Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-21 / 18. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Polgárháború Laoszhan 8 -Burma kKambodzsa 72A Nosavan vpiette ellenforradalmi csapatok ' f támadási iránya ^ A kormány hű demokratikus egységek « támadás/ iránya .^»UOSl Tutira VH.-Dál-Yietnim M-Ma/éj/M N ,Hepá! P* Pakt síién tf.’JhaifS/d YOK-i'irtmni Bem.KóTt. Laosz 237 000 km2 területű, 1,7 millió lakosú ország Délkelet- Azsiában. Több évtizedes francia és japán uralom után 1954-ben nyerte el véglegesen függetlenségét, amelyet a nagyhatalmak részvételével megtartott genfi értekezlet garantált. Laosz magáévá tette a békés egymás mellett élés öt alapelvét, aktív semleges külpolitikát folytat, nem tagja semmilyen katonai szövetségnek. Az imperialisták több ízben megkísérelték lángba borítani az országot polgárháború segítségével, azonban ez a hazafias erők ösz- szefogása miatt eddig nem sikerült. 1960. utóbbi hónapjai óta is mét harcok folynak az országban, amelyek Souvanna Phourna törvényes kormányának megdöntésére irányulnak. A kormány elleni lázadók oldalán sorozatosan beavatkozik a harcokba Thaiföld és az Amerikai Egyesült Államok. Térkénünk az 1961. január közepéig kialakult helyzetnek megfelelően mutatja be a laoszi harcokat. NATO-támaszpont épül Kréta szigetén Athén (TASZSZ). Kréta sziget délkeleti részének hegyeiben harmincötmillió dollárért új NATO- támaszpontot építenek. Az Apogevmatini című lap közleménye alapján feltehető: NATO támaszpontot akarnak építeni a szocialista országok ellen, azzal az ürüggyel, hogy »védelmezzék Görögországot az északról jövő rakéták ellen«. Ankét állami gazdasági és termelőszövetkezeti vezetők részvételével Fornádon Megyénk állami gazdaságai és termelőszövetkezetei szervezeti vo nalon is előkészítik az 1961-es esztendőre kitűzött termelési feladatok megvalósítását. Ezt szolgálja az a négy előadásból álló ankét is, amelyet az állami gazdaságok megyei igazgatósága szervezett. Megyénk állami gazdasági vezetői és meghívott termelőszövetkezeti vezetői részvételével vitát rendeznek a talajerőgazdálkodásról, az állattenyésztés, állattartás, üzemszervezés és munkaszervezés problémáiról. Az ankétot a Fornádi Állami Gazdaság kultúrtermében tartják. A talajerőgazdálkodással kapcsolatos feladatokról tegnap volt szó, ahol Vass István, a Dalmandi Állami Gazdaság igazgatója tartott vitaindító előadást. Az ankét második témája az állattenyésztés és állattartás időszerű feladatai, amelyről január Az IBUSZ autóbusz társasutazást szervez a budapesti jégkarneválra Érdekes és széleskörű érdeklődésre számító színfolttal gazdagodik az IBUSZ ez évi rendezvénysorozata. A Népstadionnal és a jégsport szövetséggel karöltve nemzetközi jégkarnevált rendez a Kis-stadion megnyitása napján, — február 11-én az IBUSZ. A látványos rendezvény két részből áll majd. Délután 5 órától este 7 óráig műkorcsolya bemutató és jégrevű alkalmi műsora vezeti be a megnyitó ünnepségeket. Fellépnek a magyar műkorcsolyázó-válogatott keret tagjai és a Magyar Jégrevű teljes együttese. Este 9 órakor jelmezbál kezdődik a városligeti műjégpályán, amelyet a vidéki felutazók is megtekinthetnek, sőt korcsolyával felszerelve maguk is részt vehetnek a bálon. A nagyszabású parádén csupán álarc viselet kötelező. Az IBUSZ szekszárdi irodája megkezdte a jégkarneválra a szervezést és előreláthatólag egy nagy autóbusszal utaznak a jelentkezők — szombati napon — az érdekesnek ígérkező műsorra, és vasárnap érkeznek vissza a megyeszékhelyre. 25-én Tóth Árpád, az állami gazdaságok megyei főagronómusa tart vitaindító előadást. Ezután január 27-én hangzik el két előadás, melyet Radics Géza, az állami gazdaságok megyei főkönyvelője, illetve Csonka Károly, az állami gazdaságok megyei munkaügyi előadója tart. Végül február 9-én Kiss Pál, a Juhé-pusz- tai Állami Gazdaság igazgatója számol be az üzemszervezéssel kapcsolatos feladatokról. E témán belül az állami gazdasági és meghívott termelőszövetkezeti vezetők közösen állapítják meg az 1961-es esztendő üzemszervezési feladatait. II nagyszokolyi Aranykalász Tsz-ben 200 000 forintot fizetnek ki földjáradékra A nagyszokolyi Aranykalász Termelőszövetkezet egyike azoknak a Tolna megyei közös gazdaságoknak, amelyek napjainkban készítik az első közös esztendő zárszámadását. A mérleg ugyan még nincs teljesen kész, de az már tudott, hogy több mint 30 forint jut minden munkaegységre, ami kezdő tsz-nél nem rossz. Ezen kívül természetbeni prémiumot is osztanak, de megkapják a tagok a közös használatba adott földjük utáni járadékot is. A közgyűlés döntése alapján 5 kiló búza pénzértékét fizetik ki minden aranykorona után. Mivel a Több mint 10 000 új telefon, 51 154 televízió és 121 175 rádióelőfizető, több mint félmilliárd telefonbeszélgetés egy év alatt A Postavezérigazgatóság összeállította a múlt év forgalmát ismertető statisztikát, amely különösen a távbeszélő, a televízió és a rádió fejlődését szemlélteti. Tavaly 10 748 új telefonállomást szereltek fel az országban. Ebből 4871 vidékre került. Jelentősen, csaknem harmincmillió beszélgetéssel növekedett a telefonforgalom, s így több mint félmilliárd beszélgetést bonyolított le a posta. A távolsági telefonszolgálatot több mint harmincmilliószor vették igénybe, ami átszámítva 108 174 279 percnek felel meg. A posta az év elején 103 654 televízió készüléket tartott nyilván. A múlt évben 51154 előfizető jelentkezett, csaknem anynyi, mint előtte két év alatt. A rádióelőfizetők tábora 121 175-el gyarapodott a múlt évben, s jelenleg számuk pontosan 2 208 569. A tavalyi eredmények közlésével együtt tájékoztatták az MTI munkatársát a távbeszélőszolgálat idei fejlesztéséről. Az országos távbeszélő központ és hálózat bővítésére, korszerűsítésére az idén 105 millió forintot fordítanak. Vidéken tovább folytatja a posta a nagyforgalmú kézikezelésű központok automatizálását. Keszthelyen a régi helyett, modern, nagyobb, ezerkétszáz állomásos automata központot építenek, a sztálinvárosi automata központot pedig a nagyobb forgalom és az igények, kielégítésére hatszáz állomással bővítik. Szerencsen és Szarvason 600—600 állomásos, Oroszlányban 340 állomásos központot építenek, Lenti, Fonyód, Tiszapalkonya és Szikszó pedig 240 állomásos központot kap. így a vidéki távbeszélőközpontok befogadóképessége ebben az évben 2500 állomással növekszik. Szombathelyen és Szegeden a múlt évi központbővítés után most a hálózatra kerül sor, hogy a telefonigényeket ki tudják elégíteni. Ezenkívül körülbelül 20 városban a régi korszerűtlen légvezetékeket föld alatti kábelekkel cserélik fel. A tervek szerint vidéken mintegy négyezer új telefonállomást kapcsolnak be az országos hálózatba. nagyszokolyi földek aranykorona értéke magas, a szövetkezetben átlagban minden hold föld után 16-szor 5 kiló búza értékét fizetik ki földjáradék címén. Vagyis a szövetkezeti tagok minden hold közös művelésbe adott földjük után 160 forint földjáradáköt kapnak. Ennek alapján már az első közös esztendőben 200 000 forint földjáradékot fizet ki tagjainak a nagyszokolyi termelőszövetkezet. Az idős szövetkezeti parasztok — akik öregségi járulékot kapnak és nincs kenyérkeresőjük — természetben, azaz búzában kapják meg a földjáradékot. Búcsúzó helyett A héten cammogott utoljára Szekszárd macskaköves utcáján a nehéz terhet húzó BELSPED-ló. Megszoktuk már a dübörgő, zörgő nehéz speditőr-kocsikat húzó muraközi lovakat. Évszázadok gépe, hadiszerszáma nyugalomba vonult Szekszárdon. Kiürítették az istállókat, vidéki kirendeltségekre szállították a lovak javát. Velük mentek a hajtők is. Csak egy törött-tengelyű, gumikerekes kocsi és egy gyengélkedő ló maradt Szekszárdon. Huszonnyolc ló, 14 speditőrkocsi, 42 munkás. Ez volt a stáb, az erő, a készültség, mely az elmúlt években — 1960-ban 260 000 tonnát — az árutonnák százezreit juttatta rendeltetési helyére. Búcsúfélét kellene most írni, de a toll nem engedelmeskedik, mert a gondolat már vezérli az újra, a köszöntő papirravetésre: gépkocsik, GAZ és Csepel típusú járművek veszik át a »zab-motorok« örökét, hat gépkocsi, 18 emberrel. Az ő feladatuk lesz ellátni a város üzlethálózatait áruval a nagykereskedelmi vállalatoktól. S mint az AKÖV vezetői ígérik, gyorsabban, jobban, főleg tisztábban oldják meg ezt a nagy feladatot. A tolnai erdészeti csemetekert túlteljesítette tervét A Dunaártéri Erdőgazdaság nemrég fejezte be az évvégi zárást. Mint megállapították, a tolnai csemetekert 150 ezer forint többlettel zárta az évet. A jó eredmény a kitűnő üzemtervezés, a szakszerű irányítás és nem utolsó sorban a dolgozók fegyelmezett munkájának volt köszönhető. A jó munkának nem is maradt el a jutalma, mert a csemetekert állandó dolgozói egyhavi fizetésüknek megfelelően, 1200 forint prémiumban és 400 forint nyereségrészesedésben részesültek. — És a szén, a tűzifa-szállítást — kérdezi joggal az olvasó. Örömhírt tudunk e tárgyban is közölni: az AKÖV és a TÜZÉP illetékesei már hetek óta tárgyalnak erről. A tárgyalás ott akadt meg, hogy esős idő esetén milyen járművel szállítsanak, mert a gépkocsik a mellékutcákba nem tudnak behajtani. Traktorokat vásárolnak, hogy már a tavasszal a tüzelő szállítását is »gépesítsék«. És ismét az olvasó méltatlankodik: »Azt írják, hogy nincs a városban BELSPED-ló, holott még mindig látni néhány kocsit«. Az olvasónak annyiban van igaza, hogy ló, speditőrkocsival még van a városban, de az nem a BELSPED-é, hanem a kordé- lyos vállalaté és a városgazdálkodási vállalaté. S az újságíró az olvasóval együtt abban bízik, nincs messze az idő, amikor ezek ►likvidálására« is sor kerül. —P— Tsz-asszonyok látogatása a tolnai fextilgyárban Az üzemi szakszervezeti bizottság meghívására az elmúlt héten 35 tsz-asszonyt — a tolnai Aranykalász Tsz tagjait — láttak vendégül a textilgyárban. A vendégek megnézték a különböző munkafolyamatokat, a textilgyártást, kezdve a fonal érkezésétől egészen a kész anyag szállításáig. Megnézték a gyár szociális létesítményeit, a napközi otthont, a korszerű fürdőt és öltözőt, az üzemi konyhát. A látogatás végén az üzemi étkezdében Beke Árpád elvtárs, az üzem pártszervezetének titkára a gyár dolgozói nevében köszöntötte a tsz-asszonyo- kat. Majd röviden ismertette a gyár múltját, jelenét és jövőjét. A látogatás baráti beszélgetéssel fejeződött be, amelynek erpJményeképpen erősödött a k&TTüolat az üzemben és a tsz- ben dolgozó asszonyok között.
