Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-12 / 37. szám
« 196J. február 12. / TOJ VA MEGYEI NEPŰJSÍG 3 A2 ELMELET NAPI KÉRDÉSÉI A gyarmati rendszer felbomlásának néhány kérdése Tanácskozás levelezőinkkel A kommunista és munkáspártok 1960. novemberében megtartott moszkvai értekezletének Nyilatkozata a gyarmati kérdéssel foglalkozva a többi között a következőket állapítja meg: »A gyarmati rabság rendszerének a nemzeti felszabadító mozgalom előretörése következtében végbemenő összeomlása — történelmi jelentőségét tekintve a szocialista világrendszer megalakulása óta a legfontosabb jelenség«. A Nyilatkozat ezzel korunk egyik eseményét az őt megillető helyre teszi, megjelöli helyét a társadalom fejlődésében. Ez a hatalmas átalakulás, amelynek során mintegy másfél- milliárd ember tépte szét a gyarmati láncot, számos új elméleti és gyakorlati kérdést vetett fel. Ezekre a kérdésekre adott választ a Moszkvai Nyilatkozat, s ezzel tovább fejlesztette korunk diadalmas elméletét, a marxizmust— leninizmust. Ragadjunk ki e kérdések közül kettőt: a független nemzeti demokratikus államok létrejöttét, szerepét, jelentőségét, és a nemzeti burzsoázia szerepét a felszabadító mozgalmakban. A független nemzeti demokratikus államok A széthulló gyarmati rendszer helyén új államok jönnek létre, amelyeknek egyik sajátosságuk az, hogy következetesen antiim- perialisták, következetesen harcolnak a gyarmattartó hatalmak ellen és a nemzeti felszabadító mozgalomba tömörült tömegek igyekeznek megakadályozni, hogy az új jelszavakat hangoztató gyarmatosítók teret nyerjenek az ország gazdasági, politikai életében. A másik sajátosságuk ezeknek az államoknak az, hogy demokratikusak. Ez részben annak következménye, hogy a felszabadító mozgalom tömegbázisát a munkásság és a parasztság adja. E forradalmi tömegek ugyanis nemcsak a gyarmattartók tói akarnak megszabadulni, hanem jogokat is követelnek maguknak. E célok viszik a felszabadító mozgalomba a nemzeti burzsoázia egy részét is, amely ugyancsak szükségét érzi az ország függetlenségének, hogy megteremthesse a saját gazdasági és politikai hatalmát. Az új független nemzeti demokratikus államoknak a fejlődés egy bizonyos szakaszáig nem meghatározott az osztálytartalma. A felszabadulást követően a belső erők harca dönti el, hogy az ország' milyen úton halad tovább: a polgári demokratikus fejlődés útját járja-e meg, vagy pedig ennél lényegesen tovább jut és nem kapitalista úton fejlődik tovább. Ha a munkásosztály és a parasztság harca, amely fő erő a nemzeti felszabadító mozgalomban, képes leküzdeni a komprádor burzsoázia lepaktálá- si törekvéseit a volt gyarmattartókkal, képes magával ragadni a monopóliumokkal kapcsolatban nem álló nemzeti burzsoáziát, amely -a legtöbb esetben gyenge, akkor megvan a lehetőség, hogy a fejlődés gyorsabb legyen, eljussanak a nem kapitalista útra. A belső harc eredményeként, ha nem kapitalista úton halad tovább a független állam fejlődése, akkor megvan a lehetőség arra is, hogy mint például Mongólia esetében is történt, elkerüljék a társadalom fejlődésének egyik legkeservesebb fokát, a kapitalizmust. Ezt az utat ma már számos körülmény teszi viszonylag könnyen járhatóvá: a szocialista világrendszer politikai, gazdasági, technikai és erkölcsi segítsége, a monopóliumoktól független állami ipar létrehozása és továbbfejlesztése a függetlenné lett országokban, a szocialista világrendszer rendkívül nagy vonzóereje. amely serkenti a felszabadító mozgalmakat, hogy % nél előbb leküzdjék az elmaradást. Ha a vezetőszerep a nemzeti burzsoáziának jut, könnyen lehetséges, hogy a függetlenség kivívása után reakcióssá lesz és igyekszik meggátolni a társadalom továbbfejlődését. Ilyen körülmények között természetesen nem lehet eljutni tovább, mint a polgári demokratikus átalakulásig. A Nyilatkozat részletesen foglalkozik az új, független áll í- mokban dolgozó kommunista pártok tevékenységével. A kommunista pártok aktívan harcolnak az antiimperialista, demokratikus forradalom következetes véghezviteléért, a nemzeti demokratikus állam megteremtéséért, a néptömegek életszínvonalának érezhető megjavításáért. Támogatják a nemzeti kormányok azon akcióit, amelyek az elért vívmányok megszilárdításáért folynak és aláássák az imperializmus erőit. Ezek a célok megfelelnek a nemzet legfőbb érdekeinek, éppen ezért alkalmasak arra is, hogy a legszélesebb alapokon hozzák létre, illetve erősítsék a nemzeti mozgalmakat. A nemzeti demokratikus állam tehát olyan államtípus, amelynek keretében hard folyik a dolgozó tömegek és a burzsoázia között a vezetőszerepért. Kedvező nemzetközi helyzet és a belső erők harca eredményeként létrejöhet egy nem kapitalista fejlődési szakasz, amely meggyorsíthatja a volt gyarmatok társadalmi és gazdasági elmaradottságának felszámolását. A nemzeti burzsoázia A Nyilatkozat részletesen foglalkozik a nemzeti burzsoázia helyzetével is. Megállapítja: »A jelenlegi körülmények között a gyarmati és függő országoknak az imperialista körökkel kapcsolatban álló némzeti burzsoáziája objektíve érdekelt az imperialista-ellenes antifeudális forradalom fő feladatainak megvalósításában és ezért megőrzi azt a képességét, hogy részt vegyen az imperializmus és a feudalizmus elleni forradalmi harcban. Ebben az értelemben a nemzeti burzsoázia haladó jellegű. De nem állhatatos, és haladó jellege mellett hajlamos a megalkuvásra az imperializmussal és a feudalizmussal. A nemzeti burzsoázia kettős jellege folytán a forradalomban való részvételnek mértéke a különféle országokban különböző« Miért érdeke a nemzeti burzsoáziának egy olyan forradalom, amely felszámolja a gyarmati függést és a feudalizmust? A nemzeti piac létrehozása miatt A nemzeti burzsoáziának ugyanis érdeke, hogy saját piaccal rendelkezzék, kiszorítson onnan minden versenytársat. Ez természetesen azt eredményezi, hogy szembe kerül a gyarmattartó monopóliumokkal. Ezek az érdekek megütköznek. Ebben az ütközetben a nemzeti burzsoázia csak a felszabadító mozgalomban kereshet és találhat olyan erőt, amely képes szembeszállni a monopóliumok hódító törekvéseivel. S mivel a nép érdekeivel, ha csak időlegesen is, de egyeztetni tudja saját érdekét, ezért oda csatlakozik. De nem szabad elfeledni, hogy a nemzeti burzsoázia a tőkéseknek egyik csoportját képezi. A 81 kommunista és munkáspárt tanácskozásáról kiadott Nyilatkozat — számos más vonatkozás mellett — ezekben a kérdésekben is alkotó módon fejlesztette tovább a marxizmus—leninizmust, a konkrét történelmi viszonyoknak megfelelően alkalmazta az osztályharcról szóló tételeket. A kor elemzése, a jelenségekből levont "következtetések általánosításával új sikerek forrását tárta fel a komrrfunista pártok nagy tanácskozása. K. Balog János A Tolna, megyei Népújság fennállásának 10-ik évfordulóján az újságírók találkoztak a levelezőkkel. A képen a levelezők egy csoportja. A tanácskozás alkalmával emléklappal jutalmazta a szerkesztőség a legrégibb levelezőket. A képen Deli György elvtárs simon- tornyai levelezőnk átveszi az emléklapot, tízéves levelezői munkája elismeréseként. Horváth József: ARANYKALITKA 31. Akkor ő megint felölti fényes egyenruháját. Ö lesz a »sokat szenvedett hazafi«, az üldözött burzsuj ivadék, akit átölel majd a világ részvéte. De neki egyéb dolga lesz, mint a. szenvelgés. Megkeresi a halott pallér aranyát, ha addig él is. Lélekben, gondolatban száz rejtekhely felfedezését élte végig, ilyenkor borzongott a gyönyörű izgalomtól. Ez az álomkép kísértette Bor- siczkyt most is, amikor Gyömröi- vel iddogált a telep büféjében. Nem is hallotta, mit fecseg Gyömrői, csak akkor rezzent ösz- sze, amikor az óriás felállt és kezet nyújtott neki. Ö maga is fel- kerekedett s elindult hazafelé. Kőbányán lakott, egy meglehetősen takaros albérleti szobában. Háziasszonya megbecsülte, mert rendesen fizetett és mert az előző albérlőkben túlságosan sokat csalódott. Anyáskodott fölötte, és Borsiczky szívesen tűrte a háziasszony gondoskodását. — Amióta meghalt az apja borzasztó gyámoltalannak érezte magát. A háziasszony ezen az estén resztéit májjal várta. Borsiczky imádta a resztéit májat és ha a háziasszony májhoz jutott, mindig számított albérlőjére is. Miközben Borsiczky vacsorázott, az idős asszony furcsa történettel traktálta: — Képzelje lelkem, mit mesélt az öcsém, éppen most ment el, mielőtt maga hazajött volna. A szerszámárugyárban dolgozik. Felvettek a gyárba egy férfit, aki nemrég jött haza hadifogságból. Ez az ember elvesztette az emlékező tehetségét. Gondolja el, valaki azt sem tudja, kicsoda. Úgy hívják, hogy Szerencsés János. — Akkor hát mégis csak tudják. kicsoda — dörmögte Borsiczky. — Nem, más lehet annak az igazi neve, ezt a hadifogolytáborban kapta, hogy nyilván lehessen tartani. Most, azt mondják, próbálja megkeresni a családját, ha ugyan van neki, mert ez sem biztos. Az újság is hozta a fényképét a hirdetések közt, hátha valaki felismeri? Itt van ni. Borsiczkyt szemernyit sem érdekelte a háziasszony fecsegése. Nem szerette, ha evés közben beszéltek hozzá. Csak az udvariasság kedvéért vetett egy unott pillantást az újságban közölt fényképre, és máris tányérja fölé hajolt. De szinte torkán akadt a falat. Megremegétt a keze. Nem mert újra belenézni az újságba, amelyét a háziasszony már össze is hajtogatott. Úristen, ez egyszerűen lehetetlen. A fénykép Matejka pallért ábrázolta. Vagy mégsem? Ez az elnyűtt, megcsontosodott, megvénült arc... Ö, hátha m^sem ő? Agyában vésztjósló gondolatok kergették egymást. Ha a pallér él... ez borzasztó veszedelem. Hol is mondta a háziasszony? A szerszámárugyárban. De hiszen ő hetenkint legalább egyszer megfordul abban a gyárban... Többnyire anyagot fuvaroz oda, s készárut hord a vasúthoz tőlük. Elborzadt a gondolattól, hogy ő... egyszer az életben még szembetalálkozhat Matejka Andrással. De minden erejét összeszedve palástolta viharié érzéseit és a háziasszony . mitsem vett észre. Borsiczky alig várta, hogy túlessen a vacsorán. Felkelt, nagyot nyújtózkodott. — Köszönöm szépen a figyelmességét, Róza néni. Hm... ledőlnék egy kicsit. Lehet, hogy még elmegyek, de most nagyon fáradt nak érzem magamat. Hanem... belenézhetnék abba az újságba? — Tessék csak, lelkem, én már kiolvastam. Borsiczky mindaddig tartotta magát, amíg be nem tette maga mögött szobája ajtaját. De akkor elhagyta az ereje. Megtámaszkodott az ajtófélfában, és nem volt bátorsága felnyitni az újságot. Végül elvánszorgott az ágyához, felkattintotta a kis olvasólámpát és szeme mohón rátapad! az újságra. Mereven nézte a keskeny és eléggé nehezen kivehető képet, de teljes bizonyságot szerzett. Ez az ember Matejka András. Órákon át tenyerébe hajtott fejjel gondolkodott. Megpróbálta kitalálni a pallér történetét, de feltevéseinek mozaikjaiból s a háziasszony mondatfoszlányaiból sehogyan sem tudott teljes képet összeállítani. Ám .tény, hogy a pallér él. Hol volt idáig? Hadifogságban? Vajon mit tud előéletéből, ha a nev%t sem tudja? Emlékszik-e az aranyra? És a rejtekhelyre? Igen, ha erre emlékezne, talán ki lehetne belőle szedni a titkot. Borsiczky megremegett az indulattól. Elfogta az aranyláz. Az a halál ••s veszedelem, amely a pallér feltűnésével rá leselkedett, mégis csak elhessegette ezeket a ragadozó gondolatokat. Ha a pallér felismeri őt, mindennek vége. Nem lesz irgalmas. Vajön egyáltalán felismerné őt? Nem biztos. De kockáztatni nem lehet. Elhatározta, hogy amilyen gyorsan csak lehet, eltűnik erről a környékről. No és — töprengett — ha akárhol összéakadunk? Miért ne botolhatnánk egymásba? Nem, nem maradhatok Pesten. Egész éjjel nem hunyta le a szemét. A pallér rettegett arca virrasztott fölötte, s amikor már- már elbóbiskolt, arra riadt fel, hogy ez az arc megmozdul, fölé hajol. Érezte forró leheletét, fogai csikordulását, s Borsiczky majdnem felkiáltott a rémülettők Kora hajnalban elment hazulról, pedig csak délután kellett volna kezdenie. Bement a forgalmi főnökhöz és kikönyörögtej hogy engedjék el a vállalattól. Nem értették, miért akar a fiatal, jóra való sofőr elmenni a telepről, de Borsiczky arra hivatkozott, hogy vidéken akar munkát vállalni. Végül is elengedték. Felmondta a lakást is. A háziasszony nem tudott hová lenni a csodálkozástól. De azt látta, hogy albérlője egészen kifordult magából. Leszegett fejjel jár, szavát sem lehet venni és mindig karikás a szeme, mint akinek se éjjele, se nappala. Néhány nap múlva Borsiczky egy Szolnok megyei vállalatnál állt munkába, öttonnás teherkocsit kapott és főképp a megyei üzlethálózat részére fuvarozott. Lassacskán megnyugodott. Itt talán csak nem éri el a pallér keze? — Bejöhetek? Haraszti igazgató felkapta a fejét. Benkő kukkantott be a párnázott ajtón. (Folytatjuk^ \
