Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-04 / 3. szám
6 tolna megyei népüjsag 1961. január 4, (!Í . E lkésett nászajándék A belga király és felesége csak némi késéssel jut majd hozzá ahhoz a nászajándékhoz, amelyet a Délafrikai Unió kormánya szánt nekik. A kormány egy 10,5 karátos dél-afrikai briliánssal óhajtotta megörvendeztetni az ifjú párt, a drágakövet azonban nem tudták idejében elküldeni, mert nincs kin behajtani a körülbelül 50 fontot kitévő szállítási díjat. A dél-afrikai külügyminisztérium egyik tisztviselője kivitte az ajándékot a Johannes- burg-i repülőtérre és egy Sabe- na-gép pilótáját kérte meg, szállítaná el Brüsszelbe. A pilóta azonban a vámrendelkezések miatt megtagadta a szívességet. — Készülnek a zárszámadásra a bonyhádi termelőszövetkezetek. A bonyhádi Dózsa Népe, a Petőfi és az Ezüstkalász Termelőszövetkezetben az állóeszközök leltározását már befejezték, a forgóeszközök leltározása pedig folyamatban van. A Petőfi és az Ezüstkalász Termelőszövetkezetnek jó kilátásai vannak a zárszámadásra, mindkét tsz-ben előreláthatóan a munkaegységek utáni részesedés meghaladja a 40 forintot. — Az ifjú Ribbentrop apja „nyomdokain”. Jóval a háború előtt egy reimsi pezsgőgyár németországi ügynököt fogadott, éspedig Joachim von Ribbentrop, Hitler későbbi külügyminiszterének személyében. Most, néhány héttel ezelőtt ugyanaz a cég ismét németországi képviselőt alkalmazott. Neve von Ribbentrop és nem más, mint a nürnbergi törvényszék ítélete alapján felakasztott Joachim fia. — Tolna megye termelőszövetkezetei az ősz folyamán több mint 230 vagon nitrogén, közel 620 vagon foszfor, 82 vagon káli > Ezután elhatározták, hogy a követ »rendes légi teheráruként« fogják elküldeni. Miután kitöltötték a szükséges papírokat, kiderült, hogy senki sem illetékes a kb. 50 fontot kitévő szállítási díj kiegyenlítésére. A belga repülőtársaság javasolta, hogy küldjék az - ajándékot »utánvéttel!-» A külügyminisztérium ezt a megoldást azonban nem tartotta ildomosnak. Az ajándékot utóbb a külügyminisztérium egyik tisztviselőjére bízták, aki a futárcsomagban viszi magával Brüsz- szelbe. Az esküvőről azonban mindenképpen lekésett a nászajándék. \ műtrágyát használtak fel trágyázásra. — Jugoszláviában elszaporodtak a farkasok. A szerb hatóságok felemelték az elejtett farkasokra kitűzött jutalom összegét. Az eddigi 8000 dinár helyett a nőstényfarkasok elejtését ezentúl 30 000 dinárral (100 dollár), hímfarkasok elejtését pedig 25 000 dinárral jutalmazzák. — 320 000 forintot fordított az az elmúlt évben a városi tanács a Beloiannisz, a Kölesei, az Árpád, a Petőfi és a Berzsenyi utcában az úttest kövezésére. Ehhez járul hozzá a lakosság nagymérvű társadalmi munkája. — Adenauer helikopterrel bonyolítja le választási hadjáratát. Adenauer kancellár elhatározta, hogy választási hadjárata során nem használja különvonatát, hanem helikopteren fog közlekedni; — A televízió műsora: 18.15: Hazai tájak. Bakony — kisfilm. 18.30: A TV ezüstkalászos előadásai. V. A kukoricatermesztésről. 19.00: Sardou: Szókimondó asszonyság. (])&LZ h Minden pénzügyi szakember tudja, hogy az államháztartásban a pénz forgási sebessége nem utolsórendű szempont. Kósza hírek szerint az OTP és a Nemzeti Bank ezzel a »forgási sebességgel« soha sincs megelégedve. Ezt én is helyeslem, elvégre megdönthetetlen tény, hogy az emberiséget mindig az egészséges elégedetlenség űzte- hajtotta a jobb, szebb felé. Egyben boldog vagyok, hogy megnyugtathatom a kedves OTP-t' miszerint a pénz »forgási seb ességéivel szembeni hazafiúi kötelességemnek ez ideig minden 3-án becsülettel eleget tettem, sőt olybá tűnik, hogy ennek a jövőben is maradéktalanul eleget teszek. Ugyanis 15 esztendeje szépen élek feleségemmel. Békében. Tovább fejlesztve a békés egymás mellett élés nemes eszméjét — a békés egymásért élés gondolatéin. Szóval szolidan élünk. Jut beosztva minden szükségesre és olykor marad is. Ez az egymásért élés 15 év óta csak a fizetési napokon felhősö- dik be. Ilyenkor barázdákba borult, bús, bozontos fejjel térek haza. Engedelmesen letelepszem helyemre és az asztalra hejye^ TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyal Szocialista Munkáspóst Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—W. Telefon: 20—10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72^ Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapfa M Gl cuizőfuj,... zem borítékomat. Párom felaj- zott életkedvvel kapja fel és fürge ujjaival szélsebesen végzi el a számolás egyik alapműveletét. Ceruzája kopog a papíron, majd apró kis kupacok támadnak az asztalon. Kellemes felelőtlenség és gondtalanság üli meg agyamat. Lenyűgöz ez az aktivitás, mellyel hegyeket lehetne megmozgatni. Én már nem is a pénzt — csak a kupacokat számolom — mint egy gyerek. Bölcs hallgatásom alatt csendesen totózgatok a kupacok sorsára. Bal felső sarkán az asztalnak helyezkedik el egy szerényen zöldellő, a többi liláspiros színben pompázó mellett. Eleve rokonszenvet éreztem iránta, mert mindig feltámadt bennem a gyengéken, a kicsinyeken segítés nemes gondolata. Remekül totóztam. Ezt kaptam. Mire ernyedtségemből felocsúdtam, a többi szédítő sebességgel tűnt el előlem... Már panaszra akartam menni az OTP-hez, hogy ajánljanak nekem egy »csendesebb« helyet, hol kissé lassúbb ez a »forgási sebesség» — amikor egyik nap lilásszínű könyvecskét pillantottam meg párom retiküljében. Takarékbetétkönyv! Ahá! Szorongva nyitottam ki és megszeppenve láttam, hogy kis feleségem már háromezret »kupacolt« ösz- sze... Barázdált képem kisimult és a következő fizetési napokon, mint egy nagy titok szentségtörője, már előre nyúltam az asztal felső sarkára az én szerény kis zöldesszínű kupacomért... Legyen szabad Önnek, ki e néhány sort elolvasta, nagyon sok lilás-piros »kupacot« kívánnom — jó egészséggel! Sz. K. Száz Ez még a régi világban történt. A történet pedig hiteles. Megtörtént. Hogy melyik városban? Arra az olvasók úgyis rájönnek. Mert érdemes elolvasni. Hősünket nevezzük Márton bácsinak. Lehetne ugyan János is, de hát a név nem is lényeges. Fontosabb a történet, így szól: Márton bácsi ismert ember volt a Felsővárosban. Nemcsak a boráról, hanem arról is, hogy igen furfangos ember volt. Mert mindig törte a fejét. (Hej, ha ez az ember tanulhatott volna!...) Egyik szép őszi délutáni n lefelé jött az öreg a tanyájától. Persze — szokás szerint — betért a kocsmába is. Na, nem a bor miatt, vagy a kolbász- miatt, hanem; hogy elbeszélgessen egy kicsit a kocsmáros- sal, aki szintén furfangos ember hírében állt. És néha meg is szokták egymást viccelni — persze az illendőség határain belül. Nohát Márton bácsi benyit a kocsmába. — Adjon isten! — Neked is. — Hozzál komám — mert így szólították egymást — gyorsan1 egy fröccsöt meg egy kis kolbászt. Mert őszintén szólva, nagyon megéheztem a hosszú úton. Olyannyira, hogy száz darab tojást is meg tudnék enni egy ültő helyemben. A kocsmáros mosolygott. Ismerte már az öreg furfang- jait. De azért ezt ő is meg- hökkenve vette tudomásul. Viszont a négy pesti borkupec — ott ültek a sarokban — nem mosolygott, hanem elámult. Hallottak már nagyétkű emberekről, de száz darab tojás, az mégis száz darab!... — No, öreg! Hát hogy is mondta az előbb? — jött oda az egyik. — Hallhatták az urak. — No, hát mer-e fogadni?! — Mibe? — Egy hektó bor, pénzben. — Lehet. — Nohát rezzentsd elő a feleségedet. Főzzön száz tojást. Helyt akarok állni. A fogadás, az fogadás. Húsz perc múlva ott sorakozott az asztalon a száz főtt tojás — meg vagy húsz ember még, akiket ide hozott a hír, meg a kíváncsiság. A kereskedők a biztos siker reményében ugratták az öreget. Az pedig nem szólt vissza Fatolvajok Végigmentem a csupaszon álló sétakerti fák között, a szórványosan ültetett apró, örökzöld fenyőfákon akadt meg a tekintetem. A zöld fenyő, amely dacol az ősszel és a téllel, bizakodást és erőt kölcsönöz az embereknek. Karácsony után megdöbbenve tapasztaltam, hogy sok helyen hiányzik a fenyőfa. Az időjárással dacoló örökzöld fácskák többségének helyén csak egy csonk meredezik az ég felé. Ki tehette ezt? Ki ölte meg a fenyőfákat? Ki vitte haza karácsonyfának a szekszárdi sétakertből azokat a fákat, amelyek mindenkinek, aki csak végigment a kerten, s akiben csak egy csöppnyi kis szépérzék is lakozik, szolgáltattak egy parányi gyönyörűséget. Ma, amikor minden erőnkkel a város szépítéséért és fejlesztéséért munkálkodunk, egyesek gálád módon vétenek az egész város ellen. A megcsonkított fenyőfák arra intenek bennünket, hogy számolnunk kell a rosszindulatú em berekkel is. Hogy a merénylet, amelyet a fák ellen elkövettek megtörténhetett, abban hibásak azok is, akik a parkőrt, vagy másokat nem mozgósítottak időben a karácsony előtti napokban a fák védelmére. darab semmit. Bölcs nyugalommal pipált. — Kezdheti — szólt izgatottan az egyik. — Kezdem. A szőrtarisznyából nagyobbfajta bicskát húzott elő. Aztán kenyeret, sót tett ki az asztalra. Figyelmesen megszámolta a tojásokat. Megvolt mind a száz. Aztán komótosan rakta befelé a tarisznyába. — Hohó! — horkant fel az egyik kupec — nem így egyeztünk! — Az úr várjon a végére! Hát az úr várt is. Az öreg meg csak rakta. A hetvenötö- dik tojás eltevése után letette maga mellé a teli tarisznyát. Aztán a kintmaradó huszonötöt kezdte szép sorjába pucoltofás ni. Amikor ez megvolt, kinyitotta a bicskát és négy-négy darabra vágta őket égyenként. — Hé papa! Ez huszonöt volt! Ennyit én is meg tudok enni! Erre az öreg mérgesen för- medt rá és a felvágott darabokra mutatott: — Tojás? — Az. — Darab? — Darab. — Nohát. Akkor most száz darab tojást fogok enni. És míg a rászedett pesti kupecok összeszedték és kiszámolták a pénzt, addig Márton bácsi is meguzsonnázott a száz darab tojásból. Hát így történt. KELEMEN ZOLTÁN Az olvasó kérdez Dombóváron a megrongált bölcsődét végre rendbehozták és átadták a gyerekeknek. Sőt bemutatták az egész épületet a szülőknek is. Nagy volt a meglepetésünk, amikor azt tapasztaltuk, hogy a gyermekek játszószobája cement mozaiklappal van lerakva. Erre jött még a linóleum. Mi, szülők, nagyon meglepődtünk ezen. Lehetséges az, hogy a helyiséget, ahol a gyerekek játszanak, állandóan a földön ülnek, mozaiklapokkal rakják le? Az eredmény máris jelentkezik, mert a gyerekek állandóan felfáznak és hasmenésük van. Hogy lehetett egy teljesen újjáépített bölcsődében ilyen hideg padlózatot készíteni? Nem gondoltak a gyerekek egészségére? Amúgyis egészségtelen még a levegő, mert a friss vakolásé falak is csak most száradnak rendesen ki. Miért nem parkettával csinálták a helyiség padlózatát? Ezt kérdezzük mi, szülők. Kérjük az újságban szíves válaszukat, hogy helyes volt-e így építeni egy újjávarázsolt épületet. És milyen sürgős intézkedést lehetne tenni a gyerekek egészségének megvédésére. K. J. U. i. Ezt kérdezzük mi is. (A Szerk.) levelező. Táncos képek Sióagárdról... A nagymúltú faluban a földművesszövetkezet vállalkozott a ne- me% feladatra, hogy új táncosokkal életre hívja a régi táncokat. Ez pedig a hagyományok ápolásánál is többet jelent: szórakozást, művelődést biztosít a falu aprajának, nagyjának egyaránt. Az autóbusz-megállótól a kultúrház felé menet meggyőződhetünk erről. Az épület előtt bütykös harisnyát viselő idős nénik, rózsás tu- tyis lányok beszélgetnek, s ha bentről egy-egy nagy dobbanás, vagy csattanó taps kihallatszik, kíváncsian állnak lábujjhegyre, hogy lássanak valamit. Ma próba van. Tizenhat lány és fiú ropja ilyenkor a táncot jókedvűen, a pattogó ritmusú muzsikára. Czvik Emma, a táncoktató most nem szakítja félbe őket tanácsaival — nekünk mesél az agárdi táncokról, a táncosokról, a faluról. Megtudjuk tőle — s ez meglepő —, hogy úgyszólván minden nehézség nélkül szervezték újjá a táncéletet. A földművesszövetkezet a szükséges működési feltételeket biztosította, lelkes fiatalokban pedig nincs itt hiány. Hiába — a vér nem válik vízzé! Zene és ruha kellett csak, a többi, mint a karikacsapás, úgy ment. Beszélgetés közben egy pillanatra torkunkon akad a szó. mert az egyik táncos fején megtántorodik a borosüveg, s a következő pillanatban — szívből felkacag, aki alatta van, az üveg pétiig — mintha mi sem tör tént volna, úgy áll a fején, mint a cövek. Az epizód szüli a következő kérdést: — Sohasem ejtik le táncosai az üveget, s amikor tanulApróhirdetések Fekete Pannónia, újszerű állapotban sürgősen eladó. Alsónyék, Vasút u. 52. Sánta. (36) Eladó 6 db, 20 keretes. 40x30 fekvő vándorkaptár Várdomb, Szőlőhegy 11. (37) Férfi részére bútorozott szobát keresünk, »mérnök« jeligére. Cím: szekszárdi hirdetőben. (38) Ház eladó, Szekszárd, Árpád u. 31. sz. Azonnal beköltözhető. (33) ták a táncot, akkor is vörösbor volt az üvegekben? — Minden férfi ezt kérdezi tőlem — válaszol mosolyogva. — Úgy látszik, nagyon aggódnak annak az üvegnek a sorsáért. Ezt a műhelytitkot — így beszéltük meg — nem áruljuk el senkinek. Izgassa csak a fantáziákat. így jó ez — mondja. — A nő tehát — Agárdon is nő... Megtudjuk még, hogy a szekszárdi táncfesztiválon díjat nyert az együttes, valamint azt, hogy Nagydorogon. Faddon, Bátaszé- ken szerepeltek divatbemutatókon. Nem véletlen, hogy az agárdi lányokat gyakran hívják divat- bemutatókra. Agárd és tánc. Ez a kettő elválaszthatatlan. S miután a tánc és kultúráiét mozgató rugója itt a szövetkezet, nem nehéz kitalálni, milyen fontos szerepet tölt be a falu kultúréletében a földművesszövetkezeti mozgalom. Miközben erről beszélgetünk; új táncospárok jönnek. Egyik legszebb táncukat, az agárdi kariká- zót járják. Czvik Emma most már tanácsokat ad a lányoknak: »ösz- sze a sarkat, emeld fel a fejed! Mosolyogni« — és így tovább ... Nem is faggatjuk tovább. Egy öreg bácsi, aki az ajtófélfának támaszkodva nézi pipafüstjén keresztül a próbát — mondja el. hogy több mint tízféle táncot látott már járni ezektől a gyerekektől. »Szentigaz, hogy ügyes mindegyik« .— mondja nem titkolt büszkeséggel. Azt csak később tudtuk meg. hogy az ő unokája is köztük táncol. Lassan vége a napnak, meg a próbának is. Ilyenkor aztán a lányok meg a legények gyorsan áttérnek a legújabb hagyományok »ápolására« — mert errefelé is tudják ám, hogy »Nem filmcsillag volt Rómában Marina ... « ^rooiYmmOTyxmYmxxmT«3nooooa Mielőtt családi házat épít, | keresse fel a Szekszárdi Épi- | tőipari Szövetkezetei (Rákóczi u. 15. szám). Vállalunk családi ház építést, tatarozást, felújítást, magánosok részére 5 százalék engedményt adunk. (84)
