Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-31 / 26. szám

W{>1. január 31.

TOLNA MEGYEI NPPÜ.TSAG

s

A „SZERSlABgDI" AlBAMOK

Alig néhány hónap óta élnek a városban, de már rengeteg az ismerősük. Kiejtésükön érződik, hogy Szekszárdon tanulják a magyar nyelvet. Ismerik a várost és őket is sokan ismerik. Életvidám fiatalemberek. Disznótorok, szüretek, lakodalmak, csendes kiskocsmák baráti beszélgetéseinek emlékét viszik majd magukkal Albániába, ha letelik a tanulmányút. És magukkal viszik a tejipari ismereteket, amelyek megszerzéséért hozzánk utaztak. A kicsiny, de gazdaságilag egyre erősödő testvérállam épülő tejkombinátjai várják őket.

Amikor legénylakásukba benyitok, a vékony arcú, szőke Feri Hodzsa a vaságyon könyököl és könyvet olvas. A vaskos könyv borítólapjáról messziről leolvashatók a betűk. — Hegedűs György: Sajtgyártás.

A göndör, fekete hajú, sötétbőrű, széles arcú Petro Dzsunga az asztalnál ül, s a Zeri Papu- litból, az albán kommunisták központi lapjából jegyzetel, amelyben a kommunista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozata megjelent.

A kályhában duruzsol a tűz. Kellemes meleg a szoba. Mielőtt beléptem volna, tízfokos hideg csípte az arcomat. A hőmérő higanyszála már napok óta null fok alatt van. Beszélgetésünk kezdetén megkérdem.

— Albániában ilyenkor milyen idő van?

Petro Dzsunga válaszol.

— Az Adriai tenger partján

lakunk. Én Dürresben, Feri Shkodérben. Az Adria déli partjain ismeretlen fogalom a tél. Évtizedek múlnak el hóesés nélkül. Ragyog a nap, kék az ég és a tenger, s a ciprusfélék és az olíva levelei ilyenkor is zöldellnek. _

— Az egész országban kélle- mes a klíma?

— Nem, csak a tengerparton. Minél beljebb hatolunk az országba, annál kellemetlenebb az időjárás. A magas hegységek tetejét nyáron is hó borítja.

— Szeretik Szekszárdot?

Feri Hodzsa nevetve válaszol.

— Szép város. Sok pincéje van és sok bora. Gazdag vidék. Nagy építkezések vannak, akárcsak mifelénk. Csak a liyelv nehéz. Különben nemcsak a város, hanem az egész megye megnyerte tetszésünket.

— Merre jártak?

— Voltunk a Simontornyai Bőrgyárban, a Paksi Konzervgyárban és meghívtak bennünket néhány KISZ-gyűlésre is. Lelkesek itt is a fiatalok akárcsak nálunk, — megint nevet. — És csinosak a lányok. Aki Magyarországon nősül, nem jár rosz- szul.

— Az anyanyelvükön és a magyaron kívül, milyen idegen nyel

vet beszélnek?

— Az eszperantó nyelvet. De nem vagyunk- perfekt eszperantisták!

*yv~rv-g»OC<lQflP$!OOOCOflj3POOOOpOpOOOpPPP»*""r" |

I Szállítunk 40x40x6 cm nagyságú / j

BETON JARDALAPOT

15 Ft/db. áron, vörös cik- j lopkövet 130 Ft/tonna és vő- j rös falazókövet 100 Ft/tonna j egységáron. (127)

Apróhirdetések

Eladó háromszobás családi ház Szekszárdon, Marx u. 3. sz. részben beköltözhető. . (126)

A Szekszárdi Szesz- és Üdítőitalipari Vállalatnál nagyobb mennyiségű kád eladó, könyvjóváírással. A kádak űrtartalma 15 hl-től 31 hl-ig. A kádak megtekinthetők: Epreskert. Telefon: 21—66, C114J

— Mi tetszik legjobban Szekszárdon?

— Az, hogy barátságosak az emberek. Vendégszeretők és embertisztelők. Sok barátunk van. A neveket nem is tudom megjegyezni. Sokszor az arcok emléke is elmosódik, s csak akkor eszmélünk rá, hogy ismerősünkbe botlunk, amikor köszönnek. Itt csaknem mindenki ismeri a másikat, azért van, hogy sok a köszöngető ember... A múltkor bementünk a „Szabadságba". Nem volt ülőhely. Egyszer csak az egyik asztal mellől megszólít bennünket egy baráti hang. Székeket kerítettek És már ott is ültünk három ismeretlen és egy távolj ismerős baráti társaságában.

— Mi az, ami hasonló Dürres, Shkodér és Szekszárd között?

Petro Dzsunga mutatóujja a levegőbe emelkedik, amikor válaszol,

— Az emberek itt is, ott is közös cél felé törnek. Szekszárdon a szocializmusról van szó, a mi városainkban szintén.- Sok esetben még a problémáink is hasonlítanak. Egy zászló alatt menetelünk. Amikor a Szekszárd mellett épülő üzemet látom, eszembe jutnak kőolaj, bitumen, réz, króm, lignit, kősó lelőhelyeink, amelyek nagyarányú kiaknázását csay a szabaddá tett

A tél a kulturális tevékenység időszaka. Az ismeretterjesztő előadások is a téli hónapokban a leglátogatottabbak. A múlt év decemberében tizenhét előadást rendeztek Szekszárdon, januárban húsz előadás zajlott le a város területén és a kültelkeken. Már a múlt hónapban is nagy gondot fordított arra az ismeretterjesztő társulat, hogy jól felkészült előadókat biztosítson, olyan előadásokat tűzzön ki, amelyek iránt érdeklődnek a dolgozók és amelyek hozzájárulnak műveltségük gyarapodásához.

A januári program — bár az előadások minőségét, színvonalát

Sok bosszúságot okozott a sporthorgászoknak, halászati termelőszövetkezeteknek a folyóvizek szennyezése. A Minisztertanács határozata nyomán, a jövőben fokozatosan megszüntetik a folyóvizek szennyezését. A határozat megvalósítását vették tervbe a Tolnanémedi Kendergyárban is. Naponta mintegy háromszáz köbméter áztatóvizet engedtek a Kapos folyóba a nyári ken- deráztatási szezon idején. A szennyvíz több mint száz százalékos oldottságban került a folyóba, mégis veszélyes volt ez a halállományra.

A gyár vezetői tervet készítettek a kenderáztatás szennyvizének hasznosítására. A községi mezőgazdasági termelőszövetkezettel tárgyalnak a szennyvíz hasznosításáról. A gyárból, a medencékből lekerülő szennyvizet egy

VWWVWWWWWVSA/

1 TECHNIKUST keresünk

trichinella-vizsgalónak, állategészségügyi, mezőgazdasági, vagy élelmezési technikumi ? végzettséggel. Jelentkezés: a > Tolna megyei Tanács VB. Ipari és Műszaki Osztályán.

I (411)

haza teszi lehetővé számunkra..

Feri Hodzsa albán képeslapot keres elő az ablakban felhalmozott könyvek közül, s némi kis büszkeséggel mutogatja az új városrészeket, gyárakat, a gépekkel dolgozó szövetkezeti parasztokat és a tengerparti üdülőket ábrázoló képeket. Az egyik képen, november 9-én, az albán felszabadulás ünnepén felvonuló partizánok láthatók. Kissé meren gő kifejezéssel az arcán megjegyzi :

— Harcoltak olaszok is a partizánok között. Amikor a „Duce” katonái voltak, nem harcoltak, azt hittük először, hogy gyávaság az oka. De amikor átálltak hozzánk, olyanok lettek, mint az oroszlánok. Sokból partizán hős lett, s akkor rájöttünk, hogy az emberekből az igazságért és szabadságért folyó harc farag hősöket.

Késő este távoztam a legénylakásból. A szél, amely havasesőt csap arcomba, kizökkent a napsütötte Adriai partokról szóló beszéd keltette illúziókból. Albán népdal ablakon át szűrődő foszlányai kísérnek egy ideig utamon. Érzelmeket sűrítő érdekes dallamok. A kicsiny szoba lakói ilyenkor nóta közben a kályha mellett bizonyára édes gyümölcsű fügefákra, s távoli albán lányokra gondolnak.

H. T.

Húsz ismeretterjesztő előadás január hónapban Szekszárdon

Kevés a mezőgazdasági előadások száma

Érdekes kísérlet! Felhasználják a kenderáztatás szennyvizét

illetően nem lehet kifogás — már kevésbé jól sikerült. A három művészeti, két irodalmi, három egészségügyi tárgyú előadás (hogy csak néhányat említsünk) mellett mezőgazdasági tárgyú előadás mindössze egy hangzott el, politikai kérdéssel ugyancsak egy foglalkozott. Érmen azokban a napokban, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezésének forradalma Szekszárdon is lezaj> lőtt, több politikai és mezőgazda- sági előadásra lett volna szükség.

Az előadások látogatottsága — éppen a színvonalnövekedés eredményeképpen — állandóan emelkedik.

átemelő szivattyútelep segítségével a Kapos felett vinnék át a csőrendszert, s ott mintegy ezer hold öntözése válna lehetővé szennyvízzel. A szennyvíz kitűnő minőségű trágya. Szakemberek vizsgálták meg a víz összetételét, s megállapították, hogy sok tekintetben felülmúlja a víz táperő tekintetében a szerves istállótrágyát. A vizsgálat szerint műtrágya használata az öntözött földön csak elenyésző mennyiségben szükséges.

A tolnanémedi termelőszövetkezet vezetői előzetes számításokat végeztek a várható termés- növekedésről. ügy számítják, hogy az öntözés megvalósításával kataszteri holdanként nyolcvan mázsás kukoricatermést, és 500— 600 mázsás takarmányrépa átlagtermést tudnának elérni. — A szennyvíz tárolására is elkészült a terv. Esős nyári napok alkalmával a volt Kapos mederben tárolnák a szennyvizet, és aszályos hetekben is tudnának öntözni a kiváló minőségű trágyapótló szennyvízzel.

A terv megvalósítása tárgyában a Földművelésügyi Minisztérium illetékeséi még nem nyilatkoztak. A szövetkezet és a gyár vezetői abban bíznak, hogy az illetékesek a legrövidebb időn belül jóváhagyják tervüket, és már a kora tavasszal megkezdhetik az öntözőberendezés felszerelését.

Zendülés a képtárban

A nyugat-berlini Kreuzberg kerület elöljáróságán Kressman kerületi elöljáró egy képkiállítást akart megnyitni. Az ünnepélyes megnyitón a kiállító művészek váratlanul felugráltak,, leszedték festményeiket a falról és kijelentették: »Nem engedjük

megnyitni a kiállítást«.

A furcsa zendülés oka az volt, hogiI a kerületi elöljáró egy előzetes inspekció alkalmával Schröder—Sonnenstern kiállító művész három képét »obszcénnak és gyermekek számára megte- kinthetetlennek« minősítette. Úgy határozott, hogy ezeket a képeket csak egy különteremben szabad felakasztani és ide csak felnőtteket szabad beengedni. A többi művész emiatt tüntetett és kifejezte szolidaritását Schröder— Sonnenstern iránt.

— Hatszázezer forint földjáradékot fizet ki egy év alatt a döb- í'öközi Zöld Mező Termelőszövetkezet a tagoknak a közösbe vitt földterületük után.

— „Ballada a kőkorszakról” a címe egy új DEFA-filmnek, amely L. Turek: „Anna Lubitzke” című regénye nyomán készül. A film az 1946. évi nehéz kezdetet, a romeltakarítás idejét eleveníti fel.

— Megkezdődtek a félévi vizsgák az MSZMP Tolna megyei Bizottsága marxizmus—leninizmus esti egyetemén.

— Tabi László „Különleges világnap" című színművének bemutatására készül a szekszárdi városi művelődési ház színjátszó csoportja. A bemutató előadásra február hónapban kerül sor.

— „Békés” ünnepnapok. Párizsban karácsony és újév előtt több mint 3000 „hangzavar-lemezt adtak el. A lemezek egyik oldalán puskaropogás, ágyúdörgés, génfegyvertűz, bombarobba- sások és egyéb harci zaj „szimfóniája” szólal meg, a másik oldalán harangok zúgása, szirénák, mozdonyok füttye szolgáltat meg felelő ünnepi hangulatot a pihenésre vágyó párizsiaknak.

című filmnek, amelynek forgató- könyvét Tatai Sándor kalandos ifjúsági regényéből Vadász Imre írta. A filmet Keleti Márton rendezi. Ugyancsak előkészületben van az „ígéret földje”. Hegedűs Zoltán forgatókönyvét Mészáros Gyula rendezi. A történet 1945. után Komlón játszódik, hősei: fiatalok.

— Több mint 600 rászorultat

gondoznak Tolna megye kilenc szociális otthonában.

— „Hurvinek és Spejbl” hosszú útra kél. A „Hurvinek és Spejbr’ nevű híres prágai bábszínház ez év májusában Hollandiába, Angliába, Franciaországba és Svájcba látogat. A színház erre a vendégjátékra új műsort készít elő, amelyet mindig a vendéglátó ország nyelvén adnak elő. A bábszínház 1960. évi egyhónapi svájci és olaszországi turnéján 24 előadást tartott, ezeket 20 000 gyermek és felnőtt tekintette meg. Két műsorát a genfi televízió is közvetítette.

— Közel 38 000 forintot fizettek ki a tanácsok Tolna megyében az elmúlt évben temetkezési segély címén.

A bonyhádi járási művelődési

ház bábszínháza február 5-én a Csodahegedű című bábjátékot mulatja be.

. — Százhatvanezer forintot fordított művelődési ház létesítésére a községfejlesztési alapból a nagyszékelyi községi tanács.

— A Hunnia Filmstúdiában most folynak az előkészítő munkálatai a „Puskák és galambok”

— A televízió műsora: 18.00: Bende Szilárd esete... Nyíit tárgyalás a pályaválasztásról. 19.15: TV-híradó. 19.30: Muzsikáról mindenkinek. Ádám Jenő előadása a rézfúvók családjáról. 19.50: Egy évezred Mexikóban. Magyarul beszélő szovjet film. 20.50: Közvetítés a Kis-stadion- ból. Az U. Dózsa—Vörös Meteor bajnoki jégkorong-mérkőzés második és harmadik harmada.

itíjugn imm piíimő (ele.

— Halló, Bácsalmás? Itt Báta- szék. — Ezután sorolja Tancsa bácsi a kocsikat. Mire a vonal Bácsalmásra ér, addig értesíteni tudják a címeket, hogy érkezik kocsijuk, és már várják, hogy az árut elszállíthassák. Bácsalmás után a villanycsengő Jánoshalma állomást zörgeti. Közben nyílik az ajtó, s a tolatás vonat kezelője a kocsik számadásait adja át. Egyeztetés, bélyegzés, elegy- súly-naplóba való bevezetés következik, majd szortírozás irányok szerint.

Az óra mutatója lassan halad. Az éjfélt már elhagyta. Egy kis szünet van. Tancsa bácsi kissé fáradt, s a pihenés néhány percében gondolatai a múlt és a jelen között járnak. — Még pár hónap — gondolkodik el — és nyugdíjba megyek. Milyenek is lehetnek a csendes napok? Hogyan lehet vajon megszokni az otthoni tétlenséget? Haj, iltionkor döbben rá az ember, milyen szép napok múltak el, mennyi küzdelem, de mennyi öröm is volt az életben.

Megelevenednek előtte ifjú évei. Negyvenhárom évvel ezelőtt, mint pályamunkás kezdte. — Nehéz volt a munka — gondolja magában —, munkához jutni meg méginkább. Különösen ilyenkor, mikor jött a tél. Felmondtak. Utána pár hét múlva újból felvették az embert. Kezdhette ii,jból az életet. Milyen nagy öröm is volt az. amikor a téli létszámba kerülhettem, tovább

folyhatott a küzdelem az életért. Akkor kezdtem el tanulni. S azután távirdász vizsga, állomáskezelői vizsga...

— Milyen más ma. Ma a jövő vasutasai iskolapadok között tanulnak. Nekünk a tanulás mellett keményen kellett dolgozni. De hogyan? Drávacsepelen voltam állomáskezelő — emlékezik vissza. — A kis állomást meg akarták szüntetni, mert nem volt kihasználva. Gyorsan cselekednem kellett, ha nem akartam, hogy kenyér nélkül maradjak. Fuvaroztató feleket kelleti keresni. Beszélgettem az erdészekkel, találtam egy kereskedőt is, s a begyepesedett állomáson megindult a forgalom. Én is ottmaradhattam. Abban az időben így kellett dolgozni, ha az ember élni akart.

— Most nem azon kell töprengeni — mosolyodik el a gondolatra —, hogy hova is tudok menni dolgozni? Hogyan tartom el családomat? Nem is panaszkodhattak rám az ifjú vasutasok, akiknek tanítását vállaltam. — Utánpótlásra, jó vasutasra most méginkább szükség van. Tudom, amilyen dolgozókat nevelünk, olyan lesz a jövőnk.

Nyílik az ajtó, s mintha álomból ébredne, hallja, hogy a 2181 számú vonat vezetője jelentkezik a Dombóvár felé menő kocsik számadásaiért. És az élet folyik tovább, egy nyugalmas pihenő felé.

PÁSTI JÓZSEF levelező, Bátaszék

!