Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-02 / 284. szám

i»öu. december. 2. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Kapitalizmust szülnek-e a tsz-tagok háztáji gazdaságai? A 3004/3-as kormányhatározat ismét több helyen foglalkozik a tsz-tagok háztáji gazdaságaival, hangsúlyozván: tegyünk meg mindent azért, hogy kihasznál­juk a háztáji gazdaságokban rej­lő árutermelési és egyéb lehető­ségeket. A határozat értelmében azoknak a tsz-tagoknak, akiknek nincs tehenük, tenyészüszőt, azok nak akiknek nincs anyakocájuk, kocasüldőt lehet és kell juttatni. Az új állatszerződés-kötési rend­szerben a tsz-tagok a háztáji gazdaságból szerződés útján érté­kesített állataik neveléséhez, hizlalásához takarmányt kapnak az államtól, vagy a termelőszö­vetkezettől. A mi viszonyaink között szűk ség van tehát a háztáji gaz­daságra, sőt szükség van a háztáji gazdaságok bizonyos fokú fejlesztésére is. Ezt az elvet nem mindenki érti meg helyesen. Vannak megyénk­ben is olyanok, akik a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos átme­neti intézkedéseket helytelenül értelmezik, s azt hiszik, hogy ezek az intézkedések nem a szo­cializmus ügyét segítik a falun, hanem kapitalista tendenciákat eredményeznek. A közelmúltban egyik termelőszövetkezeti elnök beszélgetés közben Leninre hi­vatkozott és azt mondta: A ház­táji gazdaságok, kisüzemek, a kisüzemi mezőgazdaság maradvá­nyai és éppen ezért ezek kapi­talista tendenciákat szülnek. Az­zal is érvelt, hogy a háztáji gaz­daság elvonja az embereket a közös munkától, leköti figyelmü­ket, rossz hatással van tudatuk alakulására. Másik alkalommal tanúja voltam egyik kollégám eszmecseréjének, amint egy já­rási vezető beosztású elvtárssal vitatkozott a háztáji gazdaságok szerepéről. Ez az elvtárs nem helyeselte akkor a sertéstenyész­tés fejlesztését a háztáji gazda­ságokban, mondván, hogy a ház­táji állatállomány növekedése a közös gazdaságot gyengíti, annak a rovására megy. Érdemes tehát most a párt és a kormány hatá­rozatai szellemében állást fog­lalni a tsz-tagok háztáji gazda­ságainak szerepével kapcsolat­ban. Jelenleg az ország és megyénk szántóterületének zömén terme­lőszövetkezetek gazdálkodnak. Át meneti állapot ez a mai, átme­net a kisparaszti gazdálkodásból a szocialista nagyüzemi gazdálko­dásba. A szocializmus győzelmét a falun a kisparaszti gazdasá­gok szövetkezetbe tömörítése, a szövetkezetek állandó erő­sítése, szilárdítása, korsze­rű nagyüzemekké fejlesztése és az egységes paraszti osz­tály kialakítását jelenti. A szocializmus győzelméért foly­tatott harcunkban sok átmeneti módszert, formát, alkalmazunk, olyan módszereket és formákat, amelyek ezt a győzelmet előse­gítik. Amikor ezt tesszük, akkor Leninnek a fokozatosságról szóló tanítása és az adott viszonyok megértése szellemében cselek­szünk. Minden átmeneti formát és módszert úgy ítélünk meg, hogy 'mérlegeljük, vajon mennyire se­gíti ez elő a szocializmus győ­zelmét. így vagyunk a háztáji gazdaságokkal is. Nagy kára származna abból a mezőgazda­ságnak, meg a népgazdaságnak is, ha nem használnánk ki a háztáji gazdaságokban rejlő le­hetőségeket. A termelőszövetke­zetekben ugyanis a nagyüzemi gazdálkodás feltételei nem ala­kulnak ki egyszerre, mintegy varázsütésre. Gépek, épületek, tenyészállatok kellenek a nagy­üzemi gazdálkodáshoz és új típu­sú emberek, meg vezetők, akik irányítani tudják a termelést. A növénytermelésben hamarabb, az állattenyésztésben lassabban ala­kulnak ki ezek a feltételek. A nagyüzemi állattenyésztéshez szükséges épü1 ‘"‘két, törzsállo­mányt nehe» ' és költsége^hb megteremteni. Ugyanakkor a j háztáji gazdaságokban visszama- j rád az állatállomány jelentős I része és ezek további tartásá­hoz ott maradnak a régi kisüze­mi épületek. Tehát amíg a közös állatál­lomány teljesen nem fejlődik ki, amíg a nagyüzemi állat- tenyésztés teljes feltételeit nem tudjuk megteremteni tér melőszövetkezeteinkben, ad­dig helytelenül cseleked­nénk, ha nem használnánk ki a háztáji állattartás lehető­ségeit. A háztáji állattartás hármas haszonnal jár. Egyrészt árut ad a népgazdaságnak, másrészt ki­elégíti a tsz-tag hús és állati termék iránt jelentkező szükség­letének zömét, harmadszor pe­dig komoly jövedelmi forrást is jelent a tsz-tagnak, amely jöve­delemmel kiegészítheti a közös gazdaságból származó részesedé sét. Ezt ismerték fel megyénk termelőszövetkezeteiben is, ezért a közös gazdaságok úgy tervezik meg takarmánytermelé­süket, hogy ezzel a tagok háztá­ji gazdaságainak takarmányszük­ségletét is biztosítsák. A mözsi Uj Élet és a tenge- lici Petőfi Tsz-ben például másodvetésű kukoricából si­lót készítettek a háztáji álla­toknak. A medinai Béke és Rákóczi Tsz is különböző ta­karmányjuttatásokkal segíti a háztáji gazdaságokban lévő állatállomány tartását. A na- ki Napsugár, a dunaszent- györgyi Ezüstkalász, a bony­hádi Petőfi és más tsz-ek kukoricajuttatással segítik a szerződéses háztáji sertéshiz­lalási. Azokban a termelőszövetkeze­tekben, amelyekben helyesen han golják össze a közös gazdálko­dást a háztáji gazdálkodással, nem megy a közös munka, a kö­zös gazdaság rovására a háztáji. Sőt azt tapasztaljuk, hogy a ház­táji gazdaság segítése ösztönzi a közös munkát, hisz a tsz-tag ház­táji gazdaságának állatállomá­nya részére a közösből szerzi be a takarmányszükséglet zömét. Ta karmányt viszont a teljesített munkaegység arányában kap, te­hát a közös érdek és egyéni ér­dek nincs ellentétben egymás­sal. Ezekben a tsz-ekben a ház­táji gazdaság nem hogy gyengí­tené, de erősíti a közös gazdasá­got. A prémiumrendszerek a ter­mészetben történő jutalmazások is segítik a háztáji gazdaságot, de segítik a közöst is, mert a közös gazdaság eredményeitől te­szik függővé a premizálást. Meg kell tehát keresni azt a pontot, ahol a kettős, sőt hár­mas érdek találkozik: az egyéni, termelőszövetkezeti és a népgaz­dasági érdek. Az a termelőszövet kezet, amely össze tudja hangol­ni ezeket az érdekeket, az jár el helyesen a mai átmeneti vi­szonyok között. A háztáji gazdaságok szerepe a szocializmus építésének fejlő­dése során változik. Ma még a háztáji gazdaság szerepében je­lentős az árutermelés is, a ta­gok egyén; szükségleteinek kielé­gítése mellett. Később az áruter­melés szerepe egyre csökken, majd csökken a tagok szükség­letei kielégítésének a szerepe is. A bonyhádi Petőfi Tsz-ben pél­dául az a tag, aki új házat épít, az már nem rendezkedik be te­héntartásra, mert a tsz olcsób­ban tud tejet adni a tagoknak, mintha azok saját tehenet tarta­nának. Ahogy erősödik a közös gazdaság, s ahogy minél többet tud adni az egyesült parasztság a népgazdaságnak is, meg az egyénnek is, úgy veszít szerepé­ből a háztáji gazdaság. Ma tehát, amikor a háztáji gazdaságok lehetőségeinek ki használását hangoztatjuk, ezt annak tudatában tesszük, hogy ez a közös gazdaságot erősíti, tehát nem a kapita­lizmust, hanem a szocializ­must. Nem szülhet kapitalizmust a ház­táji gazdaság ma, amikor a kö­zös gazdaságoké a vezető szerep. A háztáji gazdaság nem azonos a kisparaszti gazdasággal, mert a háztáji gazdaság függvénye a közös, szövetkezeti gazdaságnak és az a parasztember, aki a ház­tájiban is gazdálkodik, erejének, eszének nagyobbik részét a kö­zösnek adja és jövedelmének dön tő többségét is a közösből kap­ja. Nem hátráltatja a háztáji gaz­daság az egységes paraszti osz­tály kialakulását sem. Nem, mert a háztáji gazdaság fejlesztéséhez a közösből a tsz-tag munkája után kapja meg a szükséges ja­vakat, a munka szerinti elosztás szocialista elvének alapján. így tehát a háztáji gazdaság mére­teit és az ebből eredő különbsé­geket a szoc’f'Pzmrs törvénysze­rűségei szabják meg. Amikor hangoztatjuk a ház­táji gazür'-'"ok szerepet é- jelentőségét a mai átmeneti időszakban, r.e-n szűnünk meg harcolni a. túlzások ellen. Azellen, hogy egyes tsz-ekben a megengedettncl nagyobb háztáji földet osztottak a tagoknak, vagv más meg nem engedhető módon a közös gazdaság rovására gaz­dálkodnak a háztájiban. Ezek a jelenségek károsak, gyengítik a szövetkezeti mozgalmat, akadá­lyozzák az egységes paraszti osz­tály kialakítását és rossz ha­tással vannak az emberek tuda­tának fejlődésére is. Tehát ami­kor helyesen akarjuk kihasználni a háztáji gazdaságokban rejlő törvényes lehetőségeket, akkor mindent megteszünk azért, hogy megakadályozzuk a törvénytelen­ségeket. A háztáji gazdaságok problé­mája sok elméleti és gyakorlati kérdést vet fel. Minden kérdés tisztázására, a feladat sokoldalú­ságának ismertetésére e cikkben nem vállalkozhatunk. Csak egy­két gondolatot vetettünk fel, amelyekkel igazolni próbáltuk a kérdés létjogosultságát. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a szocializmus győ­zelmének kibontakozása a falun bonyolult feladatokat állít elénk. Nekünk ki kell választani azo­kat a módszereket és formákat, amelyek az adott időben a leg­jobban segítik a közös célt, a szocializmus győzelmét. Ma, ami­kor a háztáji gazdaságok szere­pét helyesen, alkotó módon is­merjük fel és helyesen használ­juk ki azokat a lehetőségeket, amelyek a háztáji gazdaságokban rejlenek, ezt tesszük: a szocializ­mus győzelmét segítjük ezzel is elő. GYENIS JÁNOS Az ifjú traktorosok versenyében Molnár László az első A KISZ-kongresszus tiszteleté­re megyénk ifjú traktoristái ver­senymozgalmat indítottak. A KISZ megyei bizottsága által nyilvántartott versenybe 205 Tolna megyei traktoros neve­zett be. A cél az volt, hogy az őszi idényben 60 műszaknorma felett teljesítsen egy-egy ifjú traktoros. A versenyt a KISZ megyebizottsága t Tiap értékel­te. Eszerint Molnár László, a várdombi gépállomás ifjú trak­toristája az első, aki eddig -az őszi idényben 150 műszaknormát teljesített. A verseny második és harmadik helyezettje ugyancsak a várdombi gépállomáson dol­gozik. Heimann Boldizsár 124 műszaknormával második. A ver­seny többi résztvevői is dereka­san megállták helyüket. Az ifjú traktoristák kong­resszusi versenyét december 16-án értékelik utoljára, amikor is az első három helyezettnek ju­talmat ad a KISZ megyei bizott­sága. A MÉH megvásárolja a tsz-ekben feleslegként mutatkozó zöldségféléket is Megyénk termelőszövetkezeti gazdaságai az elmúlt 10 év leg­magasabb zöldségtermését taka­rítják be az idén. Káposztából például a szokásos 80 mázsával szemben 180—200 mázsa termett minden holdon. Ugyanez a hely­zet a sárgarépával is. Kisebb mértékben ugyan, de többlet mu­tatkozik burgonyából is. A ter­més jó volt, a zöldségfélék téli tárolása viszont kockázatos, mert rendkívül csapadékos volt az ősz. Mindez magával hozza, hogy a termelőszövetkezeti gazda­ságokban nemcsak azt a mennyiséget szeretnék minél előbb eladni, amire értékesí­tési szerződést kötöttek, ha­nem a többlettermést is. S mert október második felében a rossz idő miatt a MÉK egyszer- másszor szüneteltette a szállítá­sokat, több termelőszövetkezet- , ben nyugtalankodnak, attól tar­tanak, hogy nyakukon marad a [ rengeteg káposzta, sárgarépa és a burgonya. Mivel szerkesztőségünkhöz is több, ezzel kapcsolatos kérdés ér­kezett. felkerestük Kovács Józse­fet, a MÉK igazgatóját, aki Tolna megyén belül legilletékesebb e kérdésre válaszolni. Kovács Józseftől megtudtuk, hogy megyénkben 'több száz má­zsa káposztafelesleg mutatkozik, amit hosszabb ideig tárolni nem 'ehet. Hiszen, ha lehetne, akkor korlátlan mennyiséget exportál­hatnánk Csehszlovákiába. A ká- oosztafelesleggel itt csak egyet lehet tenni, állatokkal feletetni. A termelőszövetkezetek többsége viszont értékesíteni akarja azt a '-■ír'oc-^prpennvisépet, am;t meg­termelt. A MÉK igazgatója kije­lentette. hogy erre meg is van a lehetősége. A Vállalat ugyanis minden megvásá­rol. Függetlenül attól, hogv az árut mire használják fel, kifizeti a védett árat, kilón­ként 40 fillért. S mert a termés jó volt, a szövet­kezetek még e viszonylag ala­csony ár mellett sem fizetnek rá ebben az esztendőben a káposzta termelésre. A várdombi Egyet­értés Tsz-ben például a 10 hold káposzta még így is csaknem százezer forintot jövedelmez. A burgonya és sárgarépa ese­tében hasonló a helyzet. E zöld- ! ségféleségekből is minden meny- nyiséget átvesz a MÉK, amit a szövetkezetek értékesíteni akar­nak. De e téren kompromisszu­mot is hajlandó kötni a szövet­kezettel a vállalat. Vagyis ha a közös gazdaság vezető­sége úgy látja most, hogy a tavasszal esetleg többet kap a burgonyáért és sárgarépáért mint most, függetlenül attól, hogy a szerződés szerint most kellene átadnia az árut, tá­rolhatja tavaszig, s az akkor érvényben lévő felvásárlási árat kapja érte. De ha a termelőszövetkezet ra­gaszkodik az üzlet azonnali le­bonyolításához, a vállalat ezt is megteszi. Van másik variáció is. Az árut a szövetkezet eladhatja, megkapja érte a most érvényben lévő felvásárlási árat, de a táro­lásra is szerződést köthet a vál­lalattal. Ez esetben a MÉK meg­fizeti a tárolási költséget má­zsánként 20 forintot, ezen túl­menően pedig fizeti a téli táro­lásból eredő szokásos veszteséget, mázsánként 7—10 százalékot. Ennyit tudtunk meg a MÉK igazgatójától, ami megítélésünk szerint valamennyi termelőszö­vetkezeti vezetőt megnyugtat ab­ban, hogy a megtermelt zöldség­féleségek a rendkívüli jó termés ellenére sem maradnak a közös gazdaságban eladatlanul. Molnár I.ászlóné ^v^kssárd takarékos raros Takarékosé.' ' ankét a volt megyeháza nagy termében »Takarékosság — nyugodt élet — biztos jövő«. Ez az előremu­tató felirat fogadta szerdán este Szekszárdon a volt megyeháza nagytermében a takarékossági ankétra összegyűlteket. A nagytermet megtöltő érdek­lődők előtt Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott beszédet a takarékosság egyéni és népgazdasági jelentő­ségéről. Elöljáróban az emelkedő országos takarékossági eredmé­nyekről szólt. A takarékoskodás és annak ered menye városunkban is emelke­dést mutat. Az 1957-es egymU- lió-kétszázharmincezer forintról, a betétállomány 20 millió . 104 ezer forintra nőtt. — Szekszárd takarékos város — mondotta többek közt Hunyadi elvtárs — ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy 3658 lakóház van a város­ban és 7265 takarékbetétkönyv. Egy lakosra pedig 1039 forint be­tétállomány jut. Éppen e jó eredményekből ki­indulva számos példán keresztül mutatta be az előadó, hogy meg-, van a lehetősége a takarékossági I eredmények tovább fokozásának is. Nemcsak a pénztakarékosság­ról volt ekkor szó, hanem gazda­sági, egyéni életünk minden vo­nalán megvalósítható takarékos életmódról, mely egyben a pénz­takarékosság fundamentuma is. Befejezésül méltatta az OTP és a postatakarékpénztárak dolgo­zóinak lelkesedését, áldozatos munkáját, amellyel szélesítik a takarékosság gondolatát, s vál­lalják a növekedéssel járó mun­kát is. A nagy tapssal fogadott be­széd után a szekszárdi ivr r ni színpad lelkes, tehetséges tagjai adtak színvonalas műsort. Ez­után szellemi torna keret' a Garay gimnázium és a közgaz­dasági technikum 9 diákja küz­dött meg az elsőségért, illetve az OTP által kiírt jutalmak':'. — Ilyenek voltak: 100 forinttá! és 50-nel egy-egy betétkönyv, akta­táska, pénztárcák és lottó- szelvények. A jól sikerült est után bizo­nyára tovább nő a takaró!’ . em­berek száma városunkban. (Sz) <4 Könyvismertetés ► Bihari Klára: Tisztességes asszony (Magvető) A népszerű írónő elbeszélései­ben sok érzéssel és asszonyi ta­pasztalattal ábrázolja az elma­radt gondolkodás béklyóiból fel­szabadult nők egyéniségének, em­beri magatartásának fejlődését mai világunkban. Novelláinak fő­szereplői legtöbbször munkás­asszonyok és lányok, akiknek emberibb életéről, új, megválto­zott szokásairól ír nagy szeretet­tel. Vidor Gáborné: Háborog a sír (Magvető) Vidor Gáborné regényének fő­szereplői az auschwitzi női láge­rek és a női munkatáborok tra­gikus sorsú magyar deportáltjai. Könyvében művészi eszközökkel jeleníti meg az állandó halálfé­lelemtől őrjöngő vagy eltompul- tan tűrő nők auschwitzi és merz- dorfi hétköznapjait, éles megfi­gyelőképességével hitelesen rög­zíti az emberek küzdelmének és az emberi szellem, a humanitás* a segíteni akarás feliilkerekedé- sét a fasiszta barbárságon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom