Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-23 / 302. szám

TOLNA MFG YFTI VFPÜ.TSAG 1960 december 23« Fokozódik a Szovjetunió és a szocialista tábor szerepe a nemzetközi életben Zorin válaszolt a Pravda tudósítóinak kérdéseire Moszkva (TASZSZ). A Pravda New York-i különtudósítói kérdé­seket tettek fel Zorinnak az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszaka el­ső felének eredményeiről. Zorin válaszait a Pravda csütörtöki szá­ma közölte. Zorin külügymíniszterhelyettes, a 15. ülésszak első részének leg­fontosabb kérdéseiként az általá­nos és teljes leszerelést, a gyar­mati rendszer megszüntetését, a kongói helyzetet, a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-beli jogainak érvényesítését és az ENSZ végre­hajtó szervei szerkezeti felépíté­sének megváltoztatását jelölte meg. E kérdések körül — mutatott rá Zorin — a 15. ülésszakon szo­cialista és semleges országokból széles front kezdett kialakulni. A békeszerető államok e frontjának létrehozásához kiindulópontot Hruscsov elvtárs közgyűlési beszédei és a semle­ges országok államférfiaival foly­tatott megbeszélései szolgáltattak. A semleges országok a továbbiak­ban sok tekintetben támogatták álláspontunkat A mostani ülésszaknak a béke­szerető államok széles frontja kialakítására irányuló tendenciája — folytatta Zorin — arról tanús­kodik, hogy tovább fokozódik a Szovjet­unió és az egész szocialista rendszer szerepe a nemzetközi életben, és döntő hatással vannak a viiágfejlődés egész menetére. Most már beszélhetünk az im­perialista hatalmak fokozódó nemzetközi elszigetelődésének nyíl vánvaló jeleiről, bár ezek a ha­talmak az ENSZ-ben még mindig maguk alá rendelnek sok katonai­lag, politikailag és gazdaságilag tőlük függő országot, egyebek kö­zött a latin-amerikai országok többségét, Európa, Ázsia, és Af­rika néhány országát. Az Egye­sült Államok és szövetségesei ezt a körülményt, akárcsak korábban, arra használják fel, hogy a köz­gyűlésben üzemeltessék a hírhedt szavazógépezetet. Ez a gépezet azonban napjainkban már meg­lehetősen nyikorog és gyakorta felmondja a szolgálatot. Arra a kérdésre, hogy milyen eredményekkel járt ezen az ülés­szakon az általános és teljes le­szerelés kérdésének megvitatása, Zorin a következőt válaszolta: — A 15. ülésszak első felében a leszerelési vita eredményekép­pen elfogadtak két határozati ja­vaslatot az atomfegyverkísérletek szüneteltetéséről, valamint egy határozati javaslatot az atom­fegyverek továbbterjedésének megakadályozásáról. Az Egyesült Államok még ezeket a határozato­kat sem volt hajlandó támogatni, bár mellettük foglalt állást az államok túlnyomó többsége. Az ülésszak határozatot hozott a leszerelés várható gazdasági és szociális eredményeinek tanulmá­nyozásáról. A közgyűlés természetesen sok­kal többe tehetett volna, de a nyugati hatalmak negatív maga­tartása ezt megakadályozta. A gyarmati kérdés vitájának eredményeit összegezve Zorin utalt arra, hogy a Szovjetunió idevágó majdnem összes fonto­sabb elvi tételeit magában fog­lalta a 43 ázsiai és afrikai ország nyilatkozattervezete, amelyet az­után a közgyűlés 89 szavazattal elfogadott. Csupán a gyarmattar­tó hatalmak — az Egyesült Álla­mok, Anglia, Franciaország, Bel­gium, Spanyolország, Portugália, Ausztrália, a Délafrikai Unió — nem szavazták meg ezt a hatá­rozati javaslatot, s ezzel megmu­tatták, hogy a gyarmati rend fenntartására törekszenek min­denütt, ahol az még fennáll, s folytatni szándékoznak az általuk leigázott népek kíméletlen kizsák­mányolását. Ha figyelembe vesszük, hogy az afrikai—ázsiai nyilatkozattervezet szavazásra bocsátását követő na­pon az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország a Biztonsági Tanácsba a belga katonai és pol­gári személyzet Kongóból való kivonása ellen szavazott, majd ugyanezek az államok elutasító álláspontra helyezkedtek az af­rikai és ázsiai országok algériai tárgyú határozati javaslatával szemben, amely támogatja az al­gériai nép önrendelkezési és füg­getlenségi jogát, akkor máris tel­jes a gyarmattartók lelepleződé­sének képe a közgyűlés 15. ülés­szakán. Zorin interjúja végén a követ­kezőket mondta: — A közgyűlés 15. ülésszaká­nak első fele nyilvánvalóan meg­mutatta, hogy azok, akik nem akarnak bé­két és leszerelést, nem akar­ják a népek szabadságát sem. A népek kétségkívül levonják ebből következtetéseiket. Ugyanakkor az ülésszak első fele egyértelmű bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy a béke­szerető államok tömörülése, a bé­keharc, a szabadság zászlaja alatt rendkívül fontos, döntő tényezője a győzelem kivívásának. Hz ENSZ-közgyttiés első szakasza (I Szovjetunió Legfelső Tanácsa elfogadta az 1961. évi népgazdaság­fejlesztési tervet és az 1961. évi költségvetést Moszkva: (MTI) Mint a TASZSZ jelenti, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának két háza csütörtök délutáni együttes ülé­sén elfogadta a szovjet népgaz­daság 1961. évi fejlesztését célzó állami tervet. Egyhangúlag elfogadta a két ház az 1961. évi állami költség- vetésről szóló törvényt is. Az új költségvetés bevételi oldala 78 993 741 000, kiadási oldala pe­dig 77 589 829 000 rubelt tüntet fel, vagyis a bevételek a kiadá­sokat 1 403 912 000 rubellel múl­ják felül. Egy másik határozatban elfo­gadták az 1959. évi állami költ­ségvetés teljesítéséről szóló be­számolót. Thorez beszéde a Francia Kommunista Párt ünnepén Párizs (MTI). Forró lelkesedés jegyében ünnepelték a Francia Kommunista Pártot a fennállásá­nak 40. évfordulója alkalmából rendezett nagygyűlésen szerdán este a párizsi Mutualité teremben a francia főváros kommunistáinak ezrei. Rymond Guyot, a párt politikai bizottságának tagja megnyitó szavai után felolvasta a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának üdvözlő táv­iratát. Párizs kommunistái hosz- szantartó, lelkes tapssal köszön­tötték a világ első kommunista Az Egyesüli Államéit rakétakilöví berendezéssel ellátott hadihajót szállítói! Dél-Koreának Újévre rendkívüli állapotot hirdettek ki Szöulban Phenjan: (MTI) A Szöulból ér­kező hírügynökségi jelentések ar­ról számolnák be, hogy Dél-Ko- reában amerikai segítséggel fo­kozzák a háborús előkészülete­ket. Mint az AP írja, a hadsereg felszerelésének korszerűsítése gyors ütemben halad. Az Egye­sült Államok modem tankokat és automata fegyvereket szállít — a fegyverszüneti egyezmény nyilvánvaló megsértésével — Dél-Koreába. Ezek közül több már szolgálatba került a front- egységeknél. Dél-Korea korszerű hírközlési berendezéseket, így mikrohullámú távolsági telefont és radarfelszerelést kap. Csoj Jung tábornok, a dél-koreai had­sereg vezérkari főnöke, aki Pu- szanban fogadta a legújabb ame­rikai fegyverszállítmányt, közölte, hogy az új fegyverek jóval gyor­sabban érkeztek, mint tervbevet- ték, »valószínűleg hat hónappal az eredeti határidő előtt-«. A dél-koreai haditengerészet bejelentette, hogy nemrég két tengeralattjáró-elhárító egységet és egy rakétakilövésre is alkal­mas hadihajót szállított Dél- Koreának. Hivatalosan bejelen­tették azt is, hogy még négy tengeralattjáró-elhárító hajó _ és több más kisegítő hadihajó érke­zik jövőre az Egyesült Államok­ból. Korszerűsítik a dél-koreai légierőt is. A hatalmas fegyverkezési programot azzal próbálják indo­kolni, hogy jövőre 30 ezer fővel csökkentik a dél-koreai hadsereg létszámát. Mint ismeretes azon­ban, ez a 600 ezres hadsereg je­lenleg a legnagyobb létszámú agresszív haderő a Távol-Kele­ten. Mint az Uj Kína jelenti, a néptömegektől rettegő dél-koreai kormány bejelentette, hogy az év végére és az újévre rendkívüli állapotot léptet életbe. A rendőr­séget mozgósítják, hogy megaka­dályozza az emberek szabad uta­zását, s kordába szorítsa megmoz­dulásaikat. Szöulban több mirt kétezer rendőrt riasztanak. Rend­őrök ellenőrzik majd az utcá­kat és tereket a fővárosban. befejezte munkáját. Az ülés­szak előtt rendkívül fontos kérdések megvitatása szerepelt, s jelentőségét növelte az a tény, hogy munkájában részt vett Hruscsov, valamint több állam és kormányfő. Hruscsov nemcsak jelenlétével járult hozzá a tanácskozások maga­sabb színvonalához, hanem azokkal a fontos javaslatokkal is, amelyeket a Szovjetunió nevében terjesztett be és ame­lyek az egész világ érdeklődé­sét a szocialista országok bé­kés külpolitikájára, bátor kez­deményezéseire irányították. A Szovjetunió, mint fennállása óta állandóan, következetes bé­kepolitikát hirdet és valósít meg. Ha mérlegeljük az ENSZ- közgyűlés első szakaszának munkáját, elsősorban ennek a békepolitikának eredményét, sikereit láthatjuk. A Szovjet­unió és a szocialista tábor sze- rene tovább növekedett a nem­zetközi életben s ezzel egyidő- ben mindjobban elszigetelőd­nek az imperialista hatalmak. Nem kétséges, hogy az ENSZ mostani ülésszakának munká­jára még rányomta bélyegét az imperialista hatalmak agresz- szív magatartása, s nem egy esetben sikerült megakadályoz- niok az eredményes előrehala­dást, vagy elodázniok a dön­tést. Jellemző erre a gyarmati kérdés vitája, amelynek ered­ményeként elfogadták a 43 ázsiai és afrikai ország nyi­latkozat-tervezetét. Ez a ter­vezet magában foglalta a Szov­jetuniónak majdnem vala­mennyi ezzel kapcsolatos fon­tosabb elvi tételét, s a javaslatra leadott 89 szavazat azt mutat­ta, hogy a világ népei helyes­lik a gyarmati rendszer mi­előbbi felszámolását. Csupán a gyarmattartó hatalmak nem szavazták meg ezt a határoza­ti javaslatot, bebizonyítva ez­zel is, hogy továbbra is az ál­taluk leigázott népek kímélet­let kizsákmányolására töre­kednek. A XV. ülésszak első felében két fontos határozati javasla­tot fogadtak el az atomfegy­ver-kísérletek szüneteltetéséről, valamint az atomfegyverek to­vábbterjedésének megakadályo zásáról. Fontos és jelentős az a határozat is, amit az algériai kérdésben hozott a világszerve­zet. A New York Times joggal írja, hogy az ENSZ arculata nagyon megváltozott. Ez a vál­tozás természetesen az impe­rialista hatalmak számára ked­vezőtlen, még akkor is, ha pil­lanatnyilag a mai időknek már nem megfelelő ENSZ-szervek- kel sok világprobléma megol­dását elodázhatják. A TASZSZ kommentárja méltán állapítja meg, hogy azok a magvak, amelyeket a szovjet kormány­fő vetett el az ENSZ-ben, jó termést hoztak. A Szovjetunió, a szocialista államok és a sem­leges országok többsége követ­kezetesen képviselte azt a bé­kepolitikát s ennek eredmé­nyeként változott meg a hely­zet nemcsak az ENSZ-ben, ha­nem magában a világban is. A leszerelés kérdése, a gyarmati országok felszabadítása a vi­lág minden részén rokonszen- vet váltott ki. Az ENSZ-ben folytatott viták pedig megmu­tatták azt, hogy kik azok, akik nem akarják a békét és a le­szerelést, akik ellenzik a né­pek szabadságát. A közgyűlés vitái azt is bebizonyították, hogy ezekről az egész világot érdeklő kérdésekről nem elég csak beszélni, hanem tenni is kell értük. Az a tény, hogy a nyugati hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal, a konk­rét és pozitív lépések helyett csak időhúzásra törekedtek és állandóan védekezni kénysze­rültek, azt is mutatja, hogy ezeknek az államoknak pozí­ciói meggyengültek. Az ENSZ XV. ülésszakának első szakasza végeredményben jó eredményt hozott s megnyi­tott egy olyan utat, amely a leszereléshez, a gyarmati rend­szer felszámolásához, az igazi békéhez és fejlődéshez vezet­het. Az imperialista hatalmak megnehezíthetik a kibontako­zás útját, amint ezt a most be­fejeződött tanácskozások során is tették, de megakad-h'ozni nem tudják. _____ p ártjának üzenetét. Ezután Maurice Thorez, a Fran­cia Kommunista Párt főtitkára mondott ünnepi beszédet, amely­ben vázolta a párt történetének főbb állomásait. Beszédében aláhúzta, hogy a kommunista mozgalom a világ leghatalmasabb mozgalma, amint erről a 81 párt moszkvai konfe­renciája tanúskodott. A szocialis­ta országok, elsősorban a Szovjet­unió nagy győzelmeket aratnak minden téren. A szocializmus zászlaja alatt bontakozik ki az igazi szabadság. Az imperializ­mus semmilyen erőfeszítése sem tudja megállítani az emberiség fokozatos fejlődését. Thorez szólt a háború nélküli világ lehetőségéről, a szocializ­mushoz vezető utakról, majd rá­tért a francia dolgozók első szá­mú gondjára: az algériai háború problémájára. A harcok, szenve­dések hat esztendeje után csak egyetlen eszköze van a béke megteremtésének. Tárgyalni kell azokkal, akikkel Franciaország harcban áll, azaz az Algériai Köztársaság ideiglenes kormá­nyával, hogy olyan megállapo­dást hozzanak létre, amely egy­szerre vonatkozik a fegyverszü­net feltételeire és az önrendelke­zési jog garanciáira. A január 8-i népszavazás csak kitolja ezt a tárgyalást, nem vezet a békéhez, hanem éppen ellenkezőleg, a konfliktus eln.vúlásához. Thorez hangsúlyozta: egyetlen válasz le­hetséges csak a népszavazáson: nem. Rámutatott, hogy De Gaulle tábornok nem hajlandó szembe nézni a realitásokkal. Példának idézte, hogy a köztársasági elnök legutóbbi rádióbeszédében egyet- len szót sem szólt az elmúlt he- ■ tek véres algíri eseményeiről.1 Szót emelt Thorez azellen, hogy — amint ezt Guy Mollet és Pflimlin teszi — de Gaulle tá­bornokban lássák „Franciaország: megmentőjét”. Védelmi intézkedések Kongó keleti tartományában Mint a TASZSZ jelenti, Lun- dula tábornok, a kongói nemzeti hadsereg parancsnoka, Stanley- villeben intézkedéseket tesz, hogy biztosítsa a tartomány védelmét Mobutu banditáinak várható tá­madása ellen. A tarto­mány egész lakossága részt vesz a védelem megszervezésében. — Mozgósítják a tartalékosokat. — Minden eszközt felhasználunk, hogy meevédjük a köztársaság ideiglenes fővárosát a Mobutu- féle lázadóktól és cinkosaiktól — jelentette ki Lundula. COQUILHATVILLE Mobutu kedden nagyszabású katonai díszszemlét rendezett az odaérkezett Kaszavubu tisztele­tére. A lázadó ezredes csapatai az egyenlítői tartományban össz­pontosulnak, hogy innen törje­nek be a Lumumbát támogató keleti tartományba. Mobutu a parádé után újság­írók előtt kijelentette: a keleti tartományt azért vették blokád alá, hogy megakadályozzák bár­milyen szállítmány eljuttatását a nyugati vidékekről Stanleyvil- lebe. Bomboko, a »főbiztosok ta­nácsának« elnöke azt mondta, hogy valószínűleg közvetlen nyu­gati katonai segítséget kémek majd Stanleyville ellen. LAGOS Tafawa Balewa nigériai mi­niszterelnök szerdai sajtóértekez­letén kijelentette, hogy a Kon­gói Köztársaságban kialakult helyzet igen súlyos nyugtalansá­got és aggodalmat kelt. A kongói ENSZ-csapatoknak erő alkalma­zásával ellenőrzésük alá kell vonni Mobutu csapatait — mon­dotta. BANGALORE Bandaranaike asszony, ceyloni miniszterelnök szerdán este új­ságírók kérdésére közölte, Ceylon mérlegeli azt a Hammarskjöldtől érkezett kérést, hogy Kongóból ne vonják ki a ceyloni csapato­kat. A miniszterelnök azonban hozzátette, hogy a döntés a most folyó tárgyalások és viták kime- netelétől függ. _____ A kubai parasztzászlóaljak díszszemléje Santiagóban Havanna: (Uj Kína) Mint is­meretes, a kubaiak nagy szám­ban jelentkeznek a milíciába, amelyet a forradalom védelmé­ben a kubai kormány hívott élet­re. Oriente-tartományban a pa­rasztokból alakult milícia-zászló­aljak díszfelvonulást tartottak ki­képzésük befejeződése alkalmá­ból. A díszszemlén Raul Castro, a kubai forradalmi fegyveres c minisztere rövid beszédében rá­mutatott arra, teljesen szétfosz- lott az a mítosz, hogy a dolgozó nép nem harcolhat sikeresen a zsarnoki uralom ellen. A kubai forradalmárok megfutamították a reakciós fegyveres bandákat, si­kerrel állják a harcot az impe­rializmussal szemben, védelme­zik forradalmukat. Raul Castro sürgette, hogy a kubai nép to­vábbra is maradjon egységes, po­litikailag váljék egyre öntudato- sabbá r harcoljon hazája vé­delmében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom