Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-31 / 26. szám

Meiiiv* Ecetei Pécs... tsz. ^.Zz'V ;Q VILÁG PROLETÁRJAI, EG YES ÜT. JETEK? /tCMMA4M> ii mi irw ............... in ...................... ■■ BR____________ — - —..............-WH-«,, M AGYAR .SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kedd 1961. január 31. XI. évfolyam 26. szám ARA: 50 FILLER J SZÁMVETÉS Tavaly 57 millió forintot fordítottak kösségfejlesxtésre Tolna megyében »1958—60-ban a magyar dol­gozók jelentős sikereket értek el a népgazdaság fejlesztésében, a szocialista termelési viszonyok kiterjesztésében, az életszínvonal emelésében. Mindezekben túl­szárnyalták a hároméves tervben kitűzött célokat«. — E szavakkal kezdődik a vasárnapi lapoknak kétségtelenül legérdekfeszítőbb »olvasmánya«, a Központi Sta­tisztikai Hivatalnak a hároméves tervről szóló jelentése. Jól dolgoztunk az elmúlt há­rom esztendő alatt, büszkeséggel és bizakodással tölt el minden magyar dolgozót a jelentés, a há­rom év számvetése. Arról tanús­kodik, hogy az ellenforradalom leverése után helyes irányban ha­ladtunk előre gazdasági téren is. Az emberi tevékenység legfonto­sabb területén, az anyagi terme­lésben megállta helyét népünk. A termelésben elért sikerek biztosí­tották az életszínvonalnak egyen­letes, megalapozott növelését. A tízmillió magyar — a jelentés el­ső adatai számolnak be arról, hogy az., ország lakosságának száma 1960. júliusában elérte, és túlhaladta a 10 millió főt — job­ban él, mint történelme folya­mán bármikor. Nehéz lenne »rangsort« felál­lítani a Központi Statisztikai Hi­vatal jelentésének mintegy két- háromszáz számadata közt, vala­mennyinek megvan a jelentősége. Azoknak is, amelyek mennyiségi változást tükröznek és a korábbi évek jelentéseiben is rendszerint szerepeltek, de nem kisebb fi­gyelmet érdemelnek a népgazda­ság fejlődésében, az életszínvo­nal alakulásában végbement mi­nőségi változást jellemző adatok sem. Iparunk csaknem kétszeresen teljesítette túl a termelés növelé­sének tervét, a három évre ter­vezett 22 százalékkal szemben 40 százalékkal nőtt az ipari terme­lés. A mezőgazdaság 11—12 szá­zalékkal termelt többet, mint az előző három év átlaga. Pedig a mezőgazdasági termelés ilyen ala­kulásában csak részben hatott a nagyüzemi gazdálkodás fölénye. — Az elmúlt három évben ment végbe lényegében a szocialista át­alakulás a mezőgazdaságban. — Ez a fölény teljes mértékben csak az elkövetkező években juthat érvényre. A nemzeti jövedelem a tervezett 13 százalékkal szemben húsz százalékkal nőtt. Az iparban a munka termelékenységének nö­vekedése is túlszárnyalta az elő­irányzatot. Többet építettünk, több beruházást végeztünk el a tervezettnél. Húszezer család ju­tott terven felül új lakáshoz. Tíz-tizenegy százalékos reálbér­növekedésről számol be a jelen­tés. Igen érdekesek a lakosság fogyasztásának alakulásáról szóló adatok. Csalhatatlan jele az élet- színvonal növekedésének az, ami­kor az élelmiszereknél az élettani szempontból értékesebb cikkek fogyasztása nagyobb mértékben nő, mint az egyéb élelmiszereké, az iparcikkek forgalmának növe­kedése megelőzi az élelmicik­kekét. Tucatnyi adat mutatja ezt a tendenciát. Egy-két példa: A három esztendő alatt 345 ezer mosógép került forgalomba, te­hát — négy főt számítva átlago­san egy családra — minden hete­dik család vásárolt mosógépet. Az elmúlt évben közel két és fél- szerannyi bútort vásárolt a lakos­ság, mint 1957-ben. Számos olyan átlát is van a je­lentésben, amelyekkel korábban nem találkoztunk és amelyek in­kább a népgazdaságban végbe­ment átalakulás minőségi jellem­zői. A beruházások anyagi-mű­szaki összetételének megváltozá­sára mutat, hogy 1958-tól 1960-ig egyharmaddal nőtt a termelés növelésére, műszaki színvonalára közvetlen hatást gyakorló gépi beruházások aránya. Tovább ja­vult, illetve alakult kedvező irányban iparunk szerkezete. — Nőtt a nehézipar súlya az egész iparban, a műszaki haladás szem­pontjából döntő szerepet betöltő gépipar és vegyipar részesedése is nagyobb, mint az előző évek­ben. Sikerrel valósítjuk meg a fűtőanyaggazdálkodás megjavítá­sára kitűzött célokat, a népgaz­daság fűtőanyagellátásában egyre nagyobb a jelentősége a szénnél sokkal kedvezőbb hatásfokkal tü­zelhető kőolajnak és földgáznak. Uj- iparágaknak vetettük meg az alapját, új gyártmányok egész sorát vezettük be a hároméves terv időszaka alatt. Iparunk meg­kezdte a PVC műanyag és szin­tetikus műszál alapanyagainak gyártását, a televíziókészülékek gyártását, egy sor újfajta ruháza­ti cikk tömeges termelését. A mezőgazdaság gépállományá­nak megkétszereződése. 137 ezer öreg termelőszövetkezeti tag nyugdíjban való részesítése, a po-1 litechníkai oktatás bevezetése az ' általános és középiskolákban. | olyan eredmények, amelyek első j ízben szerepelnek ilyen több évet j átfogó statisztikai jelentésben Első ízben olvashatunk számokat I a keresetek alakulásáról is. ör­vendetes tény, hogy 1957-hez vi­szonyítva csaknem felére csök­kent a havi 1000 forint alatt ke­resők aránya, viszont másfélszer többen keresnek havonta kétezer forint fölött, mint három évvel ezelőtt. Sikereinkről, eredményeinkről számol be a tervjelentés. De nem hallgatja el a hibákat sem. Mert nem minden területen valósítot­tuk meg a három évvel ezelőtt kitűzött célokat. Bár a termelé­kenység nagyobb arányban nőtt a tervezettnél, a termelés felfu­tásának alig több, mint felét biz­tosítottuk csak a termelékenység növelésével. Nem áll arányban a termelékenység növekedése a meglévő lehetőségekkel. Nem si­került lényeges haladást elérni a beruházások kivitelezési idejé­nek megrövidítésénél, az építke­zések nagy részének kivitelezési ideje meghaladja azt, ami mű­szakilag indokolt lenne. Nem tel­jesítette több feladatát az építő­ipar. Bár az iparban javult a ve­zetés színvonala, de még itt is sok a tennivaló. Végül néhány szót arról, ami­ről nem beszél a jelentés, de ami következik a számadatokból. — Egészségtelen szokás nálunk az »alátervezés« a lehetőségek jó részének figyelembe nem vétele. Nem mozgósíthat eléggé az olyan terv, aminek legfontosabb mu­tatóit akár másfélszeresen is túl lehet teljesíteni;. Megalapozottabb tervezéssel minden bizonnyal még nagyobbak lehetnének az ered­mények. A tervjelentés — bevezető sza­vaiban — a magyar dolgozók si­kereiről beszél. Büszkék lehetünk az eredményekre, de nem meg­elégedettek. Az elkövetkezendő évek mutatják majd meg, hogy még többre is képesek vagyunk. «. M A megyei tanács községfejlesz­tési csoportja összesítette az el­múlt évi községfejlesztési adato­kat és értékelte az eredménye­ket. Az összesítésből mindeneic- előtt kiderült, hogy Tolna me­gyében még egy évben sem volt ilyen széleskörű községfejleszté- s munka, mint 1960-ban. 1955­ben mindössze 4 millió forintot fordítottak községfejlesztési célok ra Tolna megyében. Ettől kezd- vi minden évben növekedett a felhasznált összeg. 1956-ban 6 mil­lió. 1957-ben 9 millió. 1958-ban 20 millió, 1959-ben pedig 47 millió forint volt Tolna megyében a községfejlesztési célokra fordí­tott összeg. Tavaly pedig már több mint 57 millió forintot fizettek ki a tanácsok a községfejleszté­si alánból a különböző köz­érdekű feladatok megvalósí- tásár^. 1955. óta tehát tizenötszörösére növekedett a községfejlesztési cé­lokra fordított pénzösszeg. Eb­ből csaknem 4 millió forint volt a társadalmi munka értéke és igen jelentős értékű, úgyneve­zett helyi anyagot használtak fel. Az előirányzott társadalmi mun­ka és helyi anvagfelha=ználási tervet túl!eí;os.ítoíte-megyénk. Az. összkiadás tervteliesíiése megha­ladta a 92 százalékot. A járások és a város eredmé­nye a községfejlesztési terv tel­jesítésében a következő: 1. Szckszárd város 99.5 szá­zalékos, 2. Dombóvári járás 97,4 százalékos, 3. Szekszárdi járás 95,8 százalékos, 4. Bony hadi járás 95.2 százalékos, 5. Tamási járás 89 százalékos. 6. Paksi járás 86,6 százalékos és 7. Gyönki járás 83 száza­lékos teljesítésével. A községfejlesztés terén elért eredmények azért is jelentősek, mert az elmúlt évben megyénk területén, kilenc község kivételé­vel, mindenütt termelőszövetke­zeti gazdálkodást folytatott a pa­rasztság. A megye összefogásá­ban tehát már a szövetkezeti pa­rasztságnak volt oroszlánrésze. A több mint 57 millió forint­ból többek között 78 kilométer hosszú járdát építettek. Ez azt jelenti, hogy a 6-os műút mentén, Szekszárdiéi Pécsig 1 méter szé­les szilárdburkolatú járdát épít­hettek volna és ezenkívül még „egy kis” tartalék is maradt vol­na. A villanyhálózatot 34 kilo­méterrel bővítették. Mindez fő­ként az újonnan épített lakóte­lepeket érintette. Ugyanis szinte minden községben épült az el­múlt évek során új utca, utca­rész, ahol eddig nem volt járda és villany. A tanácsok fő felada­tuknak tartották e problémák megoldását. A megye hat új autóbusz-vá­róteremmel gazdagodott. Ezek kő zül a legszebb a hőgyészi, amely egészen modem terv alapján épült meg. Autóbusz-váróterem épült Dombóvárott, Kétyen, Zom tón, Cikón és Tévéién. Ezeket ugyancsak nagy örömmel fogad­ta a lakosság, mivel az utazók régi kívánsága volt a váróterem. A helyi utak, hidak, járdák javítására és építésére közel 17 millió forintot fordítottak megyénkben. Mintegy 16 mil­lió forintot fizettek ki a me­gye tanácsi szervei a vízel­látás megjavítása érdekében. Tehát igen nagy gondot fordítot­tak tavaly ennek a régi problé­mának a megoktésáf-a. Több községben, Dombóvárott, Simon- tornyán, Bátaszéken, Sárszentlő- rincen, Tolnanémediben és Bony- hádon befejeződött a vízmű épí­tése. A munkálatokat mindenütt megkezdték már az előző évben. Tavaly 65 kilométer hosszú víz­vezetéket adtak át rendeltetésé­nek. Ezenkívül több községben, így Bátán, Döbröközön, Ozorán és Regölyben hozzákezdtek a vízmű építési munkálataihoz, né­hány községben pedig most kez­dik meg a vízmű építését. A vízmű építési költségei igen magasak. A dombóvári és bony­hádi vízmű például 6—6 millió forintba került. A bátaszéki víz­mű építési költségei elérték a 4 es félmillió forintot. A nagy ősz- szeget nem tudták volna előte­remteni egy-két év alatt a köz­ségié jlesztési hozzájárulásból, ezért legtöbb helyen vízgazdálko­dási társulást alakítottak. A haz­es telektulajdonosok arányosan elosztva többévi részletben fize­tik ki a vízmű költségeit, amely­re az OTP hitelt folyósított a társulásoknak. Tolnán és Pakson a közelmúltban alakult meg a vízgazdálkodási társulás. Gyünkön egy mélyfúratú kutat létesítettek 460 000 forintos költ­séggel a -községféitesztési alapból. Az egcszségügí’i viszonyok ja­vítása érdekében a tanácsok tavaly öt új orvoslakást léte­A Tolna megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat az idén is jelentős tevékenységet fejt ki a mezőgaz­dasági létesítmények építésében. A vállalat az idén sokkal több munkát végez a termelőszövetke­zeteknek, mint a múlt évi volt. Az előzetes tervek szerint har­mincnégy termelőszövetkezetben építenek száz férőhelyes tehén­istállót. öt termelőszövetkezet­nek csibenevelőt készítenek. Ti­zenhárom termelőszövetkezetben vízvezeték-hálózatot építenek. Az építő vállalat dolgozói már megkezdték az 1961. évi munkák Bensőséges ünnepre került sor pénteken Bátaszéken. Kettős név­adó ünnepséget rendeztek a köz­ség párt-, állami és tömegszerve­zetei, valamint a termelőszövet­kezet. Ekkor adtak nevet ünne­pélyes keretek között Székely Kálmán és felesége, Kulcsár Ist­ván és felesége lányának, illetve fiáogk. sítettek. Közel 2 millió forint értékben. Megépült tavaly községfejlesztési alapból Bogyiszlón egy egészség­ház, Bölcskén pedig megkezdték egy orvos-lakás és egészségház építését. Nagy gondot fordítot­tak az általános iskolák fejlesz­tésére. Tizenegy általános iskolai tantermet létesítettek, több mint 2 millió forintos költséggel. Kö­zel 7000 kötet könyvet vásárol­tak a községi könyvtárak részé­re. Nagyon sok tanács vásárolt televíziós-készüléket — összesen huszonötöt Kurdon, Szakcson, Pusztahencsén és Faddon új, kor szerű művelődési otthont építet­tek. A költségek túlnyomó részét községfejlesztési alapból fedez­ték. A múlt évi eredmények értéke­lésével egy időben megkezdődött az idei községfejlesztési munká­ra való felkészülés. Még igen sok tennivaló van a községekben és a tanácsok az idei évben is nagy erőfeszítéseket tesznek azok megoldása érdekében. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai mindenütt elkészítették az idei évre a községfejlesztési javasla­tokat. A következő hónapban pe­dig mindenütt ülést tart a köz­ségi tanács, amelyen megvitatja j és jóváhagyja a községfejlesztési , tervet. 1 B. F. előkészítését. Készülnek a sza- kályi, bikácsi és tolnanémedi is­kola építésére is. Ezenkívül még az idén tíz községben iskolákat és óvodákat újítanak fel. Befeje­zik a dunaföldvári szálloda újjá­építését. Az idén Pincehelyen és Tolnán SZTK rendelőintézet épí­tését kezdik meg a vállalat szak­emberei. 1961-ben továbbra is egyik legfontosabb feladata a vállalat­nak a lakásépítés. A tervek sze­rint 1961-ben száznegyven lakást adnak át Szekszárdon. Az ünnepélyes alkalomra a fel­díszített termelőszövetkezti klu­bot zsúfolásig megtöltötték a meghívottak és az érdeklődők. A hivatalos aktus után sorba kö­szöntötték az úttörők, a KISZ- fiatalok és a társadalmi szervek képviselői az ünnepeiteket. Ezután elhalmozták őket aján­dékaikkal. A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat ez évi terveiből Gépeket vásárol a döbröközi Zöld Mező Tsz A döbröközi Zöld Mező Ter­melőszövetkezet tagsága komoly célt tűzött ki; azt, hogy a ne­hezebb munkák elvégzésére gé­pedet helyeznek üzembe, a lehe­tőség szerint kiküszöbölik a ké­zi erőt. Az alig egyéves termelőszövet­kezet már az elmúlt évben három Zetort vásárolt. Az elmúlt esz­tendő sikeres gazdálkodása újabb gépek vásárlását tette lehetővé a döbröközieknek. A közeli na­pokban újabb négy Szuper-Ze- tort és egy Mauwulf traktort vá­sárolnak a hozzájuk való rpur kagépekkel együtt. A szállítást kát, a kaszálást, növényápolást - és részben a talajmunkákat - saját gépeikkel végzik. De gäbe nafúvó berendezést, kazalozókí is vásárolnak — ezzel lényegi ben a nehezebb munka alól mer tesíteni tudják az embereket. A gépvásárláshoz 250 000 forir tot a tagság adott össze hozzá járulásként — holdanként 150 fc rintot —, az áruértékesítési tér túlteljesítése pedig 260 000 fc rintot eredményezett. Kettős névadó ünnepség Bátaszéken

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom