Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-03 / 29. szám
1 Ssyett. Pécs . . Psz. " ÁSS VILÁG proletárjai, egyesüljetek* TOLNA MEGYEI A- NI AGYA R ■ $ Z.OC |A L I S TA MUNKÁSPÁRT TOLNA-' M'BC YE’I B-1Z OT T Sá'G’^A ES' A' MbO-YH TAN ÁCS LAPJAÜlést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Tolna megyei Bi- zotlsága tegnap kibővített ülésen elvi és ideológiai kérdésekkel foglalkozott. Felmérte a mezőgazdaság átszervezéséből, a termelés, a kulturális nevelés és egyéb vonalon adódott új helyzetet és hatá- rozatilag szabta meg az elkövetkezendő idők tennivalóit. Megyénk 95 termelőszövetkezete készítette eddig el évvégi mérlegét A közös gazdaságok 15 millió forintot fizetnek ki földjáradék címén Megkezdődött a megyék és megyei jogú városok népfront elnökeinek és titkárainak értekezlete A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában csütörtökön délelőtt megkezdődött a megyék és a megyei jogú városok népfront-bizottsági elnökeinek és titkárainak egésznapos értekezlete, amelyen részt vesznek a nemzetiségi szövetségek vezetői is. Bevezetőben dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tartott tájékoztatót a népfrontmozgalom néhány időszerű kérdéséről, majd Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára szólott a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletéről, a Békekiáltványról és ismertette az ezekkel ! kapcsolatos feladatokat. Több mint ezer normálhold munka jut egy-egy traktorra az idén a Tolna megyei gépállomásokon A Tolna megyei gépállomások az elmúlt évben 870 000 normálhold munkára kötöttek szerződést a termelőszövetkezetekkel. Az év végére azonban ennél jóval többet, egymillió normálholdat végeztek, ami a megye gépállomásainak fennállása óta a legmagasabb teljesítmény volt. Az új esztendőre Tolna megye is a szövetkezeti megyék sorába lépett, s ez jelentősen megnöveli a gépállomások munkáját is. Most készítik az idei terveket, s az előzetes számítások Szerint ebben az évben 1 200 000 normálhold munkát kell végezniök a megye gépállomásainak. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 926 normálhold helyett 1050 normálhold munka jut egy-egy traktorra. A megnövekedett feladatok teljesítése érdekében több fontos intézkedést tesznek a gépállomások. A terveket úgy állítják össze, hogy lehetőleg . teljesen kiküszöböljék az üresjáratokat, s jelentősen növelik a két műszakban dolgozó gépek számát. A szántó traktoroknak 80, az univerzál traktoroknak pedig 50 százaléka, 6—700 dolgozik majd két műszakban, s így állandóan lesz gép a földeken. A kétműszakos munka megvalósítását segíti az új traktorosok kiképzése is: a tavaszig 400 fiatal traktoros szerzi meg a szak- I képesítését s állhat munkába. Megyénkben az 1960-as esztendő gazdálkodásáról 155 termelő- szövetkezet készít zárszámadást. A közös gazdaságok zárszámadó mérlegén hetek óta többszáz pénz ügyi és agrárszakember dolgozik. — Hol tartanak napjainkban a termelőszövetkezetek e munkával? — tettük fel a kérdést Braun Mihálynak, a megyei tanács termelőszövetkezetpolitikai csoportja megbízott vezetőjének, és Fauszt Mátyásnak, a megyei tanács termelőszövetkezeti főkönyvelőjének. Válaszukból kiderül, hogy a zár számadások készítése jó ütemben halad. Eddig megyénk 95 közös gazdaságában készült el az 1960- as esztendő évvégi mérlege. A számadatok tanúsítják, hogy megyénk termelőszövetkezeti gazdaságainak többsége jól zárta az elmúlt esztendőt. Jól, hiszen a termelőszövetkezeti parasztság közösből származó jövedelme — megyei átlagban — megközelíti a munkaegységenkénti 30 forintot. Különösen figyelemreméltó néhány új termelőszövetkezet elérje jó eredménye. Példaként hadd említsük a közel 5000 holdas döbröközi Zöld Mező Termelőszövetkezetet, amely most készített először zárszámadást. A tagoknak kifizetett munkaegység értéke 37 forint. De ha a különböző, egyéb juttatásokat is számoljuk, amit a tagok szintén a közösből kaptak, az egy munkaegység értéke megközelíti az 50 forintot. A dombóvári járás másik termelőszövetkezete, az alig egy esztendős lápafőj Aranykalász Termelőszövetkezet pedig 29 forint 17 fillért fizet ki minden munkaegységre, szemben a tervezett 26 forinttal. Ezenkívül az 1265 holdas termelőszövetkezet gazdái 149 000 forintot kapnak földjáradék- és 10 000 forintot prémium címén. A régebbi termelőszövetkezetek közül említésreméltó all esztendős gyönk; Vörös Csillag elmúlt évben elért eredménye. E közös gazdaságról ugyanis majd mindenki tudja, hogy évek óta a megye legrosszabb termelőszövetkezete volt, termelési terveit nagyon ritkán teljesítette. Most viszont maradék nélkül kifizetik a szövetkezeiben a betervezett munkaegység értékét és megalapozott a gazdaság annyira, hogy a közeli években jelentősen emelni lehet az egy munkaegységre jutó részesedést. A gyönki járás másik termelőszövetkezete, a diésberényi Petőfi pedig 42 forint 79 fillért oszt minden munkaegységre. Hasonló a helyzet a megye más régi termelőszövetkezetében is. A dunaföldvári Alkotmány és a du- naszentgyörgyi Szabadságban is meghaladja a munkaegység értéke a 40 forintot. Az elmondottakon kívül a megyei tanács termelőszövetkezetpolitikai csoportjánál megtudtuk még, hogy a termelőszövetkezetekben előreláthatólag február 10-ig fejeződik be az elmúlt gazdasági év lezárása, erre az időre mindenütt megtartják a zárszám- 1 adó közgyűlést. Ennek érdekében átcsoportosították a termelőszövetkezetek sárszámadásában részt vevő pénzügyi szakembereket. Az a helyzet ugyanis, hogy 20 nyugalmazott pénzügyi szakember segít a termelőszövetkezeteknek. Elsősorban a nagy termelőszövetkezeteknek. De segítenek egymásnak a termelőszövetkezeti könyvelők is. Galambos Lajos, a dunaföldvári Alkotmány Tsz könyvelője a madocsai, Ébert Imre, az aparhanti termelőszövetkezet főkönyvelője pedig a szomszédos györei közös gazdaságnak segíti a zárszámadás elkészítését. Hozzávetőlegesen tiszta kép van már arról is, hogy megyénk termelőszövetkezetei mennyit fizetnek ki tagjaiknak földjáradék címén. A kapott információ szerint ebben az évben a termelőszövetkezeti tagok mintegy 170000 hald földet adtak közös művelésbe, s ez után mintegy 15 millió forint földjáradékot kapnak a közösségtől. Pontosan mégegyszer annyit, mint az elmúlt esztendőben kifizettek megyénk termelőszövetkezetei. Megyénk termelőszövetkezeteinek többsége e héten tartja zárszámadó közgyűlését. Holnap lesz például a faddi és a döbröközi és még számos termelőszövetkezet 1 zárszámadó közgyűlése. Megérkeztek Szekszárdra a nemzetközi borversenyen részt vevő borok Napi százhetven pár gyermekszandál Hat évvel ezelőtt hozták létre a Dunaföldvári Cipész Ktsz-ben a félmechanikai részleget, ahol megkezdték a gyermekcipők gyár tását. A részleg tér melése akkor naponta mindössze negyven-ötven pár volt. A kereskedelem egyre többet igényel az évek óta hiánycikk gyér mekcipőkből, a földváriak igyekeznek is minél többet adni. A múlt év júliusában már negyedévenként nyolcezer pár gyermekszandált gyártottak, az idei első negyedévi terv pedig tizenegy- ezerhatszáz pár. A termelés növelését nem létszámemeléssel biztosítják a részlegben, hanem a technológia korszerűsítésével, a munkaszervezés megjavításával, tehát a termelékenység növelésével. Huszonnyolc* műveletre bontották fel a szandál elkészítését, az egyes munkahelyek egyenletes leterhelését pedig úgy biztosították, hogy több olyan műveletet vontak öszsze, ahol egy-egy művelet nem terhelte le egészen az illető dolgozó munkaidejét. így például Nagy Jánosné az előkészítés és csiszolás mellett a pucolás utáni törlést is elvégzi, a négytagú cviklcolóbrigád talpal is. így sikerült elérni, hogy ugyanazzal a létszámmal biztosítják a napi 120—130 párral szemben (a múlt év közepén még ennyit gyártottak) naponta 170 pár gyermekszandál elkészítését. Képünkön az utolsó munkaműveletet mutatjuk be. A szandálok kikészítését végzi Lénárt Ferencné és Müller Jánosné. Nem mindennapi esemény színhelye lesz e hónap 15-én a szekszárdi megyeháza nagyterme. A történelemben első alkalommal vidéken rendezik meg a nemzetközi borversenyt. A nemzetközi borverseny megrendezése vidé ken, pontosabban szólva a szekszárdi történelmi borvidéken, Szekszárdon lesz. A nevezetes esemény szervezője a Fölművelés ügyi Minisztérium Állami Gazdasági Főigazgatóságának Kertészeti Főosztálya és a Szekszárdi Állami Gazdaság. Hogy miért Szekszárdra esett a választás?... Azért, mert illetékes országos szervek ezzel is igyekeznek tudtára adni a világnak, hogy a szekszárdi vörös bor hazai és-külföldi hírneve felsorakozott immáron az egri bikavér mögé. Egyszóval Szekszárdon rendezik meg a legközelebbi nemzetközi borversenyt. Erre ugyan még csak két hét múlva kerül sor, de a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlészetének vezetői máris sok érdekességet tudnak mondani. Azt például, hogy a külföldi országok versenyen résztvevő borait ízlésesen palackozva már a Szekszárdi Állami Gazdaság bormúzeumában őrzik. Tíz külföldi ország ötvenféle, főleg vörös bora vesz részt a Szekszárdon megrendezésre kerülő nemzetközi borversenyen. A borok szinte kivétel nélkül resztvettek és valamilyen díjat nyertek a tavalyi nemzetközi borversenyen. Vannak például szovjet* csehszlovák, albán, izraeli, török* görög, ausztrál borok és így tovább. A versenyen természetesen felsorakoztatják a hazai szőlőtermelő állami gazdaságok is vörös boraikat. Mindenekelőtt hadd említsük a Szekszárdi Állami Gazdaságot, az egri, a villányi és a balatonboglári állami gazdaságokat. Megkezdődött a KGST mező- és erdőgazdálkodási állandó bizottságának ülése Szófia: (TASZSZ) Szerdán Szófiában megnyílt a KGST mező- és erdőgazdálkodási állandó bizottságának 8. ülése. Az ülésen valamennyi tagország képviselteti magát. Megfigyelőket küldött a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. A bizottság megtárgyal egy sor fontos kérdést a KGST tagországok mezőgazdasági együttműködésének továbbfejlesztésére.
