Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-05 / 31. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XI. ÉVFOLYAM, 31. SZÄM ARA: 80 FILLÉR VASÁRNAP, 1960, FEBRUAR 5. ÉVFORDULÓRA Irta: PETRITS FERENC Tíz éve, hogy a Tolna megyei Pár .bizottságnak önálló lapja van. Tíz éve, hogy a megyei sajtó elődjeit követve — amelyet a megyeszékhelyen szerkesztenek, állítanak elő — belépett a pártlapok nagy családjába, programjául tűzte ki: a párt, a nép ügyéért dolgozni. Az eltelt tíz év sorén a megyei lap is — minden hibájától eltekintve — helyesen világította meg a szocializmus felé vezető utat. Szükséges volt ez, hiszen ez az út nem tükörsima, buktatók nehezítették az előrejutást. Magyar földön még nem járt úton kellett mérföldeket megtenni. De a cél világos, hiszen ez az út a szocializmus, a kommunizmus vi lágába visz. Ennek a világos cél nak ismeretében volt erőnk, hogy megbirkózzunk a nehézségekkel és a lapszerkesztés munkáját helyes irányba fejlesz- ezük* Nagy utat tettünk meg. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a Tolnai Napló — elődünk — mintegy négyezer példányban jelent meg, és ma tizenegyezer a napi átlagos példányszám, láthatjuk, hogy feladatunkat mind sikeresebben oldjuk meg. A tíz év alatt sikerült pártos, harcos lapot kialakítani, képzett, a dolgozó nép ügyéért tenni akaró szerkesztőségi kollektívával, állandó segítőink a munkás-paraszt levelezők támogatásával. Szem előtt tartottuk Lenin 1922-ben a sajtónak adott útmutatásait: „Sokkal, de sokkal konkrétebben tanulmányozzuk a helyi tapasztalatokat, a rész leteket, az apróságokat, a gyakor latot, jobban ismerkedjünk meg az igazi élettel, a kerületek, járások, falvak életével: elemezzük, hol kinek és miért (milyen módszerekkel) sikerült a roppant nyomor és pusztulás ellenére valóságos, ha csak kicsiny javulást is elérnie: ne féljünk megmondani, ha hibákkal és hozzáértés hiányával találkozunk: népszerűsítsünk és reklámozzunk teljes erőből minden valamelyest kiemelkedő helyi funkcionáriust, állítsuk példaképül.” E tanítások erősítették meg programunkat: közelebb a dolgozó néphez, az emberekhez, akikről írunk és akikhez eljuttatjuk a párt segítő, tanító szavát. Az elmúlt tíz év munkájában Ss nagy jelentőséggel bírt — a jövőben még inkább növekszik jelentősége — az olvasókkal, a levelezőkkel való találkozásnak. A dolgozók véleménye, segítése nélkül a megyei lap képtelen volna megoldani feladatát. Éppen ezért, most, amikor az eltelt tíz év munkáját ünnepeljük, elsősorban a nem hivatásos írók, levelezők felé száll köszönetünk, akiknek száma állandóan nő, a lap színvonalának, tekintélyének növekedésével párhuzamosan. Fej lődött nyomdatechnikánk is az elmúlt évek során. Uj, modern, óránként nyolcezer példányszámot előállító rotációs gép áll rendelkezésünkre, képzett, a lap előállítását szívügyének tekintő szakemberekkel, nyomdászokkal. A technikai feltételek biztosítottak, a tartalmi munka javítása rajtunk áll. Érdekesebb, olvasmányosabb lett lapunk az elmúlt években* Talán ennek Is köszönhető, hogy az ellenforradalom vészterhes napjaiban sem adtuk ki kezünkből a lapot és a szereksztő- ség dolgozói alapjában helytálltak, hűek maradták a párthoz, a néphez. A lap nevének megváltoztatásával egy elv vezérelt bennünket: még inkább a nép sajtójáválenni. Ezért viseli lapunk a Népújság címet. Az újságírás ideológiai tisztulása következtében lapunkból is eltűntek a de- magók hangú írások, csökkent az üres frázisokat pufogtató cikkek száma. Sokrétűbbé vált az újságírás is, hozzájárult mindez a magyar sajtó korábban nem tapasztalt népszerűségéhez. Az emberek a sajtóból sok mindenre választ kaptak, amit korábban nem tudtak. De az építés jelenlegi szakaszában új, meg új problémák jelentkeznek. Uj problémák jelentkeznek a kapitalizmussal folyó békés verseny, a háború elkerülhetősége vonatkozó sában — mint arra a nagy jelentőségű Moszkvai Nyilatkozat rámutat. Uj problémák vetődnek fel az embereknek a termeléshez való viszonyában, a termelés irányításában egyaránt. Az üzemek szocialista versenyének fejlődése, a mezőgazdaság átszervezésének befejezéséből adódó problémák, a termelés meggyorsítása mellett az értelmiség sokrétű problémáinak megoldása, a kulturális forradalom még nyitott kérdései, közoktatásunknak az élethez való közelítése, hogy csak néhányat említsünk, tömérdek új kérdést vetnek fel. Magyarázó és elemző, méltató és bíráló, színes és felvilágosító sajtómunka nélkül nagyon nehéz lenne a tömegek alkotókészségét nagy mértékben kibontakoztatni ezeknek a problémáknak megoldására. Az alkotó ember, életének jelentős részét munkahelyén tölti. Ott, ahol az új otthonok tízezrei is készülnek, ahol a élelmiszer ellátás feltételeit teremtik meg, ahol a béke megvédésének fegyvereit is kovácsolják. A szocializmu sért, a kommunizmusért vívott harc legfontosabb harcterei a gyárak, a földek, a munkahelyek. A velük való foglalkozás, munkájuk segítése, a jó tapasztalatok elterjesztése, a hibák felfedése és kijavítása — ez mind a sajtó soronkö- vetkező feladatai közé tartozik. La púnknak is nagy h‘ szerepe, a felelőssége az új. szocialista erkölcs kialakításában, az ifjúság nevelésében, a családi élet gondjainak enyhítésében, a ' régi idők rossz maradványai elleni küzdelemben. Lehetőségeink korlátlanok. Kitárult előttünk a kommunizmus, elmúlt korok álma, az emberiség jövője és remény sége. A pártsajtó büszkén hordozza a kommunizmus felé haladó magyar nép zászlaját. Ebben a menetben jelentős a helyük, szerepük , a több százezer példányt számláló megyei lapoknak is. Tíz év nem jelentős idő egy pártlap munkájában. De arra választ ad, mit, hogyan oldott meg a lap, hogyan szolgálta a pártot, a népet. E tekintetben van még tennivaló bőven, de dicsekedhetünk eredményekkel is. Hiszen a megyei pártbizottság, a lap gazdája, ezt több esetben tudomásunkra hozta. A pártbizottság helyes irányító munkája, segítsége, az újságírók javuló munkája, külső íróink, levelezőink egyre növekvő száma biztosíték arra, hogy továbbra is előrehaladunk és a lap mindinkább betölti magasztos szerepét, mint kol lektív agitátor, propagandista és szervező. Ez alkalommal mondunk köszönetét azoknak is, akiknek mun kája során a megyei lap mind több családhoz jut el: a terjesztőkről, a postás dolgozókról van szó. Kívánjuk, hogy közös erőfeszítésünk eredményeként, terveink megvalósulásaként ez évben elérjük a tizenkétezres példányszámot. Ehhez kérjük továbbra is a pártszervek segítését, olvasóink támogatását, A TOLNA MEGYET NÉPÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA DOLGOZÓINAK Kedves Elvtársak! A Népújság fennállásának 10. évfordulóján fogadják a párt me gyei végrehajtó bizottsága őszinte, szívből jövő jókívánságait. A Tolna megyei Népújság 10 esztendő óta töretlen lendülettel harcol a dolgozó emberek felemelkedéséért, a párt és tömegek közti kapcsolat erősítéséért, a szocializmus építéséért. Az elmúlt 10 év alatt elért eredményekben nagy szerepe volt a Népújság egész kollektívájának is. Az előttünk álló további nagy feladatok megoldásában is számítunk a sajtó minden dolgozójának őszinte lelkesedésére, tudására, arra, hogy úgy ahogy eddig, ezután is erejüket nem kímélve küzdenek drága hazánk és népünk felemelkedéséért. A lap fennállásának 10. évfordulóján sok-sok erőt, egészséget és további sikereket kívánunk a sajtó minden dolgozójának. MSZMP TOLNA MEGYEI * VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Újságírók és levelezők találkozása a szerkesztőségben A Tolna megyei Népújság megjelenésének 10. évfordulóján, tegnap délelőtt a szerkesztőségben az újság levelezői, külső munkatársai találkoztak az újságírókkal. A baráti beszélgetésen Petrits Ferenc főszerkesztő tájékoztatta a lap levelezőit a tíz év eredményeiről, szólt a lap előtt álló feladatokról. Elismerését fe- jezte ki a levelezők munkájáért. A baráti beszélgetésen részt vett Soczó József elvtárs, az MSZMP megyei titkára. Elmondották a lap levelezői észrevételeiket, javaslataikat; majd pedig díszes emléklappal jutalmazta a szerkesztőség vezetője a lap levelezőit. Megtartotta zárszámadási közgyűlését a bikácsi Rákóczi Tsz 43 forint 34 fillért ér egy munkaegység Jól zárta az elmúlt évet a bikácsi Rákóczi Termelőszövetkezet. A jó gazdálkodás eredményeként közel egymillió forint a termelőszövetkezét tiszta vagyona, amelyből a saját beruházások értéke közel 100 000 forint. A gazdaság tiszta jövedelméből 746 000 forint értéket osztottak ki a tagoknak munkaegységek, illet- i ve földíáradék címén. A termelőszövetkezeti tagok évi átlagos jövedelme majdnem 14 000 forint, A bikácsi Rákóczi Tsz zár- számadási. közgyűlésén megjelent éj felszólalt Rév András elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Paksi Járási Bizottságának titkára. 19 és félmillió forintot fordítottak öt ív alatt megyénkben kulturális cékkra a községfejlesztési hozzájárulásból A kulturális intézmények berendezése, s ennek folytán a kulturális élet fellendítése szempontjából is nagy segítséget jelentett a községfeilesztési hozzá- ;árulás, a községfejlesztési e rendszerének bevezetése. Rendkívül érdekes végigpillantani, milyen összegekkel járult hozzá a községek lakossága, a községfejlesztési alapon keresztül a kulturális intézmények fejlesztéséhez, berendezéséhez. 1955-ben 320 kötet új könyvet vásároltak a megyében községfejlesztési hozzájárulásból. 1956- ban ugyancsak könyvvásárlásra fordították a községfejlesztési alap kulturális célokra szánt ösz- szegét, 987 kötet volt a beszerzett új könyvmennyiség. Gyökeres változás következett be 1957- ben, amikor már két új művelődési otthont is építettek megyénkben ebből a pénzből a 950 kötet új könyv megvásárlása mellett. 1958-ban 1900 kötetre emelkedett a beszerzett könyvek száma, de természetesen ennél sokkal jelentősebb a felépült öt új í.űve. lődési otthon. 11 televíziós ':í:zü- léket is vásároltak már 1SÖÜ ben a községfejlesztési alapból az C105 kötet új könyv mellett. S nr-’d- ezt betetőzte, minderre feltette a koronát, a nyolc újonnan épült művelődési otthon. 1960-ban négy új művelődési otthont építettek, huszonhárom televíziós készüléket vásároltak, egy könyvtárat építettek és 6834 kötet könyvet vásároltak a dolgozók községfejlesztési hozzájárulásából. Ezen kívül a múlt évben még 108 ezer forintot juttattak ugyancsak ebből a pénzből a községi tanácsok a művelődési otthonoknak, amit a berendezések felújítására, az épületek csinosítására, otthonosabbá tételére fordítottak. összesen, az elmúlt öt év alatt a községfejlesztési hozzájárulásból 19 millió 561 ezer forintot fordítottak Tolna m''"yf'ien a kulturális intézm''-'—építésére^ bővítésére, berendezésére. rOLN/i jsaksz nemi 3 » Ssepes
