Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 5. szám

4 WC!W KIBirra NCTtTJSflflí 1961. JanuSi v Asszonyoknak — lányoknak Családi nevelés Az idegesség okai A gyermek idegességének oka — amint előbb említettük — rendszerint a gyermek kör­nyezetében rejlik. Ha a gyerme­ket kapkodó, zajos élet veszi körül, könnyen ideges lesz. Leg­nagyobb hatással van rá a fel­nőttek példája és a szülők egy­más közti viselkedése. A csa­ládtagok közötti hangos szó­váltás, veszekedések, próbára teszik a gyermek idegeit. Na­gyon káros hatással van a gyer­mek idegeire a családi élet fel­bomlása, ha a szülők egyike elhagyja a másikat, ha a gyer­mekek felügyelet nélkül ma­radnak. Sokszor azt gondolják a szü­lők, hogy gyermekük nem elég okos, nem érti még miről van szó, és ezért előtte tárgyalják meg legbizalmasabb családi ügyeiket. Nem egy családban a gyermekek előtt mulatoznak, s azoknak hallaniok kell a durva szavakat, káromkodásokat. Pe­dig a gyermek úgy szívja ma­gába környezetének benyomá­sait, mint a szivacs a vizet. Minél értelmesebb, annál erő­sebben hat rá mindaz, amit hall és lát, és annál könnyeb­ben mennek tönkre idegei. Né­ha csendesen ül a sarokban, senki sem veszi észre, ő pedig mindent megfigyel. Sok olyan dolog behatol a kisgyermek öntudatába, és nyomot hagy ott egész életére, amiről a fel­nőtteknek sejtelmük sincs. Az orvosok megállapították, hogy némely felnőttkori beteg­ség gyökere a gyermekkorba nyúlik vissza. Sok családban a gyermekeket nemcsak egy szo­bába, hanem egyenesen egy ágyba fektetik a felnőttekkel. A gyermekeket nem szabad összefektetni a felnőttekkel, sőt minden gyermeket külön ágy illet meg. A gyermek idegességének egyik oka tehát a felnőttek idegessége, amely ráragad a gyermekre. Gyermekekről Főiskolai előadások a moziban Az osztrák főiskolák rektorai konferenciájukon az egyetemi hallgatók számának növekedésé­vel járó helyiség-hiány kérdésé­vel foglalkoztak. Miután máskép­pen nem tudnak megfelelő szám­ban egyetemi előadótermeket biz­tosítani, az egyetemi hatóságok elhatározták, hogy magánterme­ket és mozihelyiségeket bérelnek. Előadások megtartására alkalmas barakképületeket is felállítanak. Nyolcéves balettmesternő Madridban a világ legfiatalabb balettmesternője megkapta dip­lomáját. Marina Pizzaro mind­össze 8 éves és jóllehet, okmá­nyokkal tudja igazolni, hogy tö­kéletes mestere a klasszikus és spanyol táncoknak, hivatását csak 15. életévének betöltése után gyakorolhatja majd. Balettmesteri diplomáját azzal a kikötéssel nyújtották át neki, hogy csak 15. születésnapján válik érvényessé. Pedagógushiány Angliában Az Observer írja: Az angol ok­tatási program megvalósítását a pedagógushiány akadályozza meg. Hivatalos jelentés szerint a kel­leténél 60 ezerrel kevesebb a pe­dagógusok száma és a kormány ezt hozza fel ürügyül arra, hogy nem terjeszti ki az iskolaköteles kort. Felmerül a kérdés, vajon a tan­erő-hiányt nem pótolhatnák-e részben a televízió nagyobb mér­vű felhasználásával? Mert noha heti néhány órában sugároznak ugyan műsorokat az iskoláknak, de a 30 ezer angliai iskola közül csupán 2 500-nak van televíziós készüléke. Ünnepekre pótmama Divattudósítás A télnek is meg­vannak a maga örömei, szépségei, de főleg a gyer­mekek számára, mert hát kik, ha nem ők, akik leg­jobban örülnek az első havazásnak. Ródlizás, hógolyó­zás, korcsolyázás, bizony elég kelle­mes szórakozás, de ezekhez megfe­lelő és célszerű öl­tözködés szükséges. Ehhez kívánunk néhány rajzos öt­lettel szolgálni. 1. rajz: Kockás szövetnadrág, hozzá ballon felsőrész, mely a nadrág anyagával díszített. Közé­pen végig zippzárral, oldalán gu­mizással. Kockás anyagból ké­szült sapkával. Kisfiúk és kislá­nyok számára egyaránt alkalmas viselet. 2. rajz: Szövetnadrág kisfiúk­nak, hozzá düftinből készült lumberjackszerű felsőrésszel. A hosszanti szabásvonalban elhe­lyezett zsebekkel. Az együttest a düftinből részekre szabott sapka egészíti ki, 3. rajz: Kislányok számára ké­szült ballon, vagy düftin nadrág. A felsőrész minden esetben bal­lon. Gumiházba fűzött szalaggal húzzuk össze a kívánt bőségre. A nyaknál vagy egy másszínű bal­lon anyagot, vagy kötöttet állí­tunk be. A nadrág vége lehet bo­kánál nyitott, vagy ott is gumiz­va. Az amerikai karácsonyi piac egyik slágere a pótmamák igény- bevételére jogosító bón-füzet volt. A bonokat 12 dollárért árul­ták és nyolcórai, szakszerű pót­mamái gondozás igénybevételére jogosítottak. A bonokkal meg­ajándékozott szülőknek nem kel­lett egyebet tenniök, mint felhív­ni valamelyik pótmama-ügynök­séget, s gyermekeik a bonok el­lenében távollétükben a leggon­dosabb ápolásban részesültek. Víshordás Szomorú őszi délután volt. Miska bácsi sípoló lélegzetét éle­sen verték vissza a falak. Búsan álltak mellette az emberek, ro­konok, barátai és jóismerősei. Hogyne búsultak volna, tudták, hogy ezek a lélegzetek az utol­sók. Miska bácsinak rákja van és ezt a mai orvostudomány még nem tudja ilyen előrehaladott állapotban gyógyítani. Sokan voltak a temetésen. Ott voltak az elvtársak, a régi har­costársak. Ketten támogatták öreg édesanyját, aki maga is már a sír felé közeleg. Felesége könny nélkül, kisírt szemmel ballagott a halottasszekér után. Hát igen, most már minden másképpen lesz. Egyedül van, egyedül él, neki kell eltartania anyósát is, aki már munkakép­telen. Most is alig ballag már. A temetés után nehéz, fárasz­tó léptekkel végezte el az otthoni munkát. Itatni kell az állatokat. Ahhoz víz kell, a vizet pedig a szomszédból kell hozni. Nem könnyű munka, de meg kell ten­ni. Még jó, hogy a lovak a kö­zösben vannak, arra legalább nincsen gond. Egy év telt el így. Küzdéssel, munkával, gonddal tele. Újra ősz volt és egy dél­után meghalt az anyósa is. Egye­dül maradt, mint őszi fán a le­vél, melyet ottfelejtett a kegyet­len őszi szél. Félre kellett tenni a gondot, bánatot és dolgozni kellett. Minden fillért félretett, hogy magányosságában meg tud­jon élni. Megszámlálta még a kukoricacsöveket is, nehogy el­vigyen valaki is egy darabot be­lőle. Az egyik reggel a kertbe ment tökért a disznóknak. Hajnalodon. A félhomályból egy embert lá­tott a kertjéből kisurranni. Hóna alatt egy nyaláb tököt vitt. Meg­dermedt, hirtelen egy szót sem tudott kimondani. De jól látta, hogy a tolvaj nem más, mint a szomszéd, akitől a vizet hordja. Másnap reggel újra látta kiskert­jében a tolvajt. Harmadnap fi­gyelő állásba helyezkedett úgy leste kertje dézsmálóját és az újra megjelent. Ekkor már nem bírta szó nélkül, rákiáltott: »Van magának szíve, egy szeren­csétlen, egyedülálló asszonyt meglopni«. A tolvaj nem szólt semmit, gyors léptekkel hagyta el a kertet. Másnap újra vízért ment, de mi ez? A kertajtó le van zárva, hiába feszegeti, nem tudja ki­nyitni. Szalad körben a szom­szédhoz. Kéri nyissa ki az aj­tót, de a válasz rideg, elutasító. Maga innen nem hord többet vi­zet. És a megrokkant özvegy megy le a hegyen, a legközelebbi kúthoz, ami 200 méterre van há­zától. És fáradt, öreges menéssel cipeli a két teje vödröt. Hiába a csípős hideg, arcára kiüt a ve­ríték és azt gondolja. Majd meg­változik ez egyszer. De mikor? BÁLINT % Megértik — nem értik Köxvéleménykutatás a Keselyűst úti járókelők között Szekszárd város lakói már számtalanszor bebizonyították, szeretik lakóhelyüket. Anyagi és fizikai áldozatokat hoznak, hogy a város egyre szebb legyen. És ennek egy-egy új állomását örömmel üdvözlik. De nemcsak a bel-, hanem a külterülettel is tö­rődnek, s különösen az bosszant­ja őket, ha a már meglévőt ha­nyagolják el. íme mintegy 50 Keselyüsi úti járókelő véleménye például a tisztaságról: Megértik, hogy Szekszárd vá­ros sokat áldozott a Keselyüsi úton megépített betonjárdára, de nem értik meg, hogy a be­tonjárdát a vállalatok miért nem tartják tisztán, mikor ez szabályrendeletben előírt köte­lességük. Megértik, hogy időnként a ko- csiutat megtisztítják és az össze­gyűjtött sarat az út szélén priz­mákba rakják, de nem értik meg, hogy a priz- mázott sarat miért nem fuva­rozzák el és miért nézik el azt, hogy a sár ismét az útra ke­rül. Megértik, hogy az Áramszol­gáltató Vállalatnál egyeseknek nehézséget okoz a járdát és ko­csibejárót letisztítani és helyette inkább a dolgozó nőknek ajánlatot tesznek, hogy áthordják őket a sáros útszakaszon, de nem értik meg, hogy a munkaidejük futja-e erre. És mi történjék a férfi dolgozók­kal? Azokat a nők cipeljék? Megértik, hogy az Erdőgazda­sági Szállító Vállalat szállításai­nál nagyobb sárhoz van hozzá­szokva, de nem értik, hogy miért nem járulnak hozzá a kulturált vá­roskép kialakításához a tiszta járdával. Megértik, hogy a vízműveknek időnként javítania kell a vízve­zetéki csöveket és ilyenkor az úttestet fel kell bontani, de nem értik meg, hogy a fu­tóárkoknak, buktatóknak és akadályoknak miért kell hó­napokig veszélyeztetni a járó­kelők testi épségét? „Kaphatnék egy Kétségkívül fontos nap a szerda. A péntek is fontos, lévén a lottóhúzás napja, de a szerda a lottózók hajránapja. Az embe­rek ugyanis gyarlók, feledéke­nyek és szerda délután jut eszük­be, hogy mindenheti szelvényü­ket még nem töltötték ki. Este hat órakor zár a »bolt«. így tehát a szerda a csúcsfor­galom napja a szekszárdi lottó­zóban. Kézről kézre jár a ki­lincs. — Harminc előfizetéses szel­vényt kérek — lép az ablakhoz egy fiatalember. — Nahát, hogy ez eddig nem jutott eszembe — csodálkozik egy idős, alacsony bácsi, a fia­talember mögött. — Én is ilyen szelvényt veszek, egy hónapig nem lesz rá gond. Tavaly egy­szer úgy jártam, hogy elfelejtet­tem kitölteni a szelvényeket. Mindig hárommal játszom, és ugyanazokkal a számokkal. Négy találatom lett volna... Hű, de dü­hös voltam magamra. — Magából sem lett hát mil­liomos« — állapítja meg egy néni. Újabb és újabb vásárlók jön­nek, letelepszenek az asztalok mellé, kitöltik szelvényeiket, és bedobják a gyűjtőládába. Két fia­Megértik, hogy a gyapottelep­nek sok gazdája van, de nem értik meg, hogy a jár­da tisztántartási feladatát miért nem osztják fel egymás között, ahogy az épületeket is felosztották? Megértik, hogy a Vas és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vállalat nak nem tartozik profiljába a járda-tisztogatás, de nem értik meg, hogy el­nézik embertársaik vergődését a sáros járdán és a kocsibejá­rót sem tisztogatják le. Megértik, hogy a bejáratot a Borforgalmi vállalat is használ­ja, de nem értik meg, hogy a ko­csibejáró tisztításában miért nem tud a két vállalat meg­egyezni? Megértik, hogy a Húsipari Vál­lalatnak telepén belül — mint élelmezési vállalatnak — igen nagy tisztaságot, és rendet kell tartania, de nem értik meg, hogy ezért miért kell a járdát elhanya­golni ? Megértik és köszönik, hogy a Gépjavító Vállalat a járdát tisz- tántartja a Húsipari Vállalattól a kapujáig, de nem értik meg, hogy a to­vább húzódó járdaszakasz miért mostohagyerek? A sza­bályrendelet a további járda- szakaszra is vonatkozik, arra is járnak még dolgozók. Megértik, hogy a Tanácsi Épí­tőipari Vállalat ilyen irányban is gondoskodik a dolgozókról és a járdát rendszeresen tisztogatja, de nem értik meg, hogy az egész útszakaszon csak ez az -' egy vállalat tartja be az ide­vonatkozó rendeletet. Megértik, hogy Szekszárd fej­lődő városi jellegét mutatja a neoncső világítás, de nem értik meg, hogy pon­tosan 5 órakor, a munkaidő befejeztekor a legforgalmasabb helyen, a vasúti átjárónál az ostorlámpa soha sem ég. * Nos többek között ezekről a problémákról gondolkodnak a Keselyüsi úton esős időben mun­kahelyükre csúszkáló és onnan hazafelé bukdácsoló dolgozók. kis előleget?’* talember ül a sarokban levő asz­talnál, szemben egymással. Előt­tük egész szelvényhalmaz. Az egyik felemeli a fejét, a kitöltött szelvényt odadugja a másik orra alá. — Egy százasért odaadom. Két nap múlva legalább ezret ér ... — És pénteken majd? A pó­kok szeme koppan... — replikáz vissza a másik, Petőfit idézve. — A nyereményt szeretném fel venni — lép az ablakhoz egy diáklány. — Aztán legalább négy talá- latos? — Sajnos, csak a fele. — Az is pénz — állapítja meg a bácsi, ki a feledékenysége miatt »maradt szegény«. — A pénteki nyereményemből nem kaphatnék egy kis előleget? Mondjuk pár ezret — tréfálko­zik egy középkorú férfi. — Nem érdemes elaprózni azt a pénzt. A jövő szerdán meg­kapja egészben — kapja a vá­laszt. Nevetve elköszön. Szerda van, csúcsforgalom. Jönnek-mennek az emberek és a lottószelvényen már az autót, a motort, a televíziót, a bútort látják. így megy ez hétről hétre. B. í.

Next

/
Oldalképek
Tartalom