Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-03 / 53. szám

1961. március 3. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄO «* Néhány gondolat a Venus-rakétáról Napjaink legnagyobb szenzá­cióját kétségtelenül a szovjet ra­kétakísérletek képezik. Az óriás szputnyik fedélzetéről elindított automatikus űrállomás ötnapon­ként ad közléseket a földi vevő­állomások számára. A tudósok és az érdeklődők széles tábora kí­váncsian várja a rakéta és a Ve­nus találkozásának eredményét. Különböző összeállítású cikkeket olvashatunk a napilapokban. Az alábbiakban szeretném néhány mondatban mintegy összefoglal­va bemutatni a bolygóközi állo­mást és annak jelentőségét. Február 22-én Budapesten egy előadói konferencia volt az űrha­józás legújabb eredményeiről. Ezen a megbeszélésen néhány olyan gondolat is felmerült, ame­lyekkel a napilapokban nem ta­lálkozhatunk. Nézzük meg elsősorban a raké­ta jelentőségét. 1. A rakétatechnika fejlődésé­ben új dolgot jelent. 2. Eddig csak a Föld közvetlen környékét vizsgálták rakétákkal, beleértve a Hold-rakétákat is, most kezdetét vette a bolygók vizsgálata. Miért fontos ez? A Föld és a bolygók közös ere­detűek, azonban különböző körül­mények között fejlődtek, így egy másik bolygóról szerzett adatok esetleg kiegészíthetik a Földről szerzett ismereteinket. Ugyanak­kor bizonyos fokig összehasonlítá­si alapot képezhetnek a Föld fej­lődése és belső szerkezetének vizsgálatához. Ilyen tekintetben a geológia és a geofizika is érde­kelt a kutatások eredményeiben. Lehetőség nyílt a bolygóközi anyag vizsgálatára, és annak ösz- szehasonlítására a csillagok közöt­ti anyagokkal. Lassan le kell szoknunk arról, hogy világűrről beszéljünk, hiszen a szó igazi ér­telmében világűr nincs. A világ­mindenséget mindenütt anyag töl­ti ki azzal a különbséggel, hogy helyenként »sűrűbb«, máshol pe­dig »ritkább« formában. Ezekben a kísérletekben az anyag szerke­zetének és tulajdonságai ponto­sabb megismerésének céljából az atomfizika is érdekelt. 3. A Venusról eddig hiányos is­mereteinket e kísérlet kibővíti, bár egy kísérlettől túlságosan so­kat várni nem helyes. Közismert, hogy a bolygóközi állomás, amely május 20-a körül mintegy 100 ezer km távolságra közelíti meg a Venust, valamennyi eddig isme­retlen kérdésre nem szolgálhat magyarázattal. Ugyanis nem vár­hatjuk, hogy 100 ezer km-ről pon­tos adatokat kapunk a bolygó fel­színéről, alsóbb légrétegeinek összetételéről, valamint az eset­leg ott kialakult élet fokáról. Mi az, amire itt választ kaphatunk? Mindenekelőtt a felsőbb légréteg összetételét pontosan megismer­hetjük. Adatokat kaphatunk a bolygó tömegét és mágneses tér­erősségét illetően. Nem valószínű azonban, hogy átmérőjét, tenge­lyének hajlásszögét és ami ebből következik, az évszakok változá­sát pontosan megtudhatjuk. E kérdésekre a későbbiek folyamán indított rakéták által szolgálta­tott adatok adhatnak választ. Érthető, hogy pl. a Venus töme­gét könnyebb lesz meghatározni, ha egy esetleges mesterséges hol­dat hozunk létre körülötte. 4. Politikai jelentősége: újabb bizonyíték a szovjet rakétatechni­ka fölényéről, és arról a tervszerű előrehaladásról, melyre csakis egy szocialista államban lehet példa. Várhafó-e televíziós összeköttetés a Venussal ? Arra ne gondoljon senki, hogy e bolygóközi állomás a Venus­ról televíziós közvetítést fog szolgáltatni. Erről egyelőre még nem lehet szó, részben a hatalmas távolság, részben pedig az áram­források miatt. Televíziós össze­köttetéshez erős áramforrásra van szükség. Ez természeteden aem zárja ki, hogy későbbiekben ez is lehetővé válik, ha nem is te­levíziós úton, de fényképfelvéte­leken keresztül megismerhetjük a bolygó felszínét. Milyen a rakéta pályája? A pálya két fő szakaszra oszt­ható: 1. Szputnyik-pálya. 2. Rakéta-pálya. Mivel a rakéta a szputnyikról indult, nem örökölte az előző foko zatok eltéréseit Az első időszak­ban a rakéta a fellőtt óriás- szputnyikkal együtt megkezdte keringését a Föld körül, majd a pályaadatok korrigálása után in­dították a Venus felé. Ilyen kísér­let még nem volt, vagyis hogy egy szputnyikról indult volna el ra­kéta. Van-e kapcsolat a rakéta és a napfogyatkozás között ? Annak ellenére, hogy a rakéta február 12-én lett elindítva, a napfogyatkozás és a fellövési idő között nincs összefüggés. Mi a rakéta célja? 1. Adatokat szolgáltatni a Ve­nus légköréről, mágneses tulaj­donságairól, Van Allen övéről. A Van Allen övét a Föld körül az utóbbi években fedezték fel, je­lenleg két ilyen övét ismerünk. A belső övben protonok vannak kevés elektronnal, a külső öv fő­leg elektronokból áll, és ezek energiája a belső övben lévőknél kisebb. 2. Elősegíteni a naprendszer méreteinek pontos meghatározá­sát. 3. Összeköttetés biztosítása hosszú szakaszon (40 millió km) a pálya méreteinek pontos meg­határozására. A célok egy részét a cikkem elején már említettem. E rakéta kapcsolatban áll a február 4-én fellőtt szputnyikkal. Nem szabad arra gondolni, hogy a Szovjetunió e rakétakísérleteket kirakatpolitikának szánja. Lát­nunk kell azt a fokozatos előre­haladást, ami ott ilyen tekintet­ben tapasztalható. Gondoljuk csak végig a fejlődés menetét az első szputnyiktól az állatkísérleteken keresztül, a Hold túlsó oldalának lefényképezésén át, majd az állat- kísérletek és az űrhajók, valamint e Venus-rakéta között. Ha ezt lát­juk, érthetővé válik: nincs itt semmi kirakatpolitika, hanem cél­tudatos kísérletsorozattal állunk szemben. Amikor a VII. szputnyikot fel­bocsátották, és a későbbiek fo­lyamán nem adtak ki közleményt e kísérlet céljáról, többen a nyu­gati újságírók közül kudarcról kezdtek említést tenni, azonban e fejtegetéseknek csakhamar véget vetett a VIII. szputnyik felbocsá­tása. Ma már érthető, hogy a VII. szputnyik a Venus űrrakéta elő­készítéséhez szolgáltatott adato­kat. A Venus felé tartó rakéta 644 kg súlyú. Ilyen nagyságú rakétát mintegy 4—4,5 tonna hajtóanyag­gal lehet a Venus felé felgyorsí­tani. Milyen üzemanyagot használhattak a kísérletnél ? Az eddig végzett rakétakísérle­tek üzemanyaga petróleum és cseppfolyós oxigénből állott. Ahol a petróleum hajtóanyagként az oxigén, mint égést elősegítő anyag szerepelt. Ezenkívül ismerünk még szilárd hajtóanyagokat is, ezek közül legjelentősebbek a boránok. Ugyanis ezek a legna­gyobb energiatartalmú tüzelő­anyagok. A boránok bór és hid­rogén vegyületekből állnak. Em­lítésre méltó, hogy a Lunyik ra­kétakísérleteknél a boránok fo­lyékony változatát alkalmazták. Irányító berendezések A rakétákban lévő irányító berendezések bonyolult felépíté­sűek. Valamennyiben megtalál­hatjuk az elektronikus számoló­gépeket, a különböző sugárzásmé­rő eszközöket és az adó, illetve vevő készülékeket. E műszerek elektromos energiáját spec' ál ;s áramforrások biztosítják, melyek töltésére napelemeket alkalmaz­nak. A naptelepek a félvezető technika felhasználásán alapul­nak. Lényegük, hogy a napsugár­zás hatására elektromos energiát termelnek. Egy kW teljesítmény­hez 60 000 cellát kell összekap­csolni. A napteíepek csak a belső bolygók felé irányított rakéták­nál alkalmazhatók, így a Mars felé küldött rakéta, mivel abban a távolságban már gyenge a Nap sugárzása, nem szerelhető fel nap­telepekkel. Valószínű, hogy itt már atomtelepek alkalmazására kerül sor. A rakétát fel kellett szerelni egy irányítható adóval, melynek antennája leegyszerűsít­ve egy esernyőhöz hasonlítnató. Meg kellett oldani ennek az an­tennának az irányítását is, mert csak így lehetett az adási viszo­nyokat növelni. A jó adási viszo­nyokra nagy szükség van, mert 40 millió km távolságról csak meg­felelő energiájú adással lehet összeköttetést biztosítani. Ahhoz, hogy a szovjetek ilyen eredményeket tudtak elérni az űrkutatás területén, egy sor tu­dományág és iparág, pl. kémia, kohászat, híradástechnika szoros együttműködésére volt szükség. Nincs már messze az az idő, ami­kor a kísérletsorozatok eredmé­nyeképpen lehetőség nyílik az em­ber űrhajózására. Veszelovszky Gyula, a TIT Tolna megyei csillagászati szakosztály tagja A Föld lakosságának 70 százaléka teljesen tájékozatlan a világ eseményeiben Az UNESCO egyik széleskörű vizsgálata megállapította, hogy a világ lakosságának közel hetven százaléka semmiféle tájékoztatást nem kap a világ eseményeiről. Az UNESCO által készített be­számoló ezzel kapcsolatban mint minimális tájékoztatási mércét javasolja, hogy minden országban száz lakosra legalább tíz újság­példánynak, öt rádiókészüléknek, két moziülésnek és két televí­ziós készüléknek kell jutnia. Ezt a mércét véve\, alapul, megállapí­tást nyert, hogy száz afrikai, ázsiai és latin-amerikai ország­ban, illetve területen — ahol ösz- szesen 1910 millió ember, vagyis a föld népességének 66 százaléka él — a tájékoztatás messze alatta marad ennek a színvonalnak. — Az amatőr útja a művésze­tig címmel tart előadást a fény­képezésről, és tart képbemutatót Halász Rezső, a Mecseki Futó­klub alelnöke vasárnap délelőtt kilenc órai kezdettel Szekszár- don, a városi művelődési házban. — Sibelius-fesztivál Finnország­ban. Az 1961. évi Sibelius-feszti- vált június 6-tól 12-ig tartják Helsinkiben. Az ünnepi hét fény­pontja a Leningrádi Filharmoni­kus Zenekar hangversenye lesz. — 171 000 kötet könyvet kölcsö­nöztek tavaly a járási könyvtárak Tolna megyében. A könyvállo­mány forgási sebessége 4,5 volt. — Tizenegy gátat, két nagyol­vasztót, 10 elektro- és hét Martin­kemencét építettek Csehszlovákiá­ban 1956-tól 1980-ig. A henger­művek termelékenysége csaknem 3.6 millió tonnával, a szénbányá­ké 17,7 millió tonnával, a villa­moserőműveké 1 783 megavatta] emelkedett. — Százezer forintot fizet be az idei városfejlesztési alapra a szek­szárdi földművesszövetkezet a tervek szerint, évi forgalma után. — Az idén nem tudják megtar­tani a szokásos newporti (Anglia) jazz-fesztivált, mert a tomboló fiatalság által tavaly okozott 100 000 dolláros kárt még nem tudták helyreállítani. — A Kossuth Könyvkiadó II. negyedévben megjelenő köny’vúj- donságaiból: Marx: Értéktöbblet- elméletek. II. rész. Marx: Polgár- háború Franciaországban. (A Pá­rizsi Kommün 90. évfordulójára). Plechanov: Válogatott irodalomel­méleti tanulmányok. Révai Jó­zsef: Történelmi tanulmányok. Óta Kraus — Erich Kulka: Ködös éjszakák. Magyarok az antifasiszta partizánharcokban. — Bernáth József Szekszárd, Hosszú-völgyi lakost a szekszárdi járásbíróság Szigeth Ferenc taná­csa fegyver és lőszerrejtegetés bűntette miatt 10 hónapi börtön- büntetésre ítélte. A vádlotthoz még az ellenforradalmi események során került egy pisztoly és lő­szer, amelyet a későbbi felhívá­sok ellenére nem szolgáltatott be, hanem elrejtett. Bernáth József bűnösségét elismerte. A Tolna megyei Tanács Kórhá­za kispalánki gazdaságánál meg­üresedett mezőgazdász (gazdaság­vezető) állásra pályázatot hirdet. Illetmény: az egészségügyi gazda­ságok mezőgazdászaira nézve meg állapított egyetemi, esetleg mező- gazdasági technikumi, vagy ezzel egyenlő végzettség. A végzettségét igazoló oklevéllel, önéletrajzzal felszerelt pályázati kérelmet leg­később március 15-ig a Tolna me­gyei Tanács Kórháza igazgató­jához kell benyújtani. (3) Szépítik az asszonyok a mórágyi új iskolát Amint Mórágyon a kisállomás- tól a község közepére ér az em­ber, azonnal szemébe ötlik egy új, szép épület. A régvárt villany után nemsokára ennek az új is­kolának a felavatására is sor kerülhet. Előreláthatóan április 4-re számítják az avatást. És hogy az új iskola még szebb legyen, összefogtak a mórágyi asszonyok, a nőtanács, a szülői munkaközösség, a vöröskereszt. Különböző rendezvényekből ősz ©BE© EMBER, EMMI VÄR@S Régi ismerősöm Mihály bácsi. A minap ott találkoztam vele a vasúti fasorban, a Séd-híd korlátjának támaszkodva néze­lődött. — Hogy van Mihály bácsi? — kérdeztem tőle, gondoltam, tán sütkérezik a korán jött ta­vaszi napsütésben. — Hogy vagyok? — kérde­zett vissza, utána válaszolt. — Mint az öreg ember a fiatal vá­rosban. — öreg ember a fiatal vá­rosban? — csodálkoztam. — Igen. Mert én egyre-másra öregszem, a város meg fiatalo­dik. Most éppen ezeket az új házakat nézegetem. Egészen új utca épült itt alig két év alatt. Elnéztem az új fürdőt is. Mi­lyen szép lesz, ha teljesen el­készül, az utcával együtt... — Mihály bácsi, csak most veszi észre? — Dehogy, fiam. Azazhogy, mégis... Csak most érek rá ben­ne gyönyörködni. — És eddig? — Eddig dolgoztam, valaho­gyan nem is vettem figyelembe. Most, hogy nyugdíjba vonul­tam, ráérek. Sétálgatok a vá­rosban, most »fedezem fel mennyire megszépült, megfiata­lodott az utóbbi időben. — Voltam már a kertváros­ban, hát csak csodálkoztam, hogy mennyi lakóház épült. Meg fönt, az Előhegyen is... Jártam a Keselyüsi-, meg a Bogyiszlói úton. Mindenfelé raktárak, ipartelepek. Néhány éve a Keselyüsi úton a vágó­híd állt csupán. Aztán a gép­javító, az Építőipari Vállalat telepe, transzformátor-állomás... Eddig valahogyan elmentem mellettük, nem is figyeltem na­gyon... Csak most, hogy nyug­díjba mentem, aztán ráérek. — Hát igen... Sok minden épült — helyeseltem. — Emlékszem — mesélte az öreg — 192i-ben kerültem Szekszárdra. Amikor a vízmű szivattyútelepét építettük — kint, a vasúton túl, ahol most az áramszolgáltató vállalat te­lepe van. — De Szekszárdon még nem i$ olyan szembetűnő az új. Ha­nem Sztálinvárosban. Vala­mikor 1930 körül jártam Duna- pentelén. Hát ami ott van, ag valami óriási — lelkendezett az öreg. — Nemrég voltunk ott a veterán-küldöttséggel. Ha min­dent végig akar nézni az em­ber, legalább egy hónap kell Elhatároztam, elmegyek hosz- szabb időre, hogy mindent meg­nézhessek. Az időmből kitelik... — De azért Szekszárd is — tért vissza az öreg az előző témához —, Szekszárd is szép. Mint kertészember, én sokat látok. Csak azért egy baj van — emelte fel a mutatóujját. — Mi az a baj, Mihály bácsi — kérdeztem. — Az, hogy öreg vágyói, már, nyugdíjas. Mert ha mór fiatal lennék, micsoda őrön lenne a számomra az élet! B. 1. szegyűjtöttek közel 3 ezer forin­tot. Ezt az összeget függönyanyag vásárlására fordították. Az anyagot aztán az asszonyok szabták ki, varrták meg és rák­iált fel az új iskola ablakára. Ezenkívül mozgalmat indítot­tak a faluban »Ahány ház, annyi muskátli« címmel. Az így nevelt virágokat az új iskola környéké­nek parkosításához használják fel. Az új négytantermes iskola mintegy másfélmillió forintos be­ruházással épül. Kérjen golyósirón pótbetétet is golyósirón vásárlásakor. Az irón- ban lévő betét töltésének kifogyá­sakor a pótbetét behelyezésével azonnal folytatható az írás.- • _____________(66) __Apróhirdetések A z apróhirdetés dija szavan­ként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mít. A Tolna megyei Mezőgazdasá­gi Gépjavító Vállalat vizsgázott lánghegesztőket azonnali belépés- | sei felvesz. (ii4) Elcserélném 2 szoba, konyha, 1 kamrás lakásomat hasonló szek­szárdiért. Cím: Tolna, Kossuth u. j 12. sz. Hegedűs (i 2) Jó minőségű férfi gumicsizma újra kapható a szekszárdi föld­művesszövetkezet leértékelt áruk boltjában, a gimnázium mögött

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom