Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-03 / 53. szám

Pcíos ' —-• * S-Qpessy VítAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A Péntek 1961. március 3. XI. évfolyam 53. szám * ARA: 50 FILLÉR A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Kos- suth-díj Bizottság előterjesztése alapján határozatot hozott a Kos- suth-díjak odaítéléséről. A kormány megvitatta a föld­művelésügyi miniszter jelentését az őszi vetések átteleléséről, 3 a tavaszi mezőgazdasági munkák­ra való felkészülésről, s határo­zatokat hozott. A kormány jóváhagyta a föld­művelésügyi miniszter előterjesz­tését, amelynek értelmében a gépállomások erő- és munkagépe­ket adhatnak el olyan termelő- szövetkezeteknek, amelyek a gé­pek szakszerű üzemeltetését és megfelelő kihasználását biztosí­tani képesek. A Minisztertanács ezután lyó ügyeket tárgyalt. Darvas József a Hajnali tűz bölcskei előadásán Az Állami Déryné Színház együttese most kezdte meg Darvas József Kossuth-díjas író Hajnali tűz című drámájának sorozatos előadását Tolna megyében. Az első falusi előadásra Bölcske ter­melőszövetkezeti községben ke­lült sor ahol csütörtökön ünnepé­lyes keretek között mutatták be az új magyar drámát, amelynek előadásán megjelent a szerző is. Ott volt az előadáson Daradics Ferenc, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára, valamint Rév András, az MSZMP Paksi Járási Bizottságának titkára. Az előadás megkezdése előtt a bölcskei művelődési házat zsúfo­lásig megtöltő közönség lelkesen ünnepelte Darvas József Kossuth- díjas írót, akit Kaszner István, a községi tanács elnöke üdvözölt a falu dolgozó parasztsága nevében. Több, mint ötvenezer naposcsibét kaptak eddig a tsz-ek a tolnai baromfikeltető állomástól A tolnai baromfikeltető állo­máson az idén három héttel ko­rábban indult meg a keltetési idény a szokásosnál. Ezt az tette szükségessé, hogy az állomás idei terve 225 ezer naposcsibével ma­gasabb a tavalyinál. Lehetséges­sé azért vált a korábbi idénykez­dés, mert ma már egyre több azoknak a termelőszövetkezetek­nek a száma, amelyek fűthető baromfinevelő ólakkal rendelkez­nek. A termelőszövetkezetek pe­dig igyekeznek úgy ütemezni a baromfinevelést, hogy húsvétra már jelentős mennyiségű rántani- való csirkét adhassanak el. Január 16-án rakták be a gé­pekbe az első tojásokat, február 6-án pedig kikeltek az első csi­Ünnepélyes szeméi yiigazol vány-átadás Tamásiban A Tamási Járási Kultúrotthon- ban a KISZ járási bizottság és a járási rendőrkapitányság rende­zésében a fiatalok részére ünnep­séget tartottak az elmúlt napok­ban. A fiatalokat Kunos Ferenc, a tamási Béri Balogh Ádám Gim­názium tanára köszöntötte, majd Krizsán István járási rendőrka­pitány 100 fiatalnak adta át a személyi igazolványt. A személyi igazolvány kiosztá­sa után kultúrműsor következett. A kultúrműsorban a gimnázium kórusa énekszámokat adott elő, majd a jelenlévők bevonásával jól sikerült szellemi öttusát ren­deztek. A kisgépek készítése, alkalmazása a bőrgyári újítók célja A Simontornyai Bőrgyárban az újítók figyelme az idén a kis- gépesítés felé fordul. Iparági prob léma ugyanis, hogy aránylag ke­vés kisgépet használnak a bőr­gyártáshoz. A tervek szerint az idén több fontos munkaművelet elvégzésére készítenek kisgépet. Az újítási feladatterv, mely a gyári és iparági problémák meg­oldására hívja fel a dolgozók fi­gyelmét, több mint tíz munkafo­lyamat kisgépesítésére szólítja a dolgozódat. bék. Az azóta eltelt négy hét alatt a tolnai baromfikeltető­üzemből 50 689 naposcsibét vit­tek el a termelőszövetkezetek. Legutóbb kedden szállítottak a termelőszövetkezetekbe napos­csibéket, ekkor Faddra, Bátára, Hőgyészre, Kocsolára és Gerjan- be vittek el több ezer csibét. A keltető állomásnál az ez év­re tervezett 825 ezer naposcsibé­ből háromszázezret kötöttek le eddig a termelőszövetkezetek, ezenkívül hatvanezer darabot te­nyészállatként nevelnek majd fel a megye tsz-eiben. A baromfikel­tető állomáson tervbe vették — igaz, hogy »terven felül« — vízi- szárnyasok keltetését is. Megálla­podtak a tamási Uj Élet Termelő- szövetkezettel, hogy az idén fe­leslegként mutatkozó mintegy hatvanezer kacsatojást — amit a szövetkezetben a keltetőkapacitás elégtelensége miatt nem tudnak kikölteni — Tolnán keltetik ki. Űj eljárás a vetülékfonal gőzölésére a tolnai pamutszövőgyárban A tolnai eddig igen pamutszövőgyárban sok gondot okozott a pamutfonalak — különösen az erősebb sodratú fonalak — hur- kosodása. Ha a vetülékfonalon hurok képződik szövés közben, ez minőségi hibát okoz a pamutszö­veten. Gyakran fordul elő szaka­dás is a huroknál. E hibaforrást úgy csökkentették eddig, hogy a felcsévélt vetülék­fonalat gőzölték. Az eddigi mód­szer — a nyitott rendszerű gőzö­lés — azonban nem volt tökéle­tes, a gőz nem tudta átjárni tel­jes vastagságban a csévét, ugyan­akkor a cséve külső része erősen átnedvesedett, nem volt egyönte­tű a fonal minősége. Néhány héttel ezelőtt — külföl­di prospektusok alapján — meg­kezdték a kísérleteket a fonalak vákuum alatti gőzölésére. Az új eljárás lényege az, hogy egy zárt tartályból ki­szivattyúzzák a levegőt, a tartály alján lévő — állandó­an melegített — vízből gőz fejlődik és e ritkított levegő­jű térben gőzölik a fonalat. A gőz teljesen át tudja járni a csévét, ami — miután a vákuum a fonalak, rostok közti levegőt is eltávolította, szűrte' „beszívja" a gőzt. További előny, hogy a fo­nalat olyan állapotban tudják gő­zölni, ahogyan a fonodáktól kap­ják, tehát gyűrűs és kónuszcsé- vén (ezek vastagsága többszöröse a vetülékcsévének), tehát már a vetülékcsévélést is gőzölt fonallal végezhetik, itt is megszűnik a hurkosodás. Az új eljárással kapcsolatos kísérletek eredménnyel jártak, most dolgoznak a technológia pontos kialakításán, miközben már részben az új eljárással gő­zölt fonallal dolgozik a gyár. A vákuumos fonalgőzölési el­járás kidolgozása nemcsak a tolnai gyár szempontjából je­lentős, hiszen a gőzölést jelen­leg még az ország többi pa­mutszövőgyárában a régi módszerrel végzik. Ezekben az üzemekben is valószí­nűleg sor kerül — a tolnai ta­pasztalatok alapján — az új el­járás bevezetésére. Népművelési munka a gyönki járásban A népművelési munkának igen nagy szerepe van a tömegek ál­talános eszmei, politikai nevelé­sében, A gyönki járás népműve­lési munkájában nagy súlyt he­lyeznek a tömegek nevelésére, kulturális színvonalának emelé­sére. Különösen látogatottak a TIT rendezésében megtartott ismeret- terjesztő előadások, amelyekből a tél folyamán közel 150-et tartot­tak, szépszámú közönség előtt. Különösen jólsikerült a közönség­Brigádgyűléseken vitatják meg az éves tervet a tamási járás termelőszövetkezetei A tamási járás termelőszövet­kezetei az idei terveket úgy készí­tették el, hogy messzemenőben fi­gyelembe vették a tsz tagságának javaslatait. Most a terveket jóvá­hagyó közgyűlés előtt minden termelőszövetkezetben brigádgyű­léseken vitaják meg a vezetőség által javasolt tervszámokat. A brigádgyűléseken minden­kinek alkalma van alaposan megismerni a terveket és el­mondani részletesen a javas­latait. Másrészt pedig a köz­gyűlésen már a tsz tagság ál­tal alaposan megismert ter­vet, a módosító javaslatokkal együtt tárgyalják meg. A termelési és pénzügyi tervek ilyen megtárgyalása amellett, hogy segíti a szövetkezeti demok­rácia kibontakozását, elősegíti a helyi lehetőségek, rejtett tartalékok feltárását is és feltétlenül kedvezően hat majd a jól ismert tervek teljesítésére is. Ezekben a napokban az érté- nyi Ezüstkalász, a fürgedi Dó­zsa és a tamási Széchenyi Tsz- ben tárgyalják meg brigádgyűlé­seken az éves terveket. p»vwvvvvwwMVízz«vvvvvrt>mviav#Mij»«H/Hf/rv\r/zariwnrvnwvwjwwvwvvAnN ÚJ bőr­Hónapról—hó­napra bővül a Rákospalotai Bőr- és Mű- anyagf eldolgozó Vállalat szek­szárdi üzeme. Az építők ál­landóan dol­goznak, egy­másután adjak át a régi, se­lyemgyári he­lyiségekből át­alakított ter­meket. A ké­pen látható új munkatermet nemrég adták át rendeltetésé­nek, az új üzemrészben aktatáskák ké­szülnek. munkaterem a és műanyagleidolgozó üzemben szervezés Felsőnána, Miszla és Varsád községekben, ahol kísérő műsorként filmet is vetítettek. Jó eredménnyel folyik kilenc községben a dolgozók esti isko­lája és két községben a levelező oktatás. A dolgozók tanulási kész­ségét mutatja az is, hogy a je­lentkezők közül a többség szor­galmasan részt vesz az iskolai foglalkozásokon: alig 25 főre te­hető azok száma, akik időközben elfoglaltságukra hivatkozva ki­maradtak. A felsoroltakon kívül a gyönki járásban folynak még ezüstkalá­szos gazda- és munkaegység-szá­mítási tanfolyamok. A nők be­vonásával szabó-varró, sütő-főzö és kézimunka tanfolyamot szer­veztek több községben. A művészeti tevékenység az előző évekhez viszonyítva — az első helyről a másodikra, az ismeretterjesztési munka mögé szorult. Ez azzal magyarázható, hogy a művelődési intézmények felismerik, hogy munkájuk nem merülhet ki egy-egy színjátszó, vagy tánccsoport működtetésével. Ebből következően többirányú művészeti munkát végeznek. Ti­zennégy községben működik ál­talános iskolai énekkar. Tíz köz­ségben van színjátszó, nyolc köz­ségben tánccsoport, hat helyen pedig bábjátszó csoport van, ame­lyek működése nem állandó jel­legű. Általában ünnepélyes al­kalmakra készülnek fel egy-egy színdarab, vagy táncszámok be­mutatására. Belecskán állandó jellegű isko­lai zenekar működik nyolc tag­gal. Simontornyán jól folyik a zeneoktatás: negyven óvodáskorú jár zeneóvodába, 135 iskolás pe­dig zongorán, tangóharmonikán, vagy egyéb hangszeren játszik. Az iskolai kulturális tevékeny­ség mellett a felnőtt kultúrcso- portok munkája is fellendült. — Pálfán és Belecskán felnőtt ének­kar alakult az idei évben. Felső- nánán jól működik a népi együt­tes, több helyen van ifjúsági, il­letve felnőtt tánc és színjátszó csoport. A gyönki járás községeiben nagy előrelépés volt az utóbbi időben a népművelési munka te­rületén. Ez az előrehaladás a községi pedagógusok növekvő se­gítőkészségét, a kulturális mun­kába való bekapcsolódását iga­zolja. De igazolja azt is, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára lé­pett parasztság igényli a tanu­lást, a kultúrálódást és élni is tud a nagyüzemi gazdálkodás adta le­hetőségekkel. P-né

Next

/
Oldalképek
Tartalom