Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-25 / 48. szám

1961. február 25. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG Nemcsak az objektív nehézségeken múlik... Nem múlik el vállalati terme- Nem írható a zsúfoltság »számlá- hely levegőjének az egészségre őr­lési tanácskozás a szekszárdi fára« Sárközi Gábor fiatal segéd- talmas, magas gáztartalma annak 25-ös AKÖV-nél, sőt nincs olyan munkás balesete, aki olajjal és következménye, hogy itt végzik a értekezlet a városban, — ahol a benzinnel kevert szénnel akart hegesztést is. A műhely ventillá- vállalat képviselői jelen vannak begyújtani a fürdő kazánjába és torát már régebben leszerelték. A — anélkül, hogy szóba ne kerül- súlyos égési sérüléssel került kór- dolgozók javasolták — a vezetők ne a vállalat nehéz helyzete, az házba. Azóta már intézkedtek: A helyeselték — a hegesztö-apparát űj forgalmi telep megépítésének fűtőn kívül más néni nyúlhat a áthelyezését a szomszédos helyi­sürgős szükségessége. Ez érthető, kazánhoz. A gumijavító műhely ség be, ahonnét a fődarab-raktárt hiszen a felszabadulás óta mint- gőzkazánjába kézipumpával nyom kellene áttelepíteni, egy ötvenszeresre nőtt a vállalat ják be a vizet. Ez a munka Eddig azonban semmi jele an- létszáma, hasonlóan gyarapodott egyébként is nehéz, naponta öt- nak, hogy e bajokon segíteni a gépkocsiállomány is. A megnő- hatezerszer kell lenyomni a szi- akarnának az illetékesek. így az- vekedett feladatok ellátása a fel- vattyú karját. Súlyosbítja a hely- tán érthető az egyik dolgozó ki- szabadulás előtt épült telepen zetet az, hogy a pumpa közvet- fakadása az SZMT munkavédel- csaknem lehetetlen. A jelenlegi lenül a kazán mellett van, keze- mi felügyelője előtt: »Hiába ké- helyzet akadályozza a munkát, a tőjéről még ilyenkor, télen is cső- rünk, javasolunk bármit, a he- gazdaságos termelést, a társadal- rog az izzadság, a tüzes kazán lyeslés nem marad el, de a tet­mi tulajdon megóvását és ami szinte perzseli az arcát, kezét, tek annál inkább. Marad mindennél fontosabb, a biztonsá- Motorhajtású szivattyú kellene, den a régiben», gos munkafeltételek megteremte- de ha arra nem is telik, a szi­sét. A túlzsúfoltság már maga is vattyú átszerelése a kazántól tá­oka lehet a balesetnek. Ha felépül a kilátásba helye­Pedig a munkakörülményeken csak kettőt ragadtunk ki a volabbra, javítana a helyzeten, termelési tanácskozásokon elhang- A kettes-szemle műhely hideg zott észrevételek, javaslatok kö­és gázos. A hideg zett új forgalmi telep megszán- káiyha> a fűtés és a tüzelőanyag nek ezek a nehezsegek. Jó lenne, eHátas rendszertelensége. A mű- ha minél előbb kerülne ra sor._______________________________•-----­D e mi történjék addig? — A jelenlegi körülmények közt kell minden lehetségest megtenni a munkafeltételek javítására. Mert — mint a hónap elején megtar­tott termelési tanácskozások fel­szólalásai mutatják —, a bajok jó részén lehetne segíteni a je­lenlegi körülmények között is. oka a rossz zül — javítani lehetne. Még az új forgalmi telep felépítése előtt. < J) Tudományos előadások mezőgazdasági szakkérdésekről Az elmúlt napokban hasznos kezdeményezés ' született a MEDOSZ megyebizottság kere­tein belül működő Megyei Szak­Tavaly 13 millió forint értékű bútort értékesítettek a szekszárdi bútorüzletben A külföldiek gyakran meg­jegyzik a sok egyéb mellett, hogy »a magyarok jól öltözködnek«. Azt viszont a külföldiek már nem látják, hiszen magánházaknál keveset járnak, hogy mindez mel­lett szép lakásokban is lakunk és legalább annyira jellemző ez is ránk, mint a szép öltözködés. Itt Szekszárdon például a ve­vők egymásnak adják a kilin­cset a bútorüzletben. Évről évre nagyobb mennyiségű bútort hoz­nak forgalomba, de egyre nő az igény is. Sokan alig várják, hogy lepakolják az üzletbe érkezett bú­tort, máris megvásárolják, kifize­tik az árát és hazaszállíttat­ják. Megújhodnak a lakások: a régi, kopott bútordarabok a pad­lásra, vagy a kamrákba kerül­nek. A múlt évben csak ebben az egy üzletben 13 millió forint ér­tékű bútort értékesítettek, egy­millióval többet, mint amennyit terveztek. Értékesítettek többek között 344 kombináltszekrényt és bútort, 362 fényezett és 260 fes­tett hálószobabútort. Igen nagy volt az érdeklődés a konyhabúto­rok iránt. Konyhabútorból ebben az üzletben több, mint 750 talált gazdát. Ez csak a nagyja... Ezen felül nagy mennyiségű más bú­tort értékesítettek. Ezek a szá­mok í°y természetesen nem túl sokat mondanak. A kép akkor a legszembetűnőbb, ha benyitunk egy lakásba, — legyen az akár falusi, akár városi, ott szinte ki­vétel nélkül találunk egy csomó új bútort. Igen örvendetes, hogy ma mór nagy választék áll rendelkezésre és a hazai gyártmányú garnitú­rák mellett megjelentek a kül­földiek is. A szekszárdi bútorüz­letben a minap keletnémet és jugoszláv gyártmányú bútorokat láttunk. Feltűnően szép, impozáns a Német Demokratikus Köztársa­ságból importált világosszínű hélóbútor. Ez a garnitúra jávor­fából készült, érdekessége, ho<?y Picasso 60 méteres faldekorációja Pablo Picasso a barcelonai épí­tészeti kollégium homlokzata ré­szére új faldekorációt alkotott. A dekoráció 60 méter hosszú és 4,5 méter magas lesz. Picasso barce­lonai és kataloniai népszokásokat ábrázoló rajzait ráfényképezik a homlokzat betonjára, majd egv norvég talélrr. ••-'v alkalmazásával, homokiröccsrnlő gépekkel fejezik be a munkát. négyajtós szekrény tartozik hoz­zá, ez a világos szinmintázás pe­dig még nem volt látható a bú­torüzletekben. A napokban érke­zett kombinált garnitúra két fo­telból és egy rekamiéből áll. A jugoszláv bútorok közül min­denekelőtt említésre méltó a kombinálts zekrény. Értesüléseink szerint a közeljö­vőben a mohácsi bútorgyárból is megérkezik az első bútorszállít- mány. Ez a bútorgyár nemrégen épült és kezdte meg a működé­sét. A bútorgyár tetszetős bútor­féleségeket ígér a vásárlóközön­ségnek. A fővárosban közismert modem bútorféleségekből, mint például a kagylószék, még nem árusítanak Szekszárdon. Mivel azonban ilyen stílű bútorok iránt is nagy az ér­deklődés, arra törekszenek, hogy az ilyen irányú igényeket is mi­előbb ki tudják elégíteni. emberek Szakcsoportja és a TIT agronómiái szakosztálya részéről. A szakemberek szakcsoportja ki­dolgozta az 1961. évre vonatkozó mun kartogramot-, amely szerint 11 előadásban állategészségügyi és állattenyésztési, 5 előadásban pe­dig üzemszervezési szakelőadást, illetve szakoktatást rendeznek. A szakosztály célját és felada­tát a mezőgazdaság tudományos vonatkozásainak elterjesztésében és gyakorlati alkalmazásában ha­tározták meg. A programtervezetben megha­tározott első tudományos előadást 1961. február 21-én rendezték a TIT klubhelyiségében Szekszár­don, melyen dr. KorMnyi I,ász- ló, az állatorvostudományok dok­tora tartott előadást a szarvas- marha és a sertés ásványi anyag forgalmának kérdéseiről. Az elő­adás tudományos és gyakorlati volta nagyfokú érdeklődést vál­tott ki a jelenlévő szakemberek részéről. Az előadást vita követ­te. A szakemberek szakcsoportja ilyen vonatkozású rendezvényei­vel célunk az, hogv a termelő- szövetkezeteket segítsük a mező- gazdaság legújabb, modem mód­szereinek elterjesztésével. Csorka Károly mezőgazdasági mérnök, a Szak­emberek Szakcsoportjának titkára Több mint kétszeresére emelkedett egy év alatt a bonyhádi járás tsz-einek közös vagyona A 35 közös gazdaság átlag 31 forint 30 fillért fizetett minden munkaegységre A termelőszövetkezeti bonyhádi járásban 35 közös gazdaság ké­szítette el az 1960-as esztendő gazdasági mérlegét. A 4350 ter­melőszövetkezeti gazda (ennyi a járásban a szövetkezeti tagok száma) jól gazdálkodott a 45 412 hold közös szántóterületen. A já­rási tanács mezőgazdasági osztá­lyán összesített adatokból ugyan­is kitűnik, hogy a 35 termelőszö­vetkezetben átlag 31 forint 30 fil­lér részesedés jutott minden munkaegységre, szemben a ta­valyi 28 forint 63 fillérrel. Igaz, ez nem sok, de ha figyelembe­vesszük, hogy az első esztendő, amikor a járás valamennyi köz­ségében kollektív gazdálkodás fo­lyik — elégedettek lehetünk, hi­szen a járás legtöbb termelőszö­vetkezetében 1960-ban kellett megteremteni a közös gazdálko­dás alapjait. A régebbi, gazdaságilag mór megalapozott termelőszövetkeze­tek jóval többet osztottak egy- egy munkaegységre, mint a járási átlag. ' A tabódi Alkotmányban 52, a bonyhádi Petőfiben 47, az anarhanti Búzavirágban 41,75. a Zomba Szentgál-pnsztai Jó­barátság Tsz-ben pedig 40 forint részesedés jutott min­den munkaegységre. A felso­rolt közös gazdaságokban az egy tagra jutó évi átlagkere­set eléri, illetve meghaladja a 20 000 forintot. Eredményként könyvelhető el a bonyhádi járás néhány új terme­lőszövetkezetének fejlődése is. Zárszámadást először készítő zombai Parasztbecsületben 29,73, a kisdorogi Március 15. Tsz-ben pedig 31 forint jutott az elmúlt évben minden munkaegységre. Megemlítjük még a závodi Meg­értés Tsz-t, amely nem új ugyan, de évekig nem vitte semmire. A szövetkezet elmúlt évi fejlődése viszont szembeötlő. Itt is megteremtették a nagyüzemi gazdálkodás feltételét, emel­lett 10 forinttal többet osztot­tak egy-egy munkaegységre, mint 1959-ben. A bonyhádi járás termelőszövet­kezetei között akad persze, ame­lyik rosszul zárta a tavalyi évet. Ilyen a bonyhádi Vörösmarty és a mázai Jószerencsét Termelőszö­vetkezet. De a zárszámadási köz­gyűlésen a szövetkezet gazdái le­vonták saját hibájukról a tanul­ságokat. s az idei terveket úgy ké­szítik, hogy a tavalyi hibák ne ismétlődjenek meg. A bonyhádi járás termelőszö­vetkezeteinek elmúlt évi fejlődé­se pozitív. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a járás termelőszö­vetkezeteinek összes vagyona egy év alatt több mint kétszeresére növekedett. Míg tavaly ilyenkor 73 millió forint volt közös gazda­ságuk vagyona, addig ma 158 mil­lió. A fel nem osztható tiszta va­gyon is közel 20 millió forint.al gyarapodott egy esztendő alatt. Két műszakban építik a szőlőkombinátot A Komlói Építőipari Vállalat szakos termelést is. Elsőnek a hármas számú építésvezetőségén szekszárdi szőlőkombinát építke- a múlt héten több nagy létszá- j zésén vezették be a kétműszakos mú technológiai brigádot szer- j építést, majd ezt követően, a vezlek. A brigádok kizárólag egy műszaki feltételek biztosítósa epitkezesen dolgoznak a kezdet- ,, ,........................ . _ l öt az átadásig. A technológiai i után több berhaz építésénél at- brigádok megkezdték a kétmű- térnek a kétműszakos termelésre. Előregyártóit betonelemek — harminehatmiilió forint értékben A Dombóvári Cementipari Vállalat az idén 36 millió forint értékű munkát végez. A vállalat­nál megszüntették a sok árufé­leség termelését. Az idén négy­féle terméket gyártanak, főleg különböző méretű csöveket, fö­démtesteket és beton-járdalapo­kat. A vállalat terve 1960-hoz vi­szonyítva az idén mintegy 15.6 százalékkal több áru termelését írja elő. A terv teljesítését je­lentősen elősegíti a tavaly üzem­beállított két nagy teljesítményű csőkészítő automata gép. 42. Amint közelebb jutott, nőttön- nőttek kétségei. Az erdő egy darabját széles sávban kiirtot­ták. Egy hatalmas gyártelep lát­ványa hökkentette meg. Látha­tóan vadonatúj gyár volt. Köze­lebb iparkodott a gyártelephez. Csak most látta, hogy a sok te­herkocsi a gyárba igyekszik, s a gyártelepről jön. Most már tisz­tán kivehette a gyárkapu fölött Horváth József: ARANYKALITKA 1LLJ------------------------­B ottlik papához sietett. Az öregúr és a mama vacsorá­nál ült, Júlia csak most érezte hogy milyen éhes. Magába tö­mött néhány falatot. Hogyan tudna négyszemközt maradni a papával? A mamát egyelőre nem szabad beavatni. Bottlik mama vacsora után le­szedte az asztalt és kiment a konyhába. Júlia halkra fogta a hangját: Odalépkedett a gyárkapuhoz. A kitalálni. Hogyan lehetne befér- — Papa, kérlek, azonnal be- a jókora feliratot: Bányagépgyár. portás szemügyre vette: Keres kőzni a gyárba? No és ha vala- szélnem kell veled. De ez az Félrehúzódott az útról, mintha valakit, elvtársnő? miképp sikerülne is ez, mikép- egész csak kettőnkre tartozik. Ez elfáradt volna. Leült az árok part — Nem, kérem, csak szerettem pen áshatná fel az öreg fa tö- titok — emelte mutatóujját az jára. Elővette a telerajzolt pa- volna megnézi ezt a gyárat. pírlapot. Gondosan szemügyre vette a vázlatot és összehasonlí- portás, tóttá az előtte elterülő tájjal. El lenőrize a megjelölt méreteket is. Csak oda, a parkba szeretnék. Semmj kétség. Az asszonyt fullasztó kétségbe- ta a fejét: esés fogta el. — Nem, elvtársnő, idegenek A gyáróriás pontosan arra az nek belépni szigorúan tilos! erdei tisztásra épült, amelyen János elrejtette az aranyat. Űzte, hajtotta a megbizonyo- van is, meg nincs is, halálos ki- sodás vágya Felkerekedett és a merültség gyár közelébe óvakodott. Elsé- porcikájában. vét? De ha még ez is sikerülne, ajkához. — A férjem sem tudja, — Csak tessék — mondta a hogyan csempészhetné ki a sú- hogy eljöttem hozzád. lyos csomagot a gyárkapun? _ Hol van a férjed? — kér- Be szabadna menni egy kicsit? Megannyi lehetetlenség. dezte gyanakodva Bottlik, s rnár­Az egész élet egy merő sze- már az sajdult fel benne, hogy A portás határozottan megráz- rencsétlenség. A papának van Júlia és Szerencsés között tör­egy remek gyára, csak éppen ól- tént valami. lamosították. De hiszen ez az — Szanatóriumban. Rosszak az arany... Szakasztott ugyanaz az idegei. De ézt mindjárt meg 1b- Abban a pillanatban, amikor állapot. Az állam birtokába vet- god érteni. Képzeld — mondta Júlia rádöbbent, hogy a kincs te, anélkül, hogy tudta volna. suttogva — a férjemnek hatal­Ám, ha így van, az az arany más vagyona van És ez csak ömlött szét minden mégiscsak a övék, amint a rum most derült ki, tegnapelőtt. Nyomban kivan- és likőrgyár is az övék, noha át- — Örökség? — vonta összébb a tált a gyárkapu előtt. Látta, hogy szorgott az állomásra és felült menetileg nem férkőzhetnek hoz- szemöldökét az öregúr a kis patak, amelynek szegélyén az első pesti vonatra, az úton haladt, a gyártelepen át Csókavárra jövet sok minden zá. — Dehogy. Körülbelül tíz ki­Mi lenne, ha szólna a pápá- ló színarany, folydogál tovább Egyhelyütt víz- megfordult a fejében. Felötlött nak? Itt csak ő segíthet. Elvég- Bottlik Jenő hátra hőkölt a fo­tárolót építettek útjába. És ott, benne a gondolat, hát ha még- re most ugyanabban a pácban telben. Megőrült ez a lány? Vagy a telep közepén egy parkírozott sem találja meg a rejtekhelyét? ülnek, a papa is, ők is. A papa izetlenkedik vele? Megvan: pénzt rész van, virágágyak, pázsitsza- Vagy csak hült helyét találja az majd csak kitalál valamit. akar kicsikarni tőle, ezért állt lagok közt egy szökőkút és a aranynak? Mi lesz, ha megza­elé képzelte a vázlatot. Ez az a fa. nem lehet tévedés. A vonat már délután befutott elő ezzel az ostoba mesével, a keleti pályaudvarra, de Júlia — Ugyan Júlia, micsoda zagy- erre az egyre nem számított. Az nem akart sötétedés előtt haza- vaság ez? — nézett rá szigorúan, nagyot áhított kincs ott hever a lába térni, nehogy valakivel találkoz- — Papa, csendesen! Ez nem zék ebben az öltözékben. Csak zagyvaság. Hallgasd végig, te. hét óra tájban nyitott be laká­parkocska szélén egy magányos várják a rejtekhely körül? Csak óriás fa. Júlia asszony szíve dobban behúnyta szemét, maga előtt, ám lehetetlen lehajolni ér Megpróbált valami megoldást sukba. Gyorsan átöltözött és (Folyta tjulsá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom