Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-18 / 15. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r s ‘EG ncHúUaa. A .MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szerda 1961. január 18. XI. évfolyam 15. szám * ARA: 50 FILLÉR V.. A békekiáltvány ereje A moszkvai békekiáltvány szavai bejárták a világot és otthonra találtak a jóindulatú emberek százmillióinak szívében. A béke gondolata, a béke akarása testet ölt az emberek mindennapi cselekedeteiben. Gyűléseken, baráti beszélgetés közben, lakodalmakon és az újszülött gyermekek születésénél mindenütt és mindenkor a békére gondolnak az emberek, valahányszor csak szóba kerül a jelen és a jövő. Békét akarunk és munkával, tanulással, összetartással erősítjük a békét. Valahányszor szóba kerül a béke ügye, mindig önkéntelenül is a hatvannégy éves bonyhádi özvegyasszony Horváth Jánosné jut eszembe. Horváth néni egyedül él. »-Nem politizál-«. Gyakran eljárogat a templomba. — Amikor meglátogattam, elővette a nagybibliát a sublótból, szétnyitotta és egy összehajtogatott újságlapot vett ki belőle: az újságlapról a moszkvai békekiáltvány teljes szövegének betűsorai tűntek elém. »Moszkvában jót akarnak a világnak« — mondta a néni kissé reszkető hangon. Amikor élete felől érdeklődtem, egy könnyel és szenvedésekkel teli élet tárult fel előttem szavai nyomán. A férje az első világháború poklában hamvadt el, két fia pedig a második világháború csatamezőin lelte halálát. Elmentek szerettei, pedig nem akartak elmenni. A halálba küldték őket, pedig élni szerettek volna. Szenvedéseik, küszködésük, haláluk a, hadianyag- gyárosok pénzeszsákjait hizlalta. Horváth néni könnyes szenvedése, elhagyatottsága, szomorú özvegysége tízezrek, százezrek és milliók sorsa lett valahányszor rázúdult a háború vérzivatara az emberiségre. Horváth néninek csak távoli rokonai élnek. Gyakran eljárogat hozzájuk. Gyönyörködik a rokon-gyermekekben, akiknek gondtalan, vidám és gazdag az életük. A saját meg nem született, de sokszor megálmodott unokáit látja bennük és félti őket. Nem akarja, hogy a szörnyűségek meghatványozódott formában felüthessék még egyszer a fejüket. Félti a fiatalasszonyokat az özvegységtől, a gyermekeket az árvaságtól, s félti az anyákat, akik a jövőben bizakodva nevelgetik fiaikat. Amikor Horváth néni nagy bibliájának lapjai közül előszedte a gondosan összehajtogatott újságlapot, amely a moszkvai békekiáltvány szövegét tartalmazza, kissé meghatódtam. — Eszembe jutott, hogy én is félretettem a békekiáltványt. A Politikai Gazdaságtan tankönyvem vaskos kötetébe rejtettem, hogy kéznél legyen. Ahogy Horváth nénit néztem, kezében a bibliával és az újságlappal, rágondoltam, hogy talán lent délen, Afrikában vannak arabok, akik a Korán lapjai közé csúsztatták az arab nyelvű újságot, amely a kiáltványt tartalmazza. A kiáltvány szavai százmilliók óhaját tükrözik és a világ minden becsületes emberének akaratát fejezik ki. Az amerikai nagytőke által irányított tábornokokat, akik a NATO keretén belül fegyvert adnak a nyugatnémet fasiszta elemek kezébe, az ellenszenv és a gyűlölet tengere veszi körül. A népek nem felejtenek. A két világháború szörnyű évei elevenen élnek az emberek emlékezetében. A háborúk okozta sebek még ma is sajognak. A Horváth nénihez hasonlók sorsa a háborút nem tapasztalt ifjúság előtt is elrettentő példaként áll. A nyugatnémet, amerikai, angol, francia, belga munkások, parasztok, kisemberek éppen úgy gyűlölik a háborút, mint a szocialista országok népei. Nem akarják a nyomort, a gyászt, a szenvedést, a megpróbáltatást, amelyet alig fél évszázad alatt kétszer végigéltek. A moszkvai békekiáltvány óriási hatást ért el! A béke gondolata legyőzi a nemzetiségi vallási, politikai ellentéteket amelyek az emberek tömegeit csoportokra osztják és szilárd, erős egységfrontba tömörít minden becsületes embert a hábO' rús kalandorokkal szemben. —H— Nagy jelentőségű közlemény jelent meg a Mezőgazdasági Értesítő legutóbbi számában. A közleményben értékes javaslatokat tesz a földművelésügyi miIsmer etterjesztés Iregszemcsén A Hazafias Népfront helyi szer vezete 12 előadásból álló sorozatot szervezett, melynek keretében a legfontosabb helyi feladatokról, kül- és belpolitikai kérdésekről, tudományos problémákról, termelőszövetkezeti tennivalókról tájékoztatják a lakosságot. A nőtanács helyi szervezete és az iskola szülői munkaközössége hat előadás megrendezését ütemezte programjába. Az előadások többsége a gyermekneveléssel, az iskola és szülői ház kapcsolatával foglalkozik. A KISZ helyi szervezete ugyan csak hat előadást rendez a fiatalok látókörének szélesítése érdekében; VrtVAWiWWAWJ/AV.V\WV,U1U«WI«í f Elkészült a dunaföldvári Alkotmány Tsz zárszámadása A közös gazdaságban 40 forint 14 fillért fizetnek minden munkaegységre Megyénk termelőszövetkezetei közül elsőnek a dunaföldvári Alkotmányban készült el az 1960- as esztendő számvetése. A 10 éves múltra visszatekintő közös gazdaság tulajdonosai jól zárták az évet. a 715 hold közösen művelt föld és a közös állattenyésztés jövedelméből 40 forint 14 fillért osztanak minden munkaegységre. Ebből 22 forintot készpénzben, a többit természetben kapják a tagok. A gazdaság minden egyes tagjának — az átlagot véve alapul — a termelőszövetkezetből kapott részesedése a prémiummal és a szociális juttatásokkal együtt 16 050 forint. Ehhez jön a háztáji gazdaság bevétele, ami szintén kitesz néhány ezer forintot. Az évek óta jó hírben álló dunaföldvári Alkotmány Tsz-ben az idén is nagy gondot fordítottak a termelési alapok fejlesztésére. Mindent együttvéve 570 500 forinttal gyarapították a fel nem osztható közös vagyont. A szövetkezeti gazdák saját erejükből 249 700 forinttal járultak ehhez hozzá. így a szövetkezetnek jelenleg 2109 000 forint a tiszta vagyona. A dunaföldvári Alkotmány Tér melőszövetkezet zárszámadási mérlegét a járási szervek felülvizsgálták, jóváhagyták. A közgyűlést január 21-én, szombaton tartják meg a szövetkezet gazdái. De ezen már részt vesznek azok is, akik tavaly még nem tartoztak az Alkotmány Tsz-hez. Az a helyzet ugyanis, hogy az elmúlt napokban több száz dunaföldvári új termelőszövetkezeti tag csatlakozott az Alkotmány Tsz-hez. Ennek következtében a közösen megművelt föld több mint háromszorosára nö vekedett. S miután a zárszámadó közgyűlést megtartották, • az Alkotmány Termelőszövetkezet régi és új gazdái közösen látnak hozzá az 1961. évi termelési tervek kidolgozásához. De ezzel egy időben folyamatosan végzik a gazdaságban előforduló munkákat: a földrendezést, a mezei leltár elkészítését, az állatok és gazdasági felszerelések értékének megállapítását, összehordását. I földművelésügyi miniszter javaslata termelőszövetkezetek jövedelemelosztási, mnnkadijazási formáival kapcsolatban Útra kel a kender- pozdorja Nyugat-Némct- országba exportálják a Furkó- pusztai kender- gyárból a poz- dorját. Erre a célra átalakított — magasított oldalú — kocsikkal szállítják a vasútállomásra. Ü lp n ■síK'miniszter a termelőszövetkezetek jövedelemelosztási és munkadíjazási formáival kapcsolatban. A javaslat hangsúlyozza, hogy a szövetkezeti termelés gyors ütemű fellendítése, az ország jobb ellátása, a szövetkezeti parasztság életszínvonalának gyorsabb ütemű emelése szükségessé teszi a termelőszövetkezetekben meghonosodott munkamérés és díjazás olyan irányú továbbfejlesztését, olyan módszerek alkalmazását, amelyek jobban ösztönzik a tagokat és családtagjaikat a közös munkában való részvételre, a jó minőségű munkára, a takarékosságra, az önköltség csökkentésére. A közlemény behatóan elemzi a prémiummal kiegészített munkaegységrendszert, az eredményességi munkaegységet, a célprémiumok alkalmazását, a szőlőnél, a dohánynál és a köztes növényeknél alkalmazott különleges díjazási formákat. Foglalkozik a javaslat a jövedelem- elosztással kapcsolatos új munkaszervezeti formákkal, így a kapásnövények családokra, illet ve tagokra történő felosztásával. A már megszilárdult és pénz- tartalékokkal rendelkező termelőszövetkezeteknek javasolja a földművelésügyi miniszter a teljesítmények közvetlen pénz- beni díjazását, vagyis az úgynevezett garantált munkaegységet. Foglalkozik a javaslat az előlegfizetés kedvező tapasztalataival is és a tapasztalatok elemzése alapján javasolja termelőszövetkezeteinknek, hogy a munkadíjazás formájától függően, mindenütt vezessék be az előlegfizetést. A javaslat felhívja a figyelmet arra is, hogy termelőszövetkezeteink a jövedelemelosztás és munkadíjazás formáinak alapelveit alkotó módon, a helyi adottságok és sajátosságok figyelembevételével alkalmazzák és alakítsák ki. A békemunka feladatai A tömegszervezetek megyei vezetőinek értekezlete Szekszárdon Az elmúlt napokban Szekszárdon a tömegszervezetek megyei vezetői gyűltek össze. Vitaindító előadásiként Hunyadi Károly, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára ismertette az elmúlt három hónapban végzett munkát. Elmondotta többek közt, hogy ez idő alatt a megyében 21 helyen volt békegyűlés. Az ázsiai és af- ■ rí kai szolidaritási hét keretében 1 pedig tizennégy alkalommal tartottak gyűlést a községekben. A gyűlések igen látogatottak voltak, s hozzájárultak, hogy minél többen megismerjék a nemzetközi helyzetet és a békeharc eseményeit. Az eredmények és feladatok ‘megbeszélése után határozatot hoztak, amely hangsúlyozza többek közt, hogy a békegyűlések gazdája továbbra is a népfront, de a megszervezésükbe az eddigieknél még aktívabban kapcsolódnak be a tömegszervezetek vezetői és tagjai: így biztosítják egy-egy előadásra a mind széle- sebbkörű látogatottságot. Ezenkívül megállapodtak abban is, hogy a tömegszervezeíek is nagyobb helyet biztosítanak munkájuk végzése közben a béke agitációnak. Kimondja a határozat azt is. hogy különösen nagy gondot kell fordítaniuk a közlekedéstől távol eső, kisebb helyek lakosságának tájékoztatására. Továbbra is folytatják az elmúlt évben igen jól bevált élménybeszámolók szervezését.
