Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-09 / 290. szám
VtLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r Á■; MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A ME&VF! TANÁCS LAPJA A mezőgazdaság helyzetéről és az feladatokról szóló beszámoló az országgyűlés előtt Péntek I960. december 9. X. évfolyom 290. szóm vitája Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula Kiss Károly, Marosán György Rónai Sándor, Somogyi Miklós az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politika' Bizottságának póttagja, Ben ki Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Dole- schall Frigyes, Kisházi Ödön Kossá István, Kovács Imre, Lo- sonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg majd az országgyűlés megkezdte a mezőgazdaság helyzetéről és a? előttünk álló feladatokról szóló beszámoló tárgyalását. LosoncziPál földművelésügyi miniszter beszéde Losonczi Pál földművelésügy miniszter bevezetőben hangsú lyozta, hogy az elmúlt két esz tendőben lényegesen meggyorsul' a mezőgazdaság szocialista átalakulásának üteme: a két évvel ezelőtti 30,7 százalékkal szemben ma már a nagyüzemi gazdálko dásra alkalmas szántóterület hét venhét százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorához tartozik. Dolgozó népünk ma jobban él mint a felszabadulás előtt. Több élelmiszert fogyasztunk, de mé; többet akarunk adni, főleg hús félékből, tejtermékből tojásból és gyümölcsből. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy a fokozódó igényeket is kielégítsük. Jó az éghajlat, s a termőtalaj, parasztságunk szorgalmas. A nagyüzemi gazdálkodás kiszélesítésével tehát megnyílik a lehetőség a termelés nagyobb arányú fellendítésére. — Majd így folytatta: — Immár saját tapasztalataink alapján mondhatjuk: ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelést — különösen az árutermelést — a következő években jelentősen növelhessük, ahhoz tovább kell erősíteni és szélesíteni a mezőgazdaság szocialista szektorát, A kormány tehát elérkezettnek látja az időt arra, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak az egész országra való kiterjesztésével lényegében befejezzük a mező- gazdaság szocialista átszervezését. Ezzel az életszínvonal további, tervszerű növelését biztosítjuk, s a szocialista viszonyokat szélesítjük hazánkban. — Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének befejezését lehetővé teszi az a körülmény, .hogy meglévő termelőszövetkezeteink zöme már megszilárdult. Jelentős részük több árut ad az országnak, mint korábban ugyanarról a területről az egyénileg gazdálkodó parasztok adtak. A termelőszövetkezetek eredményét a még egyénileg dolgozó parasztok is látják. Az újat, a jövőt illetően elsősorban az a gondolat foglalkoztatja őket, hogyan alakul majd életük a termelőszövetkezetekben, milyen megélhetést biztosíthatnak családjuknak. Úgy gondolom, ezeket a parasztembereket kötelességünk felkeresni a télen, s kicserélni gondolatainkat, elképzeléseinket a jövőjüket illetően. Az idei év eredményei A földművelésügyi miniszter marad a tervezettől — a tavalyi ezután az idei gazdasági év ered- szint körül mozog. ményeiről beszélt, — A mezőgazdaság átszervezésében ez év elején újabb nagy lépést tettünk előre. Ezzel döntően túlsúlyra jutott mezőgazdaságunkban a szocialista szektor. Az idei eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy a szövetkezetek termelésének további növekedésére számítsunk. Ismeretes, hogy nem kevesen voltak olyanok, akik a termelés nagyarányú visszaesésére számítottak. Tévedtek. Az idei év döntő volt a szocialista viszonyok megerősödése szempontjából és — bár az új gazdálkodásra való áttérés sok kezdeti nehézséggel jár — eredményesen fejezzük be ezt azévet. A számvetésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az időjárás ebben az évben nem kedvezett a mezőgazdasági termelésnek. Tavaly ősszel szárazság gátolta az őszi munkákat, majd télvégi — hónélküli — erős fagyok, a nyári aszály, most őszszel pedig a szokásosnál kétszer- te több csapadék a legjobb gazdaságokat is próbára tette. A kedvezőtlen időjárás és a kezdeti nehézségek ellenére mezőgazdaságunk össztermelése megközelíti a múlt évi kiugró eredményt, felvásárlásunk pedig — bár elEzután részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés és felvásárlás idei alakulását. — A búza termésátlaga a tavalyi 9,8 mázsával szemben az idén 9,7 mázsa. Az állami gazdaságok a tavalyi 13,5 mázsás átlaggal szemben az idén 14 mázsát termeltek, az egyéni parasztok termésátlaga viszont — amely tavaly 1,2 mázsával maradt az országos átlag alatt — az idén 2,3 mázsával kevesebb az országos átlagnál. Kedvező, hogy a kukorica vetésterülete az idén tovább növekedett és — az egyes vidékeken mutatkozó aszály ellenére — az össztermés megközelíti a tavalyi szintet. Burgonyaellátásunkban a tavalyi gyenge termés miatt komoly zavarok mutatkoztak. Az idén tíz százalékkal nagyobb vetésterületen, mintegy 50 000 vagonnal több termést takarítottunk be mint tavaly, s ez lehetővé teszi a zavartalan ellátást. Cukorrépa-termésünk kedvezően alakult. Nagyobb volt a vetésterület, így mintegy 40 000 vagonnal több termés várható, mint tavaly. A zöldségtermelés hasonló a tavalyihoz. A zöldségtermelő terület 70 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz, a szerződött területen 85 százalékos az arány. Ez fokozott követelményt támasztott a kereskedelmi szervek munkája iránt. Az idén erre még nem voltak kellően felkészülve, ezért a piacon néhányszor zavarok mutatkoztak a zöldségellátásban. Nem egy esetben kifogásolható volt az áruk minősége is. Elsősorban azért, mert a felvásárlók és az értékesítők még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a minőség megóvására. — Gyümölcstermésünk az idén gyengébb a tavalyinál. A legfontosabb gyümölcstermő vidékeken kedvezőtleii' volt az időjárás a virágzás idején. Nem kedvezett az időjárás a szőlőtermelésnek sem. A rendkívüli esős ősz nagyon megnehezítette a betakarítási munkálatokat. Ez gátolta a szövetkezeti parasztok munkáját is, s így — bár a társadalom minden rétege segítségükre sietett — elhúzódott az őszi termésbetakarítás és a kenyérgabona vetése is. Őszi árpából és őszi takarmánykeverékből többet vetettünk, mint tavaly, őszi kenyérgabonavetésünk viszont nyolc százalékkal elmaradt a tervezettől. Az elvetett búzaterület mintegy tizenöt százalékán — közel 300 000 katasztrális holdon — nagyhozamú, főleg szovjet búzafajtákat vetettünk. Az a feladat, hogy azokon a területeken, ahol a tavaszi búza kielégítő termést ad, azzal pótoljuk az elmaradt őszi vetést. Javasoljuk a termelőknek, hogy jövőre nagyobb területen vessenek napraforgómagot, amely nek árát kormányzatunk jelentősen felemelte. így a termelők megtalálják számításukat. A napraforgó termelése a takarmányozás szempontjából is fontos. — Egyes területeken nagy kárt okozott az aszály. Főleg azokat a termelőket érintette érzékenyen, akik tavaszi szántásba vetették a kapásokat. Az őszi szántásokba vetett kapásnövények nem sínylették meg annyira az aszálykárt. Az idei tapasztalatok alapján azt javasoljuk termelőszövetkezeteinknek, hogy szántóföldjeik egészén végezzenek mélyszántást. Eddig 1 820 000 katasztrális holdon fejezték be ezt a munkát. Most, amikor az őszi vetés lényegében véget ért, minden traktor és fogat is — mélyszántson <& jövő évi jobb termés érdekében. Az állattenyésztés helyzete A földművelésügyi miniszter ezután az állattenyésztés helyzetét ismertette. — Az állatállomány alakulását érdemes összehasonlítani az 1958. októberében készült adatokkal, amikor még nem kezdtük el a mezőgazdaság nagyarányú átszervezését. Szarvasmarha- állományunk 1958. októberétől ez év márciusáig 1,7 százalékkal csökkent. Azóta változatlan. — Márciustól 70 000 darabbal nőtt a termelőszövetkezeti tagok közös, illetve háztáji gazdaságában levő szarvasmarha-állomány. — Sertésállományunk két év alatt 2,6 százalékkal csökkent. Tavaly sok kocát vágtak le, s ennek ellensúlyozására a földművelésügyi minisztérium akkor nem tette meg a megfelelő intézkedéseket, így ez év márciusában kevesebb kocánk volt, mint az utóbbi években bármikor. Azóta számos intézkedést hoztunk. Ezek hatására októberre már 159 000 darabbal nőtt a kocák száma, s ezzel az utóbbi évek legmagasabb októberi állományát is túlhaladtuk. Jóval több a malac is. de ennek kedvező hatása csak a jövő év második felében érezhető a felvásárlásban. Sertésállományunk 54 százaléka, a kocáknak pedig 65 százaléka a termelőszövetkezetek közös, illetve a tagok háztáji gazdaságában van, s ez lehetőséget ad az állomány további növelésére. A baromfitenyésztés és a baromfihús-fogyasztás más országokhoz viszonyítva elég nagyarányú hazánkban. Tizenegy kiló baromfihús jut egy főre, s ezzel a fogyasztással a világon a második helyet foglaljuk el. A baromfitenyésztés eddig nálunk döntően kisüzemi jellegű volt. Ezért elő kell segítenünk a nagyüzemi baromfitenyésztés megteremtését, illetve fejlesztését. Ennek egyik feltétele a keltető-kapacitás növelése, valamint a meglevő kisparaszti istállók kihasználása nagyüzemi baromfitenyésztésre. Ezenkívül korszerű baromfitelepeket is létesítünk. Több gyári takarmány- keverékről, úgynevezett baromfitápról kell gondoskodnunk. — Enélkül ugyanis gazdaságtalan a nagyüzemi baromfitenyésztés. A felvásárlás helyzete Felvásárlásunk a tavalyi körül mozog. Kenyérgabonából — a kisebb termés ellenére — eddig 4 százalékkal, burgonyából 60 százalékkal, zöldségből 8 százalékkal, vágómarhából 9 százalékkal, tejből 4,5 százalékkal többet vásároltunk fel, mint tavaly november végéig. Ugyanakkor kevesebbet vásároltunk fel gyümölcsből, vágósertésből, baromfiból és tojásból. Sokan úgy gondolják, hogy az egyes cikkekben mutatkozó piaci ellátási nehézség oka a termelőszövetkezetek szervezése. Ezzel szemben az az igazság, hogy termelőszövetkezeteink — bár zömük még alig egy-két éves — már megfelelő részt adnak az ország ellátásához. Állami gazdaságaink pedig kenyérgabonából a készletek mintegy 30 százalékát adták, sertéshúsból ugyancsak 30, vágómarhából 20, tejből pedig 27 szá zaléknyi részesedéssel járulnak hozzá az ország ellátáshoz. Ezzel szemben a felvásárlási tervek teljesítésénél elmaradás mutatkozik az egyéni parasztok viszonylatában. Ha tehát a termelőszövetkezetek fejlesztésével nem haladtunk volna előre ilyen arányban, felvásárlási gondjaink még jelentősebbek volnának. Ezután arról beszélt a miniszter, hogy a felvásárlási árakat olyan szinten alakítottuk ki, amely megfelelő jövedelmet biztosít a parasztságnak, elfogadható a fogyasztók számára is. Beszélt az állam segítségéről, majd hangsúlyozta, ahogyan a parasztság elvárja az ipartól, hogy lássa el a falut megfelelő áruval, uwanúgy ez fordítva is érvényes. Szövetkezeteink zöme jól gazdálkodik A földművelésügyi miniszter a továbbiakban megállapította, egész mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének legfontosabb feltétele: milyen gyorsan tudjuk megszilárdítani, illetve eredményesen gazdálkodó nagyüzemekké fejleszteni a meglevő, illetve az ezután alakuló termelőszövetkezeteket. Vannak már számottevő eredményeink, azonban van még tennivaló is bőven. — Szövetkezeteink zöme jól gazdálkodik. A közeljövő egyik fontos feladata a ma még gyenge szövetkezetek megszilárdítása. A szövetkezeti elnököket — akik egyszerű parasztemberekből let- I tek ezerholdas gazdaságok irányítói — tovább képezzük, hogy alkalmassá tegyük őket a feladatok elvégzésére. Most, a télen minden szövetkezeti elnököt tovább képiünk. •Volt idő, amikor szövetkezeteink idegenkedtek a szakemberektől. Azóta megváltozott a helyzet: a jó szakembert várják és megbecsülik. Ezért továbbra is küldünk a termelésben jártas szakembereket — elsősorban a még gyengén működő szövetkezeteinkbe. — A kezdeti nehézségek ellenére termelőszövetkezeteink fejlődése jónak mondható. Országszerte sok olyan fiatal szövetkezetünk van, amelyek már első éves munkájukkal — akár a termelési eredményeket, akár a tagok jövedelmét nézzük — maguk mögött hagytak régi szövetkezeteket is. Sok tehetséges parasztember bizonyította be, hogy képes több ezer holdas nagyüzemi gazdaság vezetésére. Tisztelt képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy innen küldjem forró üdvözletem az eredményes munkát végző termelőszövetkezeti vezetőknek, a becsületesen dolgozó (Folytatás a 2. oldalon.)
