Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

1961. február 15. TOLVA MEGYEI NEPŰJSAG 3 JOGOS AZ ELÉGEDETTSÉG A bonyhádi Petőfi Tsz-ben 52 forint 34 fillért ér egy munkaegység Jó érzés egy ilyen zárszámadá­si közgyűlésen résztvenni, mint podáshoz. Mit tudunk a Venus bolygóról? amilyen a bonyhádi Petőfi Tsz-é volt tegnapelőtt. Úgy van, ahogy Mészáros Béla elvtárs, a járási pártbizottság titkára mondotta: „A közgyűlésen megismert ered­mények is a mi politikánk igaz­ságát bizonyítják”. Mert a bony­hádi Petőfi Tsz tagjai megelége­dett emberek és ők eljutottak most már odáig, hogy saját zse­bükön is érzik a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét. Bőte Gáspár és felesége, akik egész évben rendszeresen dolgoz­tak, akik a közös munkát min­dennek elébe helyezték egy év alatt 86 962 forintot kerestek. Schaadt Henrik a feleségével 83 763 forintot keresett. Bányai Ambrusék 45 107 forintot, Lász­ló Zoltánok 44 267 forintot vittek haza. Akik egyedül dolgoztak, azok is jól kerestek. Kovács Pál 25 490, Bőte Antalné 19 249, Kuhl Menvhértné 17 308, Magyar Már­tonná 21 687 forint értéket mond­hat magáénak. És sorolhatnánk tovább a neveket hosszú sorban. Tény az, hogy egy termelő­szövetkezeti tag évi átlagos, tsz-ből származó jövedelme pontosan 22167 forint. Ha ehhez hozzászámítjuk a ki­osztott földjáradékot és a ház­táji gazdaságból származó jöve­delmet. akkor ez az összeg meg­közelíti a 30 000 forintot. Sok szám ez itt, így együtt, de nem unalmas számok, mert so­kat mondanak, jó munkáról, jó gazdálkodásról beszélnek és ar­ról is, hogy a nagyüzem milyen nagy lehetőségeket teremt az egyéni gazdagodáshoz, a gyara­Az ideológiai nevelés legfon­tosabb eszközéről, a politikai ok­tatásról beszélgettünk Bolváriné párttitkárnővel. Thész Mária KISZ-titkárral. s néhány szemi­nárium vezetőiével. — Üzemünkben — a tolnai se- lyemfonógvárban — igen széles­körű és magas színvonalú politi­kai oktatás folyik — mondta Bolvári elvtársnő, de kérdezzük meg az előadókat, ők közvetlen részesei az oktatásnak, ismerik hallgatóikat és azok aktivitását. — Az egyik »Időszerű kérdé­sek« szemináriumának vezetője vagyok — mondia Németh Jó­zsef elvtárs. — Közel 40 hallga­tóm van az üzem minden részé­ből. A fonónőtől a gyermekgon­dozóig mind nagy érdeklődést ta­núsít a viták során. Gadári Ilo­na. Babos Mihályné. Schmidt Já­nos. hogy csak a legjobbakat említsem, a legkülönbözőbb té­mákról vitatkoznak. A másik »Időszerű kérdések« szemináriumának vezetője Ács Gézáné. Mintegy 35 hallgatójáról ugyancsak nagy elismeréssel be­szél. A »Gazdaságpolitikai« kör ve­zetője. Rencz József főkönyvelő mondja: Mi bonyolult gazdasági és politikai kérdéseket vitatunk meg. Létszámunk aránylag kicsi, de azért van. mert akik erre a szemináriumra iámak. már elő­képzettséggel kell hogy rendelkez zenek, vagyis az előző években több alapfokú szemináriumon kellett résztvenniök. Nagy hoz­záértést tanúsít a viták során Fadgvas elvtárs. Komanovics elvtárs. A politikai foglalkozások közül a KISZ-oktatás a legnépszerűbb. A rendszeresen résztvevő több mint 100 fiatallal 3 csoportban is foglalkoznak. A nagy népszerű­ségnek talán az a magyarázata, hogy a politika mellett, mozgalmi dalokat is tanulnak, sőt rövid já­tékok is színesítik a foglalkozá­sokat. Ennek tulajdonítható, hogy Zilai Edit. Baráth György. Gores Vidor és még igen sok fiatal rendszeresen nagy felkészültség­gel jelenik meg az oktatáson. Eddig azt illusztráltuk számok­kal, hogy a tagok milyen jól jár­tak. A tagok jóléte azonban mindig a közös gazdaság erejétől függ. így van ez a bonyhádi Pe­tőfi Tsz-ben is. Azért tudott a közös gazdaság ilyen szép jöve­delmet adni tagjainak, mert egy tag átlagosan az 1960-as évben 44 699 forint termelési értéket hozott létre munkájá­val és 8507 forinttal járult hozzá a közös vagyon gyara­podásához. A növénytermesztés 110, az állat- tenyésztés 102 százalékra teljesí­tette termelési tervét. A szövet­kezetnek 3 368 000 forint tiszta vagyona van, ebből 1 189 000 fo­rintot az elmúlt évben terem­tettek meg. Többek között saját erejükből 367 000 forintot fordí­tottak beruházásokra. Áruértékesítési tervüket 142 százalékra teljesítették, 3 125 000 forint értékű árut adtak a népgazdaságnak. Az ember akaratlanul is azt kérdi, hogyan tudták elérni a bonyhádi Petőfi Tsz gazdái ezt a jó eredményt? A válasz erre egyszerű és sablonosán hangzik: jól dolgoztak és okosan gazdál­kodtak. Mert nem kell nagy ti­tokra gondolni, a jó eredmények titka csak a tagság jó munkája és az okos. előrelátó vezetés. Egy­két „titkot” itt közreadunk. Mindenekelőtt a tagok jó mun­kájáról: Ezt legjobban jellemzi, hogy 147 tag közül 81 teljesített több mint 350 munkaegysé­get és csak 19 olyan tag van, akinek az évi munkaegysége nem haladja meg a 150-et. íme. eev aránylag kicsi üzem­ben közel 200 rendszeres hallga­tója van a politikai oktatásnak. Az eredményt nem a létszámon mérjük, hanem a résztvevők ak­tivitásán. s ezen túlmenően, az ott tanultaknak a munkában és a magánéletben való hasznosítá­sán. Schäffler Ádám De az a lány, ott, az osztályon... Bottlik Júlia. Milyen kedves, fi­gyelmes, szolgálatkész ez a lány. Júlia harcminckét éves csinos, jól ápolt. Különösen megnyerő a modora. Választékosán beszél. Kereskedelmi iskolát végzett an­nak idején, s most anyagkönyvelő az építési osztályon. És ami a leg­főbb, láthatóan szívesen veszi a közeledését. Már pedig Szeren­csés meglehetősen gyakran talált hivatalos elfoglaltságot abban a szobában, amelyben Bottlik Júlia dolgozik. Ezt Júlia is észrevette. Még egyetlen lépést sem tett ebben a dologban, Júlia előtt sem árulta el érzelmeit, amikor óva­tosan szóbahozta tervét Benkő előtt. Benkő maga adta fel a kér­dést: — Örülök, hogy kivirultál, Ja- nikám. Mindig jókedvűnek lát­lak, te vén morcos. Csak nincs valami taklimakli emögött? — Ahogy vesszük, testvér. — Szándékomban áll a nősülés. — Hát ez igazán nagyszerű! És én szamár mitsem vettem észre! Ki az a lány! Vagy asszony? — Lány. Bottlik Júlia. Az osz­tályomon dolgozik. De természe­tesen nem marad ott, ha össze­házasodunk. — Á, úgy? — borult el Benkő ábrázata. — Hát jó, Janikám, majd még beszélünk erről. Most nagyon sietős a dolgom. Szerencsés maga is elszontyolo­dott. Mi ez? Nem volt kétséges előtte, hogy Benkő szándékosan hagyta abba a beszélgetést és va­lami oka van rá, hogy elkomo­rult. Konokság villant a szemé­Ebben a tsz-ben egy tagra átla­gosan évi 390 munkaegység tel­jesítése esik. Félreértések elkerü­lése végett meg kell mondani, hogy ez a szám nem a mun­kaegység hígításból ered, mert mint az egy tagra jutó közel 45 000 forintos termelési érték is mutatja, a munkák mögött ko­moly termelés rejlik. Ami a gazdálkodást illeti, első­sorban arra .érdemes felfigyelni, hogy jól élnek az állami kedvez­ményekkel. így például az áru­értékesítési terv túlteljesítése után 102 000 forint állami ked­vezményt kaptak. Ez is megerő­síti most őket abban, hogy mi­nél több árut érdemes szerződés­re termelni, mert az a különb­ség, amely az állami felvásárlá­si és a szabadpiaci árak között itt-ott mutatkozik, az megtérül a kedvezményekben. Az állami kedvezmények összege, amit a múlt évben különböző címeken kapott a bonyhádi Petőfi Tsz, meg­haladja a 800 000 forintot. A tsz gazdálkodását a takaré­kosság jellemzi. Háner József elv társ elnöki beszámolójában fel­keltette a figyelmet a következő két mondat: „Ha az istállóban egy kötél elszakad. nem kell mindjárt újért szaladni, a köte­let össze kell kötni és használni kell tovább. Ha a lóról egy pat­kó leesik, azt fel kell venni, mert azt még használni lehet...” A gazdálkodás minden terén meg­mutatkozik ez a takarékosság. A gazdálkodásnak sok fortélya van. Egy cikk keretében nem le­het ezt ismertetni, mindenesetre érdemes lenne sok tsz-nek el­menni a bonyhádi Petőfibe ta­pasztalatcserére. Mert most egy érdekes folyamatnak lehetünk tanúi: a „csendes” tsz-ek kezdenek feltörni mindinkább és me­gyei, sőt országos hírnevet is szereznek maguknak. A négy bonyhádi termelőszö­vetkezet versenyében most a Pe­tőfi győzött. Ez okot adhat büsz keségre, az elégedettségre. de nem adhat és reméljük nem is ad okot az elbizakodottságra. Mert a többi tsz-ek is fejlőd­nek. Az Ezüstkalász már-mái nyomában van a Petőfinek. És ha a Petőfi meg akarja tartani az első helyet, idén is tovább kell fejleszteni eredményeit. ben. Milyen címen akar ebbe be­leszólni Benkő? Mi nem tetszik neki? Honnét ismeri Bottlik Jú­liát? Na, azt jó volna tudni, miért ellenkezik. Az első alkalommal kérdőre fogta Benkőt. Benkő nyugalmat erőltetett magára és látszólag egykedvűen felelte: — Nézd, az a lány nem hoz­zád való. Ez a véleményem. Tu­dom, hogy ez neked rosszul esik de én akkor sem hazudok ne­ked. Kérdeztél, tehát felelek. — És mi a kifogásod Júlia el­len? — replikázott élesen Sze­rencsés. — Nézd, pajtás, ez a lány egy burzsuj csemetéje. Nagy burzsuj volt az apja. Ez nem igazi mun­káslány. Ez gyárosnak készülő­dött az életbe. Ha most nálunk dolgozik, nem jókedvéből teszi. Tudod te, hogy mennyire más az ő világuk, mint a miénk? Soha­sem fogjátok megérteni egymást. Szerencsés nem válaszolt. Bosz- szúsan elköszönt Benkőtől. Na­pokon át nem mutatkozott. Ben­kő észrevette, mennyire leverte a lábáról Szerencsést ez a beszél­getés. Vajon mennyire érett Sze­rencsés terve? Jóba tudja-e már? Talán már meg is egyeztek az A február 12-én fellőtt szov­jet űrrakéta egyszerre a Venus bolygóra terelte a tudósok és a széles tömegek érdeklődését. — Mindenkit foglalkoztat a rakéta útja, célja és további sorsa. Ilyenkor egy kis szorongás tölti el az emberek egy részét. Hová jutottunk? Ki gondolta volna? Teszik fel többen a kérdést, pe­dig mindez törvényszerű és egye­nes következménye annak a terv­szerű munkának, amit a szovjet tudósok végeznek. Hit tudnak a csillagászok a Venusról? Naprendszerünk második boly­gója. A Föld és a Merkur kö­zött kering a Nap körül. A Nap­tól mért közepes távolsága 108 millió km. Méreteit tekintve csak valamivel kisebb bolygónknál. A Föld 12 757 km átmérője mel­lett a Venus egyenlítőjének át­mérője 12610 km-t tesz ki. Tö­mege bolygónk tömegének mint­egy 83 százalékát teszi ki. E ha­sonlóság miatt nevezik a Venust Földünk ikertestvérének. A Ve­nus gyorsabban kering a Nap körül, mint Földünk, egy Venus év mintegy 7,5 földi hónapnak felel meg, mivel a Venus 224,7 nap alatt kerüli meg a Napot. A Hold után ez a bolygó van hoz­zánk a legközelebb. Sokszor mintegy 40 millió km-re közelíti meg a Földet. Ez év áprilisában 42 millió km távolságra lesz tőlünk. A Venus érdekessége, hogy ■ a Holdhoz hasonlóan változtatja fá­zisát, ígv van új Venus, első ne­gyed, tele Venus és utolsó ne­gyed. A Venus fázisai természe­tesen hosszabb idő alatt változ­nak mint a Holdé és megfigyelé­sük is csak távcsövön keresztül lehetséges. Szabad szemmel az égbolt -legfényesebb..csillaga, ra­gyogó fényével már az őseink fi­gyelmét is magára hívta. Fényét annak köszönheti, hogy sűrű fel­hőtakaró borítja, ami a Nap fé­nyének mintegy 59 százalékát veri vissza. E felhőtakaró lehe­tetlenné teszi felszínének megfi­gyelését. Még senki sem látta a Venus igazi arcát, mert ez a boiygó felhőfátyolba burkolód­zik. esküvőben? így találgatta Ben­kő. Szerencsés viszont haraggal gondolt Benkőre. Hát ezért fogta idáig a kezét, hogy most meg el­rontsa az életét? Na és ha Júlia apja egy volt likőrgyáros? Nem a likőrgyárost és nem a likőr­gyárat, hanem Júliát akarja el­venni. Benkő megijedt Szerencsés hir­telen kedélyváltozásától. Ha ez az ember visszazuhanna a búsko­morságba, ezt nem tudná elvisel­ni. De hát miért nem érti meg, hogy ő a rossztól akarja vissza­tartani? Hja, az emberek gyak­ran nem a lábuk elé néznek jár- tukban-keltükben. Benkőné is észrevette Benkő töprengését. Ő azt tartotta, ilyesmibe a még oly jó barátnak sem szabad beleszól­nia. Ez annyira magánügy. Ámde Benkő nem adott igazat az asz- szonynak. Valami azt súgta neki, hogy most nem szabad megal­kudni. De amikor legközelebb ta­lálkozott Szerencséssel, megdöb­bent. Szerencsés arcban össze­esett, halálosan kimerültnek lát­szott, és kerülte Benkő tekintetét. Nem, ezt nem lehet kibírni. Ben­kő megfogta Szerencsés két kar­ját: (Folytatjuk.) A Venus légköre E bolygó légkörét Lomonoszov orosz tudós fedezte fel az 1700-as évek közepe táján, amikor meg­figyelte a bolygó elvonulását a Nap előtt és azt észlelte, hogy mielőtt a Nap korongja elé ke­rült volna, egy fényes gyűrű vette körül. Ezt Lomonoszov azzal ma­gyarázta, hogy a napsugarak szét szóródnak a Venus légkörében. E feltevés azóta beigazolódott. Milyen összetételű ez a légkör ? Színképelemzés útján megál­lapítást nyert, hogy nr.0y meny- nyiségű széndioxidot tartalmaz, mégpedig nagyobb százalékban, mint bolygónk légköre. Pontosan azonban nem ismerjük összetéte­lét. Vitatott kérdés, tartalmaz-e oxigént és vízpárát. Ezek jelen­léte ugyanis a felső légrétegekben nem mutatható ki. Nem eldöntött kérdés továbbá a bolygó felszíni hőmérséklete sem. Igaz ugyan, hogy 40 millió km-rel van kö­zelebb a Naphoz mint mi, de az örökös felhőtakaró miatt felszíne túlságosan nem melegedhet fel, ugyanakkor nem is hűl le ná- gyobb mértékben. Megfigyelések szerint e bolygó is rendelkezik sarki »jégmezőkkel«. A szovjet csillagászoknak sikerült sarki fényt megfigyelni e bolygón, mely nitrogént tartalmazott. Eszerint a Venus légköre tartalmaz szabad nitrogént.. Feltevések szerint mág­neses tulajdonságokkal is ren­delkezik. Megfigyelték ugyanis, hogy amikor a Venus a Föld és a Nap között van, bolygónkon nem jönnek létre mágneses za­varok, amit egyes csillagászok azzal magyaráznak, hogy a Ve­nus mágneses tere eltéríti a Nap­ból felénk tartó elektromos töl­tésű részecskéket. Milyen a bolygó felszíne? Feltételezések szerint a látható felszín egy igen vékony, fényt gyengén áteresztő felhőréteg, amely alatt vastagabb gázburok helyezkedik el. Feltételezik to­vábbá, hogy felszínét összefüggő tenger borítja. Nem ismerjük ten­gelykörüli forgását és tengelyének hajlásszögét sem, bár rádiócsilla- i gászati megfigyelések arra en- j gednek következtetni, hogy a bolygó mintegy 22 óra alatt for­dul meg tengelye körül. Nem tudjuk változnak-e az évszakok a Venuson. A Venus megfigyelhetősége Őseink esthajnalcsillagnak ne­vezték, mivel Napkörüli kéri .;é- se során hol este, hol pedig haj­nalban észlelhető. A görögök más csillagnak tartották az esti és i másnak a hajnali Venust. Ha je­lenleg látni szeretnénk, az esti | órákban napnyugta után figyel- I hető meg a nyugati égbolton. I Nem lesz nehéz észrevenni, mert ! fényességével valamennyi csillag í közül kitűnik. Már kisebb nagyí- I tású távcsővel is észlelhető jel- i legzetes »félhold« alakja. E cikkben felvetett kérdések végleges eldöntése már nincs messze. Bizonyosra vehető, hogy a közeljövőben e kérdések leg­többje tisztázott lesz. A szovjet rakétakísérletek ilyen tekintetben is felbecsülhetetlen jelentőség­gel bírnak. Nem beszélve arról,- hogy az élet kialakulására is vá­laszt kaphatunk, hiszen a fel­tevések szerint e bolygó jelenleg olyan stádiumban van, amilyen­ben Földünk 100 millió évekkel ezelőtt lehetett. Veszelovszky Gyula a TIT Tolna megyei csillagászati szakosztály tagja Kettőszáz résztvevő a politikai oktatáson levelező Tolna Gy. J. 33. Horváth József: ARANYKALITKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom