Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-14 / 38. szám
as sv tár sy u.3. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kedd 1961. február 14. XI. évfolyam 38. szám * ARA: 50 FILLÉR r A TASZSZ közleménye a szovjet automatikus bolygóközi állomás fellövéséről Moszkva: (TASZSZ) A világűrkutatási programnak megfelelően 1961. február 12-én a Szovjetunióban tökéletesített több fokozatú rakétával földkörüli pályára vittek egy nehéz mesterséges holdat. Ugyanazon a napon erről a mesterséges holdról távirányítású kozmikus rakéta indult el, amely automatikus bolygóközi állomást vitt a Venus bolygó felé irányuló pályára. Az automatikus bolygóközi állomás 1961. május második felében éri el a Venus térségét. A felbocsátás fő feladatai a következők : Kozmikus objektum bolygóközi pályára, vitele módszereinek ellenőrzése, a nagy távolságú rádióösszeköttetés és az űrállomás irányításának ellenőrzése, a naprendszer méreteinek pontosabb meghatározása, valamint több fizikai kutatás elvégzése a világűrben. A bolygóközi állomásban elhelyezett készülékek működése normális. Az automatikus bolygóközi állomás súlya 643,5 kilogram. Az automatikus bolygóközi állomás a Földről adott utasításra 922,8 megaherz frekvencián sugároz rádióadást. Az automatikus bolygóközi állomás a Szovjetunió állami címerét ábrázoló jelvényt visz magával. A kapott adatok szerint az automatikus bolygóközi állomás a számítotthoz közeli pályán halad. 1961. február 12-én magyar idő szerint délelőtt 10 órakor az állomás földünk felületétől 126 300 kilométerre volt, a keleti hosszúság 86 fok 40. és az északi szélesség 6 fok 04, koordináták által meghatározott pont fölött. A Venus felé tartó kozmikus rakéta Sikeres felbocsátása megnyitja az első bolygóközi útvonalat a naprendszer bolygói felé. Moszkvai Jelentés a szovjet tudomány új sikeréről Moszkva: (MTI) Hétfőn reggel) egész Moszkva, az egész Szovjetunió a szovjet tudomány új, I kimagasló eredményének, a j Venus felé elindított űrállomás ! sikeres felbocsátásának hatása. alatt állott. A moszkvai rádió már a kora reggeli óráktól kezdve állandóan közvetítette a szovjet társadalom legkülönbözőbb rétegei képviselőinek nyilatkozatait. Az űrrakéta felbocsátása volt a téma hétfőn reggel mindenütt: a moszkvai metro lépcsőin és a trolibuszokon, az üzemekben, a hivatalokban, a gyárak öltözőiben. A Pravda ünnepi köntösbe öltözve jelentette be a világraszóló eseményt: a lap első oldalán hatalmas rajz vonul végig — munkásalak emeli magasra a szovjet állam szimbólumát, a sarlót és kalapácsot, amelynek fénye besugározza az egész földet. A lap címe mellett hatalmas rakéta rajza látható. Egészoldalas szalagcímben jelenti a Pravda: új szakasz nyílt meg a világűr meghódításában, február 12-én útnak indult a szovjet űrrakéta a Venus felé. j A lapban a szovjet tudomány j számos vezető személyisége nyi- i latkozik az űrrakéta felbocsátá- j sáról. Topcsijev, a Szovjetunió j Tudományos Akadémiájának al-1 elnöke hangsúlyozza: — A szovjet tudomány egész - sor területen vezető helyet foglal el a világban. Mindenki ismeri,! milyen kimagasló sikereket érnek" el a szovjet tudósok a nuk- j leáris fizikában, a matematiká- ' ban, mechanikában, a kémiában,; valamint a tudomány és techni-; ka sok más ágában. Különösen. nagy szerepet töltenek be a Szovjetunió sikerei a rakétaépítés, a világűr meghódításának történetében. A szovjet szputnyikok, lu- nyikok, űrrakéták, űrhajók hírét az egész világ ismeri Nyilatkozott a lapban a Nemzetközi Űrhajózási Társulat elnöke, Szedov akadémikus is. Sze- dov rövid nyilatkozatában elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozik, milyen feladatot kell betöltenie a Venus felé induló első űrállomásnak. A világhírű szovjet tudós megállapítja: különösen nagyjelentőségű annak a problémának a megoldása, hogy nagy pontossággal vezéreljék az űrállomást a távoli bolygókhoz. Ez az alapvető kérdés, egyúttal szorosan összekapcsolódik a világűrben történő nagytávolságú rádiókapcsolat problémájával is — hangsúlyozza Szedov. A szovjet tudósok aláhúzzák a kísérlet nagy fontosságát, megállapítják, hogy az űrállomás útjától rendkívüli érdekességű tudományos adatokat lehet várni. Erről nyilatkozott a szovjet rádiónak Mihajlov professzor, a pulkovói obszervatórium igazgatója is. .Ugyanakkor a tudományos kommentárok aláhúzzák: korántsem lehet várni mindjárt az első ilyen kísérlettől teljes sikert, hiszen az űrállomás sokmillió kilométeres útján olyan hatások alá kerülhet, amelyeket egyelőre fel sem tudunk mérni. Szevernij, a krimi asztrofizikai obszervatórium igazgatója például nyilatkozatában megállapítja: az űrállomást többhónapos útja során veszélyeztetik a meteoritok, a nagyenergiájú sugárzás részecskéi, éppen ezért rendkívüli érdekességű az egész tudomány számára az a probléma, vajon milyen körülmények közé kerül, hogyan viselkedik a rendkívüli helyzetben az automatikus űrállomás többhónapös útja során. A Pravda egyébként közli az első külföldi visszhangokat. A magyar tudomány képviselőinek üdvözletét a szovjet tudósok a világűr meghódítása új sikerének A Venus az ég legfényesebb »csillaga« — bár, mint a Nap többi bolygójának, saját fénye a Venusnak sincs, csupán a Nap világítja meg, tehát tudományos értelemben nem számít csillagnak. A magyar nép esthajnalcsillagnak nevezi, mivel a nyugati égen alkonyaikor, a keleti égen pedig hajnalban látható. A Naptól való távolság szerint a Merkur után a Venus a második bolygó. Távcsövön keresztül általában világos, sík, fehér színű égitestnek látják. Ami, azonban a távcsőben látható, az'csak a bolyoó- felszín felett lebegő összefüggő felhőzet. Magát a bolygó felszínét eddig még senki sem látta. A Venus főbb adatai a következők: Közepes távolsága a Naptól 108 millió kilométer: a Földtől való legkisebb távolsága 40 millió, legnagyobb távolsága 259 millió kilométer, keringésének időtartama 224,7 nap, egyenlítői átmérője 12 610 kilométer. Ha a Föld térfogatát 1-nek vesszük, akkor a Venus térfogata 0,97. A Venus átlagos sebessége pályáján 35 kilométer másodpercenmegteremtőihez Hevesi Gyula akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos .titkára tolmácsolja a lap hasábjain keresztül. ként. A Venys megvilágított féltekéjén a hőmérséklet plusz 50, sőt plusz 100 fokot is elér, a másik félteke hőmérséklete mínusz 20— mínusz 25 fok körül mozog. Bizonyos, hogy a bolygó végez tengelyforgást, hiszen az éjszakai félgömb hőmérséklete az említettnél jóval alacsonyabb lenne abban az esetben, ha a bolygó tengelyforgá.sa kötött lenne, vagyis mindig ugyanazt a félgömbjét fordítaná a Nap felé. A Venus légkörének felfedezése orosz csillagász — Lomonoszov — nevéhez fűződik, aki 1761. június 6-án észlelte elsőnek a Venus atmoszféráját. A Venus világos korongján semmiféle állandó részlet nem vehető ki, éppen az említett felhőtakaró miatt, amelynek vegyi összetétele pontosan még nem ismeretes. Szín- képelemzések tanúsága szerint a Venus légkörében sokkal nagyobb százalékarányban fordul elő széndioxid, mint a Föld légkörében. Ezzel szemben oxigént csak nyomokban vagy egyáltalán nem találtak. A legutóbbi években kimutatták a sarki fényt is a bolygó légkörében. Számos kutató foglalkozol, már azzal a kérdéssel, hogy van-e élei a Venuson. Hosszú ideig ural kodott az a nézet, hogy a Venuson buja növényzet van, amelfj a Föld karbonkor szakbeli . növényvilágához hasonlítható. Az újabb kutatások során nyert hőmérsékleti adatok alapján azonban ma már sok kutató úgy véli, hogy a Venuson nincs élet. Az eddig szerzett ismereteinkből arra lehet következtetni, hogy az ember nem létezhetne a Venuson és kizárt dolog az állati élet bármilyen formája is. Egyesek, véleménye szerint a Venusnak lehetségesek óceánjai s ezekben esetleg találhatók olyan kezdetleges lények, amilyenek több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek a föld tengereiben. A Venuson esetleg meglevő élet érdekes és fontos kérdésére a választ a jövőbeli kutatásoktól várják. Figyelemre méltó egyébként az a rövid idő, amely alatt a szovjet automatikus űrállomás a Venus- hoz vezető utat megteszi. Korábban a tudósok általában a Föld— Venus utazásra 146 napot számoltak abban az esetben, ha az űrhajó, illetve az automatikus űrállomás a Föld felszínéről 27,3 kilométer/másodperc sebességgel indul. Természetesen az a tény, hogy az automatikus űrállomást nem a Föld felszínéről, hanem a Föld körül keringő mesterséges holdról indították útjának, csökkentette a szükséges kezdő sebességet. A szovjet űrrakéta célpontja: a Ve aus Szerte a világon óriási szenzációt keltett a Venus bolygó felé irányított szovjet automatikus bolygóközi állomás felbocsátása A Venus bolygó felé irányított szovjet automatikus bolygóközi állomás felbocsátása világszerte óriási szenzációt keltett. Vasárnap este az összes nagy hírügynökségek világgá repítették a hírt. A Reuter, az AP, az AFP és az UPI a TASZSZ közleményére hivatkozva, terjedelmes beszámolókban foglalkozik á szovjet tudománynak ezzel az újabb világraszóló sikerével. A Reuter „a világűrkutatás legszenzációsabb eredményének” nevezte azt a tényt, hogy a vasárnap felbocsátott automatikus bolygóközi állomás május második felében eléri a Venus térségét. Több európai rádióállomás megszakította vasárnap esti műsorát, hogy ismertesse a TASZSZ közleményét. Sir Bemard Lovell az angliai Jodrell Bank obszervatóriumának igazgatója sok sikert kívánt a szovjet tudósoknak ehhez az újabb nagyszerű vállalkozásukhoz. Lovell bejelentette, hogy az obszervatórium — amely mint ismeretes — a világ egyik legnagyobb rádióteleszkópjával rendelkezik — n vömön kíséri majd a szovjet tudomány automatikus bolygóközi állomását, amikor a Venus körülbelül két hónap múlva földközelbe kerül. H. Massey professzor, az angol országos űrhajózási bizottság elnöke kijelentette: „Az oroszok rendkívül érdekes és izgalmas vállalkozásba kezdtek. Különösen figyelemreméltó, hogy az automatikus bolygóközi állomást egy nehéz mesterséges holdról bocsátották fel. Úgy vélem, hogy a kísérletet nagyon jól előkészítették és a kitűzött célok nagy jelentőségűek.” Az MTI varsói tudósítója jelenti: A lengyel rádió és televízió vasárnap este adását megszakítva közölte, hogy a Szovjetunióban automatikus bolygóközi állomást indítottak útnak a Venus felé. A nagy esemény híre csakhamar bejárta egész Lengyelországot és mindenfelé osztatlan örömet kel- i tett. A varsói csillagászok rámu-1 tatnak, hogy a Venus-rakéta fellövése a szovjet tudósok újabb kimagasló eredménye. Az AFP hírügynökség a szovjet tudomány és technika újabb eredményéről beszámoló jelentésében a következőket írja: „Ma valóban bámulatos eredményt ért el a Szovjetunió. Első ízben lőttek fel űrrakétát a naprendszer egyik bolygója felé; Első ízben alkalmazták a felbocsátásnál a kétfokozatú ugrást”. Az AFP emlékeztet a Szovjetunió űrkutatási eredményeire és felhívja a figyelmet arra, hogy éppen a szovjet emberek küzdöttek le első ízben a Föld vonzóerejét, amikor felbocsátották a Lunyik—I-et. Bizonyossággal elmondható — jegyzi meg a hír- ügynökség —, hogy a szovjet emberek óriási erejű rakétákat szerkesztettek, amelyek jelentős hasznos terhet vihetnek a Mars,- vagy a Venus felé. Cupido és Venus májusi randevúja Az MTI párizsi tudósítója jelen ti vasárnap éjfélkor: A francia rádió késő esti híradásaiban vezető helyen számolt be a szovjet tudomány újabb világraszóló sikeréről. A rádió hírmagyarázója aláhúzta, hogy most. nemcsak óriás-szputnyikot bocsátottak fel a szovjet tudósok, hanem első ízben visz ma(Folytatás a 2. oldalon.)
