Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-08 / 33. szám

Meiiivv Esyetex. Pécs ( «ulr »i?essy u •P»sa, ÍOLNA 3*1 tut ci « r VILÁG PROLETÁRJAI, EfJÍFESÜL JETEK! Szerda 1961. február 8. XI. évfolyam 33. szám * ARA: 50 FILLÉR fi KISZ 14 H4 Halait mozgósított az elmúlt évben A fiatalok 410 707 óra tarsadalmi munkái- végeztek A KISZ megyebizottsága fel­méréseket végzett az alapszerve­zetek által az 1960-as évben vég­rehajtott társadalmi munkákkal kapcsolatban. A felmérés eredményeként ki­derült. hogy a mezőgazdasági jel­legű KlSZ-alapszervezetek 8566 fiatalt mozgósítottak az elmúlt ev ben társadalmi munkára, s a fia­talok 186 930 munkaórát dolgoz­tak. Az üzemi alapszervezeteken belül 2466 fiatal 66 213 munka­órát teljesített. A középiskolák­hoz tartozó KÍSZ-szervezetek pe­dig 5082 fiatalt mozgósítottak és 157 564 munkaórát teljesítettek. Tehát a megye KlSZ-szerve- zetei 14114 fiatalt mozgósítottak és a különböző társadalmi mun­kaakciókban 410 707 munkaórát teljesítettek 1960-ban az 1959-es évben teljesített 156 655 munka­órával szemben. Megkezdődött a munka a termelőszövetkezeti kertészetekben A hőmérő még mínuszt mutat, nem múlt el a tél. A mezőgaz­dasági üzemekben most tervez­nek, készítik a munkaerő-mérle­get és javítják a gépeket. De azért a mezőgazdaságban is van a növénytermelésnek olyan üzem- ága, ahol a hideg ellenére is akad munka. Ez a kertészet. Megyénkben az idén ugyanis több mint 100 termelőszövet­kezet 4168 hold földön foly­tat zöldségtermelést. A kertészetekben kell a tavasz- szai legkorábban munkához lát­ni. De a zöldségfélék, különö­sen a korát zöldségfélék megter­melésének biztosítékát már feb­ruárban el kell kezdeni. Teszik is ezt a közös gazdaságokban. A zöldségféléket termeltető megyei központban, a MÉK-nél erről sze­reztünk tudomást, de tapasztal­tuk mi is, a termelőszövetkezetek kertészeti brigádjai hordják a trá ^yát, .melegágyakat készítenek, a palántanevelő házakban fűtenek, nevelik a palántákat. 1 . V ’ *: ‘ ,' iA faddi Lenin Tsz kertészei például a műit héten saját nevelésű saláta-palántákat ül- ’ . ' tettek ki. A gazdaság hajtató üzemében pedig a paprikahajtatás folyik, amely kora tavasszal már ter­mést hoz. S persze a Lenin Ter­melőszövetkezetben is vetik a ko­rai káposztapalánta-magvakat Fo lyik a korai káposztafélék palán­ta-nevelése a tolnanémedi Kos­suth Tsz-ben, és munkához lát­tak a szekszárdi Jóreménység Tsz kertészei is. A zöldségtermelésre szerződött termelőszövetkezetek az idén jól felkészülnek a korai zöldségfé­lék megtermelésére. Az a hely­zet ugyanis, hogy a közös gazda- zágok a központi készletből már « megkapták a zöldborsó, a korai paradicsom, az uborka, a korai káposzta, a karfiol, a karalábé, a hagyma és sárgarépa, valamint petrezselyem vetőmagvakat. Szerződést kötőitek a terme­lőszövetkezetek 309 hold új- burgonya megtermelésére is. A burgonyavetőmagot a termelő- szövetkezetek maguk biztosít­ják. De amennyiben a közös gaz­daság nem rendelkezik vetőbur­gonyával, úgy a MÉK — ha erre az igényt a szövetkezet vezetői benyújtják — biztosítja a vető­burgonyát is. Az Ilyen igénnyel fellépő tengelic-szőlőhegyi Uj Élet Tsz például már meg is kapta a korai termésű vetőbur­gonyát. A burgonya cstráztatásá- hoz szükséges ládákat is le tud­ja szállítani a MÉK a szövetke- kezeteknek akár holnap, csak nyújtsák be az igénylést. Befejezés előtt állnak a zárszámadások a paksi járás termelőszövetkezeteinél A bikáéul Rákócxi, a németkéri Kossuth és Alkotmány, a paksi Vörös Sugár, a dunaföldvári Alkotmány, a dunai:ömlődi Ssabadság tsx-ek több mint 40 forintot osxtottak egy munkaegységre A paksi járásban idén 25 ter­melőszövetkezet készít zárszám­adást. A 25 tsz közül 13 zárszám­adását már megerősítette a járá­si tanács mezőgazdasági osztálya, és ezekben a tsz-ekben már meg­tartották, vagy a napokban tartják a zárszámadó közgyűlést. A já­rásban jelentős azoknak a terme­lőszövetkezeteknek a száma, amelyek jó gazdálkodásuk ered­ményeképpen szép eredmények­ről adhatnak számot. A bikácsi Rákócziban 43, a né­metkéri Kossuthban 41,90, az Alkot mányban 41,84, a paksi Vörös Sugárban 40.33. a dunaföldvári A1 kotmányban 40,14, a dunaköm- lődi Szabadságban 40,18 forintot ér egy munkaegység. A tsz-ekben a közös vaayon is jelentősen gya­rapodott. A közös vagyon gyara­podását nagymértékben elősegí­tették a saját erőből megvalósí­tott beruházások is. A bölcskei Petőfi Tsz a tervezett 50 000 fo­rint helyett 137 000 forintot, a dunaföldvári Alkotmány Tsz a tervezett 134 000 forint helyett 250 000 forintot, az uzdi Táncsics a tervezett 180 000 forint helyett 281 000 forintot fordított saját erőforrásaiból beruházásokra. A 480 holdon gazdálkodó németkéri Alkotmány Tsz fel nem osztható szövetkezeti alapját egy év alatt 70 000 forintról 589 000 forintra gyarapította. A zárszámadások idén alkal­masabbak gazdasági elemzésre, mint az elmúlt években voltak. A paksi járásban is 18 tsz vezet ket­tős könyvvitelt és több tsz ön­költséget is számít. Készülnek a járás tsz-eiben az idei tervek is. A termelési tervek már minden tsz-ben elkészültek, s most állítják össze a pénzügyi terveket. A járásban négy terme­lőszövetkezet már teljesen befe­jezte az ez évi tervek készítését isj „Legyen ez a klub a megye és város knlturálfs vezérkarának főhadiszállása“ Kaszás Imre országgyűlési képviselő nyitotta meg a TIT klubot „Es már muzeális érték66 A megye legnagyobb pincéjét jelenleg a Szekszárdi Állami Gazdaság mondja magáénak. A háromezer hektoliter bor befoga­dására alkalmas földalatti létesítmény egyik zugát Szekszárd Vá­ros alapításának 900. évfordulója alkalmából múzeumnak rendez­ték be. A maga nemében egyedülálló múzeumot Benkő Béla pin­cemester tervezte, a létesítményhez szükséges pénzt pedig a Szek­szárdi Állami Gazdaság bocsátotta Székely János főkertész rendel­kezésére. A hatalmas hordók között szerényen meghúzódó pincerészben díszes kivitelű címkékkel »felszerelt« üvegekben ékeskedik a szekszárdi hegy leve. Á múzeum díszes kivitelű emlékkönyve ma még üres, de Benkő Béla, a gazdaság pincemestere (ö látható a képen) újságol­ja: »Ez már muzeális érték«. Vagyis a Szekszárdi Állami Gazda­ság mostantól minden évben néhány üveg bort helyez el a mú­zeumban, amit az érdeklődők megtekinthetnek. Érdemes lesz meg­nézni.... , r ws /wvww njMvwww r-r\s /.vj MWIfNIflAVlWV.WAWAWÍAWVtf/ft'AVWAM A megnagyobbodott váraljai Alkotmány Tsz első zárszámadása Évzáró közgyűlést tartottak legutóbb a váraljai Alkotmány Termelőszövetkezetben. Az el­múlt évben megnagyobbodott szö­vetkezetben ez volt az első zár­számadás. Borbély Sándor, a szövetkezet elnöke részletesen ismertette a gyűlésen az elmúlt gazdasági év eredményeit, megemlítve a hibá­kat is, valamint a következő év terveit. — Már ez az év is bebizonyí­totta a nagyüzemi gazdálkodás fölényét — idézhetjük a beszá­molóból. — Míg a nagyüzemi mó­don művelt cukorrépa-táblán például 320 mázsás termést ér­tek el holdanként, a belépett gazdák kisparcelláin csak 200— 220 mázsás volt az átlagtermés, összesen 54 vagon cukorrépát szállítottak el. De lehetne sorolni a holdanként 4 mázsás mákter­mést, a 360 mázsa cukorborsót, valamint a 150 vagon szénater- mést is. Ez évben a hegyi földek­kel sem lesz különösebb prob­léma. Sok lucernát is vetettek, hogy a növekvő állatállomány­nak legyen elég takarmánya. Szólt a beszámoló arról is, hogy van egy 50 férőhelyes te­hénistállójuk, mellette nem mesz- sze egy 30 holdas halastavuk, amelybe 15,5 mázsa ivadékot he­lyeztek el. A több mint 200 ser­tésük szárítóra új ólakat építet­tek. Végül a beszámoló a tagság munkájával foglalkozott. Megál­lapította, hogy a tagság zöme ko­molyan vette a munkákat. De akadtak olyanok is, akik csak akkor mentek a közösbe dolgoz­ni, amikor a háztáji termést már piacra vitték. Éppen ezért hoztak olyan hatá­rozatot, hogy a háztáji földeket, a törvényben megszabott határig, a munkaegységek számától füg­gően osztják ki. A jövőben a ve­zetőségnek is többet kell törőd­nie például azzal, hogy megold­ja a rendszeres előlegosztás prob­lémáját. A további tervek között sze­repel a szarvasmarha- és a juh­állomány szaporítása, ezt lehe­tővé teszi az 1000 köbméter siló, a 35 vagon répa és a 150 vagon széna mellett a megfelelő sze­mestakarmány. Ezért építenek ez évben egy 100 férőhelyes szabad tehénistállót, egy 500 férőhelyes iuhhodályt és egy 200 férőhelyes sertéshizlaldát a halastó mellett. A jelenlegi 560 baromfi is meg­kívánja majd a nagyobb helyet. A nagymányoki bányaüzem, mint a tsz patronálója ez évben fejezi be egy csővázas kukorica- góré megépítését. A beszámoló után számos hoz­zászólás hangzott el, amelyek j egyrészt alátámasztották a hal-' lottakat, másrészt javaslatokat tettek a további munkához. Oszter Károly levelező, Váralja A Tolna megyei TIT-szervezet 5 esztendős küzdelme és reménye vált valóra hétfőn délután, ami­kor Kaszás Imre, a TIT Tolna megyei elnöke, országgyűlési kép­viselő átadta rendeltetésének a TIT ízlésesen berendezett klub- helyiségét. Az avató ünnepségen a műve­lődésügyi minisztériumot Ács Ernőné, a TIT-központot Felcsuti László főtitkárhelyettes képvisel­te, de ott láttuk a párt, a tanács képviselői mellett a megye ér­telmiségének számos képviselő­jét: orvosokat, mérnököket, ta­nárokat, jogászokat, stb. A klub- avatón Kaszás Imre tartott elő­adást »Az értelmiség soron lévő feladatai« címmel. Előadásában vázolta, hogy a TIT Tolna megyei szervezete mi­lyen utat tett meg a Rákóczi ut­cai kis bolthelyiségtől a mai klubavatóig. Beszélt arról, hogy az üzemek­nek a második ötéves tervben végrehajtandó rekonstrukciója és automatizálása következtében mindjobban elmosódik majd a határvonal a fizikai és a szellemi munka között és a szervezet napról napra mindinkább növek­vő művelődési igénnyel találja magát szemben. Szólt arról is, hogy a megye szocialista átala­kulásával kapcsolatban a közel­jövőben eltűnnek majd a mezs­gyék és a kisparcellák, de a szer­vezetre vár majd az a feladat, hogv ezen mezsgyéket az agyak­ból is eltüntesse. — Legyen ez a klub a megye és a város kulturá­lis vezérkarának főhadiszállása — mondotta, majd beszéde végén az ifjúságnak az ismeretterjesztésben betöltendő feladatáról beszélt. A lelkes helyesléssel fogadott előadás után a szekszárdi Garay gimnázium irodalmi színpadának tagjai (Erszényi Mária, Gujás Márta, Roily Karola, Maros Éva, Virág Cecilia, Dobos Gyula, Kiss György, Levente Péter, Reglődi Zoltán és Szakály Ferenc) Szalay Tibor tanár konferálása mellett verseket, ének- és zeneszámokat adtak elő. Közreműködött a klubavatón Polgár Margit, a ze­neiskola tanára zongorakísérettel és Husek Rezső, zongoraművész is, aki Liszt: Rigoletto Parafrázis című művét adta elő. A hivatalos műsor után a je­lenlévők birtokukba vették az egyelőre két helyiségből álló klubot és a késő esti órákig ma­radtak együtt. O. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom