Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-14 / 38. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. február 11. Új üzemszepyezéssel, új munkamódszerekkel, az adott technikai felkészültséggel is többet és olcsóbban lehet termelni — Tanulságok az állami gazdasági vezetők fornádi ankétján — «Üzemszervezési tapasztalatcserét rendeznek ma a Fornádi Állami Gazdaságban, a megye állami gazdaságainak igazgatói és vezető szakemberei részvételével. Az értekezleten vitabevezetőt Kiss Pál, a 19 000 holdas Hőgyészi Ál- ] méli' a 4000 hold kukoricát, larm Gazdasag igazgatója tart.« A közel 4000 holdon termelt kukorica 80 százalékán vegyszerrel irtják ki a gyomokat. S ha az idén még nem is, de 1965- ben már 12 ember — természetesen gépek segítségével — megterA napi hírek között jelent meg a Tolna megyei Népújság február 9-i számában az idézett két mondat. Az ankét — már ami a formaságokat illeti — úgy zajlott le, mint az ilyen megbeszélések általában. Mégis mindvégig érdekfeszítő volt a közel kétórás előadás, és ugyanígy az egésznapos vita. Mert új, eddig ritkán hallott fogalmakról, a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek perspektívájáról, a mai és holnapi feladatokról esett szó. — »Bevezetjük a .gyárszerű termelést.« — »Megkezdtük kidolgozni a termelés technológiáját.« — »Specializált üzemágakat szervezünk.« — »Centralizáljuk az állattenyésztést és takarmánytermelést.« — Ilyen és hasonló mondatokat jegyeztem fel, amit szaknyelven üzemszervezésnek nevezünk. De lássuk sorjában, miről is van szó. A rendelkezésre álló technikai bázisnak ma már nem feleltek meg az állami gazdaságok üzem- szervezésének eddigi keretei. Az egyik legnagyobb Tolna megyei mezőgazdasági üzemben, a Juhé- pusztai Állami Gazdaságban például 596 parcellából állt a határ. A legtöbb tábla 15 holdas volt. A határ képe — Kiss Pál igazgató szerint — botanikus kerthez hasonlított, mert 25 féle növény dísz lett. Igaz, a Juhé-pusztai Állami Gazdaság még ilyen körülmények között is 3,8 mázsával több búzát, 4 mázsával több ősziárpát, 82 mázsával több takarmányrépát termelt egy holdon tavaly, mint az ország állami gazdaságainak átlagtermése volt. A termelés költségei sem voltak magasabbak Juhé-pusztán, mint másutt. A helyzeten mégis változtatni kellett, mert a gépeket nem tudták ésszerűen kihasználni, a szállításoknál rengeteg volt az üresjárat, a gépesítést alapul véve sok kézi munkaerőt alkalmaztak. Az idén más lesz a helyzet. Átszervezték az üzemet. Mint ismeretes, egyesült az egymással határos Juhé-pusztai és Hőgyészi Állami Gazdaság. Ennek következtében 19 000 holdat mond magáénak egyetlen állami gazdaság. A 12 üzemegységet megszüntették, helyettük 6 termelési kerületet szerveztek, és megkezdték kialakítani a 70-80 holdas táblákat. A gazdaságban már az idén a tavalyi 25 növénnyel szemben csak 5 féle növényt termelnek. Hasonló üzemszervezési módosítások vannak megyénk többi állami gazdaságában is. A gyárszerű termelés megszervezésében legjobban előrehaladtak a Fornádi Állami Gazdaságban. Ebben az üzemben már az idén 500 hold ősziárpát és 600 hold kukoricát termelnek összefüggő területen. Egy-egy üzemág specialista mérnökei itt is megkezdték, már a gyárszerű termelés technológiájának kidolgozását. A kukoricatermelés például 10 folyamatból tevődik össze, aminek pontos menetrendjét hozzáértő, speciális mérnökök fektetik papírra. Vass István, a Dalmandi Állami Gazdaság igazgatója is figyelemre méltó »újításokról« számolt be. Ebben a gazdaságban a szakemberek elérkezettnek látják az időt arra, hogy központból irányi tott komplett gépesítési brigádokat szervezzenek egy-egy szezonmunka elvégzésére. Vagyis az olyan munkákat, mint a silóbetakarítás és kalászos gabona betakarítása, egy brigád oldja meg, akikre rábízzák a szükséges gépeket. Ennek megfelelően a gazdaságban úgy tervezik, hogy az egyéni bérezésről áttérnek a csoportbérezésre, aminek a módját kidolgozzák, és jóváhagyás végett illetékes fórumok elé terjesztik. Az ankét minden felszólalója azt hangsúlyozta, hogy az állami gazdaságoknak fokozni kell a termelést és egyidejűleg csökkenteni a költségeket. S ez most új módon vetődött fel. A szakemberek vallják. hogy ezt lehet újabb gépek, újabb, modern istállók nélkül is. Gacsályi László, az állami gazdaságok megyei főmérnöke ezt azzal támasztotta alá, hogy megyénkben az állami gazdaságok gépkapacitását csak 70 százalékban használják ki. Érdekes lenne fontolóra venni az alábbi javaslatát is: — A gépek karbantartására szervezzük meg a szervisz-szolgála tot. Naponta egy órával több időt tölthetne akkor minden gép a termelésben — mondotta. Mennyire igaza van. Vegyük csak a Dalmandi Állami Gazdaságot, ahol 74 erőgép van. A 74 erőgép minden nap 74 órát esik ki a termelésből, mert a traktoros egy óráig a gép karbantartását végzi. Az állattenyésztés színvonala emelésének lehetőségét illetően megoszlottak a vélemények. Kiss Pál, a hőgyészi, és Vass István, A Duna művészegyüttes nagysikerű előadása a szekszárdi BM. klubban A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttese új műsorát mutatta be február 12-én az újjáépített szekszárdi B. M. klubban. A közönség nagy érdeklődéssel tekintett az előadás elé és a művészegyüttes meg is felelt a várakozásnak. A művészek tudásuk legjavát nyújtották és előadásuk a közönség osztatlan elismerésével találkozott. Nagy sikert arattak a szólisták, Máthé Jolán és Puskás Sándor igen magas színvonalon előadott népdalszámaikkal. Rácz Gyula cimbalomszólója (népdalfeldolgozásokat adott elő) hatalmas tapsot váltott ki. A zenekar (karmester: Vavrinecz Béla, vezető prímás: Mészáros Tivadar) különösen Liszt; II. magyar rapszódiájának előadásával aratott nagy sikert, de vastapssal jutalmazta a közönség a népdalfeldolgozások tolmácsolását is. A tánckar előadása a népi tánc kedvelői számára nagy élményt jelentett (karvezető és koreográfus: Náfrádi László). Különösen a cigánytánc, az üveges tánc és a székely tánc nyerte el a közönség tetszését. A két ízben is előforduló áramszünet sem tudta megzavarni az előadást, az áramszünet idején is zavartalanul folyt a műsor. A Duna művészegyüttes előadása az Állami Népi Együttes legjobb szekszárdi előadásaira emlékeztetett. Az együttes április és május hónapban műsorával több Tolna megyei községet is felkeres. a Dalmandi Állami Gazdaság igazgatója annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy az ál lattenyésztés technikai színvonala messze elmaradt a növénytermelés technikai színvonalától. Szerintük ezt az aránytalanságot csak akkor tudjuk kiküszöbölni ha modern, gépesített istállókat építünk, a magyar-tarka szarvas- marhánál jobb tulajdonságokkal rendelkező fajtát tenyésztünk ki. Ez a megállapításuk nem talált teljes egyetértésre, dr. Czapáry László, a Középhídvégi Állami Gazdaság igazgatója mintegy cáfolatképpen elmondotta, hogy ahol ő dolgozik, mindössze 6 éve foglalkoznak szarvasmarha-tenyésztéssel. Az állomány, ami jelenleg is megvan, 5 évvel ezelőtt valóban nem volt jó, 1956-ban átlagban 2000 liter tejet fejtek egy- egy tehéntől. Azóta se cserélték ki a szarvasmarha-állományt, az utódokat felnevelték, az állattartást megjavították, jobban takar- mányoznak, és 1960-ban már 4 590 liter tejet adott átlagban egy tehén, és ez magyar-tarka. Középhídvégen 18 forintba került tavaly egy kiló üsző előállítása, ugyanakkor Fornádon 28 forintba. — Nem én mondom — Tolnai István, a gazdaság igazgatója jelentette ki —, hogy az üszőnevelés feltételei között nincs akkora különböség, ami indokolná, hogy a Fornádi Állami Gazdaságban 10 forinttal drágábban állítanak elő egv kiló üszőt, mint a Középhídvégi Állami Gazdaságban. Ilyen és hasonló érvekkel győzték meg egymást a szakemberek arról, hogy az állami gazdaságokban van elég gép, vannak hozzáértő emberek, az állattenyésztés és állattartás színvonalának emelése terén sem használták ki eddig maximálisan a lehetőségeket. Sok tanulsággal szolgált az állami gazdasági vezetők fornádi ankétja. Egy mondatban így lehetne ezt összefoglalni: A legjobban érdekeltek, az állami gazdasági vezetők is azt vallják, hogy a meg lévő technikai felkészültség mellett. az új üzemszervezéssel emelni lehet a termelést és egyidejűleg csökkenteni a költségeket. Ezt a felismerést csak üdvözölni lehet. S ha szabad, azt kérjük az állami gazdasági dolgozóktól és vezetőktől, hogy elvi állásfoglalásukat a gyakorlatban is bizonyítsák be. Dorogi Erzsébet II megyei tanács vb. intézkedési terve a mezőgazdaság tejlesztésére A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága intézkedési tér vet dolgozott ki a megyei tanács 1961. évi tervének végrehajtására. Ez az intézkedési terv egész év re megszabja azokat a tennivalókat a különböző szakosztályok vezetők számára, amelyeket terv végrehajtása érdekében ten- niök kell. A mezőgazdasági termelés fellendítésére vonatkozó rész mindenekelőtt egy sor számadatot ölel magába. Meghatározza, hogy megyénk területén mekkora területen kell különböző növényié leségeket termeszteni. Igen nagy területen irányozza elő a terv különböző takarmánynövények, az évelő pillangósok, a silókukorica és szálastakarmányok termesztését. A cél az. hogy az idei évben a megye területén mező gazdasági művelésre alkalmas terület műveletlenül ne maradjon Ezért utasították a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, szervezze meg. hogy a községi tanácsok végrehajtó bizottságai a termelőszövetkezetekkel együttmű ködve május 10 és 15-e között határszemlét tartsanak az eddig műveletlenül álló területek felkutatására és gondoskodjanak a területek hasznosításáról. Fontos népgazdasági érdek fűződik a napraforgótermesztés növeléséhez. Ezért javasolják a tsz- eknek, hogy tagjaik a háztáji kukoricaterületükön szegélynövényként termesszenek napraforgót. A megye területén mintegy 52 000 hold területen nem végezték el az őszi mélyszántást. Különösen sok a felszántatlan terület az új termelőszövetkezeti községekben, illetve Szék szórd város határában. Felhívják a gépállomások figyelmét, hogy a szántási munkák elvégzésére minden alkalmas időt használjanak ki. De ezen kívül a termelőszövetkezeteknek saját fogaterejükkel is kell végezniök ezt a munkát, és szükséges, hogy megyénk államj gazdasági e tekintetben is segítséget nyújtsanak a termelőszövetkezeteknek. Részletesen foglalkozik a terv a tavaszi vetés előkészületeivel, megsaervezésével. Külön felhívja a figyelmet, hogy a termés- eredmények fokozása érdekében adott területen az eddiginél magasabb növényszámot kell biztosítani. Különösen a hibrid kukorica és a burgonya vetésterületeken kell és lehet e téren hatásos intézkedéseket tenni. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják a nyári mélyszántás nagy hasznosságát. Ezért az intézkedési terv értelmében megyénk gépállomásainak a tsz-ekben legalább 50 000 katasztrális holdon nyári mélyszántást kell majd végezniök. A talajerő visszapótlása, illetve a talajerő növelése érdekében a szántóföldi művelés alatt álló területnek legalább 20—22f százalékán istállótrágyázást, további 3—5 százalékán pedig egyéb trágyázást (zöldtrágya) kell végezni. Ennek érdekében biztosítani kell többek között, hogy a tsz-ekben a közös állatállománytól származó trágyán felül a háztáji gazdaságokban lévő trágya is megfelelő hasznosításra kerüljön. Részletesen foglalkozik az intézkedési terv a zöldségtermelés időszerű kérdéseivel. Cél az, hogy a termelőszövetkezetek biztosítsák a szükséges zöldség meny- nyiségét. Különös gondot kell fordítani a zöldségtermelésben hagyományokkal rendelkező és nagy területet jelentő Paks és Dunaföldvár községekre, valamint környezetükre. A kertészeti terület növeléséhez, a kertészetek fejlesztéséhez szükséges a megfelelő szakemberek biztosítása. Ezért utasították a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, hogy szervezzen kertészeti tanfolyamot. A növényvédelemmel kapcsolatban többek között a gabona- futrinka kártételével kapcsolatos teendőkre hívta fel a figyelmet. A burgonyabogár elleni küzdelem szükségessé teszi, hogv a termelőszövetkezetek összefüggő táblákba vessék a burgonyát, mert így jobban biztosítható a rendszeres, szervezett védekezés. Az állattenyésztési feladatokkal és ezen belül a baromfitenyésztés időszerű kérdéseivel ugyancsak foglalkozik az intézke- * dési terv. Meghatározza, hogy a tsz-ekbe milyen mennyiségű baromfi törzsállományt kell kihelyezni. ->• Külön foglalkozik a terv Decs és Ocsény juhtenyésztésével. Ezekben a községekben nagyüzemi juhászatokat kell létrehozni. A közös juhállomány mintegy 20 százalékánál rendszeresíteni kell a juhok fejését és meg kell szervezni a juhtermékek értékesítését. Az intézedési terv magába foglalja az építkezési teendőket. A termelőszövetkezeti gazdaságok fejlesztésének fontos előfeltétele a megfelelő épület. A terv szerint többek között 5600 növendékmarha számára kell férőhelyeket biztosítani. Az összes építkezési beruházások összege, amelyet az idén meg kell valósítani a termelőszövetkezetekben 57 millió forint. Qisus és brigádj a Kedves, szőkehajú kislány ül házba — az ágyban súlyos bete- az ágyat, valahogy szétesett; szenei em szemben. Préger Éva. Ő az gén feküdt. A lakásról jobb nem get, kalapácsot kerítettünk és egyik ifjúsági szocialista munka- is beszélni. A nénitől megkérdez- megcsináltuk az ágyat, brigád vezetője. A lányok Gizus- tűk: — Nem lenne maguknak — Hallottam, hogy még egy nak becézik. A brigád jól dolgo- jobb a termelőszövetkezetben?- munkát vállaltatok, zik, teljesítményük két százalék- — A tszcs-be — sírta el ma- — Igen, amikor ott dolgoztunk, Ital jobb a teremátlagnál s náluk gát a néni — hát így is megesz bejött három ember. A néni azt háromtized százalékkal kevesebb bennünket a piszok, nem tudok mondta, hogy segíteni jöttek ők hulladék keletkezik, mint a többi kérem még takarítani sem... is, kukoricát morzsolnak, harmabrigádoknál. Most nem a terme- — így ismerkedtünk meg ve- dóért. Mi elküldtük őket, máslésről beszélgetünk, hanem: lük. Másnap elmeséltem a Iá- nap reggel lemorzsoltuk az ösz— Hallottam, hogy a brigád nyoknak az esetet, s elhatároz- szes kukoricát. Ennyi volt az vállalta egy idős házaspár gon- tűk, hogy pártfogásba vesszük az egész. dozását, segítését. Mondanál ne- idős házaspárt. Következő nap — S azóta? kém erről valamit? már munkához láttunk. A brigád — Rendszeresen járunk a há— Nagyon szívesen. egyik tagja vizet forralt a nagy zaspárhoz, takarítani, segíteni, — Hogyan kerültetek kapcso- bográcsban, s mi többiek mos- azt amit tudunk. De nemcsak mi latba ezzel a házaspárral? tunk, súroltunk, takarítottunk. segítjük őket, a selyemgyárból — Agitálni jártunk Mancóval Amíg dolgoztunk a néni és a mindennap ebédet visznek nekik, (Thész Mária KISZ-titkár. Szerk.) bácsi sokszor elsírta magát, s s ezért is nagyon hálás az idős s az egyik utcában összetalálkoz- egyre azt mondogatták: »Hej, ha házaspár. tunk Kató nénivel és Annus né- nekünk ilyen lányaink lennének! Úgy érzem, szükségtelen a nivel. (A pártalapszervezet és a Nagyon boldogok lennénk«. kommentár. De mégsem! Mert szakszervezet titkárai. Szerk.) — S hányán voltatok ott dől- most újból bebizonyosodott, hogy Kató néni kért bennünket, hogy gozni, segíteni? nincs magára hagyott ember tárnézzünk be Szórádiékhoz is, eh- — Heten, a brigád nyolcadik sadalmunkban. Ä nyolc leány; hez az idős házaspárhoz. tagja sajnos, beteg volt és nem leánya az idős házaspárnak; s ó — Bementünk hozzájuk. A lát- tudott eljönni. szocialista ifjúsági munkabrigád vány nagyon elszomorított ben- — Gondolom, sok munkátok pedig a legszebb, a legdrágább nünket. A néni két mankóra tá- volt. gépen, az emberi szíven ért el maszkodva állt az asztal mellett, — Bizony, elfáradtunk. Még százszázalékos teljesítményt. a bácsi r— a napokban megy kór- szegettünk is! Amikor elhúztuk SCHÄFFLER Ári ám
