Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-25 / 21. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! : 'hi v. Szel, ■A A MAGYAR'SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MÍGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI. TAN ÁCS LAP) ■ -■■ '--------------------------—— Szerda 1961. január 25. XI. évfolyam 21. szám * ÁRA: 50 FILLER A szakszervezeti munka 1961. évi Az 1961. évi népgazdasági terv — második ötéves tervünk szer­ves része — már ismeretes az üzemekben. A tervszámok figye­lembevételével szervezték meg a munkát, kezdték megvalósítani a tervben előírtakat. A népgazda­sági terv üzemre, gyárra bontott része fontos alkotóeleme az or­szág tervének, s természetes, kö­vetkezik ebből, hogy a gyári részt, a brigádra, a dolgozóra eső részt is teljesíteni kell. Becsület­beli ügy ez. Előrehaladásunk meg­gyorsításának fontos feltétele. A népgazdasági terv teljesítése kö­zelebb visz bennünket a szocia­lizmus alapjainak lerakásához. Nem kell gyárainkban bizo­nyítani a tervteljesítés fontossá­gát, tudják ezt a dolgozók, veze­tők. S az év első két dekádjában érkezett jelentések számadatai is ezt bizonyítják. A hároméves terv időszakában erősödött a szocializmus anyagi­technikai bázisa, gyors ütemben fejlődtek a termelőerők. A má­sodik ötéves terv, á terv első évének mutatói is ezt a fejlődést, amely reális, elérhető, jelöli meg. A hároméves terv idején, csak­úgy az azt megelőző években szé­les körben bontakozott ki a dol­gozók politikai és termelési ak­tivitása, mely lényeges forrása, segítője termelési eredményeink­nek; hathatós eszköz az életszín­vonal emelésében. A napokban tanácskozott a Szakszervezetek Országos Taná­csának IX. teljes ülése. Ezen az ülésen határozták meg a szak- szervezeti munka feladatait az 1961-es évben, irányelveket bo- l csátottak ki az 1961. évi népgaz­dasági terv végrehajtását segítő szocialista munkaversenyhez. Az irányelvek három jelentősebb feladatot jelölnek meg. Ezek: A munkatermelékenység színvona­lának és fejlődési ütemének to­vábbi emelése érdekében kifej­tett tevékenység fokozása. Az ál­talános jellegű feladatok a külön­böző szakmákban, iparágakban. Az új módszerek, az új technika alkalmazása, a régi mozgalmak felújítása, terjesztése a dolgozók között, általában mozgósítás a feladatok végrehajtására; ennek politikai munka-része. A SZOT Irányelvei, támaszkod­va az eddigi tapasztalatokra, meghatározzák a további felada­tokat a terv végrehajtását segítő munkaversenyben. Az Irányelvek, a növekvő feladatok megkövete­lik az alaposabb szakszervezeti munkát, a nagyobb gondot a munkaversenyek szervezése, irá­nyítása tekintetében. Mi a hely­zet Tolna megyében? Hogyan se­gítik a szakszervezetek a terv­feladatok végrehajtását? A Tolna megyei üzemek nagy többségében a szakszervezetek voltak gazdái, a szakszervezetek karolták fel,, irányították a dol­gozók versenyét. S ez magyaráz­za az elmúlt évi eredményes munkát is. Az idén, különösen napjainkban, a szakszervezetek ismét a termelés felé fordultak. Kutatják, le érési k a lehetősége­ket, a jobb. a dolgozók által ked­veltebb. céltudatosabb munka­verseny kialakításához. Példa er­re az is, hogy mind több helyen a szocialista munkaversenyt a gyár legfontosabb feladatára irá­nyítják. A Simon tornyai Bőr­gyárban például a Szocialista brigád címért versenyző munka­feladatai brigádok fő célkitűzése az anyag­gal való helyes gazdálkodás, a termékek minőségének állandó emelése. A téglagyárakban pedig a termék költségeinek csökkentését tűzték célul. A SZOT Irányelve megállapít­ja: ...a munkatermelékenység színvonalának és fejlődési üte­mének további jelentős emelése alapvető feladat... Ennek meg­valósítása: a) A műszaki-techni­kai színvonal további emelésével, a műszaki fejlesztés fellendítésé­vel, a korszerű gyártmányok és technológiai eljárások kialakítá­sával és széleskörű elterjesztésé­vel. b) A munka- és üzemszerve­zés színvonalának emelésével, c) A munkaidő jobb kihasználásá­val, a veszteségidők minimálisra való csökkentésével, a munkafe­gyelem javításával biztosítható. A termelékenység növelése fon­tos politikai jellegű célkitűzés. A reálbérek emelésének is alapját képezi. Van-e tapasztalat a me­gyében ilyen irányú törekvésre? Legutóbb, például lapunkban is hírt adtunk arról, hogy a szek­szárdi cipész ktsz szalagrendsze­rű termelésre tért át. Az AKÖV- nél szervezéssel megoldották, hogy a gépjárművek hasznos fut­tatását növelni tudják. A tolnai pamutszövőgyárban üzemszerve­zést hajtottak végre, a gazdasá­gosabb munka érdekében. Tu­domásunk van arról, hogy a munkafegyelem, a munkaidő jobb kihasználása biztosítása ér­dekében is számos gyárban tör­téntek intézkedések. Nem mond­hatjuk, hogy e jelenségek még általánosak, hogy mindenütt ke­resik, kutatják a legjobb módsze­reket, de éppen a SZOT Irányel­veinek útmutatásai alapján bi­zonyára több gyárban megtalál­ják a munkatermelékenység ja­vításához a lehetőségeket. Az általános jellegű feladatok, melyekre mozgósítják a szak- szervezeti alapszervezetek a- dol­gozókat a tömegcikkiparban, a könnyűiparban, a kivitelező ipar­ban, a helyiiparban, lényegében az 1961. évi népgazdasági terv feladatainak megoldására, gyors végrehajtására, a gazdaságos munkára hívja fel a figyelmet. A SZOT IX. teljes ülése felhí­vással fordult az ország vala­mennyi dolgozójához, a szerve­zett munkásokhoz, hogy tegyék magukévá és valósítsák meg a korábban elterjedt mozgalmakat. A szakszervezeti bizottságok se­gítsék még jobban a dolgozók egyéni kezdeményezését, a dolgo­zók bevonásával készítsenek kö­zös intézkedési terveket a nép- gazdasági terv megvalósítására. Az irányelvek a szakszervezeti munka közeli feladatait jelöli meg, a népgazdasági terv teljesí­tését segítő munkaverseny szer­vezéséhez, irányításához ad mód­szeres segítséget, könnyíti az alapszervezetek munkaverseny- szervező, irányító munkáját. 1961. évi feladataink nagyok. Az ipar mintegy nyolc százalék­kal termel többet mint 1960-ban volt. A tervszámok reálisan je­lölik meg az elérhető különböző mutatókat. A dolgozók kezdemé­nyezése, lelkesedése, meggyorsít­ja, könnyebbé teszi nagy fel­adataink megvalósítását. A bonyhádi üzemek életéből Százötezer párral több cipő, mint tavaly A Bonyhádi Cipőgyár az elmúlt évben jelentős mértékben növelte termelését, 18.5 százalékkal gyár­tott több cipőt, mint az előző év­ben. A munka termelékenysége a gyárban egy év alatt 13,6 szá­zalékkal nőtt, ezzel a termés fel­futásának több, mint hetven szá­zalékát a termelékenység növe­kedése biztosította. Az idén tovább növelik a ter­melést a gyárban. Százötezer párral több cipő gyártását terve­zik, mint amennyi a múlt évben elkészült, ezzel a gyár történeté­ben első ízben emelkedik az évi termelés egymillió pár fölé. Kü­lönösen jelentős az export-terme­lés növekedése. Az idén mintegy nyolcvan százalékkal több cipőt gyártanak exportra, mint a múlt esztendőben. Jelenleg csomagol­ják az első idei export-szállít­mányt, e napokban indítják útnak a tízezer pár női goysex-félcipőt a Német Demokratikus Köztársa­ságba. Új bolgár gép a zománcgyárban A Zománeipar; Művek Bony­hádi Gyáregysége gépparkjának „nemzetiségi Összetétele” igen vál tozatos. A hazai gépipar termé­kein kívül többek közt működ­nek a gyárban szovjet, csehszlo­vák és német gépek is. A napokban új gépet kapott a gyár, mégpedig egy modern egye­temes csúcsesztergát. A „C 10 A” típusú esztergagép a Szófai Szer­számgépgyár gyártmánya. A bonyhádi gyár TMK üzemének dolgozói most ismerkednek a „jö­vevénnyel”, számukra is újdon­ság a bolgár gép, mivel köztudo­mású, hogy a bolgár szerszám- gépipar a felszabadulás után „született meg”. A gyárnak ez az első bolgár gépe. A TMK üzem­ben fog dolgozni. Befejezéshez közeledik a téli nagyjavítás a téglagyárban A Bonyhádi Téglagyár dolgo zóira nagy feladat vár az idén. A tervek szerint kétmillióval több téglát kell gyártani az üzemben, ínint amennyi a múlt évben ké­szült el. Ezért tartják a gyárban fontosnak a nyersgyártási idény­re való jó felkészülést, a gépek téli nagyjavításánk mielőbbi el­végzését. Ősszel, a nyersgyártás befeje­zése után azonnal megkezdték a téli javítást. E munkák már be­fejezéshez közelednek, elvégez­ték a szállítószalag, a köradago­ló, a keverő és a csillék javítá­sát,. a présgép is már csak ösz- szeszerelésre vár. így, amint az időjárás engedi, megindulhatnak a nyersgyártással. Új részlegek a Vasipari Ktsz-nél A megye egyik legfiatalabb kis ipari szövetkezete, a Bonyhádi Vasipari Ktsz, a múlt év tava­szán alakult. Már az első évben is sokat fejlődött a szövetkezet, tizenhatról, huszonötre nőtt a ta­gok száma és az első esztendő tiszta nyeresége — az eddigi szá­mítások szerint — megközelíti a százezer forintot. A szövetkezet dolgozói — akik már eddig is je­lentős mennyiségű társadalmi munkával segítették szövetkeze­tük gyarapodását — úgy döntöt­tek, hogy az előírt negyven he­lyett a nyereség ötven százalé­kát fordítják a közös vagyon gya rapítására. Olyan új részlegeket hoznak létre, amelyek munkája iránt egyre nagyobb méretűek az igények a községben és a kör­nyéken. A hónap eleje óta mű­ködik a szövetkezet új műszerész­részlege, ahol írógépeket, varró­gépeket és egyéb háztartási kis­gépeket javítanak. Rövidesen lét­rehozzák a televízió-készülék ja­vító részleget is és még ebben a negyedévben be akarják vezetni az . autók rendszeres karbantartó szolgálatát, szervizét. A járásban •ugyanis egyre több a magántu­lajdonban levő gépkocsi, ame­lyeket tulajdonosaik — ez egyéb­ként vonatkozik a közületi tulaj: dorrban lévő autókra is — kény­telenek Pécsre, vagy Szekszárd- ra vinni. A tsz-beruházásohról tárgyalt a megyei tanács vb. Kedden délelőtt dr. Tuska Pál elvtárs elnökletével ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Elfogadta dr. Tuska Pál elvtársnak, a végre­hajtó bizottság elnökének jelen­tését a feladatkörben tett intéz­kedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. Ezt követően a termelőszövetke­zeti építkezésekre való felkészü­lésről, a tervek elkészítéséről, a szerződések megkötéséről és a szükséges anyag biztosításáról tanácskoztak, Schwébl Károly- nak, a tsz beruházási iroda ve­zetőjének beszámolója alapján. Az előterjesztett beszámolókból többek között kitűnt, hogy me­gyénk területén fokozott mérték­ben segítik a termelőszövetkezeti építkezéseket. A napirendi pont vitája során igen sokan felszó­laltak és elmondották véleményü­ket, tapasztalatukat a szövetke­zeti beruházásokkal kapcsolat­ban. Dr. Gyugyi János elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke a ter­melőszövetkezeti beruházások megfelelő előkészítésére hívta fel a figyelmet, majd a beruházási keretek felhasználásának módjá­ra tett javaslatot. Daradics Ferenc elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottsá­gának titkára is megjelent a vb- ülésen. Felszólalásában a tsz- építkezéseknél helyenként ta­pasztalható hiányosságokkal, így többek között a zombai magtár- padlásos tsz-istálló problémáival foglalkozott. Határozottan felhív­ta a figyelmet arra, hogy a ter­melőszövetkezeteket nem szabad felesleges költségbe verni a rossz tervezés, vagy egyéb hiányossá­gok által. Dr. Vígh Dezső elvtárs, a vég­! rehajtó bizottság elnökhelyettese ' többek között elmondottá, hogy a szerfás építkezési mód, megfele­lő, ha a tsz-vezetőség kellő fe­lelősséggel és körültekintéssel irányítja a munkálatokat. Java­solta többek között helyenként termelőszövetkezeti vándor-építő­brigád felállítását, mivel jelen­leg egyes, kisiparosokkal nem rendelkező termelőszövetkezetek hátrányos helyzetben vannak. Felszólalt még Ganczer József, Báli Zoltán, dr. Pánczél Géza és Hargittay Oszkár, a tsz beruhá­zási iroda főmérnöke is. A kö­vetkező napirendi pontban a me­gye szociálpolitikai helyzetéről és a megyei szociális otthonok működéséről tanácskoztak dr Gu- jás János, megyei egészségügyi osztályvezető beszámolója alap­ján. -Ezt követően folyó ügyekről tárgyalt a vb. A tabódi Alkotmány Tsz-ben 52 forintot ér egy munkaegység A tagok havi átlagos keresete meghaladja a 2000 forintot Szombaton délelőtt tartja zár- számadási közgyűlését a tabódi Alkotmány Tsz. Az éves mérleg elkészült, a járási tanács mező- gazdasági osztálya már felülvizs­gálta és jóváhagyta. A mérleg adatai meggyőző eredményről be­szélnek: áriról, hogy Tabód szö­vetkezeti gazdái, alig 400 hold földterületükön jól működő ^ és jól jövedelmező közös gazdaságot hoztak létre az elmúlt években. A szövetkezet tiszta jövedel­méből, 497 ezer forintot osztottak el 21 tag között. Egy tagra közel 25 ezer forint évi és több mint 2000 forint havi jövedelem esik. Munkaegységekre 226 ezer forint értékű terményt és 249 ezer forin­tot osztottak ki. Földjáradék cí­mén 22 ezer forintot fizettek a tagoknak. Egy munkaegység ér­téke 52 forint. Azok a tagok akik egész évben rendszeresen dolgoztak, magas jövedelemmel dicsekedhetnek. Például Győrfi János a feleségé­vel több mint 50 ezer forintot, Győrfi Piusz’ több mint 37 ezer forintot, Kiss József több mint 25 ezer forintot, Forrai Péter pe­dig 20 ezer forintot kapott pénz­ben és természetben, munkaegy­ségei után egész évben. Előlegek gyanánt Tabódon 350 ezer forint értéket már kiosztot­tak év közben, most még 250 ezer forint érték kerül kiosztásra, részben pénzben, részben termé­szetben. ' A tabódi Alkotmány Tsz kis szövetkezet, alig 400 holdon gaz­dálkodott eddig. További fejlődé­sének gátat szab a kevés föld, amelyen nem tudják eléggé ki­használni a nagyüzem adta to­vábbi lehetőségeket. Ezért a tag­ság úgy döntött, hogy egyesül az ugyancsak mintaszerűen gazdál­kodó bonyhádi Petőfi Tsz-el. Az idén már a két tsz összefogva ér el, reméljük a tavalyinál is jobb eredményeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom