Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A M AGYA R S Z O.C I ALIS T A MUNKÁSPÁRT 1 TOL fi A MEGY ET 7- BÍZÓ IT S Á G-A ÉS- A MEGYE ! TANÁC S Wl;Ä Az első dekád a szekszárdi üzemekben ötéves tervünk első évének tervét kezdjük megvalósítani a város üzemeiben. A sikeres 1960-as év után felkészültek, hogy az 1961-es nagyobb termelési feladatokat sikeresen tudják megolda­ni. Az első dekád általában minden üzemben az előkészület je­gyében telt el. Az első dekádban alapozták meg a további sikeres munkát. A szakipar munka­területének biztosítása az építővállalatnál A Tolna megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalatnál a kőműves munkások nagy része a téliesítést készíti elő, hogy a különböző szerelő és szakipari munkálato­kat a hideg idő beálltával zavar­talanul tudják végezni. A szek­szárdi 24 lakásos bérháznál 14 kőműves brigád dolgozik, hogy mielőbb munkaterületet tudjanak biztosítani a szakipari munkák végzéséhez. Tíz nap múlva a 24 lakásos bérháznál a kőműves munkát befejezik, s akkor a bri­gádokat a 27 lakásos bérházba vezénylik át, hogy ott is előké­szítsék a szakipari munkaterüle­tet. A vállalat 1 többi munka­helyén egyébként a téliesítést folytatják. A szakályi iskolánál és a mórágyi négytantermes is­kolánál is. A Szekszárd, Széchenyi utca 60. szám alatt épülő bérház alapozását többé- kevésbé már befejezték. A héten megkezdik a falegyen építését. A grábóci szociális otthonban is a befejezéshez közeledik az épí­tőjellegű munka. A szekszárdi rendelő intézet építését lényegé­ben a vállalat már befejezte. A napokban érkezett meg a kazán és a hozzá való felszerelés, előre­láthatólag másfél hét múlva meg­kezdik a kazán felszerelését és két hónap múlva már üzembe állíthatják a város új rendelő in­tézetét. A tanácsi építőipari vállalatnál megkezdték az 1961-es munkák kijelölését. Már készítik a ter­melőszövetkezetek gazdasági lé­tesítményeinek tervfelbontását, megkezdték az anyag kiszállítá­sát. Azokra a munkahelyekre, ahova a nagy sár miatt a gépjár­művek, lovaskocsik nem tudnak bemenni, mint például a szek­szárdi sorház-építkezések, oda majd a fagy beálltával, az út ja­vításával epvidejűleg kezdik meg a szükséges anyag kiszállítását. A vállalat műhelyében meg­kezdték az építőelemek, nyílás­záró szerkezetek előregyártását. Megkezdték az NDK-ba szállítandó cipők gyártását A Szekszárdi Cipész Ktsz-nél több prototípust készítettek és mutattak be a nagykereskedelmi vállalatoknak, külkereskedelmi szerveknek az 1961-es fazonokból. A több prototípus közül a külke­reskedelmi szervek a trauszper- talpas, fejben varrott, drapp színű női sportcipőt fogadták el. Ezt a kitűnő minőségű cipőt a Né­met Demokratikus Köztársaságba szállítják. A cipő gyártásához szalagrendszerű termelést vezet­nek be. A hét végére elkészül a szalag, akkor kezdik meg az exportcipők tömeges gyártását. Még egy hír a Szekszárdi Ci­pész Ktsz-ből: Az év első nap­jaiban tudták meg, hogy 20 000 pár cipőt — a második félévben — az Amerikai Egyesült Álla­mokba szállítanak. Megkezdték a bútorszabást a Faipari Vállalatnál A Faipari Vállalat üzemeiben megkezdték a felkészülést az 1961-es tervre. A múlt évinél jelentősebb, több bútort készíte­nek a vállalatnál. Negyven há­romajtós szekrénnyel, 200 nyers­hálóval készítenek többet, mint 1960-ban. Ezen kívül 180 Béke­garnitúrát és 20 000 hokedlit ké­szítenek a vállalatnál ebben az évben. A műhelyekben úgy szer­vezik át a munkát, hogy legtöbb dolgozó ezekben a napokban bú­torszabással foglalkozik. A hónap végén, amikor a szabást befeje­zik, megkezdik a bútorok össze­állítását. Két és félmillió szavazatot veszített 1958 óta de Gaulle tábornok Az algériai eredmények még nem ismeretesek Sióagárdon Sió Gyöngye néven új termelőszövetkezet alakult Vasárnap Sióagárdon nagysza­bású falugyűlés volt, ahol új ter­melőszövetkezet alakult. A sió­agárdi dolgozó parasztokat a Sió Gyöngye Termelőszövetkezet egye siti. A szekszárdi járásnak e leg­fiatalabb közös gazdasága 3000 hold közös területet művel, s 599 tagot számlál. A sióagárdi Sió Gyöngye Termelőszövetkezet gaz­dái a vasárnapi gyűlésen meg­választották a 11 tagú vezetőséget és az ideiglenes és állandó bizott­ságokat. A gazdaság elnöke Pesti György, községi párttitkár lett, akinek egyhangúlag szavaztak bizalmat az alakuló gyűlés részt­vevői. A sióagárdi termelőszövetkezeti gazdák az alakuló gyűlésen hatá­rozatot hoztak arról, hogy min­den szövetkezeti gazda egy-egy hold közösbe vitt földje után 200 forintot fizet a közös alapra. Ugyancsak határozatot hoztak arról is, hogy a leltározó bizott­ság, s a gazdasági felszereléseket, valamint az állatokat értékelő bi­zottság holnap megkezdi a mun­kát. A lóval rendelkező szövetke­zeti gazdák pedig a téli mélyszán­táshoz láttak hozzá. Párizs (MTI): Hétfőre virradó I éjszaka hirdették ki a franciaor- ] szági népszavazás végeredményét: • 26 847 933 választó jogosult közül igennel szavazott 1 15198 714, nemmel 4 996 322, a szavazástól tartózkodtak, vagy érvénytelen szavazatot leadok száma 6 652 712, azaz a választók közel 25 százaié- : ka. Az érvényesen leadott szavazatok ] 75 százalékát meghaladta az j igen, s közel 25 százalék volt a nem aránya. Ugyanezek az arányszámok a franciaországi ts-1 rület egészére vetítve ezt az eredményt adják: 57 százalék igen, több mint 18 százalék nem. Az algériai események nem ismeretesek, mivel a reggeli órákban Algírban váratlanul fél­beszakították a szavazatok meg­számlálását, az intézkedést nem indokolták. Valószínűnek látszik, hogy ez öszefüggésben van azzal, hogy a muzulmán tömegek boj- kottálták a szavazást, az európai ultrák pedig „nemmel” szavaztak. — Egy utolsó félhivatalos rész- eredmény szerint ,2,5 millió Al­gériában leadott szavazat közül 1 700 000 volt az igen. Ugyancsak félhivatalos számadatok szerint a szavazástól a választói név­jegyzékben szereplők negy­ven százaléka tartózkodott. A nagyvárosokban az arab ne­gyedekben a muzulmán la­kosságnak csupán 15—20 százaléka szavazott. A tengerentúli területek és me­gyék eredményei csak egy-két napon belül jutnak el Párizsba, így Franciaország, Algéria, a Szahara és a tengerentúli terü­letek összesített végeredményét csupán néhány nap múlva hir­detik ki. Az „igen” győzelme nem volt meglepetés, Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtit­kára a napokban már emlékez­tetett rá, hogy a történelem nem ismer olyan népszavazást, amely más eredményt hozott volna, amit kitervelője elérni szándé­kozott. A január 8-i népszavazás eredményeinek az 1958-as nép­szavazással való egybevetése azt mutatja, hogy de Gaulle tábornok közel két és félmillió szavazatot vesz­tett. Rendkívül magas százalékban maradtak távol az urnáktól a választók, vagy szavaztak ér­vénytelen szavazólappal. 1946 óta nem volt ilyen magas a szava­zástól tartózkodók aránya. Elsősorban a munkáslakta vá rosokban: Párizs híres „vö­rös övezetében”, tizenhárom elővárosban jutott abszolút többségre a „nem”, 1958-ban csak egy-két helyen ha­ladta meg a „nem” szavazatok száma az „igen”-ét. A nagyvárosokban, Marseille- ben, Bordeaux-ban, Lyonban je­lentősen több „nem” került az urnákba, mint két esztendővel ezelőtt. Igaz. hogy ez alkalommal a szélsőjobboldal, Soustelle, Bidault, Móricé és Dunchet, szövetkezve az algériai ultrákkal a „nem” érde­kében folytatott kampányt. A szavazási eredmények vizsgálata azonban félreismerhetetlenül ki­mutatja, hogy az iparvidékeken, a nagyvárosok munkáslakta ne­gyedeiben, stb. emelkedett a „nem” szavazatok száma, Sous­telle és társai gyakorlatilag el­enyésző számú szavazatot sze­reztek, s még az egy százalé­kot sem érthették el. Ez pedig arra vall, hogy Franciaországban a szélsőjobboldal ereje csekély, másrészt pedig azt is bizonyítja, hogy a szélsőjobboldal tetemes része, továbbra is de Gaulle tá­bornok mögé sorakozik fel. A francia politikai körökben és a sajtóban megkezdődött az eredmények kommentálása. Az Humanité hasábjain rámutat, hogy a népszavazás eredményé­nek új eleme de Gaulle szava­zatvesztesége. Pedig — emlékez­tet Fajon — óriási eszközökkel rendelkezett: a rádióban, a saj­tóban, filmvásznon egyaránt. A katolikus egyház nyomást gyakorolt a hívőkre, Guy Mellet és a szocialista párt vezetői újból megosztották a munkásság erőit a reakció javára, a polgárháború és a káosz lehe­tőségével zsaroltak. Fajon meg­jegyzi azt is, hogy az adófizetők hárommilliárd frankjából árasz­tották el az országot hangleme­zekkel és népszavazási propagan­da-kiadványokkal. A Francia kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja alá­húzza, hogy kétségtelenül a de- gaulleista rendszer hatalmas aka­dály Franciaország népének út­jában. De ez a rendszer gyen­gülni kezd. Az algériai békéért folyó akciónak tehát már hol­naptól kezdve új lendületet kell vennie. Annyival is inkább, mert igen jellemző az, ami az algériai városokban történt. Az algériai nép minden ve­szély ellenére magáévá tette az Algériai Köztársaság ideig lenes kormányának jelsza­vát, s ezzel figyelmeztetett mindenkit arra, hogy nincs más kiút Algériában, mint az algériai kormánnyal való tárgyalás, amely egyidejűleg felöleli a fegyverszünet fel­tételeit és az önrendelkezési jog alkalmazásának garan­ciáit. A szocialista Populaire azt hangoztatja, de Gaulle tábornok­nak most már megvan minden eszköze arra, hogy megteremtse a békét. Guy Mollet, a szocialista párt főtitkára nyilatkozatában úgy értékelte, hogy a francia nép az önrendelkezési jogának mon­dott igent. A degaulleista sajtó viszont úgy állítja be, hogy de Gaulle tábornok maga aratott újabb, személyes győzelmet. Az algériai népszavazás kime­netele aggasztja a polgári poli­tikai megfigyelőket. Egyfelől megállapítják, hogy szakadék ke­letkezett az anyaország és Algá­ra európai lakossága között, míg Franciaországban az „igen” győ­zött, Algéria európai lakói „nem­mel” szavaztak. Még inkább nyugtalanítja a kormányhoz kö­zel álló köröket, hogy az algé­riai nagyvárosokban az arab tö­megek követték az FLN szavát és bojkottálták a szavazást. Algéria függetlensége mel­lett heves tüntetések zajlot­tak le Algéria számos váro­sában, Szidi-bel Abbeszben, Tiaretban, Trézelben. Cons- tatine-ben és Batnában. Az idegenlégiósok, rendőrök sor- tüze a tüntetők soraiban szá­mos halálos áldozatot köve­telt, a jelentések húsz-har­minc halottról tudnak. Algéria népe bojkottálta a szavazást Az Associated Press hírügy­nökség algériai tudósítója jelen­ti: a mohamedán választók Al­géria nagyvárosaiban határozot­tan bojkottálják a franciák ál­tal megrendezett népszavazást, amely 24 halálos áldozatot köve­telt. A szavazás harmadik és utol­só napján a nagyvárosok válasz­tói járultak az urnák elé. A vá­rosokban nagylétszámú katonasá­got összpontosítottak a rend fenntartására. Ennek ellenére Tiaret-ben, Órleansvilleben, Cons tantine-ben, Sétifben és Szidi-bel Abfoesz-ben tüntetésekre és vér­ontásra került sor. Mint ismeretessé vált, a nép­szavazás utolsó napja kilenc ember életébe került. A nagy városok mohamedán lakossá­ga határozottan elfordult de Gaulle elnöktől. A mohamedánok tömeges tar­tózkodása és az utóbbi időben Oranban és Algírban lezajlott tüntetések határozottan megcá­folták az európaiaknak azt az ál­lítását, hogy a „lázadók” vezé­rei nem képviselik a mohamedán lakosság tömegeit. Algírban és környékén körül­belül húszezer katonát és csend­őrt vontak össze. Hasonló intéz­kedéseket tettek Oranban és más nagyvárosokban is, A mohame­dánok egész nap nagy tömegek­ben áesorogtak az utcákon, néze­gették a katonai őrjáratokat, de semmi szándékot nem mutattak arra, hogy szavazni menjenek. Oranban, Algéria második legnagyobb városában a boj­kott jóformán teljes volt. Az egyik szavazókörzetben a névjegyzékben szereplő 612 mohamedán választó közül csak három szavazott. A város mohamedán negyedei­nek egyes szavazókörzeteiben annyira nem volt mit csinálni, hogy a szavazatszedő bizottság tagjai kimentek az utcára és labdarúgással szórakoztak. Algírban a szavazás záróórá­ját két órával meghosszabbítot­ták abban a reményben, hogy több szavazat gyűlik össze. Reuter-jelentés szerint Wa­shingtonban nagy meglepetéssel fogadták a népszavazás eredmé­nyét. A külügyminisztérium hi-- vatalosan még nem foglalt ugyan állást, illetékes körök azonban kijelentették: az Egyesült Álla­mok olyan eredményben remény­kedett, amely lehetővé teszi de Gaulle számára az „algériai Al­géria” megteremtésére irányuló politikájának folytatását és most a jelek szerint „megteheti a legközelebbi lépést Algéria függetlensége felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom