Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
.,3.b« a--' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPARI T O L N A M ÜGYEI ßl.ZOT TS AG'a É'S A ? MEGYEI JANACS L AdJ A A termelési tanácskozások elé Néhány nap múlva megkezdik azzal, hogy »én úgyis ismerem az az üzemekben a termelési tanács- itteni problémákat, hibákat, nincs kozások megtartását. A termelési szükség különösebb felkészüléstanácskozások fő napirendi pont- re«. Az »eredmény«: Egy-két »vér ját képezi az 196l-es népgazdasá- szegény« felszólalás és csak ép- gi tervben előirányzott felada- pen hogy jelenthették: »Megtartókkal kapcsolatos tennivalók tottuk az értekezletet«. A terme- megvitatása. Értékelni fogják az lési tanácskozás jó előkészítésé- elmúlt év eredményeit, elbírálják nek elengedhetetlen feltétele, azt, hogy az üzemek dolgozói kő» hogy aki beszámol, alaposan kézül kik méltóak a »Kiváló dől- szüljön fel. Elemezze sokoldalúan gozó« kitüntetésre, a »Szocialista az elmúlt időszak munkáját, ön- brigád« címért versenyző kollek- kritikusan vesse fel a vezetésben tívák mennyiben teljesítették a elkövetett hibákat, határozottan cím elnyeréséért vállalt feltétele- mutasson rá egyes dolgozók, bii- ket. Kijelölik a szocialista ver- gádok hibáira, dicsérje meg azo- senynek az üzemre, üzemrészek- kát, akik becsületesen, szorgal- re konkretizált feladatait. másán dolgoztak. Kérje, igényelje a munkások segítségét az Többéves, sőt évtizedes ha- elkövetkezendő feladatok meg- gyományai vannak nálunk a tér- valósításában. A szakszervezeti melési tanácskozásoknak — ame- bizottságok nyújtsanak segítséget lyek megtartásáról egyébként egy már a beszámoló elkészítésénél 1957-es kormány- és SZOT-hatá- is, de főképp a dolgozók figyel- rozat is intézkedik. — Nem is mét hívják fel arra, hogy bát- képzelhető el egy olyan ország- ran mondják el észrevételeiket, ban, ahol a dolgozó nép a gaz- javaslataikat. Számtalan példt dája a termelőeszközöknek, a volt a elmúlt években is arra, gazdasági, műszaki vezetés más- hogy a vezetők úgy látták, nem képp. A termelés növelésének, a lehet teljesíteni a tervben elő- gazdaságosságnak, .takarékosság- irányzott különböző feladatokat, nak, a műszaki haladásnak elen- de amikor nyíltan és őszintén a gedhetetlen feltétele, hogy a tér- dolgozók elé tárták a nehézségevek ne csak felülről elrendelt, két, a kollektíva megtalálta a megszabott előírások legyenek, megoldás módiát. maguk a tervek végrehajtói közreműködjenek azok elkészítésénél Fékezi a dolgozók kezdeménye- is. A több, mint tizenkét észtén- zéseit, ha látják, hogy hiába fedővel ezelőtt született jelszó: szik meg észrevételeiket, javas- »Miénk a gyár« — csak így vál- lataikat, azok megvalósításából hatott valósággá. A legfelsőbb nem lesz semmi. Igen helyes, ha szintű tervezés is már a tervek a most megtartandó termelési ta- összeállításakor számít a dolgo- nácskozásokon »előszedik« a légzők széles tömegeinek kezdemé- utóbbi tanácskozáson elhangzott nyezéseire, javaslataira, aktív felszólalásokat és beszámolnak közreműködésére a végrehajtás- arról, hogy mit tettek az akkor ban. megbírált hibák kiküszöbölése érdekében. El kell kerülni azt a Nem kis feladatok várnak az módszert is, amire jónéhány pél- idén — második ötéves tervünk da akadt az elmúlt években. A első esztendejében — az ipar és beszámoló után azonnal szót kér a mezőgazdaság dolgozóira. Nyolc néhány »hivatásos felszólaló«, százalékkal kell növelni — a többnyire kisebb-nasyobb veze- múlt évi eredményekhez képest tő, félórákat beszélnek és nem — az iparban — és ami ennél hagyják szóhoz jutni a kevésbé még nehezebb feladat, csaknem csiszolt beszédű, egyszerű mun- ugyanilyen mértékben a mező- kásokat. A párt- és szakszerve- gazdaságban — a termelést. Az zetek kíméletlenül lépjenek fel ipari termelés nyolc százalékos olyan esetben, ami nemrég a növelését hetven százalékban a Sárközi Állami Gazdaságban for- munka termelékenységének 5,6 dúlt elő, hogy beléfojtják a szót száza'Tkos emelésével kell biz- a felszólaló dolgozóba, tosítani. A termelés önköltségének két százalékos csökkentését »A vállalatok gazdasági és moz irányozza elő a népgazdasági galmi szervei.., dolgozzák ki a terv. Hét százalékkal kell, hogy vállalati éves célkitűzéseket és növekedjék a — fogyasztás és készítsék el a vállalat 1961. évi felhalmozás előirányzott növelé- vállalását... az intézkedési tervet sét közvetlenül biztosító — nem- az üzemi tanácsok tárgyalják zeti jövedelem. Az országos, az meg. Az üzemrészekre vonatkozó ágazati és iparági tervszámok vállalásokat és intézkedési tervet meghatározását széleskörű, sok- termelési tanácskozásokon vitas- oldalú számítások alapozzák sák meg...« A SZOT IX. teljes meg, de a népgazdasági terv ülésén elfogadott irányelvek erre mégsem szabhatja meg pontosan, hívják fel az üzemeket. Az irányüzemekre, műhelyekre lebontva, elvek iparágadként jelölik meg a hogy milyen tényezők biztosít- szocialista verseny fő célkitűzé- sák az egyes mutatókban kitű- seit. A lényeg: A verseny csak zött célok elérését. E lehetősége- egy-két iparágban — főképp az két az üzemekben kell felkutatni, alapanyaggyártásban — irányulhat elsősorban a termelés növeÜzemeink műszaki, gazdasági lésére. A központilag meghatárovezetői, a párt- és szakszerveze- zott feladatok figvelembevételéx 1 t __, vei az üzemekben kell meghatát ek többéves tapasztalattal rendel- roznij hogy milyen tenniv*lókra keznek a termelési, értekezletek, irányítsák a szocialista versenyt. Áz idén ötven családi ház építéséhez elegendő téglával termelnek többet a téglagyári egyesülés üzemeiben, mint 1960-ban Intézkedések az elemi kár csökkentésére. — Az idén egész évben üzemeltetik a paksi utánszárítót. — Tervek a kemencék kapacitásának teljes kihasználására. — Két hét múlva befejezik a téglagyártó gépek téli javítását. — Március első hetében már téglát akarnak készíteni az egyesülés üzemeiben Ezekben a napokban készítik a | Tolna megyei Téglagyári Egye- | sülés központjában az 1961. évi egyesülési terv lebontását a hat • üzemre. Az idén, a múlt évi eredményes munka után, ismét nagy feladatok állnak a téglagyári dolgozók előtt. Az 1961. évi terv másfélmillió égetett téglával több termelését írja elő. mint 1960- ban a tényleges termelés volt. A tervemellredés, illetve ennek teljesítése az egyesülés hat üzemében ötven családi házra való téglát ad a népgazdaságnak. Az egyesülés hat gyárában a következő hetekben tartják meg a terv ismertető termelési tanácskozásokat, amikor, egyúttal kialakítják a brigádokat, megszerv-zik a kora tavaszi téglagyártást. Az elmúlt évben jelentős meny nyiségű téglát tett tönkre a vihar.- Az elemi kár különösen az olyan üzemekben volt nagy, ahol többségében még nyíltszini. csupán fedővel ellátó’ szárító hv- | lyeken tárolják, szárítják a nyers : téglát. Egy-egy vihar alkalmával I az egyesülés üzemeiben közel ; százezer tégla ment tönkre. A j távlati tervekben szerepel a téglagyárak megfelelő mennyiségű korszerű s zárítóff szerekkel való ellátása. Ennek egy része valósul meg az idén. tanácskozások megszervezésénél. Valljuk be, hogy még mindig gyakoriak az olyan taA termelési tánácskozás az üzemi demokrácia fontos fóruma. Úgy szervezzük meg minden nácskozások, amelyek nem na- üzemben ezeket a tanácskozáso- gyon viszik előre az ügyet. A kát, hogy sikerrel tölthessék be Simontornyai Bőrgyárban több- feladatukat, a dolgozók mozgósí- ször előfordult a múlt évben, tását a termelés javítására, az hogy egyik-másik üzemrész ve- 1961. évi népgazdasági terv tel- zetője felkészületlenül tartotta jesítésére. meg a tanácskozás beszámolóját,® J. J. A dombóvári kettes számú téglagyárban több mint 350 ezer forintos költséggel, a szekszárd-palánki téglagyárban 561 ezer forintos költséggel, a mázai téglagyárban 110 ezer forintos költséggel épül vasbeíon-gcrendás szárítófészer. ! Az idén a téglagyárak termelésének több mint hatvan százalékát már fedett szárítőszinekberi tudják tárolni. Ezzel jelentősen ) csökkenteni tudják az időjárás . káros hatását a félkész árukra. 1060-ban állították üzembe a paksi téglagyárban az ország első utánszárító berendezését. A ! tervek szerint a szárító berende- ! zés üzemeltetése jelentősen növeli majd az elsőcsztályú áruk ará- I nyát. Már a múlt évben is jelen- ! tös minőségiavítást eredménye- ! zett a szárító üzemeltetése. 1959- j ben például az össztermék 2S.1 [ százaléka, 1960-ban már 53,4 szá- z’a'éka volt első-osztályú. Az Idén, a tervek szerint a termékek hetven százaléka lesz elsőosztályú az utánszá- rító üzemeltetése eredményeként. Az egyesülés üzemeiben a téglaégető kemencék kapacitását ; nem tudták kihasználni. A kemencék egész évi üzemeltetését egyik gyárban sem tudták biztosítani nyerstégla-hiány miatt. Áz idén jelentős lépést tesznek e hí-’ ba csökkentésére. A tervek szerint az üzemekben éppen a szá- rítófészerek építésével, a kétmű- szakos termeléssel, egyéb üzemszervezési intézkedésekkel biztosítani tudják a kemencék maximális kihasználását, a jelenlegi lehetőségek szerint. Mázán és Dombóvarott a kettes téglagyárban a téglagyártó présekkel a második és harmadik negyedévben előreláthatólag két műszakban dolgoznak majd, a palánki gyárban nyújtott műszakot vezetnek be, így biztosítani tudják a kemencék ellátását nyerstéglával! Befejezéshez közeledik az egyesülés hat gyárában a téglagyártó gépek és berendezések téli nagyjavítása. Két hét múlva valamennyi üzemben elkészülnek a munkákkal és megtartják a próbajáratot is. A tervek szerint az idén sokkal korábban kezdik meg a téglagyár tást. mint az elmúlt években. A korai szezonkezdést indokolttá teszi a felemelt terv is. A tervek szerint, ha az időjárás kedvező lesz, március első hetében már téglát termelnek a kijavított gépekkel az egyesülés néhány üzemében. z idén. I egyik gyárban sem tudták bizto- mében. megye 1961. évi népgazdasági tervéről tanácskozott a Tolna megyei Tanács VB. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kedden délelőtt rendkívüli ülést tartott dr. Tuska Pál elvtárs elnökletével. Az ülésen tanácskozási joggal részt vettek a megyei tanács vb. szakosztályainak vezetői, a Beruházási Bank Tolna megyei Fiókjának vezetője és több meghívott vezető. Első napirendi pontként Tolna megye 1961. évi népgazdasági tervének jóváhagyásáról tanácskoztak. A napirendi pont előadója Bertha Kálmán, tervosztályvezető volt. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány jóváhagyta az 1961. évi tanácsi tervet. A terven belül meghatározta és jóváhagyta annak mutatóit. A kormányhatározat több speciális feladatot jelöl meg a terv végrehajtásával kapcsolatban. A takarékosságot a munka minden területén előtérbe kell helyezni. Az ipar feladatainak teljesítése érdekében olyan intézkedéseket : kell tenni, hogy a meglévő ka- I pacitás és tartalékok a leghasz- I nosabb célra legyenek felhasznál- | va. Csökkenteni kell a befejezet- I len állományt, valamint a hosz- | szú építési időtartamot és a magas építési költségeket. A tervosztály az előírások alapján összeállította az 1961. évi tervet, azt megtárgyalta az érdekelt szakigazgatási szervekkel. A terv meghatározza, hogy milyen összeget fordítanak az idei évben megyénkben beruházásokra, többek között az élelmiszeripar, az építőipar, a belkereskedelem fejlesztésére, oktatási, népművelési célokra. A terv számadataiból kitűnik, hogy közRendszeresen fizet előleget, fokozza az árutermelést a kisvejkei Szabadság Tsz Most készül zárszámadására a kisvejkei Szabadság Tsz. A múlt esztendőben sok gazdasági nehézséget oldottak meg és sikeresen fejlesztették a közös gazdaságot. A fel nem osztható szövetkezeti alap kétszeresére emelkedett. Ebben jelentős szerepe volt a saját erőből megvalósított beruházásoknak. Fejlődött az állat- tenyésztés, a szarvásmarha állomány kétszeresére, a sertésállomány háromszorosára, az anyakocák száma kilencről negyvenre emelkedett. Biztosították a megnövekedett állatállomány jó takarmányozását, s idén ötször- annyi takarmányuk van, mint amennyi a múlt télen volt. A munkaegység tervezett értékét is ki tudják fizetni, sőt szerényen túl is teljesítik a jelek szerint a tervet. A zárszámadás mellett készül az idei évi terv is. Tervükben az a legfőbb tulajdonság, hogy fokozni kívánják az árutermelést és ezáltal minden munkaegységre legalább 10 forint előleget akarnak fizetni rendszeresen, havonként a tagoknak. ponti lakásépítésre 12,5 millió forintot fordítanak. A tervben szerepel többek között 19 termelőszövetkezet villamosítása. Részletesen mutatja a terv a helyiipar 1961. évi feladatait, a munkaügyi, bérezési célokat, lehetőségeket. A megye mezőgazdasági előirányzatáról ugyan» csak képet kaphatunk a tervből. A napirendi pont során széleskörű vita alakult ki. Igen sokan felszólaltak, elmondották véleményüket az egyes részkérdésekről és javaslatokat tettek. Egyes kérdéseknél véleményeltérés alakult ki a szakosztályok vezetői között. A vita során felszólalt dr, Gyugyi Jáno6 elnökhelyettes, dr. Kovács Károly, kórházi főorvos, Kelemen Sándor, ipari osztály- vezető, Sándor Gábor építési és közlekedési osztályvezető, Ordas József, a Beruházási Bank Tolna megyei fiókjának vezetője, Vancsa Sándor, pénzügyi osztály- vezető. A vita tanulságait dr. Tuska Pál elvtárs, a megyei tanács vb- elnöke foglalta össze, majd Bertha Kálmán, tervosztályvezető válaszolt a felmerült problémákra. A következő napirendi pontban a vb. intézkedési tervéről tanácskoztak. Részletesen meghatározták, hogy milyen intézkedéseket tesz a vb. az 1961, évi tanácsi tervfeladatok végrehajtása érdekében. Az intézkedési tervjavaslatot dr. Gyugyi János elvtárs, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese terjesztette a vb, elé, t V
