Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-07 / 32. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! *~7 Wí . ■ ' TOLNA MEGYEI MAGYAR SZOCIALISTA MUNKA S P A RT' TO INA MEG Y EI, .Ej. IZ O T t'S Á G A , ÉS ' A. • M EG Y.B;I TANACS] :t APJA Kedd 1961. február 7. XI. évfolyam 32. szám " * ARA: 50 FILLÉR fl varsói kelet-nyugati kerekasztal találkozó állásfoglalásai az embe­riség létfontosságú kérdéseiben Varsó: (MTI) Mint ismeretes, 15 ország közel ötven tekintélyes közéleti személyisége találkozott az elmúlt napokban Varsóban, hogy kicserélje véleményét az emberiséget érintő legfontosabb kérdésekről. A résztvevők között voltak A. Kornej csuk, I. Ehren- burg, szovjet írók, Noel-Baker és K. Zilliacus angol képviselők, Ju­les Moch, Franciaország képvise­lője a genfi leszerelési tárgyalá­sokon, R. Schmittlein, az UNR parlamenti csoportjának elnöke, Oscar Lange lengyel professzor és mások. Hazánkat Bognár Jó­zsef egyetemi tanár, parlamenti képviselő és Bóka László egyete­mi tanár képviselte. A résztve­vők háromnapos zártkörű eszme­csere után három dokumentum­ban hozták nyilvánosságra állás­foglalásaikat, melyekkel vala­mennyien egyetértettek. A tanácskozás első dokumen­tuma a leszerelés kérdésével fog­lalkozik. A többi közt hangsú­lyozza, hogy »leszerelési megálla­podás nélkül nem lehet megolda­ni a legfontosabb politikai kér­déseket és megmenteni a vilá­got a nukleáris háborútól«. ___ A z államok ismerjék fel, hogy olyan általános és teljes leszere­lés szükséges, amely a tömegpusz tító fegyverek betiltásához, a hemzeti hadsereg megszüntetésé­vel végződő fokozatos haderő­csökkentéshez, valamint az ENSZ alapokmányával egyetértésben működő és a Biztonsági Tanács rendelkezésére álló nemzetközi rendfenntartó alakulat létrehozá­sához vezet. A leszerelési tárgyalásokon el­engedhetetlen a Kínai Népköztár­saság részvétele. A második dokumentum az eu­rópai biztonság megteremtésének fontosságát hangsúlyozza. Rámu­tat, hogy ez a világbéke egyik fontos feltétele. Az államoknak ezért el kell ismerniük az euró­pai földrészen jelenleg meglévő államhatárokat. Egyetlen állam sem vonhatja kétségbe a len­gyel—német határ végleges jelle­gét. A tanácskozás résztvevői tár­gyalásokat javasolnak az atom­fegyvermentes övezetek létreho­zásáról, a regionális leszerel:':ről, a RaDaeki. illetve más errevonat- kozó tervek alapján. Megnyílt a Kaukázusontáli szovjet köztársaságok kiváló mezőgazdasági dolgozóinak értekezlete Tbiliszi: (TASZSZ) Grúzia fő­városában Tbilisziben, hétfőn megnyílt a Kaukázuson túli szov­jet köztársaságok — Azer­bajdzsán, Örményország, Grúzia — kiváló mezőgazdasági dolgo­zóinak értekezlete. Az értekezlet munkájában részt vesz Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet Miniszter- tanács elnöke is. Az értekezlet napirendjén az SZKP Központi Bizottsága ja­nuári plénumának eredményei és a Kaukázuson túli köztársaságok mezőgazdaságának további fej­lesztésére teendő intézkedések szerepelnek. A kérdésről Vaszi- lii Mzsavanadze. a Grúz Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára mondott beszá­molót. Szélesedik a házegészségőr mozgalom, a családgondozás Egy év alatt 48 A Magyar Vöröskereszt területi és üzemi szervezetei az elmúlt évben többtízezer aktivistával erősödtek, s taglétszámuk orszá­gosan jóval meghaladja a négy- százezret. Az aktíva-hálózat erő­teljes gyarapodása lehetővé tette a vöröskereszt munkájának fej­lesztését olyan területeken is, amelyekre eddig — főképpen a szélesebbkörű társadalmi segít­ség híján — nem tudott kellő figyelmet fordítani. Sok évi szünet után, két-három évvel ezelőtt kezdett ismét fog­lalkozni a vöröskereszt például a szociális ügyekkel: a gondosko­dásra szoruló öregeket, rokkanta­kat, elhagyott gyermekeket, s a társadalmat nevelő és szervező munkájával támogatja, kiegészíti az állami szociálpolitikai szervek munkáját. Ma már több mint 1200 vöröskereszt-szervezet fog­lalkozik például beteggondozás­sal, s a közösség áldozatkészsé­gére szoruló emberek hasonló problémáinak megoldását orszá­gosan mintegy 15 000 aktivista segíti tevékenyen. Kiterjed figyel­mük a bajba jutott családokra is. Ha betegek a szülők, a vörös­keresztes aktivisták gondozzák, ezer új véradó ellátják a gyermekeket: pártfo­gásba veszik a kórházból hazaté­rő szülőasszonyokat, segítenek a kisbaba, a többi gyermek ellátá­sában, a háztartás vezetésében. Csaknem minden városban és megyében meghonosodott már a gyermekotthonok és a szociális otthonok patronálása. Mintegy négyszáz ilyen intézménnyel tar­tanak rendszeres kapcsolatot és nyújtanak segítséget a vöröske­reszt szervezetei. Családvédelmi és közegészségügyi szempontból egyaránt jelentős kezdeményezé­se a vöröskeresztnek a házegész- ségőr-mozgalom. Évről évre növekvő eredmény- nvel látja el a vöröskereszt eavik legrégibb és legfontosabb felada­tát, a véradó-mozgalom szervezé­sét. A legjelentősebb előrehala­dást tavaly érték el: több mint 48 000-rel gyarapodott a véradók tábora. A vöröskereszt tevékenységé­nek újabb, jelentős fejlődését széleskörű felvilágosító mun­ka segítette elő. Az elmúlt év­ben országszerte több mint 18 000 egészségügyi előadást tartottak, s több mint 8000 esetben vetítettek egészségügyi tárgyú ütmet. Az idén tovább növeljük . a szemes- és silókukorica, valamint a napraforgó és a pillangósok vetésterületét 17 300 hold új gyümölcsöst, 7300 hold új szőlőt telepítünk Dr. Soós Gábor nyilatkozata a növénytermesztés idei feladatairól gíti a terméshozamok növelését. A műtrágyákat az idén elsősor­ban a kenyérgabona, továbbá a kukorica és a burgonya, valamint a szerződéses növények hozamá­nak növelésére adjuk ki. — A talaj termőképességének fokozására az idén 120 000 hold talaj javítását irányoztuk elő, ennek egy részét még a tavaszi vetések megkezdése elfőtt elvégez­zük. A helyi öntözési lehetőségek legteljesebb kihasználásával to­vább fejlesztjük az öntözéses ter­mesztést : . a múlt évi 165 000 holdról 195 000 holdra növeljük a te­rületeket. A következő hóna­pokban mintegy 25 000 holdon létesítünk új öntöző-berende­zéseket. — Jó minőségű, nagy termő- képességű vetőmagvak kiadósával ugyancsak a növénytermesztési tervek teljesítését segítjük ele. Az idei tavaszon körülbelül 1600 vagonnyi tavaszi kalászos-takar­mánygabona, továbbá 2400 va­gonnyi hibridkukorica, 210 vagon évelő pillangós növény vetőmag­ját, valamint 1500 vagonnyi mi­nőségi vetőmagot. Ezen kívül gondoskodtunk mintegy 873 000 holdnyi tavaszi vetésű, szerződé­ses növény, továbbá 65 vagonnyi,' naav olajtartalmú napraforgófajta vetőmagjáról. Üzemi növényvédelem széles­körű megszervezésével és javí­tásával jelentős mértékben csök­kenteni kívánjuk a növényi és állati kártevők elterjedését és kártételét. A vegyszeres gyomirtást a kalászosok 450 000 és a kuko­rica 250 000 holdjára terjeszt­jük ki. Mindemellett tovább növeljük a növénytermesztés agrotechnikai színvonalát. A nagyüzem; adott­ságok lehetővé teszik a fokozott gépesítést és olyan agrotechnikai módszerek széleskörű elterjeszté­sét. amelyek bevezetése többlet­befektetést nem igényel, alkal­mazásuk azonban segíti a ter­méshozamok növelését. így töb­bek között célul tűztük ki, hogy a kalászosoknál, továbbá a kukori­cánál. a burgonyánál és a cukor­répánál és más növényeknél is az eddigieknél következetesebben törekszünk a nagyobb termésre lehetőséget adó, sűrűbb növény­állomány, az úgynevezett opti­mális tőszám kialakítására. A növénytermesztés 1961. évi főbb feladatairól és a tervek megvalósítására tett, illetve ter­vezett intézkedésekről dr. Soós Gábor, a Földművelésügyi Mi­nisztérium Növénytermesztési Fő- igazgatóságának vezetője adott tájékoztatást: — Ez évben az elmúlt évinél is nagyobb feladatok állnak a nö­vénytermesztés előtt — mondot­ta többek között. — A tervek szerint a növénytermesztés brut­tó termelési értékét a tavalyihoz képest 10,6 százalékkal kell emel­ni. Az idei munkákban a fő fi­gyelmet a kenyérgabona, továb­bá a cukorrépa, a kukorica, a nap raforgó, valamint a burgonya, a korai és kései zöldségféléit termesztésére fordítjuk. Felada­tunk, hogy a kenyérgabona-ter­mesztésénél újabb jelentős lé­j péssel haladjunk előre. Az előirányzott 2,3 millió hold kenyérgabona- termőte­rületet az ősz folyamán be­vetették. Számolnunk kdff azonban az esetleges téli-koratavászi kipusz­tulásokra, ezért 35 000—40 000 holdnyi tavaszi búza vetését irá­nyoztuk elő. A vetésterület nö­velésével egyidejűleg törekszünk a kenyérgabonák terméshozamá­nak emelésére: az előirányzat szerint 1961-ben búzából tízmá­zsás holdankénti termésátlagot érünk el országosan. E tekintet­ben igen jelentős előny, hogy az ősszel csaknem 300 000 hol dón nagy termőképességű szovjet és olasz búzafajtákat vetettünk. — Továbbra is a legfontosabb feladatain!;: közé tartozik a sze­mes- és a silókukorica termőte­rületének növelése és a termés­hozamok fokozása. Szemeskukorieát az idén ke­reken 2,5 millió holdra ter­veztünk, silókukoricát pedig 250 000 holdra. Eszerint az elmúlt évihez képest a szemeskukorica termőterülete kereken 100 ezer holddal, a silóku­koricáé pedig nyolcezer holddal növekszik. A szemes- és silókukorica tér méshozamának további növe­lése érdekében minden eddi­ginél szélesebb körben alkal­mazzuk a hibridkukorica-ve­tőmagot: az ország kukorica vetésterületé­nek idén már 70—75 százalékán, ami a tavalyihoz képest 15 szá­zalékos emelkedést jelent. — Az ipari növényeket álta­lában a múlt évihez hasonló te­rületeken termesztik az idén. Ki­emeljük azonban a napraforgó­termesztést: a múlt évi 121 000 holdról 220 000 holdra növeljük a vetésterületet. A legjobb hazai fajták mellett ez évben nagy te­rületeken használjuk a nasv olajtartalmú szovjet napraforgó- fajták vetőmagját. — A szálastakarmányok ter­mesztésénél fontos lépést jelent a fehérje-ellátás javítása. Ezért az egynyári szálastakarmányok rovására, tovább növeljük a pil­langósok vetésterületét, ugyan­akkor a pillangósok termesztésé­nek további fokozása érdekében minden eddiginél nagyobb terü­letre, mintegy 200 000 holdra ter­jesztjük ki a lucerna- és vöröshe- remag-fcgást. — A zöldségtermesztésben leg­fontosabb feladat lesz az idén a korai és kés°i zöldségfélék ter­melési arányának növelése az egész zöldségtermelő területen belül, emellett fokozott gondot kell fordítanunk a lakosság igé­nyeinek jobb kielégítését szolgá­ló értékesebb zöldségfélék na­gyobb arányú termesztésére. Az ország nagyüzemi gyümölcsöseit az idén 17 300 holddal növeljük, gondoskodunk továbbá a követ­kező évek tel-- éhez szüksé­ges szaporító anyagokról, a gyümölcsösök megfelelő ápolásával, jól szervezett nö­vényvédelemmel segítjük az előirányzott 70 000 vago- nos gyümöicstermcsztési terv teljesítését. Az országos tervben a téli alma 29 000 vagonos terméssel szere­pel. A szőlők gondos növényápolá­sa, védelme, hogy elérjük az előirányzott terméshozamokat. Ez évben 7300 hold új szőlő telepí­téséről gondoskodunk. — A növénytermesztési felada­tok sikeres megvalósítása érdeké­ben 1961. első felében 438 000 ton­ra vegyes műtrágyát kap a mezőgazdaság. Ez a mennyiség ugyan nem fe­dezi teljesen az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkezetek igényeit, szakszerű felhasználás­sal azonban nagy mértékben se­Az FM Mezőgazdasági Kiállítási Iroda közleménye: fi 64. Országos Mezőgazda­sági Kiállítás és Vásár elhalasztásáról Az FM. Mezőgazdasági Kiállí­tási Iroda értesíti a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások, vállalatok, intéze­tek és intézmények, valamint a mezőgazdasági szakigazgatás dol­gozóit, hogy a 64. Országos Me­zőgazdasági Kiállítás és Vásár a korábbi tervektől eltérően nem az idén, hanem az 1962. év őszén kerül megrendezésre. Ennek meg­felelően az 1961. évi kiállítás elő­készületeit tovább folytatni nem teli; ^ Á dalmandi gépállomás munkájáról tárgyalt az MSZMP Dombóvári Járási Végrehajtó Bizottsága Az MSZMP Dombóvári Járási Végrehajtó Bizottsága az elmúlt napokban megtartott ülésén a dalmandi gépállomás politikai, gazdasági munkáját és az 1961 évre való felkészülést elemezte. A végrehajtó bizottság megálla­pította: a gépállomás az elmúlt év feladatait jól oldotta meg. A betervezett 145 000 normálholddal szemben 167 000 normálholdat tel jesítettek, ez a terv 115 százalé­kos teljesítésének felel meg. A végrehaitó bizottság a gépállomás gazdálkodását pozitívan értékel­te, miután csökkentek a termelé­si költségek is. A gépállomás tiszta nyeresége 1434 000 forin­tot tesz ki; Jó a gépállomás kap­csolata a termelőszövetkezetek­kel, állapítja meg a végrehajtó bizottság. A vita során a hiéa- nyosságokkal is foglalkoztak, mely szerint a társadalmi tulajdon megbecsülése és megvédésével kapcsolatban van még tenniva­ló. Az 1961-es évre való felké­szülés általában jónak mondható* A gépek javítása a terv szerint folyik. Jó kezdeményezésnek bi­zonyult a gépállomás részéről a2 is, hogy az alkatrészhiányt — amely bizonyos fokig. hátráltatja a munkát — a forgácsoló gé­pek kétmúszakos üzemeltetésé­vel pótolják, s a lehetőséghez mérten magúk állítják elő a hiányzó alkatrészeket:,

Next

/
Oldalképek
Tartalom