Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-06 / 287. szám

1960. december 6. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Lélektelen játék eredménye... Fejér megye—Tolna megye 1:1 (1:0) Szekszárd, 150 néző. Vezette: Fenyvesi. Fejér megye: Gerlei — Ribi, Nemes, Szabó — Dolmány, Móri — Vadász, Faragó, Szeles, Csajtay, Benke. Tolna megye: Sár­kány — Beke, Wágner, Tárnok — Fodor, Bukovszky — Hideg, Vaj­da, Rauschenberger, Beidek, Bregovics. Nem hideg, de mégis kellemetlenül éles délnyugati szél söpörte végig a pályát meg-meg- újuló szélrohamokkal. Ennek, va­lamint a televízió és rádió sport­műsorának volt tulajdonítható, hogy kezdéskor alig néhányan állták körül a pályát és a mérkő­zés végére sem érte el az érdeklő­dők száma a 200-at. A vendégek a széltől támoga­tott oldalt választották és ennek megfelelően alakult ki az első fél­idő képe is. Szinte állandóan a vendégek rohamoztak, de helyzet csak ritkán alakult ki a Fejér me­gyei csatárok előtt is. így a 7. percben Faragó átkígyózott a tol­nai védőkön, de lövését védte Sár­kány. A játéknak ebben a szaka­szában a tolnai együttes sokat kapkodott. Nem ismerték fel a já­tékosok azt, hogy ebben a szélijén tartani kell a labdát. Egyedül a dombóvári Bukovszky őrizte meg higgadtságát, aki sorra lekezelte az általa összeszedett labdákat és egyedül ő igyekezett támadásokat indítani. A 23. percben a vendé­gek előtt nyílott helyzet, de Csaj­tay labdája szerencsére elakadt a kifutó Sárkány lábában. A hazai csapat csak fél óra után jött fel. Ek kor Vajda mellélövése, majd Hi­deg kapura lövése mutatta, hogy támadunk. Éppen ezért meglepe­tésszerűen esett a vendégek vezető gólja. Nagy partjelző elnézett egy Totó-eredmények 1. MTK—U. Dózsa x 0:0 2. Szeged—SBTC x 1:1 3. Csepel—Tatabánya 1 1:0 4. Pécs—Győr x 1:1 5. Dorog—Vasas 2 1:2 6. DVSC—Diósgyőri VTK 1 3:0 7. Bologna—Inter. 1 2:1 8. Catania—Róma x 1:1 9. Lazio—Spal 1 4:0 10. Lecco—Napoli 1 1:0 11. Reims—RC Paris 1 5:3 12. Limoges—St. Etienne x l:r partdobást, amelyből Fejér me­gyei támadás alakult ki. Az egyik védőnkről Szeles elé került a lab­da, aki azt a jobb sarokba továbbí­totta. 1:0. A gól után változato­sabb lett a küzdelem. Újra Szeles került gólhelyzetbe, de Tárnok az utolsó pillanatban mentett. Négy perccel a befejezés előtt a közép­hátvéd 25 méteres szabadrúgása a jobb felső sarokra tartott, de Sárkány szögletre ütötte a labdát. Nem sokkal a félidő befejezése előtt Hideg és Szabó kakaskodott egymással. A játékvezető a Fejér megyei Szabót kizárta a további küzdelemből. Szünet után megváltozott a já­ték képe. A széltől támogatott ha­zai csapat fölénybe került, a tíz fő­re olvadt vendégekkel szemben már a 4. percben megszerezhettük volna a vezetést, mert Vajda a ki­futó Gerlei mellett kapura lőhe­tett, de lövése hajszállal elkerülte az üres kaput. Időnként a vendé­gek is veszélyeztettek, így a 8. percben is, amikor gólt is értek el, de a játékvezető les miatt nem adta azt meg. Mindinkább a ha­zai csapat irányította a játékot, de a csatárok gyámoltalansága csak nem hozott eredményt. A 20. percben is Bukovszky jó lövése adott, munkát a Fejér megyei ka­puvédőnek. Aztán Hideg lőtt éles szögből a kapus kezébe. A 27. perc­ben aztán végre gólt értünk el. Tárnok jutott 24 méteres szabad­rúgáshoz. Lövését Gerlei kiejtet­te és a befutó Bregovics a hálóba lőtt. 1:1. A gól után teljesen beszo­rultak a vendégek. Bukovszky, majd Bregovics azonban jó hely­zetből mellé lőtte a labdát. Az utolsó percekben megnyugodott mindkét csapat az eldöntetlen eredményben és újra kiegyenlített lett a küzdelem anélkül azonban, hogy a kapuk komolyabban ve­szélybe kerültek volna. Alacsony színvonalú mérkőzé­sen ellentétes félidők alakultak ki a nagy szélben. Az első félidőben a vendégek játszottak fölényben, szünet után a tíz főre olvadt ven­dégek ellen a hazai csapat játszott fölényben, de helyzeteit egyik csa­pat sem tudta kihasználni. Az eredmény igazságos. Jók: Gerlei, Nemes, Dolmány, illetve Bu­kovszky (a mezőny legjobbja), Wágner és Sárkány. VI. csoport: 1. Bp. Közép 3 3 — — 10:2 6 2. Pest 3 2 — i 10:9 4 3. Tolna 3 — 1 2 5:10 1 4. Fejér 3 — 1 2 3:7 1 T urista-gyűlésen A Szekszárdi Lokomotív Ter­mészetbarát Egyesület gyűlésére látogattunk el a pénteki napon. A szép számmal felgyarapodott egyesület már nem fért el a kul- lúrház kis-szobájában, ezért na­gyobb helyiséget kellett a ren­delkezésükre bocsátani. Jellem­ző a tagok aktívságára, hogy ezen a gyűlésen is több mint negyvenen jelentek meg. Ez alkalommal a jövő évi programot vitatták meg és jól­eső érzés volt azt végighallgat­ni. A dús program minden igényt kielégít. A több mint 15 helyi túra mellett szép számmal voltak megjelölve kisebb-na- gyobb vidéki kiruccanások. Janu­árban például a Bükk hegység­be, februárban a Mecsek erdő­ségeibe tesznek kirándulást. Már­ciusban pedig a mohácsi ásatá­sokat akarják meglátogatni. Tö- megesítő túrát rendeznek ugyan­csak márciusban Abaligetre. Az év kiemelkedő eseménye lesz még a novemberre tervezett nagy aggteleki barlangtúra. A szakosztály vezetői azonban ar­ról is gondoskodtak, hogy a ta­gok ne csak kirándulásokon le­gyenek együtt, hanem ismerke­dés céljából összejöveteleket, teadélutánokat is rendeznek. Ez főleg a szép számban lévő fiatal­ság, de az idősebbek részére is kellemes szórakozást fog jelente­ni. (monostori) Eredményes esztendőt zártak a női atléták A Tolna megyei Atlétikai Szö­vetség ez évben is közreadta az idei év legjobb eredményeit. Az eredményeket vizsgálva örömmel kell megállapítanunk, hogy a Tolna megyei atlétanők eredmé­nyes esztendőt zártak le 1960- ban. A listavezetők eredménye a 100 m. kivételével mindenütt jobb a tavalyinál, de '•hasonló a helyzet az átlagokkal is. Itt is csak 100 méteren, valamint tá- volugrásban mutatkozik vissza­esés tavalyhoz képest. Az ötös­átlag ugyanazt a képet mutat­ja, mint a hármas, annak hozzá­adásával, hogy gerelyhaj ításban sem értünk el jobb eredményt a tavalyinál. A legrosszabb a helyzet a 10-es átlag tekinteté­ben. Itt ugyanis 5 versenyszám­ban született jobb eredmény az 1959-nél, ugyanakkor azonban gerelyhaj ításban, súly lökésben, tó volugrósban és a 100 méteres síkfutásban gyengébbek az átla­gok a tavalyinál. Ebből azt kell látnunk, hogy még mindig van­nak tennivalók a tömegesítés te­rületén. De erre mutat az az összeállí­tás is, amely arra világít ró, hogy a Tolna megyei női atléti­kai életben még mindig Szek­szárd játssza a kimagasló fősze­repet. Nem kevesebb, mint 51 szekszárdi versenyzőt találunk ugyanis a 10 legjobb eredmény között. Szekszárdon kívül Tolna (10 versenyző), Paks (8), Dombó­vár (6), Bonyhád (5), Hőgyész és Decs (4—4), Bátaszék (3), Sió- agárd és Dunaföldvár (2—2) és végül Gyönk (1) adott verseny­zőt a legjobbak közé. Ennek megfelelően a listave­zetők is zömmel szekszárdi ver­senyzőkből kerülnek ki. Egye­dül a 400 és 800 méteres sík­futásban tudtak élre törni a pak­si, illetve a tolnai atlétalányok. A ranglistákat vizsgálva Ha- mgar Mária, Csendes Erika, Ba- 'assa Mária, Török Sándorné, Eördögh Judit, Török Mária, Var ga Margit stb. továbbra is az él­vonalban maradtak és közülük nem egy élete legjobb formájá­ba lendült, Törökné pl. magasug­rásban is csúcsot javított. De ta­lálkozunk a listán új nevekkel is, akik először az idén hívták fel eredményeikkel magukra a figyel­met. így pl. Simon Mária, a Tol­nai Selyemfonó 800-asai (Tózer, Straubinger), a dombóvári Maro­si Irén, a decsi Bencze Éva, Pé- terbencze Erzsébet és még so­kan mások. Az eredményes esztendőt mu­tatja az a sok csúcs is, amely az idei esztendő folyamán dőlt meg. Versenyzőink ugyanis nem kevesebb, mint 6 felnőtt és 3 ifjúsági csúcsot adtak át a múlt­nak. Az új csúcslista különben a következő: Felnőttek: 200 m.: Hamar Mária, Szekszár­di Dózsa) 27.00. Magasugrás: Török Sándorné Szekszárdi Dózsa 152 cm. Súly lökés: Török Sándorné. Szék szárdi Dózsa 10,98. Diszkoszvetés: Török Mária, Szekszárdi Dózsa 37,48. ötprőba: Török Sándorné, Szek­szárdi Dózsa 3469 pont. 4x200 m. váltófutás: Szekszárdi Dózsa (Eördögh, Balassa, Csendes, Hamar) összeállítású váltója 1:52.5. Ifjúságiak: 200 m: Hamar Máx'ia, Szekszár­di Dózsa 27.00. Hárompróba: Hamar Mária, Szekszárdi Dózsa 1921 pont. 4x200 m. váltófutás: Szekszárdi Dózsa (Eördögh, Balassa, Csen­des, Hamar) 1:52.5. Ezek előrebocsátása után hoz­zákezdünk majd az 1960. évi leg­jobb atlétikai eredmények is­mertetéséhez. Ezúttal azonban versenyszámonként a csúcsered­ményt, a 10 évi átlagot, a tava­lyi legjobb eredményt és átlago­kat, valamint az 1960. évi rang­listát fogjuk majd ismertetni. Mégytusa-verseny a tengelici iskolák között A tengelici iskola körzetéhez tartozó' kisiskolák négytusa ver­senyt rendeztek Jánosmajorban. Különösen az a tény örvendetes, hogy a versenyen olyan isko­lák is részt vettek (Alsótenge­lic, Katalin-puszta), amelyek még egyetlen alkalommal sem indul­tak ilyen versenyen. A verse­nyen Jánosmajor, Katalin-puszta, Alsótengelic és Tengelic fiú- és leánycsapata vett részt negyven- nyolc fővel. A legjobb eredményt csapat­ban Tengelic érte el. (910 pont) Második helyen Jánosmaioi vég­zett (861), harmadik Katalin-pusz ta (451), míg negyedik helyen Alsótengelic végzett 401 ponttal. Egyénileg a legjobb verseny­zőknek bizonyultak: Tengelic: Simon I., Zsédely Katalin, János­major: Bólé. Miklós, Farkas Ka­talin. Katalin-puszta: Ábrahám József, Nagy Katalin. Alsótenge­lic: Orsós István, Kalányos Má­ria. Ismerjük meg a magyar ifjúság példaképét: Kilián Györgyöt Mint ismeretes, az MSZMP testnevelési és sport tézisei szel­lemében a Magyar Testnevelési és Sporttanács összeállította és jóváhagyta az új magyar testnevelési mozgalom szabályzatát. Az MTST elnöksége megtárgyalta és úgy határozott, hogy az új testnevelési mozgalmat Kilián testnevelési mozgalomnak ne­vezi el. Az alábbiakban ismertetjük Kilián Györgynek, a ma­gyar ifjúság példaképének életét. II. 1929-ben évfordulót készült megünnepelni a KIMSZ. Tíz év­vel azelőtt, 1919. április 6-án vette fel az Ifjúmunkások Or­szágos Szövetsége a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Sző vétségé nevet. A tíz esztendő alatt — négy hónap kivételével ■— a KIMSZ csak illegálisan dolgozhatott. Hosszú hallgatás után, az év­forduló tiszteletére már 1929. ja­nuárjában megjelent a KIMSZ saját titkos nyomda felszerelésé­vel előállított illegális hivatalos lapja, az »Ifjú Proletár«. »Be a tömegekbe!« jelszóval mutatta meg az utat, amelyen a KIMSZ- nek haladnia kell. A cikk ezzel a felhívással fejeződött be: »Kommunista Ifjúmunkások, be a tömegekbe! Ifjúmunkás töme­gek be a KIMSZ-be!« Kilián György gyakorlati mun­káját ezeknek a jelszavaknak jegyében végezte. Nemcsak üze­mében, nemcsak a KIMSZ észa­ki kerületében, hanem a tömeg­szervezetekben, a Természetba­rátoknál és a Munkás Eszperan- tisták Egyesületében is dolgozott. Egyenes jelleme, lelkes moz­galmi munkája, tiszta magán­élete alkalmassá tette arra, hogy vezető váljon belőle. A KMP 1930. nyarán őt is kiküldte a KIMSZ II. kongresszusára — amelyet a Bécs melletti hegyek­ben tartottak meg. A kongresszuson Kilián György több napirendi ponthoz hozzászólt. Kongresszusi szerep­lése is hozzájárult ahhoz, hogy a párt megvalósítsa vele kapcso­latos régebbi szándékát és Moszkvába küldje pártiskolára. Egy évet töltött a Szovjetunió­ban. Ez alatt az idő alatt szor­galmasan, lelkiismeretesen ta­nult, az iskolán tanulókör vezető lett. Ott-tartózkodása alatt na­gyon megszerette a szovjet né­pet. a Szovjetuniót. Megismerte a szovjet irodal­mat, művészetet. Rendszeresen sportolt, megtanult fegyverrel bánni, kitűnő céllövő lett. »Le­het még belőlem vöröskatona« — mondogatta. 1931. szeptember 1-én érkezett haza. Családja úgy tudta, hogy Svájcban dolgozott egy üveg­gyárban. Decemberben vissza­került. régi üzemébe, az Egye­sült Izzóba — ismét csak segéd­munkásnak. Ugyanakkor a KIMSZ másodtitkára, később pe­dig — 1932. tavaszától — első titkára és a KIMSZ lapjának, az »Ifjú Proletár«-nak a szerkesztő­je lett. Mint a KIMSZ titkára részt vett a KMP titkárságának ülé­sein is, így közvetlen munkatár­sa lett Sallai Imrének és Fürst Sándornak. A KIMSZ fontos fel­adata volt a levente-kiképzés el­leni harc és az ott tömörített fia­talok megnyerése. A párt irá­nyításával a KIMSZ jó munkát végzett ezen a területen is. Az »Ifjú Proletár«-ba írt cik­keiben, röpira tokban Kilián György leleplezte a levente-in­tézmény igazi célját. Sokat fáradozott a Levente­ellenes Liga létrehozásán. A liga megindította a harcot a levente­törvény megszüntetéséért. A KMP útmutatása alapján Kilián György erős kézzel javí­tott az ifjúsági mozgalom hibáin. Lassan megjavult p. konspiráció, rendszeresebb lett az elméleti oktatás és emelkedett az »Ifjú Proletár« színvonala. Ez a szép fejlődés váratlanul félbeszakadt: 1932 júniusában letartóztatták Sallai Imrét és Fürst Sándort. A titkárság többi tagja — közöttük Kilián György is — erről mit sem sejtve el­ment a titkársági ülésre. A les­ben álló detektívek valameny- nyiüket letartóztatták. Ügyét elkülönítették Sallai Imre ügyétől, csupán mint ta­nút hallgatták ki a statáriális tárgyaláson. A többi vádlott ügyében ké­sőbb megtartott tárgyaláson Ki­lián Györgyöt az osztálybíróság két és félévi börtönre ítélte. — Büntetése egy részét a Markó utcai, majd a Pestvidéki fogház­ban töltötte. Amikor jogerős lett az ítélet, Szegedre szállították a Csillagbörtönbe. Hosszú fogsága alatt megtanult németül. 1935. februárjában szabadult ki. Azon­nal kapcsolatot keresett a KMP- vel és folytatta illegális tevé­kenységét, Még az év júniusában a párt Párizsba küldte fontos megbíza­tással. Illegálisan lépte át a ha­tárt s egy hónap múlva ugyan­úgy tért vissza. Hozzátartozói és ismerősei úgy tudták, hogy a Bükk hegységben volt túrán. — Éppen csak átadhatta a pártnak a Párizsból hozott utasításokat — augusztus 6-án délután a la­kásán elfogták. Rajta kívül még huszonhatan kerültek akkor a Hadik-laktanyába. Egy besúgó jelentése alapján tartóztatták le őket. Kilián Györgytől azt akar­ták megtudni, hol járt az egy hónap alatt, mit csinált, kikkel érintkezett. De ő állhatatosan ki­tartott amellett, hogy négy hétig túrázott a Bükkben, mert a két és félévi börtönbüntetés kitöltése utón vágyott a szabadba. A katonai nyomozók minden igyekezete csődött mondott, sem­mit sem tudtak rábizonyítani. Ezért egy sokkal súlyosabb vá­dat, a hazaárulás vádját kohol­ták ellene. A fasiszta kormány már évekkel ezelőtt titkos lő­szergyárat létesített a Bükkben. Ráfogták Kiliánra, hogy túra ürügyén kémkedett a lőszergyár körül. De hiába gyötörték az esz­méletlenségig, ő nem tört meg, semmit sem vállalt. Másfél év múlva, 1937. elején került sor a tárgyalásra. Több vádlottat, közülük KMián Györgyöt, Martos Flórát és Háy Mihályt, fel kellett menteni, mert semmi terhelő bizonyíték nein volt. ellenük. A kommunisták magatartását jellemzik a katonai bíróság jegyzőkönyvének alábbi sorai: ».... Megemlítésre szorul, hogy a bűnügy vádlottjai a főtávgva- lás folyamán általában nagy~ön- érzettel tiltakoztak a hűtlenség, kémkedés és hazaárulás vádja el­len«. Bár Kilián Györgyöt, felmen­tették, mégis csak 1938. július 21-én helyezték szabadlábra. — Három évet ült börtönben ítélet nélkül. (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom