Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-02 / 28. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. február 2. FELADATOK az új falu új kultúrájának kibontakoztatásában É> Ippen az elmúlt hetekben fejeződött be lényegében Tolna megyében is az a forradalmi átalakulás, amit a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelent. Ezzel megyénk is termelőszövetkezeti megyévé lett, a szocialista szektor vált uralkodóvá a mezőgazdaságbán. Most már a nagyüzem, a nagyüzemi gazdálkodás formálja a falu képét, pontosabban újjáformálja, jobbá formálja. Az átszervezés és utána a meg szilárdítás mindenekelőtt politikai és gazdasági kérdés, de ha azt valljuk — mint ahogyan van is —, hogy az élet különböző megnyilvánulásai kölcsönhatásban vannak egymással, akkor lát nunk kell, hogy az átalakulás kihat a kulturális helyzetre, a művelődés ügyére, mint ahogyan •a kultúra és a nyomán keletkezett műveltség visszahat a gazdasági alapra. Számtalan példa bizonyítja, hogy a nagy gazdasági fejlődés — mindenekelőtt azoknál a termelőszövetkezeteknél, amelyek már néhány év óta működnek — kihatott, mégpedig kedvezően a kultúra alakulására is. Nem egy községben éppen azért tudtak művelődési otthont építeni, mert megtörtént a falu olyan összefogása, amilyenre az egyéni gazdaságok korában nem volt példa. Faddon ma már olyan művelődési otthon várja a szórakozni, művelődni vágyó termelőszövetkezeti gazdákat, amelyet bármelyik város is megirigyelhetne. Az átszervezés soha nem látott lehetőségeket teremj;, olyan erőket, energiákat szabadít fel, amelyek kibontakozására eddig nem kerülhetett sor. Megnövekednek a gazdasági lehetőségek. Az alapszabály értelmében a közös gazdaságok jövedelmének egy részét kulturális célokra használják fel. Nem véletlen, hogy éppen olyan községekben történnek elsősorban a kulturális beruházások, ahol már erős termelőszövetkezetek működnek, A mezőgazdaság szocialista “ átszervezése nagy mértékben megnövelte és növeli a parasztság kulturális igényeit. Az igények adva voltak régebben is, az átszervezés, a termelőszövetkezet éppen annak lehetőségét biztosítja, hogy az igényekkel éljenek is a szövetkezeti gazdák, hiszen minderre anyagi lehetőségük, idejük, megvan, érdeklődési körük kitágult, látni, hallani, művelődni akarnak. Ez a megnövekedett és egyre növekvő igény elsősorban az értelmiségre, annak különböző szreveire és szervezeteire ró fokozott kötelességet. össznépi érdek a mező- gazdaság átszervezése, össznépi érdek tehát az új termelési mód megszilárdítása, mind magasabb szintre emelése is. Ehhez azonban a kultúra eszközeire is szükség van. Mert nemcsak az új termelési mód szabadítja fel a lehetőségeket, növeli meg az igényeket, hanem a kultúra, a művelődés eszközeinek felhasználása visszahat a szövetkezetek működésére, hovatovább a termés- eredmények alakulására is. Eddig is történtek erőfeszítések, mindenekelőtt az ismeretterjesztő társulat részéről, az ismeretterjesztés színvonalának emelésére. Úgy hisszük azonban, többet lehet tenni az eddigieknél. Példa erre a Szekszárdon, ez év első hónapjában megvalósult ismeretterjesztési program. Mindössze egy mezőgazdasági tárgyú előadás hangzott el, az is inkább általánosságban foglalkozott a mezőgazdaság kérdéseivel, konkrét segítséget nem nyújtott a parasztok számára. Számos kérdés érdekli, izgatja éppen ezekben a napokban az új szövetkezeti gazdákat. A termelési szakkérdések mellett mindenekelőtt szervezési kérdésekre lennének kíváncsiak. Tovább kell szélesíteni az ezüstkalászos tanfolyamok rendszerét, bővíteni a munkaegységszámítási tanfolyamokat, a különböző termelési szakkérdésekkel foglalkozó előadássorozatokat. Növekedni fog és növelni kell azoknak a szövetkezeti gazdáknak a számát, akik esti általános isolában tanulnak, vagy akik levelező úton valamelyik középiskola tananyagát sajátítják el. Példamutató lehet a palánki mezőgazdasági technikum kezdeményezése, amellyel termelőszövetkezeti községekben létesített iskolát. Sok községben a pedagógusok semmi fáradságot sem sajnálnak, csakhogy mennél több felnőtt végezze el az általános iskolát. Minden községben megvan az igény arra, hogy megfelelő, korszerű művelődési otthona legyen a falunak. Sajnos azonban még számos községünk van, ahol a művelődési otthon állapota, de mindenekelőtt munkája kívánni valót hagy maga után. Az előbbi feladat megoldása a könnyebb noha anyagi eszközök szükségesek hozzá. Az utóbbi, a művelődési otthonok megfelelő tartalommal való megtöltése kétségtelenül nehezebb, de feltétlenül hálásabb munka. És ennek a feladatnak a megoldása a nevelőkre, a pedagógusokra vár. De a inunkéba be lehet és be kell kapcsolni a falu többi értelmiségi dolgozóját is; klem egy helyen, mindenek- előtt Szekszárdon fel fog merülni a termelőszövetkezeti klubok igénye. A bátaszéki tsz- klub jó példát szolgáltat arra, hogyan kell megszervezni ilyen helyen a munkát, a művelődést és szórakozást. A régebbi szekszárdi gazdakörök tevékenysége kevésnek bizonyult annak idején is, mennyivel kevesebb ma. Itt is az értelmiségiekre, elsősorban a pedagógusokra és a hivatásos népművelőkre vár a feladat, megszervezni a munkát, majd tartalommal betölteni a klubot. A mezőgazdasági dolgozók kulturális felemelkedésének záloga a mezőgazdaság átszervezése. A nagyüzemi gazdálkodás teremti meg hozzá a gazdasági alapot. Ezen épül fel az új kultúra. S ennek mielőbbi kibontakoztatása, kivirágoztatása valamennyiünk feladata. L. Gy. Összegyűlik az általános iskolák első osztályaiban működő nevelők munkájának tapasztalatait Az általános iskolák első osztályaiban tanító pedagógusom oktató-nevelő munkája színvonalának emelésére a művelődésügyi miniszter módszertani levélben adott fontos útmutatásokat, javaslatokat a múlt év végén. Az eddigi tapasztalatok arra mutatnak, hogy az általános iskolák első osztályainak döntő többségében a pedagógusok figyelemre' méltó erőfeszítéseket tesznek a A megye erdőgazdaságaiban etetik a nemes vadakat, megyeszerte irtják a dúvadakat A nyúlvadászati szezon lejárt, ami azonban korántsem jelenti a vadászpuskák szögre akasztását, azt, hogy a legközelebbi nyúlvadászati idényig tétlenkednek a vadászok. Szó sincs róla. A tamási és környékbeli vadászok például most is irgalom nélkül lelőnek minden puskájuk elé kerülő vaddisznót. A vaddisznó ugyanis dúvad, tízezrekre rúg évente a kár, amit a vaddisznók okoznak Tamási környékén. Ezért három évvel ezelőtt tervbevették a vaddisznók kiirtását, vagy legalábbis megritkítását. Eredményeket már értek el, hiszen 1958. január 1-től napjainkig 126 vaddisznót terítettek le a vadászok. A vaddisznókat irtják, a nemes vadakat pedig féltve őrzik. A hideg idő beállta óta például rendszeresen finom borjúszénával etetik az őzeket, s a szarvasokat. Erre a célra mintegy 100 etetőhelyet állítottak fel az erdőkben, ahova eleséget raknak a nemes vadaknak. * A 31 tagot számláló tolnai vadásztársaság vezetősége értékelte , idei nyúlvadászati szezon ered- 1 pusztítottak el. menyeit. Eszerint a társaság tagjai és a vendégvadászok a 12 000 holdas területen 646 nyulat lőttek ki. és ebből 350-et értékesítettek. Legtöbb nyulat Korodi Gábor és Kutnyánszki János lőtt ki. A vadásztársaság az eladott nyulak árának egy részét a vadállomány vérfelfrissítésére fordította. Az elmúlt napokban 12 élő nyulat, 40 fácánt és 40 foglyot vásárolt a társaság. A tolnai vadásztársaság tagjai is — hasonlóan a többi vadász- társaságokhoz — megkezdték a szervezett dúvad-irtást. Méreggel igyekeznek elpusztítani a rókákat és a többi, mezőgazdasági termelésre káros vadakat. A mérgezést csak égy héttel ezelőtt kezdte meg a társaság, s máris fél tucatra való róka, varjak és esy tucat kóbor kutya az áldozat. De ez még csak a kezdet, hiszen a dúvadak mérgezése a következő hetekben is folytatódik. Hogy e munka eredményes, arra bizonyság, hogy a tolnai vadásztársaság tagjai méreggel tavaly 106 rókát sikeres munka érdekében. Számos pedagógiai eljárás, módszertani megoldás, bátor, alkotó kezdeményezés jellemzi mindinkább az első osztályokban tanítok tevékenységét, mindezek ismerete segítséget jelent valamennyi — elsősorban az első osztályokat vezető — pedagógusok számára, de eredményesen hasznosíthatnák az általános iskolák igazgatói is. Ezért a Művelődésügyi Minisztérium alsófokú oktatási főosztálya összegyűjti az első osztályok nevelési és oktatási tapasztalatait és — a tervek szerint — 1962-ben kiadja. A tapasztalatokat, módszereket tartalmazó legjobb írások, tanulmányok készítőit díjazzák. Az anyagokat bizottság bírálja el Az eredményt ez év júniusában hozzák nyilvánosságra. Többezres szériában gyártják a munkaegységszámoló korongot A munkaegység-számlálón egykét mozdulat, s teljes pontossággal leolvasható a bizonyos munkákban elért teljesítmény után járó munkaegység-mennyiség. Ami papírral, ceruzával tízperces munka, az a számláló-koronggal csupán másodpercekbe kerül. A Kertimag Vállalat boltjaiban országszerte máris kapható a rendkívül hasznos szerszám, használati utasítással és munkaegység-könyvvel együtt. A most több ezres szériában gyártott munka- egységszámléló korong használatát a gyakorlati szakemberek véleménye szerint igen könnyen el lehet sajátítani, s az a munkacsapatok vezetőinek szinte nélkülöz hetetlen szerszáma. A teljesítmények számításán kívül jól lehet használni a tervek, valamint a zárószámadások előkészítésénél, A sorkötelesek összeírása A városi művelődési ház forgalmas a napokban. Reggelenként egy-egy csoport fiatal érkezik — most írják össze a sorköteles fiatalokat. A művelődési ház most az első állomás, a katonaélet első állomása. Itt kezdődik a férfivá érés, mint ahogyan egyszer egy öregtől hallottam, ahogyan az unokájáról vélekedett: »Nem ember az, még gyerek. Majd csak akkor lesz az, ha ki- szolgálja a katonaságot«. Mert a katonaság jó nevelőiskola. Nemcsak azért, mert a fiatal rendet, pontosságot, fegyelmet tanul, de közösségi szellemet — és esetenként a néphadseregben szakmát is. Hány és hány fiatal sajátította el a gépkocsivezető szakmát, a traktorvezetést, de sokan szereztek gimnáziumi, mezőgazdasági technikumi érettségi bizonyítványt. Katonának lenni kötelesség ezt rögzíti le népköztársaságunk alkotmánya, de emellé biztosítja a tanulás jogát is. Az összeírás során mindezzel megismerkednek a fiatalok, de nagyon sok hasznos tudnivalóval is. Az összeírás egyik állomása az orvosi vizsgálat. Mindenre kiterjedő vizsgálat dönti el, hogy a fiatal teljesen egészséges-e, alkalmas-e a katonai szolgálatra. Dr. Kolombusz László mirden bizonnyal »katonai szolgálatra alkalmasának javasolja ezt a fiút. Az összeíró bizottság elnöke előtt... A beszélgetés itt úgyszólván mindenre kiterjed. Milyenek a »katonajelölt« anyagi, családi körülményei, olvas-e rendszeresen, milyen könyveket, mennyire ismeri a világ eseményeit, a nemzetközi politikai helyzetet. (A tapasztalat az, hogy a most összeírásra kerülő szekszárdi fiatalok eléggé tájékozottak). A várakozás ideje sem telik el tétlenül Itt tájékoztatják a fiatalokat különböző dolgokról. Az egyik tiszt elvtárs a szekszárdi járás termelőszövetkezeteinek számszerű fejlődését, eredményeit ismerteti. Mindemellett szórakozásról is gondoskodnak a fiatalok részére. A szekszárdi gimnázium irodalmi színpada szavalatokat, egyfel- vonásos jeleneteket mutat be esetenként, mint legutóbb Csehov! Leánykérés című jelenetét. BOGNÄR ISTVÁN
