Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-10 / 35. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 1961. február lö. Asszonyoknak — lányoknak Herényi István halálára Szolgáltatások a termelőszövetkezeti tagok számára ingyenes csecsemőkelengye UTALVÁNY KELENGYÉRE A termelőszövetkezet szülés előtt álló nőtagja 400 forint értékű ingyenes csecsemőkelengye juttatásra jogosult. A kelengyét abban az esetben is kiadják, ha a terhes nő, tehát a feleség vagy az élettárs nem tagja a termelőszövetkezetnek. A jogosultságot a tagsági könyv vei kell igazolni, amelyhez a terhesgondozási jelentkezőlapot is mellékelni kell. AZ UTALVÁNY KIADÁSÁNAK FELTÉTELE Az érvényes rendelkezések szerint ingyenes csecsemőkelengyére csak az a nő kaphat utalványt, aki terhessége idején legalább háromszor — ezek közül is első ízben a terhesség harmadik hónapjának betöltése előtt — terhességi tanácsadáson megjelent, és ennek megtörténtét terhesgondozási jelentkezőlappal igazolni tudja: Kelengyére jogosult az az anya is, aki koraszülés miatt nem vehetett részt három orvosi vizsgálaton, de a koraszülött gyermek életképes. KI ADJA AZ UTALVÁNYT? A kelengyére jogosító utalványt — a terhesség kilencedik hónapjában — a terhes nő lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága adja ki, a terhesgondozási lap bemutatása ellenében. AZ UTALVÁNY BEVÁLTÁSA A kiadott utalványt egyszerre, vagyis egy alkalommal kell beváltani, méghozzá a megye területén lévő üzletben. Az utalványra kötelezően: 6 darab tetra-pelenkát, 2 darab bébiinget, 2 darab kötött réklit, 2 darab guminadrágot és 2 darab gumipelenkát adnak ki a beváltáskor. Ezen felül a 400 forint értékig választani lehet egyéb cikkeket is, mint például: bébitipegőt, rugdalózó nadrágot, bébisapkát stb. Ha a beszerezni kívánt gyermekholmi ára több lenne az utalvány értékénél, a különbözetet — egy másik blokk ellenében — készpénzben kell megfizetni. Ha a vásárlás értéke nem érné el a 400 forintot, a különbözetnek készpénzben való megtérítése nem követelhető. Az ingyen juttatott csecsemőkelengye, ha a gyermek élve született, a szülő tulajdonába megy át. Ha a gyermek halva született, a kelengyét — az utalványt kiállító tanács végrehajtó bizottságának — vissza kell adni. Ikrek születése alkalmával a kelengyét a gyermekek számának megfelelően kiegészítik. A kelengye kiegészítését, illetőleg az újabb utalvány (utalványok) kiállítását — a születési értesítő bemutatása mellett — az eredeti utalványt kiállító tanács végrehajtó bizottságától kell kérni. A kelengyét a gyermek megszületése előtt használni, kölcsönadni. elidegeníteni, vagy azzal más módon rendelkezni nem szabad. Gyermekdivat-tudósítás A gyermek fehérnemű fazonban teljesen megegyezik a felnőttekével, ugyanaz kicsinyített változatban. így megtalálható a boka felett végződő hálóing, a rövid és háromnegyedes nadrágos »baby doll«, és a pizsama, ingszerű felsőrésszel. A különbség talán any- nyi, hogy a felsőrészek zártak, s nem találkozunk merész kivágásokkal, viszont több a fodor, a szalag és a szegőzés. Mint minden más gyermekruhánál, itt is a könnyen kezelhetőség a fő szempont, így a legcélszerűbb anyag a cloké mintás és sima változata, az apróvirágos delén és az élénk színű stana és flanell. 1. rajz: Egyszínű, világoskék cloké pizsama, lefelé bővülő felsőrésszel. A nyaknál és az ujja végződésnél saját anyagából készült 2 centiméteres szélességű fodorral, melyet rózsaszín satén paszpóllal és rolnis masnival fogunk le. Igen csinos flanellból is, de ebben az esetben keskeny csipkéből készítjük a fodrot. 2. rajz: Türkizfehér pettyes delén, vagy cloké hálóing. Az alján szélesebb, a nyaknál és az ujjavég- ződéseknél keskenyebb fodorral. A nyakkörletnél és a teil-magasságban keskeny fehér pán tozással, mely masniban végződik. 3. rajz: Térd- nadrágos »baby doll«, szegőzött bő vonalú felsőrészszel, melyet egyszínű stana anyagra terveztünk. A nadrág és az ujja végződésnél laza gumizást alkalmazzunk, vagy gumiházba fűzött keskeny szalagot, melyet masnira megköthetünk. Lábápolás Lábunkat ugyanúgy ápoljuk, mint kezünket. Nagyobb gondot fordítsunk rá, ha nyitott szandált viselünk! A láb leggyakoribb szépséghibái a bőrkeményedések és tyúkszemek. Ezeket legtöbbször a a szűk, nem megfelelő cipő, a lúdtalp vagy a harántsüllyedés okozza. A tyúkszemek néha megfelelő betét viselése után gyorsan eltűnnek. A sarok bőrkemé- nyedését viszont a pántos szandálok okozzák. Megelőzhetjük, ha lábunkat éjszakára épp úgy bezsírozzuk, mint kezünket. A tyúk szemet házilag is kezelhetjük: felpuhítás után kivágjuk. Legegyszerűbb, ha az esti lábmosás után tyúkszemtapaszt teszünk rá, majd néhány napos ilyen kezelés után kivágjuk a felphult szaruréteget. Ha nem hordjuk tovább a szűk cipőt, a tyúkszem néhány kivágás után meggyógyulhat. A lábkörmök eltorzulását és benövését rendszerint a szűk cipő, a rossz pedikürözés vagy gombás fertőzés okozza. A benőtt körmöt áztatás után vágjuk ki, a duzzadt bőrfelület mellé helyezzünk apró vászoncsíkot. Egyéb körömeltorzulások kezelése orvosi feladat! Gyakori szépséghiba a visszértágulat. Ennek gyógyítását bíz, zuk az orvosra. De megelőzhetjük helyes életmóddal és rendszeres testápolással: ha fárasztó, álló munkát végzünk, viseljünk már fiatal korban is betétes, magasszárú cipőt, ez még mindig kellemesebb, mint később, idősebb korban a már kifejlődött visszértágulatok elszorítása. Soha ne viseljünk körharisnyakö- tőt, mert ez a vérkeringést gátolja és elősegíti a visszértágulatok kifejlődését. Álló munka után lehetőleg pihenjünk néhány percig fekve, felpolcolt lábakkal és masszírozzuk meg bokától térdig. Tornáztassuk is — bármilyen fárasztó a munkánk —, mert a torna felfrissíti a vérkeringést, ezzel is megelőzhetjük a bajt. Kellemetlen tünet a lábizzadás. Ez gyakran még rendszeres lábápolás ellenére is előfordul és igen rossz szagú lehet. Ilyenkor rendszerint nemcsak egyszerű iz- zadásról van szó, hanem a lábujjak közének gombás fertőzéséről. Ez igen gyakori: eleinte enyhe kipálással, hámlással, viszketéssel és izzadással jár: ha a tünetek bármelyikét észleljük, forduljunk azonnal orvoshoz, aki gyorsan meg tudja szüntetni a betegséget. Ha csak egyszerűen izzad a lábunk (vagy kezünk, vagy hónaljunk), gyakori mosdással, hintőporozással magunk is megszüntethetjük a kellemetlen tünetet. Ha ez nem elég, jó hatást érhetünk el a gyógyszertárban kapható Alumol-kenőccsel, vagy a 15 százalékos aluminium- klorid vizes oldatával ecseteljük az izzadó bőrfelületet. Enyhíti az izzadást, ha mosdás után, enyhén ecetes vízben (1 liter vízhez 5 evőkanál háziecet) áztatjuk lábunkat. A láb- és kézfagyást ésszerű életmóddal megelőzhetjük. Hordjunk kényelmes, bő cipőt, puha, meleg harisnyát, nagy hidegben kétujjas kesztyűt. Cipőnk, kesztyűnk legyen bő, hogy kezünk, lábunk szabadon mozoghasson. Ha a legkisebb kipirulást, duzzadást, viszketést észleljük, fokozzuk a vérkeringést. Például tornáztassuk kézujjainkat igen erőteljesen, mintha zongoráznánk. Jót tesz, ha este, mosdás után zsíros krémmel bekenjük kezünket, lábunkat és 5—6 percig masszírozzuk. Bevált gyógymód a váltakozó meleg-hideg fürdő: kezünket vagy lábunkat 10—15 másodpercre mártogassuk felváltva meleg, majd hideg vízbe. Ha ezek az egyszerű eljárások nem használnak, idejében forduljunk orvoshoz: a fagykenőcsök, vérkeringést fokozó gyógyszerek, besugárzások megakadályozzák a fagvá> súlyosabb következményeit'. Csütörtökön reggel röppent szét a hír a városban, hogy Berényi István, a szekszárdi zeneélet kimagasló alakja, életének 80. évében elhunyt. Fiatal éveiben, mint hegedű szólista gyakran szerepelt a város közönsége előtt és szinte nem lehetett elképzelni kulturális me- nozdulást nélküle. Később, mint a Szekszárdi Szimfonikus Zenekar karnagya szerzett magának érdemeket. Közel 25 esztendőn keresztül állt a zenekar élén, írta fáradhatatlanul a mindig hiányzó »stimme- két«, biztatta az együttes tagjait a próbákon való megjelenésre és a hangversenyeken in- venciózus karmesteri pálcája nyomán éppenúgy megcsendültek a klasszikus muzsika alkotásai, mint a könnyű műfaj remekei. Egy emberöltőn keresztül nevelte a hegedűs utánpótlást abban az időben, amikor még nem állt rendelkezésre zeneiskola. Rövid betegség után ragadta el a halál, amely a kórházi ágyon köszöntött rá. Temetésére pénteken délután 2 órai kezdettel az újvárosi temető ben kerül sor. A város zenei életének köztiszteletben álló kimagasló alakját feleségén kívül a szekszárdi zeneélet rajongói őszinte részvéttel gyászolják. Zenekari hangverseny Bonyhádon A szekszárdi úttörők fúvós zenekara legutóbb a Bonyhádi Vörösmarty Mihály Járási Kultúr- otthonban adott hangversenyt. A változatos műsor pattogó indulókból, szovjet dalokból, és táncszámokból állt. A lelkes és hálás bonyhádi közönség Véghelyi Miklóst, a karmestert, mint nagyszerű zenepedagógust, nagy szeretettel ünnepelte. A zenekar nagyszerű szereplését az bizonyítja legjobban, hogy a kis fúvósoknak több számot meg kellett ismételniük. Az összekötő szöveget Molnár József, a szekszárdi járás tanulmányi felügyelője mondta eh Közvetlen hangú ismertetéseivel és a kis pajtások bemutatásával a közönség és a zenekar közötti kapcsolatot meghitté, barátivá és családiassá tette. A majdnem két és félóráig tgr- tó műsor kellemes, suhanó percnek tűnt fel mindenkinek. A bonyhádiak mélyen szívükbe zárták a szekszárdi úttörő fúvósokat és várják mielőbbi bonyhádi szereplésüket. Jegyzetfüzetemből: A hálátlanság Különös maga a szó is. De kifejező. Jellemzője nyelvünknek, hogy egyes szavaink olyan tömören közölnek fogalmakat, érzéseket, hogy kór, fölösleges hosszabban, körülményesebben kifejezni értelmüket .Ezek közé a szavak közé tartozik a »hálátlanság« szavunk is. Még mielőtt a szó értelmezésének részletes magyarázata kísértene, hadd mondjam el, hogy töbféleképpen lehet hálátlannak lenni, s ez magában foglalja azt is, hogy több személyhez. Lehet baráthoz, segítőhöz és lehet — a következőkben erről lesz szó — szülőkhöz is. A közelmúltban levelet kaptunk Dombóvárról, s a levél nyomán ismertem meg egy ember furcsa sorsát. Már az első lépésnél megállapíthattam, hogy ehhez az emberhez a gyermekei voltak hálátlanok. A levelet egy illetéktelen ember írta, egy szomszéd, aki csupán emberi kötelességét teljesítve lehajolt egy elhagyotthoz, egy idős emberhez, akit a saját gyermekei löktek el maguktól. A hálátlanságnak ez a — szerencsére egyre ritkábban tapasztalható — formáid, amikor a gyermek megtagadja szülőjét, apját, vagy anyját, megfeledkezve arról, hpgy mivel és mennyivel tartozik nekik. Emlékeztetőül egy dolgot hadd mondjak itt el. Olvastam valahol, hogy egy anya amíg felneveli gyermekét, annak húsz éves koráig átlagosan 14—15 000 órát nem alszik miatta. Ennyi időt tölt álmatlanul a gyermek miatt. Eleinte annak nyűgössége, éjszakai sírása miatt a napi átlagos két óránál jóval többet, sokszor egész éjjeleket: később pedig a gyermek okozta munka, vele való foglalkozás, az érte, rá való dolgozás miatt naponta már kevesebbet, de mégis soha meg nem hálálható, meg nem fizethető időt... Ha a gyermek rossz, beteg, felsír, a szülő az, aki fölkel hozzá bármilyen fáradt is. A napi munka bárhogy megviselte is karjait, ott mégis nyugalmat, meleget, ringó ölelést talál a gyermek.,. Ha elesik, megüti magát, a szülő az aki fölemeli, óvja, vigyáz rá. Ha megfázik a hancúrozásban, játékban, a szülő az, aki lázban vergődő teste fölé hajol és ébren őrködik fölötte, lesi minden mozdulatát, sóhajtását... Az étel legjobb, legízlete- sebb falatját a gyermek' kapja, a legszebb ruhát neki veszik... és sorolhatnám még tovább. Szabad ezt elfelejteni, szabad ezt megtagadni? Nem! S lám mégis vannak, akik elfeledkeznek róla. Az említett dombóvári esetben is két gyermek tagadta meg az apját. — Mindegyikük azt várta, hogy majd a másik gondoskodik róla, mindegyik a másikra hárította a felelősséget, s mindegyikük megfeledkezett a szülő iránti tiszteletről, háláról... Olyannyira, hogy a szomszédoknak kellett gondozásukba venni egy idős embert, élelemmel ellátni. Felnőtt emberek tévedtek ilyen súlyosan. Felnőtt emberek, akiknek maguknak is van gyermekük, vagy ha tán nincs, lesz. S a gyermek, igaz ez a mondás — úgy becsüli meg szüleit, ahogy apjától látja. Gondoltak vajon arra, hogy egyszer az ő gyermekük is megtagadja őket? Biztos vagyok abban, hogy nem, mert ha csak egy pillanatig is eszükbe jutott volna ennek lehetősége, nem tették volna azt, amit tettek... Majdnem bírósági ügy lett az említett esetből. S hogy mégsem került bíróság elé, abban közrejátszott a tanács és a környezet, amely odahatott, hogy az egyik fiú, magához vette apját... Szeretnék abban a tudatban megnyugodni, hogy azért, mert rádöbbent, hogy hálóval tartozik apjának. Oly sok hálával, amit — bármilyen nyugodt életet biztosít is neki — nem tud leróni. Ma nem jellemzője az elmondott eset életünknek, egyre kevesebb ember feledkezik meg kötelezettségéről, de hogy beszéltem róla, szükségessé tette az a tény, hogy megtörtént, amit itt elmondtam. Buui \
