Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-08 / 33. szám
X961. február 8. TOLNA MEGYEI NEPEJSÁG 3 Jól bevált az eredményességi munkaegység a dunaföldvári Alkotmány Tsz-ben A dunaföldvári Alkotmány Tsz, amely eddig alig több mint 800 hold földön gazdálkodott, a múlt évben érdekes jövedelem-elosztási forma, az eredményességi munkaegység alkalmazásával kísérletezett. Az országban nem, de Tolna megyében újszerű volt ez a kísérlet és úttörő-jellegű is, mert következetesen a dunaföldvári Alkotmányban vezették be először a jövedelemnek terméshozamok szerint való elosztását Most a tsz zárszámadása után az ismert, kitűnő gazdasági eredmények mellett figyelmet érdemelnek az eredményességi munkaegység alkalmazásában szerzett tapasztalatok is. Mindenekelőtt ismertetjük a tényeket, azt, hogy milyen formában alkalmazták Dunaföldvá- ron az eredményességi munkaegységrendszert. Három növény: a kukorica, burgonya és cukorrépa termelését díjazták ebben a formában. A területet felparcellázták és minden tsz-tag tetszés szerint vállalt el kisebb, vagy nagyobb parcellát. A vállalást írásban rögzítették, a tsz-tag kötelezettséget vállalt a megállapított munkák elvégzésére, a tsz pedig arra, hogy a termelés egyéb feltételeit biztosítja és a tsz-tagot 1 mázsa májusi morzsolt kukorica megtermeléséért egy, 1 mázsa burgonyáért, 1 mázsa cukorrépáért egyenként 0,3 munkaegység-jóváírással díjazza a termékek betakarítása után. A tsz-tag kötelességei között szerepel a kapálás, a termény felszedése, a melléktermékek eltakarítása és a betakarítás szállítási munkáihoz nyújtott segítség. A kukoricatermelés esetében például a tsz-tag vállalkozott arra, hogy kétszer megkapálja a kukoricatáblát, a csöveket leszedi, a szárt levágja, kupacokba rakja és segít mind a kukoricacsövek, mind a szár betakarításában. Egy mázsa kukoricát különböző adottságú talajokon több, vagy kevesebb munkaráfordítással lehet megtermelni. Ezért az egy mázsa kukoricáért jóváírt égj1 munkaegység termelőszövetkezeti átlagnak számít, amely a földek különböző minősége miatt 0,75 és 1,25 munkaegység körül ingadozik. A földek ilyen osztályba sorolásával igyekeztek a dunaföld- váriak kiküszöbölni a helyzeti adottságokból következő jogtalan előnyöket vagy hátrányokat. A minap beszélgettem a kaj- dacsi tanácsházán R. J. bácsival. Idős, munkában megöregedett ember, de még ma is serény dolgozója a termelőszövetkezetnek. Szereti a földet, nagy szakértője az állattenyésztésnek és a gyümölcstermesztésnek. Ezt bizonyítja például, hogy hasas tehenét több mint 8000 forintért vette meg a szövetkezet. Beszélgettünk többek közt a szövetkezetről, a falu sorsáról is. Az elmúlt évben bizony sok baj volt a szövetkezetben, nem ment a munka úgy ahogy kellett volna, ami az év végi eredményben meg is mutatkozott. Ennek ellenére R. J. bácsi nem elégedetlen. A háztáji gazdaság hozamán túlmenően a szövetkezettől kapott jövedelme havi 1300 forintnak felelt meg. Természetesen az ő és mások jövedelme sokkal nagyobb lehetett volna, ha a község lakossága jobban összefog, ha öregek és fiatalok egyaránt teljes erővel dolgoztak volna. A beszélgetés során szóbakerült a fiatalok helyzete, és láttam, hogy R. J. bácsi arca elkomoro- dik. Ö is, a fiával együtt dolgozott a szövetkezetben. Jó dolgos gyerek volt a fia, hallgatott az apja szavára. Nemrég nősült meg is továbbra is együtt dolgoztak Eredményességi munkaegységet csak a tervezett terméseredmények után írtak jóvá az Alkotmány Tsz-ben. Példánkban maradjunk a kukoricánál. Kukoricából holdanként 15 mázsa májusi morzsoltat terveztek a gazdaság átlagában. Ezt a tervet a föld minőségének megfelelően lebontották. Ha valaki a rá eső tervet túlteljesítette, akkor a terven felül termelt termék 40 százalékát megkapta prémiumként. A terven felül termelt termékekért munkaegységet nem írtak jóvá, ezt csak a prémiummal díjazták. Tehát a dunaföldvári Alkotmány Tsz eredményességi munkaegység-rendszerét premizálással kombinálta. Jóllehet ez nem indokolt külön, mert maga az eredményességi munkaegység-rendszer is a hozamok emelésére ösztönöz, éppen úgy, mint a prémium. Prémiumot csak ott indokolt alkalmazni, ahol a meglévő jövedelemelosztási forma kiegészítésre szorul. Ezt persze nem azért jegyezzük meg, hogy változtassanak jelenlegi rendszerükön a du- naföldváriak. A rendszer bevált Az emberek megismerték, egyet értenek vele, kár lenne most megbolygatni. Mi mutatja azt, hogy a dunaföldvári Alkotmány Tsz-ben jól bevált az eredményességi munkaegység-rendszer? Mindenekelőtt az. hogy az így díjazott három növény termesztésének a munkálatait a tagok példásan elvégezték. Mind a három növényt kétszer megkapálták, a burgonya betakarításával október 10- re. a cukorrépa betakarításával október 20-ra, a kukorica betakarításával és a szárvágással pe- dig november 20-ra elkészültek. Mindenki érdekelt volt abban, hogy minél több termést takarítson be, hisz ez után kapta a részesedést. Ezért végezték el a? összes munkát jó minőségben, például nem hagytak a kukoricán még véletlenül sem csövet és a burgonyát is úgy felszedték, mint még soha. A terméshozamok alakulása is azt mutatja, hogy sikeres volt a díjazási rendszer. Kukoricából a tervezett 15 mázsa helyett 18,6 mázsa májusi a közösben. Most azonban, az őszön, a fiatalok itthagyták őket. Igen, itthagyták őket öreg korukra. Elmentek Szekszárdra lakni albérleti szobába, mikor itthon van a nagy ház. A fiatalember a fűtési idényre szerződéses munkát vállalt 950 forintért havonta. Hogy mit fog csinálni április 15-e után azt még nem tudni. Hogyan, mint élnek majd, nem tartozik rám, de elgondolkodtató, hogy inkább vállalták az albérleti szobát, mint a szülői házat, a havi 950 forint fizetést és a bizonytalan jövőt, mint a biztos megélhetést. R. J. bácsi elmesélte, hogy most a télben is mi mindennel segítették a fiatalokat. Ebben kifejezésre jutott a szülő széretete gyerekei iránt. De vajon elmond- hatjuk-e ezt fordítva. Vajon a szülők szeretete, megbecsülése-e az, amikor öreg korukra itthagyták őket? Láttam R. J. bácsi szomorú arcát. Ez az aggódó arc késztetett arra, hogy ezt a levelet megírjam.* Ne haragudjon meg ezért ismeretlen fiatal barátom, de ha mégis úgy érzi, hogy igazam van, tegye meg azt, ami egy gyermeknek a szülővel szembeni kötelessége. FÜTTY TIVADAR Kajdacs morzsoltat, burgonyából 70 mázsa helyett 109 mázsát takarítottak be minden holdról. Egyedül cukorrépából nem teljesítették a tervet, de a vezetőség véleménye szerint ez nem a munkának, hanem az időjárásnak, a talaj viszonyoknak és a rossz tervezésnek az eredménye. A közösségnek tehát hasznot hozott az eredményességi munkaegység-rendszer. Hogyan találta meg számítását az egyén? Du- naföldvárott 40 forintot ért egy munkaegység. Egy hold kukorica megműveléséért a tsz-tag 600 forint értéket kapott munkaegységei után és 140 kiló májusi morzsolt kukoricát prémium címén. Egy hold burgonya megműveléséért 840 forintot kapott egy tag munkaegységei után és közel 14 mázsa burgonyát prémium címén. Az egyén tehát bőven megtalálta a számítását. Még azt kell megemlíteni, hogy az eredmény után járó munkaegységet csak a termék betakarítása után írják jóvá a termelőnek. Nem jelent-e ez hátrányt a havi előlegfizetésnél? A dunaföld váriak megoldották ezt a kérdést is, úgy, hogy az elvégzett munkákat év közben mérik anélkül, hogy így „teljesített munkaegységet” jóváírnának. Az előlegfizetésnél számba veszik ezeket a „munkaegységeket” is és ezekre fizetnek előleget. Azt szoktuk javasolni, hogy olyan jövedelemelosztási formát alakítson ki a termelőszövetkezet, amely a legjobban megfelel a helyi adottságoknak. A duna- földváriak ezt tették. Bátran kezdeményeztek és anélkül, hogy a szocialista jövedelemelosztás alapelveit és módszereit megsértették volna sikerült nekik olyan jövedelem- elosztási formát kialakítani, amely helyesen egyezteti össze a közösség érdekeit az egyénekével és többtermelésre, jobb munkára ösztönöz. Gy. J. 27. — No, komiszár, te a lélek mérnöke vagy, hát mire magyarázod ezt a rejtélyt? — Hm. Hát mégis, milyen válaszokat ad? — Akármit kérdezünk tőle, furcsán, révetegen néz, s azt mondja, »-nem tudom«. Tegnap este pszichológiai ráhatással is kísérleteztem. A majdnem teljesen sötét szobában a tolmács — úgy, amint előre megbeszéltem vele — monoton hangon harctéri képeket idézett föl előtte. Egy szokványos harctéri jelenetet. Gondoltam, hátha kimozdul helyéből a fantáziája, mintegy beleképzeli magát az adott harctéri helyzetbe, és rádöbben mindarra, ami kizuhant emlékezetéből. De semmi eredmény. Aztán a tolmácsunk mindenféle magyar nevet sorolt fel előtte. De mindegyik hallatára rázta a fejét. — Nos, ez bizony fogós kérdés — tűnődött Versinyin őrnagy. — Az imént gyanú ébredt fel bennem. Gondoltam, hátha szimulál? — Kizárt dolog — rázta fejét Rudakov. — No, igen és nemcsak orvosi szempontból, de egyébként is az. Hiszen ha bármiféle céllal szimulálna, mondjuk »fehér lappal« akart a kezünkre kerülni, mert súlyos bűnök terhelik, vagy valami ilyesmi, akkor csak szimulálna és nem mérgezte volna meg magát. A két jóbarát gondolataiba mélyedt. Versinyin törte meg a csendet: — Ha csak annyit tudnánk, hol szedték fel a szanitécek.., A Nyílt levél egy fiatalemberhez Néprajzos és népi táncos szakemberek tapasztalatcseréje Szék szár dón A Tolna és Baranya megyei népi táncos szakemberek és oktatók tapasztalatcsere-értekezletek rendszeresítését határozták el a megyei tanácsok művelődésügyi osztályainak irányításával és támogatásával. Február 5-én Szek- szárdon került sor találkozóra, amelyen a Tolna megyei népi táncoktatók mellett harmiivc Baranya megyei táncoktató jelent meg. A találkozón a Sárközi népi együttes mutatott be négy műsorszámot. Ennek alapján került sor a vitára, amelyben a szakemberek kicserélték véleményüket és tapasztalataikat. Minden táncoktató megtanult egy új fiú- és egy leánytáncot, amelyet hazatérve megtanít csoportja tagjaival. A találkozó keretében hangzott el Andrásfalvi Bertalan előadása Sárköz népművészetéről. Egy hónap múlva Pécsett rendezik meg a tapasztalatcsere- értekezletet, amelynek keretében a Mecsek táncegyüttes mutat be műsorából. Úi műsorára készül a szekszárdi irodalmi A szekszárdi irodalmi színpad nagy sikerrel mutatta be Csehov műveiből összeállított műsorát. Ez ideig hét előadást tartottak a Csehov-művekből, a jövőben még három előadás keretében rendezik meg a Csehov-estet. Legközelebb, február 12-én Kisvejkére látogatnak el az irodalmi színpad tagjai. _________________________ _ s zínpad A nagysikerű Csehov-est bemutatóival párhuzamosan már folyik a felkészülés a következő műsorra, amely a »Tükör — Görbe tükör« címet viseli majd. A világ- és a magyar irodalom klasszikusainak humorából adnak ízelítőt új műsorukban az irodalmi színpad tagjai. A bemutató előadásra március elején kerül sor. 397 növendéke van a szekszárdi zeneiskolának A szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola nagy népszerűségnek örvend, hírneve állandóan növekszik. Ez lemérhető a növendékek számának állandó emelkedésén is. Jelenleg 397 növendéke van a zeneiskolának, örvendetes a munkás és parasztszármazású gyerekek számának állandó növekedése. Jelenleg 126 munkás- és 67 parasztszármazású gyerek tanul a zeneiskolában, ez az ösz- szes tanulólétszám ötven százaléka. Eddig két növendékhangversenyt rendezett a zeneiskola, de a növendékek különböző rendezvényeken mintegy harminc esetben szerepeltek. Nagy gondot fordít a zeneiskola vezetősége és tanári kara a hangversenyek rendezésére. Általában szép látogatottságnak örvendenek a hangver senyek, a bérletesek száma 130. Feladatának tekinti a zeneiskola a komoly zene megismertetését és megszerettetését a falvak lakosságával is, célul tűzték ki, hogy ne legyen egyetlen olyan község sem a megyében, ahol nem tartanak előadást. A szekszárdi zeneiskola irányítása alatt fiókintézményt hoztak létre Bonyhádon, amelynek 65 növendéke van. A zeneiskolai növendékek fél— évi tanulmányi átlaga 4,4. _____ M ozgalmas a szekszárdi farsang A múlt szombaton nagyszabású,- jól sikerült mérnökbál volt Szek- szárdon. Ez volt az idei farsang eddigi legnagyobb szekszárdi »eseménye«. A közeljövőben azonban még jónéhány nagy farsangi rendezvényre számíthatunk. Már szétküldték a meghívókat a jogászbálra, amelyet február 18-án tartanak, a jogásznapok keretében. Sok érdekelt kézhez kapta már a meghívót a február 25-i gazdászbálra is, amely hagyományos rendezvény, minden évben megtartják és ami ugyancsak a hagyományokhoz tartozik, a bál nrpján tanácskoznak a mezőgazdasági szakemberek, melyre a magyar—szovjet mezőgazdasági hónap rendezvénysorozata kere- I tében kerül sor. i Józsel: I ARANYKALITKA vele együtt szolgált katonák vagy helyi lakosok közül valaki bizonyosan felismerné. — Mondd, Ilja, nem lehet elképzelni, hogy ez az állapot csak időleges? Hogy csak egyelőre... — Lehet, hogy valamikor visz- szanyeri emlékezőtehetségét. Ezt ma még nem lehet tudni. De semmiképp sem egyhamar. Emlékszem néhány hasonló esetre. Egyszer egy traktoristát kezeltem. Munka közben felborult a gép, maga alá temette a traktorost és a fiatalember elvesztette emlékezőtehetségét. Néhány éven át nem i$ nyerte vissza. Egyszer hírét vettem, hogy teljesen rendbejött. Érdekelt a dolog, milyen behatásra zökkent vissza énjébe? Képzeld el, egy súlyos és megrázó lelki defektusnak köszönheti gyógyulását. Idegrendszerét olyan megrázkódtatás érte, amely helyrebillentette lelki egyensúlyát. — Érdekes. Valami olyasmi, no persze és nem tudom bizonyosan, de talán olyasmi ez, mint amikor egy ébresztőóra megáll, s akárhogyan is piszkálják, még ha szakavatott kézzel is, nem tudják megindítani. Aztán egyszer az óra leesik - a szekrény tetejéről, mindenki azt hiszi, na ennek most már végképp fuccs, de csodák csodája, valami helyrebillent a szerkezetben, s az óra jár, mintha mi sem történt volna. — ügy van — bólintott Rudakov. — Nagyon találó. Vagy például tudod, hogy a klinikai halál állapotába jutott szívet — ha gyors a beavatkozás — magasfeszültségű elektromos impulzusokkal meg lehet indítani megint. Versinyin az órájára pillantott. — Késő van, testvér, el kéne menni. Hanem még egyet. Mit szándékoztok tenni ezzel az emberrel, ha felgyógyult? — Beszéltem már róla Goncsa- rovszkij ezredessel a hadtest politikai osztályán. Azt mondj a* semmi egyebet nem tehetünk, mint hogy hadifogoly állományba vesszük. Katonaruhában esett fogságba, még ha az okmányai hiányoznak is. Sem pro sem kontra nem tudunk róla semmi bizonyosat, tehát úgy kezelendő, mint akármelyik hadifogoly. Ha talpraáll, hátraküldjiik. Talán majd az idő segít rajta. A két tiszt elbúcsúzott egymástól. (Folytatjuk.!
