Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-13 / 11. szám
4 fÖLNA MEGYEI NEPÜJSAO 19(51. január 13. Asszonyoknak — lányoknak Szolgáltatások a termelőszövetkezeti tagok számára Milyen előnyökkel jár, ha a feleség tagként dolgozik ? A régebben alakult termelőszövetkezetek tagjai nagy általánosságban tisztában vannak társadalombiztosítási jogaikkal, kötelességeikkel. E téren történt felvilágosításuk azonban nem húzta eléggé alá: milyen szociális előnyökkel jár, ha feleségük, munkát teljesítő hozzátartozójuk is tagként működik a szövetkezetben. A nyugdíj lehetőségétől fosztja meg magát az a feleség, hozzátartozó, aki bár dolgozni a tsz-ben dolgozik, de tagként nem lépett be. A nyugellátáson kívül még számos juttatásnál mutatkozik eltérés a tagság és a nem tagként dolgozók jogai között. A termelőszövetkezet tagjai az SZTK-val kötött megállapodás alapján kizárólag a következő szolgáltatásokat igényelhetik: a) orvosi (szakorvosi, rendelőintézeti) gyógykezelés, ideértve a fogak karbantartásával kapcsolatos fogkezelést is, b) gyógyszert és c) kórházi ápolást, ideértve, a szanatóriumi, illetőleg gyógyfürdői* ápolást is. Az a)—c) pontokban említett szolgáltatásokon felül egyéb szolgáltatás, mint például: szemüveg, műfog, haskötő, készpénzsegély, gyógy fürdő-jegy stb. nem jár. Ugyancsak nem térítik meg a szolgáltatások igénybevételével esetleg felmerült utazás költségeit sem. ORVOSI GYÓGYKEZELÉS A termelőszövetkezet biztosított tagja (családtagja) — az igazolt sürgős szükség esetétől eltekintve — csak az állami egészségügyi szolgálat illetékes orvosának (szakorvosnak, rendelőintézetének) gyógykezelését veheti igénybe. A betegnek tehát a körzeti orvoshoz, illetőleg a körzeti rendelőhöz, a szakrendelő intézethez kell fordulnia. Ha a beteghez sürgős szükség miatt magánorvost hívtak, vagy ha a beteget magánorvoshoz vitték, az első alkalommal felmerült orvosi költséget, helyesebben a költségek hatóságilag megállapított összegét kérelemre megtérítik. A kérelmet az SZTK alközDivattudósítás Néhány héttel ezelőtti divattudósításunkban a fiúgyermekek öltöztetéséhez adtunk néhány tanácsot, mely szerint fontos szempont, hogy v fiúkat (10 éves korú kiskamaszokat) ne öltöztessük úgy, mint a férfiakat. Mindennapi viseletre igen csinos a gallér nélküli „blazer”. Minden anyagféleségre alkalmas. Kockásból ferde pántozással, vagy tweedből készítve elütő színű szövet, vagy bőr paszpolozással. Pulóverrel vagy inggel viselhető. A kabát szintén ne legyen felnőttes. Bevarrott ujj, ragián, vagy japán szabású, egyaránt divatos. Lehet egészen egyenes esésű, vagy lefelé bővülő, de minden esetben meglehetősen rövid legyen. 3. rajz: Kockás szövetből készült gallér nélküli „blazer”, ferde pántdíszítéssel. 4. rajz: Világos- szürke kasha öltöny, ragián szabással. ........................... pontnál (kirendeltségnél) kell benyújtani. Mellékelni kell a költségszámlát és az elsősegélyt nyújtó orvos igazolását. Az SZTK-val kötött megállapodás alapján járó orvosi gyógykezelés teljesen díjtalan. A legközelebbi Asszonyok — lányok rovatunkban a gyógyszer- ellátás és a kórházi ápolással kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatjuk olvasóinkat. Divatos a bolyhos téli sapha Igen szép divatos sapkát készíthetünk 20 deka középvastag gyapjúfonalból, két és feles horgolótűvel. Horgolási mintája: rövidpálcák és három láncszemből álló pikók váltakozása. Nyolc láncszemet összekapcsolunk. 1 sor: minden láncszembe két rövid pálcát • horgolunk. 2 sor: 1 rövidpálca, 1 háromlánc- szemes pikó visszaöltve a rövidpálcába. 3., 5. sor azonos az első sorral, 4., 6. sor azonos a második sorral. 7. sor: minden szembe egy rövidpálca kerül, s arányosan elosztva 16 szemet szaporítunk (vagyis 16 szembe 2—2 rövid pálcát horgolunk.) A 8., 10., 12., 14. sor azonos a második sor mintájával. A 9., 11., 13. sor azonos a 7. sorral. A továbbiakban a rövidpálcás sorok és a pikós sorok váltakoznak, míg a fejtetőtől mérve elérjük a 20 centi magasságot. Befejezésül hat centi széles csíkot kötünk rá patentkötéssel (két sima, két fordított). A kötéshez öt darab kettes kötőtűt használunk. Amit a mélyhűtött élelmiszerekről tudni kell Gyümölcsöt csak a fogyasztás napján, lehetőleg 4—5 órával előbb vásároljunk. Közvetlenül a felengedés után a legzamatosabb. Ha a gyümölcsöt öntetnek vagy kompótnak akarjuk elkészíteni, akkor dermedt állapotban forrázzuk le sziruppal. Salátát dermedt állapotban készítsünk. A gyalult, uborkához állítsuk össze az ecetet és a fagyott uborkát tegyük bele. Húst, májat a fogyasztás napján vásároljuk. Télen előző este is megvethetjük, az esetben göngyöljük újságpapírba a dobozt. A vagdalthús szaporítása szempontjából előnyös, ha áztatott zsemlyét keverünk hozzá. Ha a felületét burkoló morzsától megtisztítjuk, töltött paprikához vagy bármilyen más töltelékként is felhasználhatjuk. A mélyhűtött húsokat forró zsírban, lassúbb tűzön, tovább kell sütnünk, mint a friss árut. "A rántott májnál a húsra vonatkozó útmutatásokat vegyük figyelembe. A resztéit májat úgy készítjük, mintha friss májjal dolgoznánk. Divatbemutatón... ÉRTELMISÉGIEK Az őszhajú, de fiatal szívű &rv<*s Ll íja deres, az idő vitatha- n tatlan nyomot hagyott rajta. De nemcsak hajaszínén, arcán is látszik az előrehaladott életkor. Szándékosan nem használom ezt a szót, hogy »öregség«, mert ezt annak ellenére sem lehetne mondani rá, hogy rendszerint bottal jár és bizony többször is megáll, míg felér a magasabb lépcsőn. Valaki attól még nem öreg. ha deres a haja s kényelmesebben esik a bottal való járás, mint anélkül. Ha a szíve, lelke ugyanakkor fiatal! Márpedig Kovács V. Károly, szíve, lelke még fiatal. Azt nem koptatta meg az idő, legfeljebb csiszolta, finomította, nemesítette. Főorvos a szekszárdi kórházban s több, mint hat évtizedet számol maga mögött. Már ledolgozta életének javát — az egészségügy szolgálatában. De a hiva- tásbéíi munkája, közéleti tevékenykedése ma is olyan áldozatkész, lelkes, energikus, hogy tiszteletlenségnek tartanám az »öregjelzővel illetni. Már évek óta együtt ülünk a megyei tanácsnak és a megyei tanács végrehajtó bizottságának minden ülésén. Kovács V. Károly tagja a megyei tanács vb.- nek. Szem- és fültahúja vagyok tanácsi tevékenységének. Ritka az a tárgykör, amihez ne lenne hozzáfűznivalója, amiről ne lenne véleménye. Pedig ő orvos és a tanácsnál többnyire nem egészségügyi problémákról van szó, hanem mindennapi életünk megszámlálhatatlan ügyes-bajo» dolgairól, gondjairól. Életünknek eme sokszínűségében az egészségügy — természetszerűleg — csak egy rész a sok közül. De Kovács V. Károly, az orvos véleményt tud mondani akkor is, ha a termelőszövetkezetről van szó s akkor is, ha a költségvetést tárgyalják. Nem zárkózott választott hivatásának szorosan vett keretei közé. Azt tartja, hogy aki társadalomban él, közvetlenül, vagy közvetve kapcsolatban az élet más területeivel, tehát nem lehet közömbös az úgynevezett »egyéb« dolgok iránt sem. Ha szükségesnek í-.ja, javaslatot tesz, tanácsot ad. De nem egyszer hallottam és láttam azt is, amikor népes gyűlésen felállt és emlékeztetett a múlt egészségügyi viszonyaira, a népi demokráciához fűződő nagy változásokra, javulásra. Mert akkor úgy látta, hogy szükséges a múlt felidézése s egészségügyi vonatkozásban ki adhatna hitelesebb képet a múltról, mint éppen az orvos. Nem egyszer láttam, amint sietett elsőnek szót kérni, mert a véleményét el akarta mondani, de közben nézte az óráját: várta a hivatásbéli munkája, vagy egy valamilyen más társadalmi elfoglaltság. Vette a táskáját, kalapját és ment... A .legritkább esetben találkoztam vele úgy, hogy lett volna bőven ideje, ne várta volna a következő elfoglaltság. Ideje valósággal ki van »centizve«. Pedig hát mindezt nem követeli tőle senki. Aki ismeri, látja a mindennapi fáradhatatlan tevékenykedését, önkéntelenül is azt kérdezi: — Mi célja ezzel, mi űzi, hajtja ennyire ezt az orvost? Én ezt meg is kérdeztem tőle. Talán ha valami kórházi ügyről, vagy tanácsi munkáról érdeklődöm, könnyebben tud válaszolni. Láthatóan nem »neki való« kérdés volt ez, hiszen nem azt szokta mérlegelni magában, hogy mindezzel tulajdonképpen mi az egyéni szándéka. »Munka, tennivaló van, szükséges az áldozatkész tevékenykedés, hát dolgozzunk«. Mert vajon mi egyéni haszna lehetne abból a sok társadalmi elfoglaltságból, munkából... — Kérem, én orvos vagyok — mondta végül is —, de az embernek nem elég csak orvosnak lennie. Egy értelmiségi embernek kötelessége a társadalommal szemben, hogy minden lehető módon segítse a közügyeket és dolgozzon, amíg erejéből telik. Ez a tudat teszi őt fiatalossá, energikussá, még akkor is, ha eljártak felette az évek, haja megőszült... BODA FERENC Panaszok — intézkedések — Válaszolunk levelezőinknek — Pap Imre levelező, Dalmand- Vörösegyháza. »Elkülönülés vagy figyelmetlenség« című levelét megkaptuk. Úgy gondoljuk, figyelmetlenségről lehet szó, hogy egy-egy rendezvényre való meghívásból önöket néha kihagyják. Holott például az iskolareformról tartott előadásra zuhogó esőben is elmentek. Nagy figyelmetlenségnek tartjuk ezért, hogy a békegyűlésre sem kaptak meghívót. A hiba már megtörtént, de úgy gondoljuk jó tanulság a jövőre nézve, hogy egyrészt a község vezetői gondoljanak ilyenkor is a külterületek dolgozóira, másrészt Önök is igényeljék személyesen náluk a meghívásokkal járó feladatok teljesítését. Reméljük, közös megbeszélésük nyomán ilyen sajnálatos esetek nem fordulnak elő többé. * Egy simontornyai vásárló panaszára. Az alábbiakban közöljük a Tolna megyei Népbolt válaszát: »Pácolt halat legutóbb a karácsonyi ünnepeket megelőző napokban szálh'tottunk simontornyai boltunkba, 50 darab 2 kilós üveggel. Újabb szállítmány érkezésének időpontját megjelölni pontosan nem tudjuk, ugyanis a viszonylag meleg idő miatt a tárolás nem biztonságos. A pácolt hal egyébként is idényjellegű cikk, melynek zöme általában az I. ne«»edév végén kerül forgalomba. Természetesen ez nem jelenti azt. hogy addig nem lesz, de valószínű a keresletnek megfelelő mennyiséget nem tudjuk addig biztosítani«. Válasz a hőgyész-rózsadombi levelezőnek. A villanyhálózattal kapcsolatos észrevételeikre a tanácstól kapott választ továbbíthatjuk: »A rózsadombi lakók panaszát a villanyhálózat megépítésével kapcsolatban, az érdekeltekkel együtt a helyszínen megvizsgáltuk. Kérelmüket az érdekeltek és a helyi DÉDÁSZ vezető segítségével elintézzük, illetve a hálózatot megépítjük«. * A villanyhálózat-bővítés érdekében írt egyik tengelici levelezőnk is. A kapott értesítés alapján közölhetjük, hogy levélírónk vágya előreláthatóan csak jövőre teljesülhet. A helyzet ugyanis az, hogy a hálózattól 200 méterre lévő egyedül álló házhoz a vonal megépítése 8000 forintba kerülne. »Ezzel egyetlen háznak a villamosítása oldódna meg, mivel ott több ház nincs, — szól a tanács válasza. — Ez még nem is okozna különösebb problémát, azonban az áramszolgáltató vállalat nem erigedélyez hálózatbővítést addig, amíg keresztmetszet cserét nem hajtunk végre, mivel a vezeték már most is túl van terhelve. Ennek költsége azonban már a 15 000 forintot is meghaladná. A rendelkezésünkre álló községfejlesztési összeget egyelőre teljes egészében a Ten- gelic-Szőlőhegyen épülő kultúrotthon köti le, amelynek építési költségvetése egymillió 142 ezer forint. Ennek ellenére a tanács nem zárkózik a kérés teljesítésétől, amelyre előreláthatóan 1962-ljen soi kerul»/
