Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

i I 6 TOLNA MEGYEI NÉPÜ.ISAO 1961. január 10. Gazdag ember vegyen lovagvarat Nyugat-Németországban máig is komoly nehézséget okoz egy szerény két-, vagy háromszobás lakás megszerzése. Ezzel szem­ben egy lovagteremmel és fegy­vertoronnyal ellátott középkori várat mindenki ingyen és bér- mentve kaphat. Egyetlen félté­tel, hogy köteleznie kell magát a szükséges karbaníarási mun­kálatok elvégzésére. Ez persze, nem olcsó dolog, mert a stílszerű helyreállítás általában 200 000-től kétmillió forintba kerül. A Német Szövetségi Köztársa­* — A vöröskereszt-szervezetek száma az elmúlt évben is jelen­tős számmal növekedett. Jelen­leg 176 vöröskeresztes szervezet működik a megyében, ezernél több taggal. — Uj balettközpont. A kölni zeneakadémián tavasszal meg­nyílik a színpadi tánc fakultása Idáig 15 nemzetközi hírű koreog­ráfust és balettmestert szerződ­tettek az új kölni balettközpont vezetésére. Az intézet igazgatója a magyar származású Milloss Aurél lesz. — Az Állami Déryné Színház művészei a Tizenöt füzér pénz Ságban jelenleg vagy 11 000 a lakatlan várak, kastélyok és egyébb történelmi műemlékek száma, kétharmad részük magán- tulajdonban van. A lovagvárak urainak legtöbbször nem áll módjában a történelmileg és mű- vésze+törlénetileg igen értékes épületek helyreállítása. Az állami műemlékvédelem csak igen kevéssel járul hozzá a karbantartáshoz és ezért a vá­rakat bárkinek ingyen odaadják, ha helyreállítja őket. című kínai drámát Bonyhádon. a ! járási művelődési házban mutat­ják be. január 25-én. A Német Demokratikus Köz- j társaságban ma 1030 üzemi fő­iskola működik, ezekben egymil­lió dolgozó tanul. A szakiskolák 600 külső oktatási színhelyén 9000 munkás mellékfoglalkozás­ként működik közre a gyakorlati : oktatásban. j — A televízió műsora: 10.00: Iskolások műsora. 19.15: Radics | Béla Jenő zenekara játszik. 20.00: j Róma nyílt város. Olasz film- ! dráma. 21.35: Gyermekeink ne­veléséről. Rendkívül gazdag lesz 1961. első felének hangversenyprogramja Áprilisban lengyel művészek szerepelnek Szekszárdon Az örvendetesen fellendült szekszárdi hangversenyélet 1961. első felében is gazdag programot tartogat a szekszárdi és Szek­szárd környéki hangversenyláto­gatók számára. Az elmúlt hét végén a Fil­harmónia képviselője tárgyaláso­kat folytatott a megyeszékhely zeneéletének irányítóival és e tárgyalások alapján véglegesen kialakult Szekszárd 1961. évi első felének műsora. A tárgyalások eredményeképpen a' hangverse­nyeket továbbra is a TIT rende­zi a zeneiskolával karöltve. Ki­vételt képez a külföldi művészek hangversenye, amelyre áprilisban a volt megyeháza nagytermében kerül majd sor. Ezen három len­gyel művész működik majd köz­re. Egy zongorista, egy csellista és egy énekes. A lengyel művé­szek hangversenyének rendezési költsége kb. 5000 Ft-ot tesz ki. Ebből 3000 Ft-ot kell a jegyek árából biztosítani, a különböze- tet viszont a Filharmónia vállal­ja: ezzel támogatja a szekszárdi erőfeszítéseket. A Filharmónia elismeréssel adózott a TIT és a zeneiskola kö­zös rendezésében lebonyolításra kerülő sorozatnak, amelynek 1961. első felében a következő állomá­sai lesznek: Január 26-án a zeneiskola nagytermében Szeép Zoltán és Váczi Gyula hegedű-zongoraest­jére kerül majd sor. A hang­verseny keretében mutatkozik be majd Szekszárd zenekedvelő tár­sadalmának Szeép Zoltán, a Liszt Ferenc Zeneiskola új hegedűta­nára. Szeép Zoltán szonáta part­nere Polgár Margit zongoratanár nő lesz. Február második csütörtökjén rendezik meg a zeneiskola tanári hangversenyét. Márciustól kezdődően a hang­TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 ft versenyek a volt megyeháza nagy termében kerülnek sorra. Itt ren­dezik meg — valószínűleg már­cius második csütörtökjén — Gyurkovics Mária (szoprán), Sza­bó Miklós (tenor) és Katona La­jos (bariton) opera-estjét. A me­gyeszékhely zenei közvéleménye nagy várakozással tekint az ope­raházi művészek hangversenye elé, amelyen Érsek Mária, az Ál­lami Operaház korrepetitora lát­ja el a zongorakísérői teendőket. Áprilisban három lengyel mű­vész látogat el Szekszárdra. A baráti lengyel nép művészeit, Chopin hazájának fiait nagy sze­retettel várjuk, és a volt megye­háza nagytermének falai minden bizonnyal nagyszerű művészi tel­jesítménynek és lelkes ünneplés­nek lesznek majd tanúi. Május 11-én zárul majd az 1960—61. évi hangversenyévad a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenyével. A 65 tagú kitűnő együttes Pécsi István vezénylésével Prokofjev: Péter és a farkas című művét, Sibelius Finnlandiáját, valamint Csaj­kovszkij: V. szimfóniáját szólal­tatja majd meg. Az utóbbi három hangverseny minden bizonnyal igen sok ér­deklődőt vonz majd. A hírek szerint vidékről is sokan érkez­nek majd a megyeszékhelyre, an­nál is inkább, mert hiszen ezek a hangversenyek a város 900. születésnapi ünnepségeivel van­nak szoros kapcsolatban. Végül közöljük, hogy a város zenekedvelői nyárra sem marad­nak esemény nélkül. A hírek sze­rint ugyanis a nyár folyamán a szabadtéri színpadon a Magyar Állami Hangversenyzenekar ad majd hangversenyt. Apróhirdetések A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat vizsgázott ka­zánfűtőket felvesz, azonnali be­lépéssel. (49) Eladó öcsény, Széchenyi u. 81 számú ház, kerttel. Azonnal be­költözhető. (57) Magánépíttetők építkezésének tervezését engedéllyel vállalom, I pontos anyagikivonatot készítek. I Tervezési díj két részletben fi- | zethető. Levélbeni felkeresésre a helyszínre utazom. Pető Feren- Szt álinvárcs, Dózsa Gy. u. 29. 1.1. i (58; i AZ ALMÁRIUM Ott állt a tisztaszobában, szemben az ajtóval, a két ab­lak között. Vaskos, rövid négy lábára nehezedve elmozdítha- tatlannak látszott. Fölötte kép lógott, valame­lyik régi búcsú emlékeként, amelyen színes forgatagban vö­rösre mázolt arcú indiánok bö­lényre vadásztak. A térítőn cifraveretű petróleumlámpa állott, kerek üveggömbje tom­pán verte vissza az ablakok vi­lágosságát. Szerényen húzódott meg a fal melett, úgy mint egy em­lékei között kutató, öregember, akinek megállt az idő roha­nása. Az almárium fából volt ugyan, de ha szúette deszkái emlékezni tudtak volna, sok­mindenről mesélnének: Látott már munkából haza­tért. görnyedt hátakat a sa­vanyú bor főié hajolva, lassan komótosan pipázni, s ilyenkor megcsapta a kapadohány fa­nyar illata. Látta meghalni első gazdá­ját, amint görcsösen az ágv szélébe kapaszkodva csak any- nyit suttogott maga elé: ...a földet, a földet, azt nem sza­bad! S ilyenkor érezte a gyász tompító, tömjén szagát. Hallotta az utolsó halotti, tor beszédeit, s csak azért nem látta, mert vastag, fekete posztó feszült rajta is, mint a többi bútoron. Emlékezett még az özvegy sírós hangjára, amint elsorolta az elhúnyt rendelkezéseit, és hallotta, hogy indul meg a kegyelettel­jes emlékezés a megboldogult felett. Aztán evőeszközök zö-- rejét, poharak koccanását le­hetett hallani, majd .az egyre emelkedő hangulatban a ven­dégek rágyújtottak a megboldo gult kedvenc nótájára, aztán egy másikra, amit a halott ta­lán nem is ismert. A vastag szövet alatt is hallani lehetett az özvegy és gyerekei zoko­gását, ami a konyhából szű­rődött be, meg a vendégek egy csoportjának részeg röhö­gését, amint az istállóban a megboldogult legkedvesebb lo­vát itatták demizsonból, míg­nem a megzavarodott jószág megrázta szétfeszített állkap­csát, s az üveg tompa pukka­nással széttörött a jászol hi­deg kövén. Aztán hallotta az újszülött életerős kiáltásait is, és érez­Nagy közönségsiker a Déryné Színház szekszárdi előadásán Január 8-án, vasárnap mutat­ta be a Déryné Színház együttese Szekszárdon, a városi fnűvelődési házban Jacobi- Leányvásár című nagyoperettjét. Az előadást telt ház előtt, nagy közönségsiker mellett tartották meg. Az operet­tel az együttes számos Tolna me­gyei községbe ellátogat, ahol nagy érdeklődés előzi meg az előádást. te a melegvízgőz és klór bű­zét. Látta a csüggedt bámulást, amit egy papír, a behívó hozott a család szemébe, s látta azt a könnynélküli, száraz zoko­gást, amivel az özvegyasszony borult egy másik négyszögle­tes cédula fölé, amelyet nagy fiáról írtak, s amelynek széles, fekete kerete volt. Ilyeneket látott a vén almá­rium, de fiókjaiban is hason­ló emlékeket, rövid örömök, tartós keserűségek nyomait tar togatta. A legalsó fiókban könyvek hevertek. Olcsó, puha fedelűek, amelyeket a régi vásárokon árultak a ponyván, azért, hogy az akadozva olvasó parasztlá­nyok, ha kezükbe veszik, egy órára, rózsaszín világba ringas­sa. őket. Ugyanitt hevertek, bé­kés együtflétben az elszakadt esztendők kalendáriumai, ame­lyeknek gyakran forgatott, zsí­ros és szamárfüles lapjai lép­csősen pündörködtek egymás fölé. A középső fiókban, csorba mézeskalács szívek, törött vé­gű ceruzacsonkok és gyűrött milliárd pengős bankjegyek hevertek, rendezett rendetlen­ségben. Tetejükön a Holland Biztosító Társaság cifra bízó­mé ny-szelvényei feküdtek, ame lyek nem fizettek semmit sem amikor leégett a közös szérű, mert akkor ez a tűzvész, csak kicsiny lángocska volt a nagy világégésben. A felső fiókban szalaggal átkötött levelek őrizték kerek­A bécsi Arbeiter Zeitung de cember 30-i száma részletes be­számolót közöl az osztrák egye­temek és‘főiskolák kétségbeejtő helyzetéről. Megállapítja, hogy a rendkívüli túlzsúfoltság következ­tében nem tudják elhelyezni a főiskolai hallgatókat és az előadó tanárok képtelenek megfelelően ellátni feladatukat. A műszaki egyetemen pl. nem egyszer ető- fordul, hogy egy hallgató egy, sőt több félévet is veszít, pusz­tán azért, mert a professzorok nem győzik a benyújtott rajzok és dolgozatok kijavítását. — Az egyetemi és főiskolai épületek igen rossz állapotban vannak, nemrégiben pl. a bécsi központi egyetem könyvtárának katalógus­szobáját kénytelenek voltak a beomlás veszélye miatt lezárni. Egyesek talán azt a következ­tetést vonják le — írja a lap —, hogy a nehéz és problematikus körülmények között talán való­ban csak a legrátermettebb, leg­tehetségesebb diákok végzik el tanulmányaikat. Sajnos, ennek éppen az ellenkezője igaz. Eb­ben a kultúrpolitikai kényszer- helyzetben — írja az Arbeiter Zeitung — az anyagilag gyengéb­bek maradnak le a versenyben. A tanulni vágyók első és szinte leküzdhetetlen akadálya a lakás­betűs ' titkaikat, melyet csak akkor háborgattak, ha tintára és tolira volt szükség. Aztán változtak az idők, ke­vesebb könnyet látott, de a gond redői nem simultak el az új gazda homlokáról. Egy éve sincs, hogy egy kis társaság füstölte tele a szoba áporodott levegőjét, de ez a dohányszag, amit a bőrkabátos városi emberek hoznak maguk­kal, nem a pipák dohos szaga volt, hanem valami erős, len­dületes tűz maró, de biztató illata. Ez az illat a fiókban is meg­rekedt. mert kinyitották akkor, kivették belőle a tintát és a tollat, amit aztán bemártott a gazda, s szálkás hosszú betűi­vel, a t belépési nyilatkozat alá kanyarította a nevét: Tóth Má­té. Aztán megint csak az írószer számokra lett szükség, amikor a nagy számvetés folyt, s az összeadások végén szép. kerek szám gömbölyödött. Tóth Máté arcán elégedett mosoly suhant át, amikor lekattintotta a vil­lanyt, hogy nyugovóra térjen. S ez a mosoly halálos íté­let, a mellőzés ítélete volt az öreg almárium felett. Szúette deszkái mélyet sóhaj­tottak, amikor erős férfikarok emelték meg, s letették a kam­rában. A megüresedett helyre rádió­asztal került, meg könyvszek­rény, amely hamarosan meg­telt aranybetűs gerincű köny­vek sorával, amelyeknek új és fenyőillata volt. MONOSTORI MIKLÓS kérdés. Az osztrák főiskolai hallgatók­nak kb. a fele nem abból az egye térni városból származik, ahol ta­nulmányait végzi. Ehhez járul még vagy 12 000 külföldi hallga­tó is, úgyhogy jelenleg közel 25 000 lakást kereső egyetemi hallgató van Ausztriában. Ezek számára mindössze ezer ágy áll rendelkezésre diákotthonokban. A legtöbben tehát albérleti szo­bákra vannak ráutalva, amelyek­nek havi bére viszont 4—800 schilling között mozog. Az ösztöndíjakról sem lehet sok pozitívat elmondani. A leg­utóbbi évfolyamban ösztöndíjért a bécsi egyetem több mint 11 000 főnyi diáksága közül csak 400, valóban nyomorban élő folyamo­dott. Jóllehet körülményeik foly­tán mindegyik a legnagyobb mér­tékben rászorult, mégis csak minden ötödik, tehát mindössze 80 hallgató részesült ösztöndíj­ban. Az 1959—60. tanulmányi év­ben az osztrák közoktatási mi­nisztérium 9 millió schilfinget. fordított ösztöndíjakra. A belföl­di diákság számát tekintve, ez átlagban hallgatónként havi 30 schillinget jelent. Ha tekintetbe vesszük, hogy csak minden har­madik, vagy negyedik hallgató rászorult a támogatásra, az ösz- szeg akkor sem több havi 100— 120 schillingnél, amiből semmi esetre sem lehet albérleti szobát fizetni és fedezni a tanulmányok költségeit. Nem csodálatos tehát, hogy Ausztriában az összes egye­temi hallgatóknak csupán 6 szá­zaléka munkásszármazású, holott a munkásság a lakosság 42 szá­zalékát alkotja. Ezzel szemben, noha az összlakosságnak csak kb. egyötödét képezik, a diákság­nak közel kétharmada értelmi­ségi származású, illetve szabad pályán lévő szülők gyermeke. Nagy siker a pesti Nemzetiben Egyetemi tanulmányok — csak jómódúak számára ✓

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom