Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-09 / 34. szám
1961. február 9. TOT. V \ OTCyn »Tfpft 1*5 10 Kik az „ál-irokézek ?“ Howard professzor amerikai etnológus, aki a Michigan államban letelepedett és már teljesen asszimilálódott úgynevezett Al- tamaha-Cherokee indián törzs néprajzával foglalkozik, nemrég különös felfedezésre jutott. Rájött, hogy ez a törzs a közhittel ellentétben nem tartozik a híres irokézek közé, hanem valójában annak az indián törzsnek az utóda, melyről úgy tudták, hogy 1715-ben — egy angolellenes felkelés alkalmával — teljesen kiirtották. Az Altamaha-Cherokee indiánok akkoriban úgy menekültek meg a büntető expedíció elől, hogy hadicselhez folyamodtak: a köztiszteletben álló irokézek nevét vették fel. Ezen a hamis néven maradtak fenn mind a mai napig. Mindig csak a törzsfőnökök tudták a titkot, a törzs valódi eredetéről. Howard professzor barátságot kötött az indiánok jelenlegi törzsfőjével, miután feltűnt neki, hogy a különös »irokézek« külsőleg teljesen elütnek fajtestvéreiktől. A törzsfő most elárulta a profesz- szornak, hogy elődeik annakidején milyen csellel menekültek meg a teljes pusztulástól. — Üzemszervezési tapasztalat- cserét rendeznek ma a For- nádi Állami Gazdaságban, a megye állami gazdaságainak igazgatói, és vezető szakemberei részvételével. A tapasztalatcserére több termelőszövetkezet vezetőit és mezőgazdasági szakembereit is meghívták. Az értekezleten vitabevezetőt Kiss Pál. a 19 000 holdas Hőgyészi Állami Gazdaság igazgatója tart. — Sophia Lorent baleset érte. Néhány órával, miután befejezte az »El Cid« című spanyol történelmi film főszerepének alakítását, madridi lakásán baleset érte Sophia Lorent, Szállodai szobájában elesett és eltörte a kulcscsontját. Az orvosok szerint 3—1 hétig gipszkötést kell viselnie. — Az egyik New York-i kávéházba három fegyveres bandita rontott be. »Lie a nadrággal!« — kiáltották oda a tulajdonosnak és nyolc vendégének, majd áldozataik nadrágjával és 1250 dollárral szélsebesen kereket oldottak. A kárvallottaknak nem volt . merszük utánuk szaladni. 1 — A Duna Művészegyüttes ven- dégsgerepel szombaton, a közelmúltban megnyílt BM.-klubban. Szekszárdon. — Port Saidból — Port Gamal. Az EAK igazságügyminisztere Kairóban arab ügyvédek összejövetelén kijelentette, hogy Port Said kikötőjét Port Gamel névre keresztelik ót. Nasszer elnök keresztneve Gamel. — A Bonyhádi Cipőgyár szakszervezete és a járási tanács vb.U*^ könyvtára 1961. február 4-én.* szombaton este 6 órakor irodalmin .. , .... estet rendezett a cipőgyár kul-* Napkelte előtt. Szovjetfilm. Paks 10—12. A Termelős&Ö vet késén üzemszervezés Gyakorlati Kézikönyve A Termelőszövetkezeti Üzemszervezés Gyakorlati Kézikönyve jól kezelhető formában, tömören, minden elvont fejtegetés nélkül, de elméletileg is megalapozottan nyújtja a termelőszövetkezeti üzemszervezés gyakorlati tudnivalóit. A termelőszövetkezeti gazdálkodás szervezésének és irányításának kérdéseire közérthető, konkrét feleletet ad, illetőleg világosan feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek között adott esetben választani lehet. Kézbe adja a gazdálkodás szervezésében és tervezésében használható legfontosabb adatokat és irányszámokat. A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági ökonómiai és Üzemszervezési Bizottsága vezetésével a kézikönyv összeállításán az elméletet és gyakorlatot iól ismerő szakemberek széles köre működött közre. A könyvet Erdei Ferenc akadémikus szerkesztette. A könyv 5 részben foglalja ösz- sze a legfontosabb ismereteket. Az első rész a közös gazdálkodás megszervezésével és a nagyüzemi termelés kialakitásával foglalkozik. Az első rész behatóan foglalkozik a közös gazdálkodás céljával és helyzetével, a szakembeRégi történetek a takarékosságról Pesti Gábor XVI. századbeli gyűjteményéből Az aranytojás Volt egyszer egy tyúk, s ez a tyúk aranytojásokat tojt, minden nap egyet. Gazdája, egy szegény, nagycsaládos ember, már kezdett jobb módba jutni általa, de egyszerre erőt vett rajta a mohóság. — Ez a tyúk biztosan telisteli van arannyal — latolgatta magában, levágom, akkor egyszerre hozzájutok a kincshez, s még jó vacsorát is keríthetek a húsából . .; Megtekerte a tyúk nyakát, éles késsel felvágta a hasát és — nem talált benne semmit. Nézhette aztán nagy sírással, panaszkodással. hogy szegi nyakát a boldogulásának. A parasztember meg a kutyái Egy parasztember annyira szerette a hasát, hogy mikor szűkös .napok köszöntöttek rá, sorra levágta, s megette a juhait, a kecskéit, s végül egyetlen tehenét is kés alá vette. — Jobb lesz, ha új gazda után látunk — tanakodtak össze a parasztember kutyái — mert kis ideig ugyan jól éltünk, de most már majd se megőrizni való nem lesz itt, se ennivaló! El is hagyták közakarattal a pazarló gazdát. Mai történetek a takarékosságról A betétek titkosak Édes, szöszi kislány jelenilj meg az Országos Takarékpénztár fiókjában. Azt mondja, pénzt szeretne takarékba tenni. — Semmi akadálya — így g tisztviselőnő — névre, vagy jeligére tetszik;.. — Jeligére — vág gőzbe hatá* rozottan a kislány. — Nagyon helyes, és mi lesz a jelige? Huncut mosollyal rázza meg bodor fürtjeit a kislány: — Hogyne ... majd bolond leszek elárulni! Az ígéret szép szó Takarékpénztári képviselő meséli, ígéretet tett kislányának, hogy ha ötös lesz a félévi bizonyítványa, tíz forintot kap jutalmul. Félévkor a gyerek boldogan viszi haza a bizonyítványt: tiszta ötös! A papa nem felejtette az ígéretét, ám amint előveszi a tízest, azt mondja a kislány: — Ne itt add, hanem a hivatalodban ! — Miért? — lepődik meg a papa. — Mert ott hathónapi kamat is jár utána. — zár-ás — rek kérdésével, a közös gazdaság területével, a termelőszövetkezeti gazdaság berendezésével, a gépállomás és a termelőszövetkezet kapcsolatával, a termelés irányával és szerkezetével, az árutermeléssel, munkaerőgazdálkodással, takarmánygazdálkodással, értékesítéssel, beszerzésekkel, a tér melés bővítésével és a háztáji gazdasággal. A második rész az egyes üzemágak megszervezését, nevezetesen a szántóföldi növények, kertészet, szálastakarmányok, az állattenyésztés és egyéb üzemágak kérdéseit ismerteti. A harmadik rész az üzemvezetés, munkaszervezet és jövedelem elosztás korszerű ismereteit tárgyalja, ezen belül ismertetésre kerül a termelőszövetkezet irányítása és üzemvezetése, az üze mi és munkaszervezet, jövede lemelosztás és jövedelemrészese dés, valamint a munkavédelem témaköre. A könyv negyedik része gyakorlati emberek számára jól hasz n álható formában és érthetően ismerteti a számvitel, pénz- és hitelgazdálkodás és a zárszámadással kapcsolatos kérdéseket. Az ötödik rész a termelőszövetkezeti gazdálkodás tervezésének témaköréből a gazdálkodás mutatóit, a gazdálkodás elemzését, a tervezés rendszerét, valamint az éves tervezést tárgyalja A könvv gyakorlati használhatóságát fokozza, hogy minden egyes fejezete és alfejezete útmutatóul használható egy-egy üzemszervezési témakörben. — A kézikönyv utolsó részeként a szerzők összeállították a gyakor latban előforduló szakkifejezések magyarázatát is. SZÍNHÁZ Huszonöt éves a francia televízió >.c-r t MOZI !t_ _____MŰSOR______A A francia televízió január 27-én ünnepi műsort adott abból az alkalomból, hogy 25 évvel ezelőtt kezdődött meg a rendszeres televíziós közvetítés Franciaországban. Az ünnepi műsorban, amely »Egyenes adás a múltunkból« címmel ismertette a francia televízió gyermekkorát, rekonstruálták ugyanazokat a kezdetleges műszaki körülményeket, amelyek akkoriban uralkodtak. 1932 végén sokéves kísérletek eredményeképpen René Barthé- lemy és Henri de France első ízben valósított meg néhány percig tartó, 30 soros képbontással történő televíziós adást Francia- országban. A kísérleti szakasz 1935-ig tartott, mert ebben az évben megkezdődtek a rendszeres, most már 60 soros képbontással történő adások, sőt. ez év novemberétől kezdve áttértek a 180 soros képbontásra. A 25 éves •jubileumon a legelső televíziós 0 műsorok szereplői — Gaby Mor- ■ !ay, Elvire Popesco, Arletty, stb. ■bolgár Q’éptek fel. Akkoriban a szereplők a rög0 15. Dr. Faustot elvitte az ördög. Q 0 Apróhirdetések Az apróhirdetés díja szavanként hétköznap 1,— Ft, vasárnap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számít. iro. — Az 1961. .januári népszám--, r«.hszlovák film Br+k lálás szerint Finnorszáe lakos-U csehszlovák film. Szék sága 4 477 300 fő. A lakosság 32,4* °-LT,* . ___ , U százaléka városban lakik -i töHHifl l herceg. Magyarul százaléka varosban lakik, a többi U beszélő szovjet film. Tolna 13 vidékén. Helsinki lakossága» __15 w 462 300 fő. vagyis az összlakos-Q serdülő lányotn. Angol film. " sag 10.3 százaléka. Utana követ-* m __19 19 fi kezik Tampere (126 500). Turkufl 15 °~ 2’ Szekszard 13~ « A Tolna megyei Mezőgazdasági 024 600). Lahti (65 000) és Oulu^ Sevillai borbélv olasz film Di. gyakorlattal (59 200). 1960-ban Finnország In-S gy°rS' * gepírót f i kossaga 40 900 fővel szaporodott U Meehasonlás Magvarul beszélő fi — _________________________— 1959-ben 41 800 fővel. lMO-banS Sf . - A Déldunántúli Áramszol— az előző evihez viszonyítva —U a kivándorlás 150 százalékkal*? ' csökkent: mindössze 1200 sze 0 r®**® .utan az e’s? Magyarul . mérnököt techni mélv távozott hazáiéból * beszélő francia film. Bonyhád «vuiamossagi mérnököt, tecnmmeiy távozott nazaiaooi. ■ 1()_12 Bótaszék 13_15 Ukust, gyakorlattal rendelkező ..... _ U . , . .... .„ , , ■anyaggazdálkodót, gyors- és gépA televízió műsora: 13.00:* A kutyás hölgy. Magyarul be- Q;rókat felvesz. Jelentkezés sze- Zenekedvelő gyerekek klubja. n szelő szovjet film. Bátaszék ■ mélyesen, vagy írásban n gáltató Vállalat szekszárdi Üzlet- Magyarul ü igazgatósága azonnali belépésre 18.45: A jövő hét műsora. Műsor ismertetés. 18.50: Kisfilm. 19.10: TV-híradó. 19.25: Az otthon töra.n szele • U 10— Francia film. Qmélyzeti osztályon. a sze- (23) 10—12. Hulot úr nyaral. Bonyhád 13—15. Hálátlanság. Szovjet film. Du- Upotban lévő 125-ös Csepel mo<1 Eladó egy darab príma állast) ténete I. 19.50: A kutyás hölgy.! ___ __ __ M agyarul beszélő szovjet film.U naföldvár 13—15. ■torkerékpár. Érdeklődni lehet 14 éven aluliaknak nem ajánljuk.■ (5) (jfebruár 13-ig: Bátaszék. Petőfi 21.25: Hírek. ''lOIOIOIIOICDaoiOl B17. 121} zített kamera alatt maximálisan 3x2 méteres területen mozoghattak. Erre a szűk területre ösz- szesen 50 ezer wattnyi fény összpontosult, úgyhogy a műteremben rövid idő múlva 55 fokos hőség uralkodott. A felvételeket nem lehetett hosszú ideig folytatni, mert a hőség annyira fo kozódott, hogy égési sebeket okozott. Az első televíziós műsorok résztvevői hetekig fekete szemüveget voltak kénytelenek viselni, annyira kifárasztotta a szemüket az óriási fény. A hőség csökkentésére a stúdió padlója alatt hűtőberendezést létesítettek amelynek szellőztető nyílásai egészen »hajóhídszerűvé« tették a stúdiót. A francia televízió történelmi visszapillantását technikailag nem is volt könnyű megoldani. — A Meudon-i kísérleti laboratóriumban két hónapig dolgozták ki az eljárást, melynek segítségével a mai korszerű berendezéssel a régi 30—180 soros képbontást meg lehet valósítani. Tudvalevő, hogy a francia televízió jelenleg 819 soros képbontással dolgozik. Meg akart halni Hitlerért A 18 éves Dietmar Kirchstein azt a tanulságot vonta le a nyugatnémet televízió egyik dokumentumfilmjéből, hogy Hitler idején minden »csodálatos volt«. Dietmar másnap házilag készített SS-rohamosztagos egyenruhába öltözött és puskával szerelte fel magát. Ezután betört az angol hadsereg rattingeni raktárának őrszobájába és rálőtt egy katonára, aki le akarta fegyverezni. A 22 éves katona a vállán sérült meg. Röviddel ezután Dietmar jelentkezett a német rendőrségen. »Az ellenség ellenig harcban szerettem volna elesni — mondotta. — Mindegy volt számomra, hogy ki az ellenség, véletlenül az angolok akadtak az utamba. Azt szerettem volna, ha síromra rávésik: »A hazáért esett eí«. Kertész— Horváth: Bekopog a szese.ün A Xaposvári Csiky Gergely Szitáz előadása Szekszárdon Kedden, február 7-én a Kaposvári Csiky Gergely Színház vendégszerepeit Szekszárdon, a városi művelődési házban Kertész Imre—Horváth Jenő: Bekopog a szerelem című zenés vígjátékával. Feltétlenül külön kell választani a darabot az előadástól. Nem mintha az előadás valami különlegesség lett volna s a kaposvári színház elévülhetetlen sikerének számítana az elkövetkező évtizedekben, de amennyiben eredményesnek, esetleg sikernek lehet elkönyvelni a produkciót, úgy az mindenekelőtt a művészek érdeme, korántsem a darabé. Azt is meg kell azonban mondani, kár lenne teljességgel elmarasztalni a darabot, hiszen néhány jólsikerült jelenetnek, néhány igazán kedves epizódnak lehettünk tanúi, s nem egyszer jóízű derűjével harsány nevetésre késztette a közönséget. A hangsúly azonban a »néhány«-on és a »nem egyszer«-en van, mert általában könnyűnek találtatott a »Bekopog a szerelem« a legjóindulatúbb és legelnézöbb megmérettetés után is. A konfliktus a vígjátékban is legyen konfliktus, s ha valahol frappáns, meglepő csattanó után kiált a megoldás, úgy a vígjátékban százszorosán. Jellemek s jellemrajz itt is kívántatik s semmi nem menti annak a figurának elnagyoltságát, sőt megformálatlanságát, amit az egyik, a férfi főszereplő alakjában a szerzők színpadra vittek. A helyzetkomikum önmagában még nem elég (bár kétségtelenül ebben van a darab erőssége, pontosabban ez enyhíti valamelyest a hibákat, noha feledtetni a hiányosságokat nem képes) szerves egységben kell lennie a jeleneteknek, mert a jelenet és helyzetkomikum-halmazból a legigényesebb rendezés sem tud egységes egészet formálni. A rendező (Sallós Gábor) igyekezett, nem is sikertelenül pergetni a meglehetősen vérszegény cselekményt s nem kis sikere van abban, hogy elfogadható előadást produkált az alig elfogadható darabból. A művészek általában jó teljesítményt nyújtottak, Makay Sándor nehezen találta a helyét, később azonban erősségévé lett az előadásnak, Homokay Pál végig egyenletes alakítást nyújtott, a legjobb alakját formálta meg a darabnak és az előadásnak. Gyenge teljesítményt nem láttunk, sőt elismerés illeti valamennyi művészt. Nem ők tehetnek róla, ha nem beszélhetünk sikerről. Az előadás során sokszor csattant fel a taps. Ha csyván ebből ítélnénk, sikeresnek kellene mondanunk a »Bekopog a szerelem« szekszárdi előadását, akkor a darabot is dicsérnünk kellene. Azonban vállalnunk kell azt a kockázatot, hogy 1 kritikánk — ha nem is egyedül — kisebbségben marad. Szórakozni lehet sokfélekévpen, nevetni úgyszintén. Csak ez a szórakozás, ez a nevetés ne lernten olcsó, vásári. S néhány ió telenet még korántsem kárpótol az egész gyengeségéért. (letenyei) Az NDK könyv-exportja Az NDK jelenleg 83 országba exportál könyveket. A szép- irodalmi és tudományos műveken kívül a német újságok, folyóiratok, műnyomások, térképek és kbtták, ezenkívül játékkártyák, bélyegek, naptárak és hanglemezek is nagy keresletnek örvendenek. 1953—1960 között az NDK könyv-, újság- és folyóirat-exportja a szocialista országokba 406 százalékkal, az NSZK-ba pedig 431 százalékkal emelkedett.