Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-11 / 36. szám
v.Ssakszárd yetemi Könyvtár ücs , Ssepessy vytftyie' FOL NA MEGYEI VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? Á; MAGYAR 'SZOCU LI STA MUNK ÁSD AST TOLNA MEG Y EI BÍZOM SÁ.&A ÉS A ■MEGYE! TAt-iÄCS LAP] Szombat 1961. február 11. XI. évfolyam 36. szám * ÄRA: 50 FILLÉR J Kétszázötven millió forintos beruházással fejlesztik az ötéves tervben az agrárfelsőoktatási intézményeket A Földművelésügyi Minisztérium felsőoktatási intézményei 1965-ig mintegy 4500, az azután következő ötéves tervekben pedig előreláthatóan még több mezőgazdasági mérnököt bocsátanak ki. A mezőgazdasági szakember- képzés így »kinövi« jelenlegi intézményeit: korszerűsítésre, bővítésre, új épületekre van szükség. A kormányzat a második ötéves tervben kereken 250 millió forintot fordít erre a célra. A mezőgazdasági mérnökök és gépészmérnökök képzésére szinte ú.i egyetem épül öt esztendő alatt. Az agráregyetem központja továbbra is a gödöllői épület lesz: e köré emelik majd az új tanszéki, előadótermi és szemináriumi épületeket. A Gödöllőre költöző gépészmérnöki kar tanműhelyeket és gép-udvart is kap. Az egyetem hatalmas tömbjéhez kapcsolódik majd a három kollégiumi épület, amely ezer diáknak nyújt kényelmes otthont. Jelentősen fejlesztik, a debreceni, keszthelyi és magyaróvári mezőgazdasági akadémiát is. A három városban összesen 1120 diák részére kollégium, továbbá új tanügyi épületszárny és több lakás épül, a debreceni akadémia új gépszínt, a keszthelyi sporttelepet, a magyaróvári éttermet kap. Az építkezések előreláthatólag a második ötéves terv végére befejeződnek. Kisipcfri szövetkezeti vezetők értekezlete a kislakásépítés I rr /■ / / wr I elosegiteserol Értekezletre hívta össze az elmúlt napokban a megyei tanács építési és közlekedési osztálya, a KISZÖV, valamint az OTP a megye. építőipari, illetve épületkarbantartó kisipari szövetkezeteinek elnökeit és műszaki vezetőit. Az értekezleten arról tanácskoztak, hogy miként vehetnének részt az eddiginél sokkal nagyobb mértékben a ktsz-ek a családi ház építésben. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a legfontosabb teendő az építkezési költségek csökkentése. Ennek érdekében a KISZÖV műszaki körének építőipari szakbizottsága típusterveket dolgoz ki és azt a járási építésügyi hatóságok, valamint az OTP-fiókok rendelkezésére bocsátja. E terveknél messzemenően figyelembeveszik a helyi- anyagok felhasználásának lehetőségét, emellett több — költségcsökkentő — újítást is alkalmaznak, többek közt készítenek tervet üreges fallal es könnyű tetőszerkezettel. E típustervek alkalmazásával, valamint különböző engedmények adásával (rezsikulcscsökkentés, volumenfelár mellőzése és egyéb, különben törvényesen engedélyezett, felszámítható költségek elhagyása) mintegy 20—25 százalékkal akarják csökkenteni a magán-családi ház építkezési árát. A szövetkezetek az idén már nemcsak »kulcs átadással« vállalnak építkezést, tehát úgy, hogy minden anyagot a szövetkezet biztosít, minden munkát a szövetkezet végez, hanem olyan forA tanácsok 1961. évi költségvetéséről tárgyalt az országgyűlés államigazgatási bizottsága Pénteken délelőtt a parlament Gobelin-termében összeült az országgyűlés államigazgatási bizottsága, hogy megtárgyalja a tanácsok 1961. évi költségvetését. Erdei Ferenc elnök megnyitó szavai után dr. Varga András, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője tájékoztatta a képviselőket a tanácsok költség- vetési előirányzatairól és az államhatalom helyi szerveinek legfontosabb feladatairól. mában is, hogy a szövetkezet csak a munkaerőt adja, sőt kötnek olyan kivitelezési megállapodást is, hogy csak a szakmunkásokat biztosítja a szövetkezet, a segédmunkásokat az építtető. Ezzel is az építési költségek csökkentését akarják elérni. Somogyi Miklós és Prantner József elvtárs a magyarkessi Petőfi Tsz sárszámadó közgyűlésén A magyarkeszi Petőfi Terme-.! náló lőszövetkezet 30C tagja két éve műveli meg az 1700 holdas közös gazdaságot. Tavaly rossz eredményei zárták az évet, egy munkaegységre mindössze 18 forint jutott. A közös gazdaság tagjai akkor új alapokra fektették szövetkezetüket, megszilárdították a munkafegyelmet, bevezették a prémium-rendszert, változtattak a munkaszervezeteken. A jó munka eredménye nem maradt el, mert egy év alatt több mint kétszeresére emelték a gazdaság bevételét és a tsz-tagok jövedelmét. A tegnap megtartott zárszámadó közgyűlésen répzt vett Somogyi Miklós elvtárs, a Politikai Bi zottság tagja, a SZOT elnöke, Prantner József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, valamint a szövetkezetét patroÜlést tartott az ország- gyűlés honvédelmi bizottsága Pénteken Egri Gyula elnökletével az Országházban ülést tartott az országgyűlés honvédelmi bizottsága. Az ül- sen a honvédelmi minisztérium'* 961. évi költségvetését tárgyalták meg. GAMMA Optikai Művek munkásküldöttsége Vass Gyulának, a gyár igazgatójának vezetésével. Kálóczi István, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a tsz tiszta vagyona több mint másfél millió forintra emelkedett. , Háromszázezer forintot tesz ki az összeg, amit saját erejükből a gazdaság beruháaz fordítottak zásaira. A tagok átlag 203 munkaegységet teljesítettek az elmúlt évben, egy munkaegységre prémiummal együtt 40 forint jut. Az elnök beszámolóját élénk vita követte, amelyen felszólalt Somogyi Miklós és Prantner József elvtárs is. Ezután a vendégek megtekintették a Petőfi és a szomszédos Hunyadi Termelőszövetkezet gazdaságát, amely szintén tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését; A vendégek elbeszélgettek a szövetkezet tagjaival. A zárszámadási közgyűlés részletes ismertetésére lapunkban még visszatérünk. Értekezletet tartattak a megye állatorvosai Pénteken délelőtt fél 11 órai kezdettel értekezletet tartottak a régi megyeháza kistermében a megye állatorvosai. Az értekezleten megjelent Tolnai Ferenc elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Mezőgazdasági Osztályának vezetője, valmint Rapai József megyei főállatorvos. Az értekezlet első napirendi pontjaként dr. Fodor László nagy vejkei körállatorvos számolt be a budapesti továbbképzésen szerzett tapasztalatokról, többek közöt az állfvtszaporítás terén felmerülő problémákról, s ezek Mindenkinek feladata a balesetek megelőzéséért Évenként húszán veszítik életüket a kerekek alatt — A balesetek 90 százalékának gondatlanság az oka — Hol vannak a veszélyes zónák Tolna megyében? — Megalakult a Közlekedési Balesetvédelmi Tanács — Tervek a közlekedés biztonságossá tételére Becslések szerint Tolna megyében több mint ötezer motorkerékpár, több ezer különböző típusú gépkocsi vesz részt a forgalomban. A gépjárművek számának szaporodása, sajnos a balesetek számát is emelte az elmúlt években. A közlekedés szabályzatainak betartása érdeke mindenkinek. Tegnap a Tolna megyei Tanács Építési és Közlekedési Osztályának rendezésében megalakult a Közlekedési Balesetvédelmi Tanács. E szerv létrehozását az elmúlt évek tapasztalata igazolta, s jövendő tevékenységének is ez mutat irányt. Á megjelent szakembereket Tölösi Kálmán rendőr főhadnagy tájékoztatta az elmúlt évek baleseti krónikájáról, a meg alakult társadalmi szerv jövendő feladatairól. Érdemes bővebben foglalkozni azokkal az okokkal, melyek szükségessé tették a szerv létrehozását, mely fő céljául a balesetek^ megelőzésére való nevelést tekinti. A balesetek számának növekedése az elmúlt években szinte aggasztóvá vált a megyében. A gépjárművek számának szaporodása elmarad a balesetek szálfának szaporodásától. Í959-ben a megye területén 154 baleset volt — negyvennyolc százalékkal több, mint 1958-ban, s a halálesetek száma nyolcvan százalékkal több (!) — 1959-ben tovább emelkedett a balesetek száma, 173 személyt ért szerencsétlenség. 1959-ben 23, 1960-ban 22 halálos áldozatot követelt az országút. A balesetek okait vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy a kilencven százalék gondatlanság következménye. (Zárójelben az 1959. adat.) Részletezve: gyorshajtásból következett (18) 20, szabálytalan előzésből (19) 6, ittas vezetésből (25) 29, egyéb gondatlanságból (34) 35 baleset. Csökken a motorkerékpárokkal és lovaskocsikkal elkövetett bíű- esetek száma. Igen elgondolkodtató az a tény, hogy a gyalogosok okozta balesetek száma száz százalékosan nőtt, aggasztóan sok a gyermekbaleset. Az útkereszteződéseknél a figyelmetlen átkelés, a gépjárművekre való felkapaszkodás, az úttesten való játszás a leggyakoribb ok a gyermekbalesetek előfordulásánál. Tolna megye területén kialakultak különlegesen veszélyes zónák. A legveszélyesebbek közé tartozik a dunaföldvári körforgalom, 1952 óta itt 14 baleset történt, általában a hatos számú fő- közlekedési út egész megye területén veszélyes, különösen a Csámpa puszta térségében a 115— 118-as kilométerek között, hasonló a dunakömlődi halászcsárda környéke, s ettől nem sokban marad el a Szekszárd határában lévő delta. Az idén számítani lehet egy új baleseti forrással, a 68-as úttal. Előreláthatólag a kirándulók fogják legtöbbnyire a forgalmat ezen az úton duzzasztani. Veszélyes zónaként tartják számon a közlekedési szakemberek a szekszárdi járást, különösen Szekszárd város és a paksi járás egész területét. Sok gépjárművezető és gyalogos azon a véleményen van, hogy a rossz, ma- kadámutak az okai a baleseteknek. A statisztika viszont azt mutatja, hogy a pormentes utak a veszélyesebbek, ahol a gépjármű- vezető nagyobb sebességgel tud közlekedni. A kiragadott baleseti statisztikai számok lényegében már a feladatokat is megszabják. Első ilyen, talán legfontosabb, hogy társadalmi üggyé kell tenni a köz lekedési balesetek megelőzéséért való küzdelmet. Meg kell szüntetni átvágással a dunaföldvári körforgalmat. Tolna és a mözsi vasútállomás között kerékpárutat kell építeni. Felújítani és pótolni a közlekedési táblákat. Az iskolába a jövőben a közlekedési rendőrség is ellátogat, előadást tartani, amellett, hogy rendszeressé teszik a közlekedési szabályok oktatását osztályfőnöki órákon. A termelőszövetkezeti, az állami gazdasági, gépállomási járműállomány felülvizsgálása is indokolt. Az autóbuszmegállók szabályok szerinti áthelyezése, különösen Szekszárdon és Pakson: KRESZ- versenyek tartása, a magángépjárművek műszaki felülvizsgálása; traktorvezetők oktatása; és egyéb fontos intézkedésekkel kívánja a KBT elősegíteni a baleseti veszély csökkentését. (Pálkovács) gyógymódjáról, s új gyógymódokat ismertetett több betegséggel kapcsolatban. Ezt követően Tolnai Ferenc elvtárs emelkedett szólásra. Méltatta az állatorvosok szerepét, tevékenységét a megye állattenyész tésével kapcsolatban. Többek között a következőket mondta: — Befejeződött megyénkben a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése, s most egyik legfontosabb feladatunk az állattenyésztés fejlesztése, az eddigieknél is eredményesebbé tétele. Nagy szerep hárul ebben a munkában az állatorvosokra, különösen most* amikor a közös gazdaságok állatállománya az egyéni gazdaságokban tartott állatokból tevődik össze, s fennáll annak a veszélye, hogy különböző betegségekkel fertőzött állatok kerültek a termelőszövetkezetekbe. — Hogy eddig, ennek következtében nem származott kára az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek, az nagyrészt az állatorvosok és állatgondozók áldozatkész munkájának köszönhető. Beszélt a továbbiakban arról, hogy az állatállomány növelése érdekében a lehetőségekhez mérten minimálisra kell csökkenteni a kényszervágások számát. — Ezen a téren az állatorvosokra, különösen a megelőző felvilágosító munka terén hárul jelentős feladat. Az állatok takarmányozásával kapcsolatban elmondotta, hogy az állatorvosok tanácsaikkal segíthetnek az állatgondozóknak a takarmányösszetétel meghatározásánál. Ebben az évben öt takarmánykeverő létesül a megyében, ami nagyban megkönnyíti ezt a munkát. A takarmánykeverők létesítése elsősorban a baromfitenyésztést lendíti maid fel, de kihatással lesz az állattenyésztés más területeire is — mondotta. Majd arról beszélt, hogy az állatelhelyezés terén egyre jobban előtérbe kerül a szabadtartásos és szerfás épületek igénybevétele, s ezek helyes alkalmazásának tudatosítása terén is sokat segíthetnek az állatorvosok felvilágosító munkával. A felvetett problémákhoz szólt hozzá többek között dr. Patonai Iván tamási járási állatorvos, dr. Pelcz János, a dombóvári, dr. Zsemlye Gyula, a gyönki járás állatorvosa, valamint dr. Újvári István, a Fornádi Állami Gazdaság állatorvosa. Az értekezlet befejező részében dr. Rapai József megyei főállatorvos határozta meg a résztvevők előtt a soronkövetkező feladatokat.
