Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-07 / 6. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. január 7. A Biztonsági Tanács határozathozatal nélkül lezárta a kubai panasz vitáját New York (MTI): A Bizton­sági Tanács csütörtökön, magyar idő szerint 21.20 órakor folytatta az Egyesült Államok ellen inté­zett kubai panasz vitáját. A TASZSZ jelentése szerint George Padmore libériái megbí­zott, az első felszólaló kijelentet­te, hogy küldöttsége megérti a kubai nép aggodalmát. Padmore ugyanakkor helyeselte az ameri­kai küldöttnek a Biztonsági Ta­nácsban tett nyilatkozatát, amely — véleménye szerint — biztosí­tékot nyújt arra, hogy az Egye­sült Államok nem készül ag­resszióra a Kubai Köztársaság ellen. Armand Bérard, a francia kül­döttség vezetője alaptalannak ne­vezte a kubai kormány panaszát, sőt még az ecuador-chilei kö­zös határozati javaslat ellen is állást foglalt, holott az csupán felszólítja az amerikai és a ku­bai kormányt, hogy békés úton oldják meg a vitás kérdéseket. A ceyloni küldött reményét fe­jezte ki, hogy hamarosan helyre­áll a jószomszédi viszony az Egyesült Államok és Kuba kö­zött, majd felszólította a Bizton­sági Tanácsot, tegye meg a szük­séges intézkedéseket, amelyek előmozdíthatják a nyugati félteke és a világ békéjének fenntartá­sát. Ezután Harold Beeley angol küldött szólalt fel. A kubai kor­mány okmányokkal igazolt vád­jait lázálomnak nevezte, kétség­bevonta a tények valódiságát, majd javasolta, hogy a Bizton­sági Tanács a vitát határozatho­zatal nélkül zárja le. Daniel Schweiter, chilei meg­bízott hangoztatta, hogy Roa, ku­bai külügyminiszter vádjai „igen riasztóak”. Chile, amely tiszte­letben tartja a más országok belügveibe való be nem avatko­zás elvét, azt remélte, hogy a Biztonsági Tanács egyhangúlag el fogadja a chilei-ecuadori közös javaslatot — folytatta. — Mint­hogy azonban erre már nem le­het számítani, a chilei küldöttség nem ragaszkodik ahhoz, hogy a javaslatot szavazásra bocsássák. Menemencioglu, török megbí­zott az angol küldötthöz hason­lóan azt javasolta, hogy a ta­nács ne hozzon határozatot, mi­vel a török küldöttség nem lát­ja bizonyítottnak a kubai vádat. Ezután a Kínai Népköztársa­ság helyét bitorló csangkajsekis- ta küldött szólalt fel. Mint vár­ható volt,, ezúttal is a „nemzet­közi kommunizmus cselszövései­ről” beszélt, s az Egyesült Álla­mokat védelmezte a „kubai kampánytól" .;: Omar Lutfi, a tanács jelenlegi elnöke — mint az Egyesült Arab Köztársaság képviselője — fel­szólalásában kijelentette, min­den népnek joga van a neki tet­sző rendszert külföldi beavatko­zás nélkül megteremteni. Az arab nép kezdettől fogva mély­séges együttérzéssel követi a ku­bai nép forradalmi harcát. A ku­bai kormány aggodalma a jelek szerint nincs alap nélkül — mondotta, s állást foglalt a chilei-ecuadori határozati javas­lat mellett. Sajnálkozását fejez­te ki amiatt, hogy a tanács egyes tagjai nem kívánják a ja­vaslat elfogadását. Ezután Vinueza, ecuadori kül­dött Chiléhez hasonlóan vissza­vonta a közös határozati javas­latot, de mély sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy a rendkívü­li felelősségteljes pillanaban a Biztonsági Tanács képtelen olyan határozatot hozni, amely az ENSZ alapokmányával összhang­ban előírná a feszült helyzet ren­dezését. A válasz jogán felszólaló Raul Roa kubai külügyminiszter kije­A lottó e heti nyerőszámai: 13, 22, 43, 45, 77 OCXXXXXXXXXXXXXXXXXXA*. lentette, hogy az amerikai kor­mány a vitában képtelen volt megcáfolni Kuba tényeken ala­puló vádjait. A Biztonsági Ta­nács tagjainak többsége világo­san és egyértelműen állást fog­lalt azellen, hogy bármely or­szág beavatkozzék egy másik ál­lam belügyeibe — mondotta, majd felolvasta a kubai minisz­tertanács nyilatkozatát, amely elítéli az Eisenhower-kormány- nak a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról szóló döntését. Valerian Zorin, szovjet kül­ügyminiszter-helyettes megállapí­totta, hogy a tanács tagjainak többsége, különösen a kis orszá­gok képviselői hangot adtak ag­godalmuknak és nyugtalanságuk­nak amiatt, hogy az Egyesült Ál­lamok kubaellenes agresszív tet­teivel a világbékét veszélyezte­ti. Egyes küldöttségek, elsősorban az Egyesült Államok és szövet­ségesei, igyekeznek elbagatellizál­ni a veszélyt, de ugyanakkor meg sem kísérelték a kubai kül-' döttség bizonyítékainak és érvei­nek megcáfolását. Zorin a chilei-ecuadori javaslat mellett foglalt állást, s sajnálatát fejez­te ki amiatt, hogy az Egyesült Washington (MTI): Nyugati hírügynökségek jelentései sze­rint John Kennedy, aki január 20-án átveszi az elnöki teendők intézését, máig sem foglalt ál­lást Eisenhower kubai politiká­jának támogatása mellett. Az AFP szerint lehetetlennek lát­szik az is, hogy az Egyesült Ál­lamok megszerezze az Amerikai Államok Szervezetében a kuba­ellenes támadáshoz szükséges két harmados többséget. A TASZSZ és az Uj Kína je­lenti, hogy latin-amerikai poli­tikusok és társadalmi szervezetek egész serege feltétlen támogatá­sáról biztosítja a forradalmi Ku­bát. Juan Lechin bolíviai elnök „nevetségesnek, célzatosnak és hazugnak” nevezte azt a híresz­telést, amely szerint Bolívia az Egyesült Államok példájára szin­tén megszakítja diplomáciai kap­csolatát Kubával. Ramon Villeda Morales, Hon­duras elnöke kijelentette, hogy kormányának semmi oka a diplo­máciai kapcsolatok megszakításá­ra. Pedro Pieneda, a hondurasi TASZSZ-jelentés szerint Zorin, a Szovjetunió állandó képviselője az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében, levelet intézett a Bizton­sági Tanács elnökéhez. Hangsú­lyozza, hogy a belga kormány se­gíti fegyveres Mobutu-bandák át­dobását a belga közigazgatás alatt lévő Ruanda Urundi gyám­sági területen keresztül, sőt belga katonai személyek közvetlenül részt vesznek a törvényes kongói kormányhoz hű Bunava-körzet ellen irányuló Mobutu-féle ban­ditatámadások megszervezésében. A Ruanda Urundi-i belga ható­ságoknak ez az eljárása ellent mond mind az említett te­rületre vonatkozó gyámsági szer­ződésnek, mind a közgyűlés Ru­anda Urundi jövőjére vonatkozó 1960. december 20-i határozatá­nak. Megbízható értesülések szerint a Ruanda Urundi területéről Kon gó ellen kifejtett műveletekben a belga katonai személyzet közvet­len részvétele mindinkább foko­zódik és Kongó-ellenes belga ka­tonai támadás jellegét ölti. Ezért felmerül annak sürgős szükségessége, hogy a béke és biztonság fenntartásáért fő fele­lősséget viselő Biztonsági Tanács tagállamai az ez idő szerint Kon­góban tartózkodó ENSZ-főtitkár­Államok és szövetségesei elvetik ezt a javaslatot. Ha azonban nem is hozhatunk határozatot — folytatta — még­is kinyilváníthatjuk véleményün­ket. a küldöttségek többségének közös álláspontját. Ennek lénye­ge: aggodalom a kubai—ameri­kai viszony kiéleződése miatt, figyelmeztetés egy nagyhatalom­hoz, hagyjon fel egy kis ország ellen szőtt agresszív terveivel. Szeretném kifejezni azt az óha­jomat, hogy az amerikai kor­mány megszívlelje a tanács több­ségének ezt a véleményét és sem­mit olyasmit ne tegyen, ami to­vább ronthatná a kubai—amerikai viszonyt — folytatta Zorin. — Reméljük, hogy az új amerikai kormány békés úton, a teljes egyenlőség alapján fogja meg­oldani a vitás kérdéseket. Ezután Wadsworth amerikai delegátus rövid beszédében ismét bizonyítékok nélkül tagadta a kubai vádat. Lufti, a tanács el­nöke reményét fejezte ki, hogy a vita végül is elősegítette a fe­szültség enyhítését, majd bezár­ta az ülést. így a tanács nem ho­zott határozatot a kubai panasz kérdésébem nemzeti kongresszus képviselője hangoztatta, hogy a hondurasi kormány politikáját nem egy nagyhatalom állásfoglalásának, hanem a függetlenség és a nem­zeti méltóság érzésének kell meg határoznia. Vergara Donoso, chilei külügy­miniszter Alessandri elnökkel folytatott hosszas tárgyalása után közölte, hogy „Chile nem vállal szolidaritást az Egyesült Államok álláspontjával a Kubá­hoz fűződő diplomáciai kapcso­latok megszakítását illetően, s Chile és Kuba kapcsolatai vál­tozatlanok maradnak.” Gorjunov, a TASZSZ vezér- igazgatója — mint a szovjet hír- ügynökség különtudósítója — Havannából jelenti, hogy Kuba teljes készültségben várja az esetleges amerikai támadást. Munkaidő után igen sok dolgozó a népi milicia egyenruhájában fegyvert fog. A militaristák tíz­ezrei őrt állnak a Karib-tenger partján, hogy visszaverjék az esetleges partraszállási kísérlete­ket. tói kimerítő tájékoztatást kapja­nak az említett kérdésben kiala­kult tényleges helyzetről, ame­lyek a belga hatóságok e tör­vénytelen eljárásnak megszünte­tését célozzák. Elengedhetetlen az is, hogy a belga kormánytól kése­delem nélkül magyarázatokat kö­veteljenek az említett kérdés tár­gyában és ezt szétküldjék a Biz­tonsági Tanács minden tagjának, — hangzik Zorin levele. A szakadár katangai kormány elutasította Kaszavubu elnök ja­nuár 25-ére, Leopoldvillebe ter­vezett kerekasztal-értekezletére küldött meghívását. Mint AP-tu- dósítás közli, Kimba katangai külügyminiszter a Kaszavubu ál­tal kinevezett Ileo »miniszterel­nöknek« küldött táviratában ezt azzal indokolja meg, hogy Csőm­be már előzőleg, február 15-re Elisabethvillebe hívott össze, ugyancsak kerekasztal-értekezle- tet. Kimba mostani távirata — írja az AP — a legfrissebb fejle­ménye annak a küzdelemnek, amely a Leopoldville-i és az Eli- sabethville-i »kormányhatóságok« között folyik azért, hogy melyik város legyen Kongó politikai köz­pontja. Mint ismeretes, a törvé­nyes kongói kormány Gizenga helyettes miniszterelnökkel Stan- leyvilleben székel. Kennedy még mindig nem vallott színt Kuba kérdésében — Latin-amerikai szolidaritási nyilatkozatok Kuba mellett Zorin levele a Biztonsági Tanács elnökéhez A szakadár Csőmbe nem hajlandó képviseltetni magát Kaszavubu tervezett kerekasztal-értekezletén Algériában megkezdődött a „népszavazás" Algír (MTI). Algériában pénte­ken reggel, magyar idő szerint 8 órakor, 500 városban és község­ben megkezdődött a »népszava­zás«. Mint ismeretes, a »népsza­vazáson« a de Gaulle-féle algériai önkormányzat megteremtésének tervére mondanak igent, vagy nemet a szavazók. A francia bal­oldal arra hívta fel a választókat, szavazzanak nemmel, a felszaba- dítási front pedig a szavazás boj­kottjára szólította Algéria arab lakosságát. A népszavazás időpontja magá­ban Franciaországban január 8, vasárnap, Algériában azonban három napra húzták szét a műve­letet, hogy a hadsereg könnyeb­ben kényszeríthesse a muzulmá­nokat. Mint az AP jelenti, a szavazás állig felfegyverzett, beavatko­zásra kész csapatok felügyelete alatt kezdődött meg, s a városok­ban feszült, az ország belsejében »apatikus« a hangulat. Jellemző, hogy csupán Algír városának körzetében 40 ezer főnyi katona­ságot vontak össze — a »szabad véleménynyilvánítás« nagyobb di­csőségére. A belga képviselláz megkezdte a takarékossági törvényjavaslat cikkelyenkénti megvitatását Brüsszel: (MTI) A belga kép­viselőház csütörtök délután foly­tatta a takarékossági törvényja­vaslat vitáját. A képviselőház áttért a tör­vényjavaslat cikkelyek szerinti megvitatására, összesen száz- hatvankét cikkelyről van szó. A király az elmúlt tizenkét órában megbeszéléseket folyta­tott a pártok vezetőivel és csü­Tömegtüntetés Párizs: (MTI) A belgiumi hely­zetről Párizsba érkező hírek élén az antwerpeni dolgozók csü­törtöki nagy tömegtüntetéséről szóló beszámolók állanak. A ki­kötőváros munkássága újból ki­Eyskens elvonulhat felesége pedig van 1 Brüsszelben nem volt tünte­tés csütörtökön, de a népházban óriási tömeggyűlést rendeztek, s ezen az általános sztrájk gondo­lata még inkább teret hódított. A szakszervezet brüsszeli veze­törtökön délután is három ve­zető politikust fogadott. A ta­nácskozásokkal összefüggésben Brüsszelben híresztelések terjed­tek el arról, hogy Eyskens mi­niszterelnök és a belga szocia­lista párt elnöke között valami­féle kompromisszum készül a takarékossági törvényjavaslat be­nyújtása ügyében. Antwerpenben vonult az utcákra. A felvonulás helyenként gúnyos »gyászmenet« jellegét öltötte, a munkások ma­guk költötte alkalmi szöveget énekeltek: pénzzel, papirossal, oey bíborossal tői bejelentették, hogy az orszá­gos vezetőségnek javasolni fog­ják, mondja ki az általános sztrájkot, s határozza el a mun­kásságnak az egész országból Brüsszel elleni felvonulását. Az angol szakszervezeti főtanács ötvenezer font kölcsönnel támogatja a belga sztrájkolókat ' London: (MTI) Az angol szak- szervezeti főtanács pénzügyi bi­zottsága elhatározta, hogy ötven­ezer font kamatmentes kölcsön­nel támogatja a belgiumi sztráj­kot. Ez a határozat kínos zavar­ba hozta a kormányt, mert pénz külföldre küldéséhez a pénzügy­minisztérium engedélyéire van szükség. Az engedély megtagadása he­ves összecsapást robbantana ki a kormány és a szakszervezeti mozgalom között. Viszont az en­gedély megadását Belgium saját belügyeibe való »barátságtalan« beavatkozásnak tekintené azon az alapon, hogy a sztrájk célja nem béremelések kiharcolása, hanem a takarékossági törvény­javaslat visszavonásának kikény­szerítése, tehát állítólagos poli­tikai cél, amint Belgium londoni nagykövetsége nyilatkozatában hangsúlyozta. A kormány hosszasan tanács­kozott csütörtökön este a ké­nyes dillemáról és utána Hare munkaügyi miniszter kérte a szakszervezeti főtanács főtitká­rát, George Woodcok-ot, változ­tassa meg a kölcsön célját oly­módon, hogy a sztrájkolok csa­ládjainak pénzügyi támogatását szolgálja, amivel elkerülnék a politikai indok látszatát. — Woodcock kijelentette, hogy a főtanács nem változtatja meg szándékát és változatlan alak­ban fogja a pénzügyminisztérium engedélyét kikérni. Változatlanul súlyos a laoszi helyzet Vientiane: (MTI) Mint isme­retes, az erősen csökkent létszá­mú laoszi nemzetgyűlés az ame­rikaiak nyomására a közelmúlt­ban bizalmat szavazott Boun Oum bábkormányának. Az AP jelentése szerint a nemzetgyűlés csütörtökön ismét összeült és megerősítette azt a korábbi ha­tározatát, amelyben megvonja a bizalmat a »szökésben lévő« Sou- vanna Phouma kormánytól. A hírügynökség megjegyzi, hogy Boun Oumék ily módon próbálják meg jobban »törvényesíteni« rendszerüket. Az UPI jelentése szerint Kitti- kacsorn thaiföldi hadügyminisz­ter pénteken újságíróknak nyi­latkozott a laoszi helyzetről. Ki­jelentette, reméli, hogy a laoszi harcok nem terjednek át Thai­földre. A laoszi bábkormány ál­lításaival ellentétben a hadügy­miniszter megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint Kong Le csapatai fennhatóságuk alatt tartják Xieng Khouang városát. Közölte még, hogy á thaiföldi fegyveres erőket »készenlétbe he­lyezték«. Az AP bangkoki tudósítója arra mutat rá, hogy az Ázsiában élő amerikai diplomaták jó része erősen kételkedik az Egyesült Államok kormányának abban az állításában, hogy a laoszi harcok­ban nagyszámú észak-vietnami katona vesz részt. Még a SEATO tagállamai sem voltak hajlandók elfogadni eze­ket a vádakat. Az AP az amerikai diplomá­ciai körökre hivatkozva ismét arra mutat rá, hogy az Egyesült Államok még mindig nagy haj­landóságot mutat a fegyveres be­avatkozásra, viszont az angolok és franciák szeretnék elkerülni egy új »koreai háború« megis­métlődését. Ebben a reményük­ben helyeslik a nemzetközi fel­ügyelő és ellenőrző bizottság munkájának felújítását, a laoszi kérdés politikai rendezését. Az amerikaiak állítólag most már maguk is hajlanak valamilyen »politikai« megoldásra, viszont a nemzetközi bizottság munká­jának megkezdését ellenzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom