Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-26 / 49. szám

1961. február 2o. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAb Fellendülőben az újítómozgalom a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyár ez évi terve a munka termelékenységé­nek további — az eddiginél is 'nagyobb ütemű — növelését irá­nyozza elő. A múlt évihez ké­pest mintegy 15 százalékkal akarják növelni a termelékeny­séget a cipőgyáriak, A megnövekedett feladatok "szükségessé teszik a különböző — eddig „rejtett” — tartalékok folyamatos feltárását, felhaszná­lását. Bár több újítást valósí­tottak meg a gyárban az elmúlt évben, de a termelékenység növelésé­nek nagyobb részét a mun­kaszervezés megjavításával, , művelet-összevonásokkal, il­letve szétválasztással, a száz százalékosan le nem terhelt munkahelyek arányának csők kentésével biztosították. Ez évben fokozottabban kerül I I ......................................■■■ ■ '■'TWJSWW e lőtérbe a technológia korszerű­sítése, ésszerűsítések alkalmazá­sa. így például a goysex-cipőt gyártó aljaüzemi szalagon az év elején még hetvennégy munkás dolgozott. Ma már — zömében technológiai változtatások ered­ményeképp — hat fővel keve­sebb. Ugyanakkor kis mérték­ben a szalag termelése is nőtt. Az újítások közül legjelentősebb az Odry Károly termelési osztály- vezető és Farkas Ferenc műve­zető által kidolgozott eljárás a felsőbőr-többlet eltávolítására. Eddig a gépi nagyolás után ké­zi erővel történt a kicsiszolás. Most e második műveletnél géopel történik a kicsiszolás. Két dolgozó munkája vált ezáltal feleslegessé. Az aljaüzemi szalag létszámának csökken­tésével az alja-munka ter­melékenysége mintegy nyolc százalékkal nőtt, ami a goy- sex-cipő gyártásánál négy szá zalékos termelékenység-nö­vekedést jelent. Több újítást vezettek . be más munkahelyeken is. Igen jelen­tős az a technológiai változta­tás, amit a goyser-bakancsok gyártásánál alkalmaztak. Koráb­ban a felvarrt rámát két dolgo­zó kéziszerszámmal egyengette, majd a következő munkás a díszfogazást végezte el. Most a díszfogazást felvarrás előtt végzik el egy készülékkel, a díszfogazás munkaidő szükséglete így töre­dékére csökkent, a felvarrásnál pedig a gépre felszerelt szerszám biztosítja, hogy a ráma magas­sága egyenletes legyen, tehát nincs szükég egyengetésre. Az újítás három dolgozó munkáját teszi feleslegessé. ■ ■■mi' ...................................... N emcsak a legszebb, de a legjobban működő művelődési otthon Sárközben az őcsényi A Sárköz vitathatatlanul leg­szebb — talán legjobban is beren­dezett — művelődési otthona az őcsényi. Büszkén viseli homlokza­tán Móricz Zsigmond nevét. Eb­ben a művelődési otthonban az előadóterem — lehetne nagyobb is! —. a könyvtárhelyiség és a szakköri helyiségek mellett jól megfér a kisvendéglő is, példázva, hogy nem feltétlenül kell kiszorí­tani az italmérést a művelődési otthonból, ellenben úgy kell meg­szervezni a működését, hogy az kulturált legyen, hogy a kultúra házából ne ríjjon ki. A környezet tehát ideális, a for­ma adva van, de milyen a tarta­lom? Mert láttunk már olyant is, ahol minden mutatós, minden szép, amit a szemnek szántak, csak éppen a tartalmi munka hi­ányzott. Nos,/Öcsényben ilyen ta­pasztalatokat nem sikerült szerez­nünk — nem mintha szerettük volna — sőt, éppen az ellenkező­jét bizonyítja megannyi adat, ese­mény, rendezvény. A művészeti munkáról társ. — S íme az eredmény: Ti­zenhat előadásból álló sorozatra hívtuk meg a község lakóit. Ed­dig tizennégy előadást tartottunk meg, kettő van vissza. A szövet­kezeti szervezés idején is rend­szeresen megtartottuk az előadá­sokat s talán egy kissé ezzel is hozzájárultunk ahhoz, hogy a szövetkezeti gazdálkodást válasz- sza az egész falu. — Ez eddig mind szép —, ve­tem közbe, — de semmi külö­nösebbet, semmi újabbat nem hoz. — Hogy mennyiben új, azt most mondom el. — S ekkor elő­kerül Bősz elvtárs zsebéből a no­tesz, amelybe, úgy mondja, min­den feljegyeztetik. — A soroza­tot meghirdettük és bérleteket bocsátottunk Jti. Nyolcvanhét bér­letet vásároltak meg. Igen meg­vásároltak — feleli csodálkozó pillantásomra. — Tizenöt forint­ba került egy bérlet. Úgy hiszem ez követendő pél­da lehet a többi művelődési ott­hon számára is. De az is, amit még ezután megtudtunk.. — Noha szén eredményeket ho­zott a munka, mégsem azt, amit vártunk. Viszont megtanultuk, hogy nem jó . a sok előadásból álló hosszú sorozatok szervezése. Helyette inkább, tárgykörönként csoportosítva az előadásokat, rö­vid sorozatokat szervezünk a jö­vőben. S minden sorozatra külön bérletet bocsátunk ki. El kell még mondanom azt is. valamennyi előadás után filmvetítést rendez­tünk, s minden előadást szemlél­tettünk. — S végül még valamit az is­meretterjesztésről, pontosabban oktatási munkáról. Tegnapelőtt este megkezdődött a munkaegy­ség-számítási tanfolyam, amelyen áz egyéb érdeklődők .mellett részt vesz a szövetkezet vala­mennyi vezetőségi tagja és bri- gádvézeföje. Nem a pezsgő életet mutattuk be, noha nem hiányzik, csak néhányat, a legfontosabbat ra­gadtuk ki az őcsényi művelődési otthon tevékenységéből. S ezek valóban jó munkáról tanúskod­nak. Letenyei György Ellentervet készítettek a Paksi Konzervgyárban Teljes egészében a termelékenység növelésével vállalták a gyár dolgozói a terv túlteljesítését Eredményesen zárta a múlt évet a Paksi Konzervgyár. Az éves termelési tervet 3?,5 száza­lékkal teljesítették túl "a gyár dolgozói, az exportterv túltelje­sítése még ennél is magasabb, 36,3 százalék. Kedvezően alakul­tak a termelékenységi és önkölt­ségi mutatók is. Az elmúlt évben nyersanyag­ból 310 ezer forint értékűt takarítottak meg. Az idén tovább nő a vállalat termelése. A közelmúltban meg­tartott termelési tanácskozáson az elmúlt évi tapasztalatokat és az ez évi feladatokat vitatták meg a gyár dolgozói. A gyár idei termelési terve mintegy 12 millió forinttal magasabb a ta­valy elért tényleges eredmény­nél. De még ezt a felemelt ter­vet is túl akarják teljesíteni a gyár dolgozói. Amikor egy hó­nappal ezelőtt az üzemi tanács ülésén ismertették az ez évi ter­veket, az üzemi tanács úgy dön­tött, hogy ellen tervet készítenek. Létrehoztak egy bizottságot, amelyet megbíztak azzal, hogy részletesen felmérje a terv túlteljesítésének lehető­ségeit, állítsa össze az ellen- terv-javaslatot. Az üzemrészenként megtartott termelési tanácskozáson vitatták meg és fogadták el a dolgozók az ellentervet. Az ellentcrv az éves terme­lési tervnek 2 és félmillió fo­rint értékű termékkel való túl teljesítését irányozza elő. így többek közt 10 vagon cseme-; geuborkát, hat vagon ecetes paprikát, öt-öt vagon papri­ka-salátát, „zakuszkát” és ’ konzervált levet gyártanak majd terven felül. A terv túlteljesitéséhez nem igényel többlet-létszámot a gyár. Bár ‘maga az eredeti terv is je­lentős — nyolc százalékos —■ termelékenység-növelést irányoz elő, a termelékenységnek továb­bi — mintegy 3 és fél Százalé­kos — növelésével biztosítják a túlteljesítést, illetve az elfcenterv teljesítését. Taggyűlést tartott a megyei tanács pártszervezete A megyei tanács pártszervezete taggyűlést tartott pénteken este. A taggyűlésen a megyei tanács 1961. évre szóló intézkedési ter- yét vitatták meg a tanácsi appará­tusban dolgozó kommunisták. A pártvezetőség beszámolóját és az intézkedési tervből adódó feladatokat Gyugyi János elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, a pártszervezet vezetőségi tagja ismertette, s a szakigazgatás egyes területeire konkrétizálva szabta még a feladatokat. Mind a beszá­molóban, mind a beszámoló felet­ti vitában súlyának megfelelően foglalkoztak a mezőgazdaság át­szervezésével beállott új helyzet­tel, ebből következően a termelő- szövetkezetek politikai és gazda­sági megerősítésével. Határozatot hoztak arra, hogy az intézkedési tervet a pártcsoportokon belül is megvitatják és végrehajtására a pártonkívülieket is mozgósítják. A taggyűlésen végül néhány sze­mélyi kérdést tárgyaltak : meg, majd hat tag felvétele ügyében döntöttek. Hetenként 200 dia filmet kölcsönöz a bonyhádi járási művelődési ház A bonyhádi járási művelődési ház rendszeresen kölcsönöz dia­filmeket. A diafilm-raktárb.an je- lenleg ezerkétszáz különböző is­meretterjesztő- és játék-diafilm található, ebből válogathatnak az érdeklődők. Jelenleg 145 beirat­kozott kölcsönző van s ebből kö­vetkeztetni lehet a bonyhádi dia­vetítő tulajdonosok számára is. Hetenkint átlag 200 filmet vesz­nek kölcsön, a díj heti 1 forint. Legnagyobb érdeklődés az irodal­mi vonatkozású- és a mesefilmek iránt tapasztalható. Horváth József: ARANYKALITKA HITT-------------­------------­t alán legelőbb. A tánccsoport megvan. Működik is, helyesebben működnék, de nincs oktató. A ta­gok tudnak néhány olyan táncot, amelyet már nemegyszer bemutat­tak a hazai közönség előtt és ide­genben is. A továbbfejlődés azon­ban megrekedt, noha tehetségben, igyekezetben nincs hiány. Tánc- oktatóban ellenben igen. Ez hiányzik hát, a táncoktató. Valami biztató azonban látszik már. Sikerült kapcsolatba lépni a közgazdasági egyetem néhány né­pi táncosával, s köztük akaat aki szívesen patronálná az őcsényi csoportot. Remélhetőleg sikerül nyélbeütni a dolgot, lesz oktató, s ha az idén már nem is, jövőre is­mét ott látjuk az-őcsényi tánc- együttest a kulturális szemle ren­dezvényein. A színjátszó csoport tegnapelőtt kezdte meg a munkát, a Jobb mint otthon című zenés.vígjátékot tanulják, de ezzel párhuzamosan folyik már egy másik együttes szervezése is. Az Földes: Honvágy című drámáját fogja tanulni. A könyvtárban kapott helyet a televíziós készülék, a látogatott­ság nagy. Apropo, a könyvtár. Négyszer kölcsönöz hetenként, ha­vonta átlag 800—1000 kötetet, de volt már olyan nap is, amikor 90 kötetet vittek haza olvasni az őcsényiek. Mindezeket Bősz Józseftől, a művelődési otthon igazgatójától tudtuk meg. S nem az eddig el­mondottak a fontosabbak, hanem az ismeretterjesztés. — Szervezetté és rendszeressé tettük az ismeretterjesztést — , árulja el a siker titkát Bősz elv­43. Tömören és világosan előadta Szerencsés János történetét. Bott- lik egyik ámulatból a másikba zuhant. Bottlik mama néhány­szor becsörtetett a szobába, ilyen­kor abbamaradt az érdekfeszítő elbeszélés, és Bottlik nyugtalanul várta, bárcsak kimenne a ma­ma. Amint a mama mögött be­csukódott az ajtó, sürgetően né­zett Júliára. Amit ez a lány el­mond, hitelesnek látszik. Az öreg- úr képzelete meglódult. Tíz kiló arany! Hatalmas vagyon. Még­hozzá a családi vagyon része... Remekül lehetne hasznosítani. Ha csak egyharmadát számítja, ak­kor is elegendő volna... Igen, ab­ból megoldhatná a szeszfőzde ki­bővítését. A befektetés hamar visszatérülne, ennéí hasznosabban a veje sem forgathatná a pénzét. Igen, ez lenne á legjobb, ha tár­sulnának. Bottlik és Társa.... Né­hány esztendő múltán uralkod­hatnának a piacon. Remek perspektívák! Amint Júlia befejezte elbeszé­lését, Bottlik izgatottan járkált b szobában. De bizonyos vagy benne, hogy a rejtekhelyen ott van az arany? —; kérdezte, miközben a lánya arcát fürkészte. — Halál biztos, papa. A vázlat szerint minden stimmel. — Hm... azért mégis az lenne az igazi, ha a férjed maga is kö­rülnézne és teljes bizonyosságot szerezne. Azaz szereznénk. Júlia egy pillanatra maga is bizonytalanná vált. — Te kételkedsz, papa? Bottlik révetegen bámészko­dott. Most már ő maga is bele­kapaszkodott az elrejtett arány­ba, dehogy is rugaszkodik el áb­rándjától! — Kislányom, adja isten, hogy minden igaz legyen. De az üzlet — üzlet, és. az üzlet törvénye a feltétlen bizonyosság. Ha én a férjeddel együtt meggyőződhetnék arról, hogy a rejtekhely csak­ugyan megvan, akkor én nem haboznék. — De hát a férjem nem mehet Csókavárra. Azonnal felismernék. — Majd kitalálunk valamit. Ez részletkérdés. Júlia előrukkolt a nagy kér­déssel: — Tegyük fel papa, hogy az arany de facto megvan, de át­menetileg teljesen hozzáférhetet­len. Úgy tekinthetünk-e arra, mint saját tulajdonunkra? Bottlik papa idegesen dobolt az ujjával. Olyan pózba vágta ma­gát, mint valaha az üzleti- tárgya­lásokon, ahol az okosság, óvatos­ság és csalhatatlan üzleti érzék egyaránt eldöntheti a tárgyalás eredményét. Tagoltan, minden szót megrágva beszélt: — Nézd, szivecském, az arany tulajdonjoga vitathatatlan. Az, hogy átmenetileg hozzáférhetet­len, ezen mit sem változtat. Azzal számolni lehet, arra terveket le­het felépíteni. Természetesen va­lamicskét levon az értékéből az a tény, hogy nincs száz százalékos biztonságban. Gondold csak el, ha egyszer eszükbe jut kivágni azt a fát. Ez rizikó. De azért erre kevés az esély, ha a rejtekhely fekvése olyan, mint ahogyan el­mondottad. Ez az eszmei érték- csökkenés legfeljebb tizenöt-húsz százalékos. Júlia elégedett volt. Hiszen ha az aranyvagyont, de facto elis­meri a papa, ez azt jelenti... — Azt jelenti ez — fűzte most már hangosan gondolatait —, hogy vagyonunk, legalábbis rész­ben, már most hasznosítható? — Miért ne? — tűnődött Bott­lik papa. —• Hát persze, arról szó sem lehet, hogy valaki egy tétel­ben megvásárolja. Ez nem is vol­na kifizetődő. De valamit azért pénzzé lehet tenni. — Igenám — vetett ellene Jú­lia —, de én nem egyezem bele, hogy a vevő, vagy a vevők bú­csújárást rendezzenek Csóka vár­ra. Az rendkívül kockázatos lenne. — Nem, erről szó sincs. Elég ha én megbizonyosodom. Ha én ga­rantálom az aranyat, az elegen­5. Tudod mit? Én leutazom a férjeddel a helyszínre. Ha ő ott, a jelenlétemben megállapítja, hogy a rejtekhely sértetlen, te­hát az arany de facto megvan, •* azonnal akcióba lépek. Apa és lánya csak úgy ragyog­tak egymásra. Júlia ujjongott^ — örülsz, papa? — Hát hogyne — szorította magához Júliát. — Mindig mond­tam, hogy mennél sötétebb a je­len, annál tündöklőbb lesz a jö­vendő. Elbúcsúztak. Júlia alig várta a reggelt. Autóbuszra szállt és fel­ment Dobogókőre. Szerencsés már tűkön ült. Remélte, hogy Júlia feljön hozzá. Még mindig rossz bőrben volt. Idegei vitustáneot jártak. Bezárkóztak Szerencsés szobájába. Szerencsés türelmetle­nül sürgette:* — Beszélj, Júlia! — Minden a legnagyobb rend­ben. Szerencsés elszontyolodott. Ez azt jelenti, hogy Júlia felásta a gödröt, s az a nyomorult arany megint ott hever az ő fészkében. Pedig titokban reménykedett, hogy valami csoda történ ily és mindörökre véget ér az aranykál­vária. Júlia elbeszélte neki a fejle­ményeket. Szerencsés halott hal­ványan hallgatta. Hát mégsincs szabadulás? Most már az. öreg "'■ottlik is be van avatva. Nyugta­lanul ingatta a fejét: — Te jót akarsz, Júlia, de én nagyon félek! Júlia fölényes mosollyal báto­rította: — Ne félj, drágám. Aki mer, az nyer. Uj életet kezdünk. Hidd el, nekünk akkora a szerencsénk, hogy föl sem tudjuk fogni, mek­kora. Tíz nap múlva lejössz a hegyről, addig csak pihenj. Aztán — miénk a világ! (Folytatjuk.!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom