Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-18 / 272. szám
WLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r Péntek 1960. november 18. V. évfolyam 272. szám ARA: 50 FILLÉR ^ A 3004/3 Kevés olyan parasztember van az országban, aki ne ismerné jól a forradalmi munkás-paraszt kormány 3004-es határozatait. Nem volt még ilyen rendelet-, vagy határozatszám, amelyet ilyen széles körben ismertek és amely ilyen nagy népszerűségre tett volna szert az évek folyamán. — Azért van ez így, mert az új paraszti élet, a szövetkezeti élet útját egyengeti, medrét szélesíti ez a határozat, amelyet évről évre a felmerült új szükségletek és az összegyűlt tapasztalatok alapján módosit kormányunk. — Újszerű és jó az, hogy a jövő évre vonatkozó határozat már most, november közepén napvilágot látott. Jó azért, mert segíti termelőszövetkezeteinket a jövő évi tervek elkészítésében és alkalmat ad arra, hogy időben, az új gazdasági év megkezdésekor, a határozat célkitűzéseinek megfelelően rendezzék és alakítsák gaz aálkodásukat termelőszövetkezeteink. A kormányhatározat híven tükrözi azt a sokoldalú és nagyszabású segítséget, amelyet államunk, egész népünk ad a termelőszövetkezeteknek. Ez a segítség azonban nem elvtelen, nem ésszerűtlen. A kormány bölcsen, megfontoltan rendelkezik anyagi javainkkal. A termelőszövetkezetek megsegítését összekapcsolja a fő gazdasági feladatokra való mozgósítással. Az állami támogatás, amelyet egész népünk ad a termelőszövetkezeteknek, ösztönző jellegű, jó gazdálkodásra, a legégetőbb feladatok megoldására ösztönzi termelőszövetkezeteinket. így segíti kormányunk az állami támogatások rendszerével is a termelőszövetkezetek megszilárdítását. A termelőszövetkezetek megszilárdítása össznépi érdek, mert mezőgazdaságunk, fejlődésünk záloga. A termelőszövetkezetek megerősödése, gazdálkodásuk javulása, az, hogy évről évre több árut, több gabonát, húst, tejet, zöldséget adnak a népgazdaságnak, visszatéríti államunk segítségét. népünk áldozatvállalását. A 3004/3-as kormányhatározat a legfontosabb feladatokra irányítja a figyelmet és a legfonto- .sabb feladatok jó megoldására ösztönzi szövetkezeti gazdaságainkat. Hangsúlyozza, hogy szövetkezeteink használják ki teljes mértékben saját erőforrásaikat. A saját erőforrások kihasználását, a saját erőből megvalósított beruházásokat azzal ösztönzi kormányunk, hogy nagyarányú kedvezményeket kapcsol a saját erőforrások mozgósításához. Hitelkedvezményekkel ösztönzi például a saját erőből történő beruházásokat, a saját tenyésztésből létrehozott kocaállományt, a melléküzemágak fejlesztését. Kedvezményes vetőmagakcióval segíti államunk a zöldtrágyzást. hogy ezzel is fokozzák termelőszövet- kezteink a talajerő utánpótlást. Hitelelengedéssel segíti a gyümölcsösök és a szőlő telepítését és felújítását. A 20 holdnál nagyobb parlagos, lejtős területekre a telepített szőlők és gyümölcsösök után a telepítési költségekre felvett hitel 80 százalékát elengedi államunk. Felhívja a határozat a figyelmet az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének jelentőségére. Arra, hogy szövetkezeteink a már meglévő öntöző rendszereiket fejlesszék és új öntözőtelepek létesítésénél részesítsék előnyben az olcsóbb megoldásokat. Uj öntözőtelepek létesítése, vagy a meglévők bővítése és felújítása esetén a költségekre felvett hitel 50 százalékát engedi el államunk. A talajjavítást, a növényvédelem fejlesztését is hitelelengedéssel ösztönzi államunk. A határozatnak az állattenyésztéssel foglalkozó fejezete ismételten szorgalmazza a háztáji gazdaságok állattartásában rejlő tenyésztési és árutermelési lehetőségek kihasználását. Azzal is segíti államunk a tsz-gazdák háztáji gazdaságainak a lehetőségekhez képest minél jobb kihasználását, hogy a tehénnel nem rendelkező tsz-tagoknak kedvezményes áron tenyészüszőket. juttat és lehetővé teszi a tsz-tagok, termelőszövetkezeteken kert sztül történő állatértékesítését. A háztáji gazdaságok . és a termelőszövetkezetek árukapcsolatát segíti az a kedvezmény, amely a háztáji gazdaságokból való növendékállatok felvásárlását hitel adásával teszi lehetővé a termelőszövetkezeteknek. Jó hatással lesz a szövetkezeti nagyüzemek állattenyésztésének fejlődésére az, hogy természetbeni törlesztésre kapnak tény ész. vemhes üszőket és kocasüldőket. A természetbeni törlesztést szövetkezeteink hízóállatokkal is végrehajthatják. Továbbra is érvényben maradnak, egyes területeken pedig bővülnek az árutermelési tervek teljesítése után járó kedvezmények. Állatok és növényi terményféleségek nagyban történő átadására a határozat értelmében helyszínre mennek ki, meny- nyiségileg és minőségileg átvenni a felvásárló szervek. Sokat várhatunk a fix-áras vállalati építkezések rendszerétől, amelyek 1961. január 1-én lépnek érvénybe. A beruházások egyszerűsítését, sok vita elmaradását teszik ezek a rögzített árak lehetővé. A határozat száraznak tűnő paragrafusai mögött eleven élet lüktet: mezőgazdaságunk fejlődésének, jövőjének képe bontakozik ki. Minden termelőszövetkezetünket, a szövetkezeti gazdaságok minden ágazatát érinti ez a határozat. És érint minden embert, termelőszövetkezeti gazdát, ipari munkást, értelmiségit és a még egyénileg gazdálkodó parasztembereket is. Mert a mező- gazdasági nagyüzemek fejlődése mindannyiónknak szívügye, mert mindannyian hasznot látunk ebből. Ezért üdvözöljük a 3004. számú kormányhatározat harmadik módosítását, amely következetesen tovább viszi pártunk és kormányunk parasztpolitikáját. Minden kedvezd érát kihasználnak a gépállomások dolgozái az ászi munkák meggyorsítása érdekéhen Most, hogy megjavult az időjárás, megélénkült a munka megyénk gépállomásain. A megyei igazgatóság és minden egyes gépállomás vezetői, elhagyták irodájukat, kimentek a területre, hogy tanácsaikkal segítsék, szervezzék és ellenőrizzék a munkát. Most már ennél jobb időt nem várhatunk, csak rosszabbat, ennek az időnek kell hát minden óráját, minden percét kihasználni gépállomásainkon is az őszi munlták meggyorsítása érdekében. Telefonérdeklődésünkre három gépállomás az alábbiakban tájékoztatott bennünket a szántás, vetés és betakarítás gépi munkáiról. A búzának 81 százalékát vetették el a bölGskei gépállomás körzetében A bölcskei gépállomás körzetében viszonylag jól haladt eddig is a búzavetés. Lemaradás csak a bölcskei Rákóczi és a gerjeni Rákóczi Termelőszövetkezetben van. Bölcskón 650, Gerjenben 180 hold búza még vetetten. Három gép vetett már tegnap Bölcskén és ha az időjárás kitart, akkor egy hét alatt befejezik a Rákóczi Tsz-ben is a vetést. Gerjenben is megvan a lehetőség a vetés közeli befejezésére, a gépállomás kilenc gépe van ugyanis a gerjeni Rákóczi Tsz-ben. A gépállomás körzetében általánosan folytatják a szántást. — Mintegy 50—55 gép szántott tegnap is és 20 gép segítette a beta- I karított termékek i szállítását. A körzetben 23 gép szánt két műszakban. A bölcskei gépállomás traktorosainak őszi versenyében a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz határában dolgozó Dömötör László II. tört az élre 82 műszaknormás teljesítményével. Hat községben megkezdték a gépi vetést a gyönki gépállomás traktorosai A gyönki gépállomás traktorosai tegnap délelőtt Tolnanémedi- ben, Simontornván, Belecskán, Szárazdon és Keszőhidegkúton megkezdték a vetés folytatását. Szárazdon és Keszőhidegkúton friss szántásba azonnal vetnek. A gépállomás területén a búzavetés 30 százaléka van még visz- sza. A gépállomás vezetői 10—12 napra becsülik a még visszalévő vetés elvégzésének idejét. Ennek I érdekében gyorsítják mindenütt a betakarítást," minden felesleges gépüket a szállításokra állítják. Mintegy 50 gép dolgozik két műszakban, köztük több úgy, hogy nappal szállít és éjjel szánt. A gépállomás vezetői állandóan járják a területet és a szükségleteknek megfelelően átcsoportosítást végeznek. A várdombi gépállomás területén a betakarítások elmaradása hátráltatta a munkát Legvizesebb a talaj a S . közben, a várdombi gépállomás területén. Egyrészt a talaj vizessége, sok helyen pedig a betakarítások elmaradása hátráltatja a gépállomás munkáját. Vetni még nem tudnak, de 6 lánctalpas trak torral Bátán, Bátaszéken, Deesen, Szekszárdon szántanak. A lánctalpas traktorokat átcsoportosítják. Tegnap Bátaszékről Alsónyékre, Decsről Szekszárdiba csoportosítottak át egy-egy lánctalpas traktort. A gépállomás területén a búzavetésnek még 40 százaléka visz- sza van. Ha az idő megengedi, a mai napon megkísérlik a gépi vetést is. Jelenleg 30—35 gép segíti a termékek betakarítását, húsz gép készen Van á két műszakra való áttérésre. Géphiány nincs sehol, sőt sok helyen a meglévő gépi kapacitást sem tudják kihasználni. Ezúton is kéri a gépállomás í a termelőszövetkezeteket, hogy gyorsítsák meg a szárvágást, a felszedett termékek és a szár beszállítását, hogy ezzel is elősegítsék a gépi munkák zavartalan végzését. I960, első felében helyi erőből több mint hárommillió forintot fordítottak Tolna megyében kulturális intézmények építésére, felújítására Művelődési, kulturális célokra rendkívül nagy összegeket biztosít államunk, de hatalmasak azok az összegek is, amelyeket a községek lakossága pénzben, vagy munkában, esetleg anyagban a kultúrális intézmények korszerűbbé, szebbé tételére, tatarozására fordít. A művelődési ház a falu kulturális központja, vagy azzá kell, hogy legyen, de ehhez barátságos szép épületet, helyiséget kell biztosítani, hogy az valóban betölthesse a második otthon szerepét. Megnőtt a tanulás, a művelődés iránti igény, rohamléptekkel fejlődő korunk hatalmas követelményeket támaszt öreggel, fiatallal szemben egyaránt. A tudásanyag biztosításában elsőrendű szerepe van művelődési otthonainknak, egyrészt azzal, hogy helyiséget biztosítanak a tanulásra, másrészt azzal, hogy megteremtik az iskolánkívüli művelődés szervezeti formáit. Mindehhez az anyagi lehetőségek megteremtése a legelső, korszerű, minden igényt kielégítő épületek létrehozása. Ma már mindössze nyolc ' olyan község van megyénkben, amely nem rendelkezik művelődési otthonnal. A művelődési otthonok zöme jólfelszerelt, tiszta, szépen berendezett. Vannak még elhanyagolt kulturális intézmények is, számuk azonban állandóan csökken, S a helyi erők, lehetőségek felhasználása , éppen azt célozza, | hogy az ilyen intézmények megszűnjenek, helyüket a tiszták, a ' szépek foglalják el. Hogy az elmúlt évben megyénkben ilyen szép eredményeket, ilyen nagy fejlődést értünk el, elsősorban a helyi lehetőségek ésszerű felhasználásának köszönhető. A következő táblázat jól példázza a községek alkotó- készségét. Járási összesítésben mutatjuk be az 1960. évben, csupán az első félévben, milyen saját összegeket fordítottak kulturális intézmények építésére, felújítására megyénkben: ] ó r ó s Községfeji. alop Társ. munka Helyi anyag Összesen Bonyhádi j. 143 033 Ft 4 088 Ft __ 1 47 121 Dombóvári j. 924 258 „ 8 700 „ 38 000 Ft970 958 Gyönki j. 96 823 „ 1 340 „ — 98 163 Paksi j. 928 117 „ 6 031 „ 934 148 Szekszárdi j. 763 410 „ 56 873 „ __. 8 20 283 Tamási j. 173 249 „ — —T 173 249 Szekszárd v. 4 826 „ — ■ — 4 826 összesen tehát, az év első felében több, mint hárommillió forintot fordítottak helyi erőből a kulturális ellátottság javítására. Természetesen számottevő az állami támogatásból történt beruházás is. Hogy csak néhány községet említsünk: Kultúrház létesítésére Szakoson, Bölcskén és Kurdon egyenként másfélmillió forintot fordítottak, Pusztahen- csén és Tengelic-Szőlőhegyen megközelítőleg másfélmilliót, Nagyszékelyben pedig kétszázezer forintot. Ma már a legtöbb helyen adva vannak a lehetőségek, hogy a művelődési otthon valóban megfeleljen céljainak, adjon lehetőséget. az iskolából kikerült fiataloknak a szabadabb keretek közti tanulásra, az idősebbeknek nyújtson segítséget az új társadalmi környezetbe való beilleszkedéshez, műveltségük további gyarapításához, biztosítsa a falu lakói számára a kultúráit szórakozás lehetőségeit. Sok helyen létesítettek már klubszobát, amely a működés megjavítását vonta maga után, s a legtöbb helyen megvan a szándék egy helyiség klubszoba céljaira való berendezésére. A községi tanácsok máris igen nagy összegeket fordítottak a kulturális intézmények építésére, felújítására, támogatására, a társadalmi munka összege is figyelemre méltó, de éppen ezek a számadatok mutatják, hogy a jövőben is lehet számítani a helyi erőkre, a helyi alkotókészségre.
