Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-06 / 287. szám
1960. december 6. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Lélektelen játék eredménye... Fejér megye—Tolna megye 1:1 (1:0) Szekszárd, 150 néző. Vezette: Fenyvesi. Fejér megye: Gerlei — Ribi, Nemes, Szabó — Dolmány, Móri — Vadász, Faragó, Szeles, Csajtay, Benke. Tolna megye: Sárkány — Beke, Wágner, Tárnok — Fodor, Bukovszky — Hideg, Vajda, Rauschenberger, Beidek, Bregovics. Nem hideg, de mégis kellemetlenül éles délnyugati szél söpörte végig a pályát meg-meg- újuló szélrohamokkal. Ennek, valamint a televízió és rádió sportműsorának volt tulajdonítható, hogy kezdéskor alig néhányan állták körül a pályát és a mérkőzés végére sem érte el az érdeklődők száma a 200-at. A vendégek a széltől támogatott oldalt választották és ennek megfelelően alakult ki az első félidő képe is. Szinte állandóan a vendégek rohamoztak, de helyzet csak ritkán alakult ki a Fejér megyei csatárok előtt is. így a 7. percben Faragó átkígyózott a tolnai védőkön, de lövését védte Sárkány. A játéknak ebben a szakaszában a tolnai együttes sokat kapkodott. Nem ismerték fel a játékosok azt, hogy ebben a szélijén tartani kell a labdát. Egyedül a dombóvári Bukovszky őrizte meg higgadtságát, aki sorra lekezelte az általa összeszedett labdákat és egyedül ő igyekezett támadásokat indítani. A 23. percben a vendégek előtt nyílott helyzet, de Csajtay labdája szerencsére elakadt a kifutó Sárkány lábában. A hazai csapat csak fél óra után jött fel. Ek kor Vajda mellélövése, majd Hideg kapura lövése mutatta, hogy támadunk. Éppen ezért meglepetésszerűen esett a vendégek vezető gólja. Nagy partjelző elnézett egy Totó-eredmények 1. MTK—U. Dózsa x 0:0 2. Szeged—SBTC x 1:1 3. Csepel—Tatabánya 1 1:0 4. Pécs—Győr x 1:1 5. Dorog—Vasas 2 1:2 6. DVSC—Diósgyőri VTK 1 3:0 7. Bologna—Inter. 1 2:1 8. Catania—Róma x 1:1 9. Lazio—Spal 1 4:0 10. Lecco—Napoli 1 1:0 11. Reims—RC Paris 1 5:3 12. Limoges—St. Etienne x l:r partdobást, amelyből Fejér megyei támadás alakult ki. Az egyik védőnkről Szeles elé került a labda, aki azt a jobb sarokba továbbította. 1:0. A gól után változatosabb lett a küzdelem. Újra Szeles került gólhelyzetbe, de Tárnok az utolsó pillanatban mentett. Négy perccel a befejezés előtt a középhátvéd 25 méteres szabadrúgása a jobb felső sarokra tartott, de Sárkány szögletre ütötte a labdát. Nem sokkal a félidő befejezése előtt Hideg és Szabó kakaskodott egymással. A játékvezető a Fejér megyei Szabót kizárta a további küzdelemből. Szünet után megváltozott a játék képe. A széltől támogatott hazai csapat fölénybe került, a tíz főre olvadt vendégekkel szemben már a 4. percben megszerezhettük volna a vezetést, mert Vajda a kifutó Gerlei mellett kapura lőhetett, de lövése hajszállal elkerülte az üres kaput. Időnként a vendégek is veszélyeztettek, így a 8. percben is, amikor gólt is értek el, de a játékvezető les miatt nem adta azt meg. Mindinkább a hazai csapat irányította a játékot, de a csatárok gyámoltalansága csak nem hozott eredményt. A 20. percben is Bukovszky jó lövése adott, munkát a Fejér megyei kapuvédőnek. Aztán Hideg lőtt éles szögből a kapus kezébe. A 27. percben aztán végre gólt értünk el. Tárnok jutott 24 méteres szabadrúgáshoz. Lövését Gerlei kiejtette és a befutó Bregovics a hálóba lőtt. 1:1. A gól után teljesen beszorultak a vendégek. Bukovszky, majd Bregovics azonban jó helyzetből mellé lőtte a labdát. Az utolsó percekben megnyugodott mindkét csapat az eldöntetlen eredményben és újra kiegyenlített lett a küzdelem anélkül azonban, hogy a kapuk komolyabban veszélybe kerültek volna. Alacsony színvonalú mérkőzésen ellentétes félidők alakultak ki a nagy szélben. Az első félidőben a vendégek játszottak fölényben, szünet után a tíz főre olvadt vendégek ellen a hazai csapat játszott fölényben, de helyzeteit egyik csapat sem tudta kihasználni. Az eredmény igazságos. Jók: Gerlei, Nemes, Dolmány, illetve Bukovszky (a mezőny legjobbja), Wágner és Sárkány. VI. csoport: 1. Bp. Közép 3 3 — — 10:2 6 2. Pest 3 2 — i 10:9 4 3. Tolna 3 — 1 2 5:10 1 4. Fejér 3 — 1 2 3:7 1 T urista-gyűlésen A Szekszárdi Lokomotív Természetbarát Egyesület gyűlésére látogattunk el a pénteki napon. A szép számmal felgyarapodott egyesület már nem fért el a kul- lúrház kis-szobájában, ezért nagyobb helyiséget kellett a rendelkezésükre bocsátani. Jellemző a tagok aktívságára, hogy ezen a gyűlésen is több mint negyvenen jelentek meg. Ez alkalommal a jövő évi programot vitatták meg és jóleső érzés volt azt végighallgatni. A dús program minden igényt kielégít. A több mint 15 helyi túra mellett szép számmal voltak megjelölve kisebb-na- gyobb vidéki kiruccanások. Januárban például a Bükk hegységbe, februárban a Mecsek erdőségeibe tesznek kirándulást. Márciusban pedig a mohácsi ásatásokat akarják meglátogatni. Tö- megesítő túrát rendeznek ugyancsak márciusban Abaligetre. Az év kiemelkedő eseménye lesz még a novemberre tervezett nagy aggteleki barlangtúra. A szakosztály vezetői azonban arról is gondoskodtak, hogy a tagok ne csak kirándulásokon legyenek együtt, hanem ismerkedés céljából összejöveteleket, teadélutánokat is rendeznek. Ez főleg a szép számban lévő fiatalság, de az idősebbek részére is kellemes szórakozást fog jelenteni. (monostori) Eredményes esztendőt zártak a női atléták A Tolna megyei Atlétikai Szövetség ez évben is közreadta az idei év legjobb eredményeit. Az eredményeket vizsgálva örömmel kell megállapítanunk, hogy a Tolna megyei atlétanők eredményes esztendőt zártak le 1960- ban. A listavezetők eredménye a 100 m. kivételével mindenütt jobb a tavalyinál, de '•hasonló a helyzet az átlagokkal is. Itt is csak 100 méteren, valamint tá- volugrásban mutatkozik visszaesés tavalyhoz képest. Az ötösátlag ugyanazt a képet mutatja, mint a hármas, annak hozzáadásával, hogy gerelyhaj ításban sem értünk el jobb eredményt a tavalyinál. A legrosszabb a helyzet a 10-es átlag tekintetében. Itt ugyanis 5 versenyszámban született jobb eredmény az 1959-nél, ugyanakkor azonban gerelyhaj ításban, súly lökésben, tó volugrósban és a 100 méteres síkfutásban gyengébbek az átlagok a tavalyinál. Ebből azt kell látnunk, hogy még mindig vannak tennivalók a tömegesítés területén. De erre mutat az az összeállítás is, amely arra világít ró, hogy a Tolna megyei női atlétikai életben még mindig Szekszárd játssza a kimagasló főszerepet. Nem kevesebb, mint 51 szekszárdi versenyzőt találunk ugyanis a 10 legjobb eredmény között. Szekszárdon kívül Tolna (10 versenyző), Paks (8), Dombóvár (6), Bonyhád (5), Hőgyész és Decs (4—4), Bátaszék (3), Sió- agárd és Dunaföldvár (2—2) és végül Gyönk (1) adott versenyzőt a legjobbak közé. Ennek megfelelően a listavezetők is zömmel szekszárdi versenyzőkből kerülnek ki. Egyedül a 400 és 800 méteres síkfutásban tudtak élre törni a paksi, illetve a tolnai atlétalányok. A ranglistákat vizsgálva Ha- mgar Mária, Csendes Erika, Ba- 'assa Mária, Török Sándorné, Eördögh Judit, Török Mária, Var ga Margit stb. továbbra is az élvonalban maradtak és közülük nem egy élete legjobb formájába lendült, Törökné pl. magasugrásban is csúcsot javított. De találkozunk a listán új nevekkel is, akik először az idén hívták fel eredményeikkel magukra a figyelmet. így pl. Simon Mária, a Tolnai Selyemfonó 800-asai (Tózer, Straubinger), a dombóvári Marosi Irén, a decsi Bencze Éva, Pé- terbencze Erzsébet és még sokan mások. Az eredményes esztendőt mutatja az a sok csúcs is, amely az idei esztendő folyamán dőlt meg. Versenyzőink ugyanis nem kevesebb, mint 6 felnőtt és 3 ifjúsági csúcsot adtak át a múltnak. Az új csúcslista különben a következő: Felnőttek: 200 m.: Hamar Mária, Szekszárdi Dózsa) 27.00. Magasugrás: Török Sándorné Szekszárdi Dózsa 152 cm. Súly lökés: Török Sándorné. Szék szárdi Dózsa 10,98. Diszkoszvetés: Török Mária, Szekszárdi Dózsa 37,48. ötprőba: Török Sándorné, Szekszárdi Dózsa 3469 pont. 4x200 m. váltófutás: Szekszárdi Dózsa (Eördögh, Balassa, Csendes, Hamar) összeállítású váltója 1:52.5. Ifjúságiak: 200 m: Hamar Máx'ia, Szekszárdi Dózsa 27.00. Hárompróba: Hamar Mária, Szekszárdi Dózsa 1921 pont. 4x200 m. váltófutás: Szekszárdi Dózsa (Eördögh, Balassa, Csendes, Hamar) 1:52.5. Ezek előrebocsátása után hozzákezdünk majd az 1960. évi legjobb atlétikai eredmények ismertetéséhez. Ezúttal azonban versenyszámonként a csúcseredményt, a 10 évi átlagot, a tavalyi legjobb eredményt és átlagokat, valamint az 1960. évi ranglistát fogjuk majd ismertetni. Mégytusa-verseny a tengelici iskolák között A tengelici iskola körzetéhez tartozó' kisiskolák négytusa versenyt rendeztek Jánosmajorban. Különösen az a tény örvendetes, hogy a versenyen olyan iskolák is részt vettek (Alsótengelic, Katalin-puszta), amelyek még egyetlen alkalommal sem indultak ilyen versenyen. A versenyen Jánosmajor, Katalin-puszta, Alsótengelic és Tengelic fiú- és leánycsapata vett részt negyven- nyolc fővel. A legjobb eredményt csapatban Tengelic érte el. (910 pont) Második helyen Jánosmaioi végzett (861), harmadik Katalin-pusz ta (451), míg negyedik helyen Alsótengelic végzett 401 ponttal. Egyénileg a legjobb versenyzőknek bizonyultak: Tengelic: Simon I., Zsédely Katalin, Jánosmajor: Bólé. Miklós, Farkas Katalin. Katalin-puszta: Ábrahám József, Nagy Katalin. Alsótengelic: Orsós István, Kalányos Mária. Ismerjük meg a magyar ifjúság példaképét: Kilián Györgyöt Mint ismeretes, az MSZMP testnevelési és sport tézisei szellemében a Magyar Testnevelési és Sporttanács összeállította és jóváhagyta az új magyar testnevelési mozgalom szabályzatát. Az MTST elnöksége megtárgyalta és úgy határozott, hogy az új testnevelési mozgalmat Kilián testnevelési mozgalomnak nevezi el. Az alábbiakban ismertetjük Kilián Györgynek, a magyar ifjúság példaképének életét. II. 1929-ben évfordulót készült megünnepelni a KIMSZ. Tíz évvel azelőtt, 1919. április 6-án vette fel az Ifjúmunkások Országos Szövetsége a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Sző vétségé nevet. A tíz esztendő alatt — négy hónap kivételével ■— a KIMSZ csak illegálisan dolgozhatott. Hosszú hallgatás után, az évforduló tiszteletére már 1929. januárjában megjelent a KIMSZ saját titkos nyomda felszerelésével előállított illegális hivatalos lapja, az »Ifjú Proletár«. »Be a tömegekbe!« jelszóval mutatta meg az utat, amelyen a KIMSZ- nek haladnia kell. A cikk ezzel a felhívással fejeződött be: »Kommunista Ifjúmunkások, be a tömegekbe! Ifjúmunkás tömegek be a KIMSZ-be!« Kilián György gyakorlati munkáját ezeknek a jelszavaknak jegyében végezte. Nemcsak üzemében, nemcsak a KIMSZ északi kerületében, hanem a tömegszervezetekben, a Természetbarátoknál és a Munkás Eszperan- tisták Egyesületében is dolgozott. Egyenes jelleme, lelkes mozgalmi munkája, tiszta magánélete alkalmassá tette arra, hogy vezető váljon belőle. A KMP 1930. nyarán őt is kiküldte a KIMSZ II. kongresszusára — amelyet a Bécs melletti hegyekben tartottak meg. A kongresszuson Kilián György több napirendi ponthoz hozzászólt. Kongresszusi szereplése is hozzájárult ahhoz, hogy a párt megvalósítsa vele kapcsolatos régebbi szándékát és Moszkvába küldje pártiskolára. Egy évet töltött a Szovjetunióban. Ez alatt az idő alatt szorgalmasan, lelkiismeretesen tanult, az iskolán tanulókör vezető lett. Ott-tartózkodása alatt nagyon megszerette a szovjet népet. a Szovjetuniót. Megismerte a szovjet irodalmat, művészetet. Rendszeresen sportolt, megtanult fegyverrel bánni, kitűnő céllövő lett. »Lehet még belőlem vöröskatona« — mondogatta. 1931. szeptember 1-én érkezett haza. Családja úgy tudta, hogy Svájcban dolgozott egy üveggyárban. Decemberben visszakerült. régi üzemébe, az Egyesült Izzóba — ismét csak segédmunkásnak. Ugyanakkor a KIMSZ másodtitkára, később pedig — 1932. tavaszától — első titkára és a KIMSZ lapjának, az »Ifjú Proletár«-nak a szerkesztője lett. Mint a KIMSZ titkára részt vett a KMP titkárságának ülésein is, így közvetlen munkatársa lett Sallai Imrének és Fürst Sándornak. A KIMSZ fontos feladata volt a levente-kiképzés elleni harc és az ott tömörített fiatalok megnyerése. A párt irányításával a KIMSZ jó munkát végzett ezen a területen is. Az »Ifjú Proletár«-ba írt cikkeiben, röpira tokban Kilián György leleplezte a levente-intézmény igazi célját. Sokat fáradozott a Leventeellenes Liga létrehozásán. A liga megindította a harcot a leventetörvény megszüntetéséért. A KMP útmutatása alapján Kilián György erős kézzel javított az ifjúsági mozgalom hibáin. Lassan megjavult p. konspiráció, rendszeresebb lett az elméleti oktatás és emelkedett az »Ifjú Proletár« színvonala. Ez a szép fejlődés váratlanul félbeszakadt: 1932 júniusában letartóztatták Sallai Imrét és Fürst Sándort. A titkárság többi tagja — közöttük Kilián György is — erről mit sem sejtve elment a titkársági ülésre. A lesben álló detektívek valameny- nyiüket letartóztatták. Ügyét elkülönítették Sallai Imre ügyétől, csupán mint tanút hallgatták ki a statáriális tárgyaláson. A többi vádlott ügyében később megtartott tárgyaláson Kilián Györgyöt az osztálybíróság két és félévi börtönre ítélte. — Büntetése egy részét a Markó utcai, majd a Pestvidéki fogházban töltötte. Amikor jogerős lett az ítélet, Szegedre szállították a Csillagbörtönbe. Hosszú fogsága alatt megtanult németül. 1935. februárjában szabadult ki. Azonnal kapcsolatot keresett a KMP- vel és folytatta illegális tevékenységét, Még az év júniusában a párt Párizsba küldte fontos megbízatással. Illegálisan lépte át a határt s egy hónap múlva ugyanúgy tért vissza. Hozzátartozói és ismerősei úgy tudták, hogy a Bükk hegységben volt túrán. — Éppen csak átadhatta a pártnak a Párizsból hozott utasításokat — augusztus 6-án délután a lakásán elfogták. Rajta kívül még huszonhatan kerültek akkor a Hadik-laktanyába. Egy besúgó jelentése alapján tartóztatták le őket. Kilián Györgytől azt akarták megtudni, hol járt az egy hónap alatt, mit csinált, kikkel érintkezett. De ő állhatatosan kitartott amellett, hogy négy hétig túrázott a Bükkben, mert a két és félévi börtönbüntetés kitöltése utón vágyott a szabadba. A katonai nyomozók minden igyekezete csődött mondott, semmit sem tudtak rábizonyítani. Ezért egy sokkal súlyosabb vádat, a hazaárulás vádját koholták ellene. A fasiszta kormány már évekkel ezelőtt titkos lőszergyárat létesített a Bükkben. Ráfogták Kiliánra, hogy túra ürügyén kémkedett a lőszergyár körül. De hiába gyötörték az eszméletlenségig, ő nem tört meg, semmit sem vállalt. Másfél év múlva, 1937. elején került sor a tárgyalásra. Több vádlottat, közülük KMián Györgyöt, Martos Flórát és Háy Mihályt, fel kellett menteni, mert semmi terhelő bizonyíték nein volt. ellenük. A kommunisták magatartását jellemzik a katonai bíróság jegyzőkönyvének alábbi sorai: ».... Megemlítésre szorul, hogy a bűnügy vádlottjai a főtávgva- lás folyamán általában nagy~ön- érzettel tiltakoztak a hűtlenség, kémkedés és hazaárulás vádja ellen«. Bár Kilián Györgyöt, felmentették, mégis csak 1938. július 21-én helyezték szabadlábra. — Három évet ült börtönben ítélet nélkül. (Folytatjuk^
