalyi részesedéssel mégis elégedettek. Aki becsülettel dolgozott, annak több jövedelme van ma, mint egyéni gazda korában volt. Jóleső érzéssel vették tudomásul az év végi zárszámadó közgyűlésen a főkönyvelőnek azt a bejelentését is, hogy egy fillér esedékes tartozást sem hozott át a szövetkezet erre az évre. Egy esztendő alatt gazdaságilag megalapozott nagyüzem lett a kétyi Kossuth Tsz. Es ebben oroszlánrésze van az elnöknek, Tompa Bélának. Ülést tartott a dombóvári járási pártbizottság Az MSZMP dombóvári járási bizottsága csütörtökön ülést tartott, amelyen megvitatták a járás üzemei i960, évi tervteljesítésének tapasztalatait és az idei feladatokat. A pártbizottság meghallgatta á termelőszövetkezetek zárszámadásáról beterjesztett beszámolót, majd jóváhagyta a végrehajtó bizottság második negyedévi munkatervét. R«nát!i Jézsel: ARANYKALITKA 71. A kettes szerelde beállványozott boltozata alatt dermedten ácsorgott egy kis csoport. Kulcsár István kialvatlan, vörösbe gyulladt szemmel ténfergett. Nem lelte a helyét. De a többieket is torkon ragadta a megdöbbenés. Tegnap este megtudták a valót. Haraszti igazgató és a pártbizott- _______________ s ág összehívta a gyári aktivistá- , listának, hogy, uralkodjék a töbkat és az építési osztály minden osztályvezető lett belőle. Mind- tudata gazemberré aljasított biek fölött. Az öreg Kulcsár is dolgozóját. Az igazgató ismertet- nyáján örültek neki. ö meghatót- volna. valami olyasmit mondott ma regte velük Szerencsés János törté- tan fogadta ezt a megtisztelő bi- És még az is, hogy Szerencsés gél, hogy éppen ez a fő az új netét. zalmat. Tele volt tervekkel, és szembefordult a rendszerrel, a rendszerben. Ez, hogy az arany Mindenki káhnltan tünronooit minden elképzelését megbeszélte munkáshatalommal, a burzsujok- ma senkinek sem ad hatalmat Mindenki kabultan töprengett munkatársalvaj. Naponta több- hoz húzott. Ezt mondták a tájé- mások fölött. _ _ gyárban és nem értették, miért ad az arany némelyeknek örömet és gazdagságot, másoknak miért hoz romlást és szerencsétlenséget? De nem is, hiszen ennek a Szerencsésnek a históriája szinte egyedülálló. Ez csak a hajdani világban lehetett így. Az arany akkor hatalmat adott a kapitá^Hogyan ^s^mond^a^HTraszti ször is köztük forgolódott, nem is koztatón. Ez meg micsoda? Egy igazgató’ Ezt az embert hatul- 6rezte ío1 magat az íróasztal mo- iiyen ember? Kétkulacsos volt. mäbtTkerítette a" arany^ Rabjfvá ff ^ÄLÄl^röm voh va"' Habzs°lta. az tek a brigádok kozott. Orom volt a piszkos pénzén, ez is ertheto. az építőknél dolgozni. Úgy éltek De, hogy a rendszer ellen dolgo- ők, mint egy összeforrott, s2ép zott volna? Csak azért, mert aracsalád. nya volt elásva? Egyszercsak Szerencsés furcsa Az igaz, hogy ezek a burzsu- változáson ment át. De mióta is? jók, akik pénzelték és a mar- luovnuia ienei. ec» Erre nem emlékeztek pontosan, kukba kerítették, teletömték a aranyrúd? De hiszen akármilyen C.?ak azt látták, hogy elmarad kö- fejét. De csak azért, mert a csószép is az arany hűvös csillogása zuluk- Meg, hogy magasan hordja kavári erdőben elrejtett aranya mégis csak holt fém az. Mit lehet az °rr.ót; *zel°“ az ,ePltok gyak* volt, maguk közé számították — ...... a bból csinálni? Fülbevalót kari- ran kertek tanácsot tőle, meg bi- Szerencsést? öt is kapitalistának nálunk semmire sem menne velett. s nem tudott uralkodni saját sorsán”. De hát ez érthetetlen. Mitől van ilyen hatalma az aranynak? Legtöbbjük maga elé sem tudta képzelni Szerencsés kincseit. Aranyrudak. Mekkora lehet egy Elgondolkoztató, mi is lett volna, ha ez a pallér abban a hajdani világban egyszercsak előáll az aranyával és akkori módi szerint él vele? Bizonyosan valami nagy gyárat alapított volr.a. száz és száz munkást alkalmazott volna, s annak az aranynak a segítségével kiszívta volna a velejüket, mint akármelyik tőkés. Hát igen, igaza van az öreg Kulcsárnak, hiába is lenne ma valakinek egy szekérderék aranya, itt, mizalmas családi ügyekben is. De tekintették? egy idő óta a közelébe sem fér- Mert hát mire jó az az arany? kozhettek. Most mar azt is tud- H mégoly sok , van belőle? jak, hogy pimaszul csalta a vila- Mit kczdhet azzal a tulajdonosa? got- Az a csavargó burzsui, aki SzeS mindezt az arany cselekedte rencsést pénzelte, nem is látta az ját>ól él meg, de kizsákmányoló ______________ volna? Az arany, amelyet Szeren • aranyat. És ha látta volna? — nem válhat belőle. r iadalom ült a szemében. Min- <]sés egy újjal sem érintett, ami- [fa — tegyük fel — Szerencsés a Igaz, hiszen erről Haraszti is denki úgy érezte, ezt az embert óta elásta szülővárosának erdeje- kezébe nyomja? Akkor mit kezd említést tett. Hogy ez a Szerenbátorítani kell. biztatni és segí- ben? -Az arany bűvköre“ — így vele? Eladja? De kinek? És ha esés épp azért fenekedett már a kagyűrüt, és még mit? Fel sem foghatja a józan értelem... Mégis mennyire kifordította mivoltából ezt a Szerencsést. Amikor először közéjük jött. szerény volt, csaknem félszeg. örökké valami megmagyarázhatatlan le. Ha ügyeskedik és kockáztat — mert az állam nem engedi az arannyal való kufárkodást — talán munka nélkül is több jóléthez jut, mint aki a keze munkáteni, hogy meglelje elveszett ön- emlegette Haraszti a tájékozta- magát. Igen, határozottan meg- tón. De voltaképp nem is értették szerették, derék embernek tar- az emberek, hogy mi az. tották. Iparkodott, égett a munka Lehet, hogy valami más rejlik a keze alatt. Örömest segített Szerencsés János tragédiája mö- mindenkineK aki hozzáfordult. gött? Hihetetlen.^ hogy egy ilyen bon? Aztán... Bekerült az irodára, embert az arany birtoklásának így tépelődtek az emberek a valaki megveszi, mit kezd vele? Tovább adja valakinek? De mi értelme van ennek az egésznek? Miért gazdagabb az. akinek nranvrudak vannak a birtokárendszerre is, mert nem nőhetett égig a szarva, nem lehetett gyáros, vagy másféle vérszívó. Ez is, mint a többi burzsuj, nyilván valami rendszerváltozásra spekulált. Na, hiszen. (Folytatjuk)
