Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-11 / 266. szám
4 TOI,NA MEGYEI NEPÜ.TSAG 1960. november 11, Zsolnai Magdolna Szekszárd kivágjuk annak a gyermeknek Varga Magduska Kocsola azt beküldjiik a Népújság túnéi% Höffercsik Agika Bátaapáti A gyermek-szépségversenyre úgy kell Tillmann Éviké Dombóvár szavazni, bogy a Népújságból a uenes Krzsiue Bátaszék képét, akit a legszebbnek tartunk, s Asszonyoknak — lányoknak Az agTonnevelt gyermek A családi nevelés című cikksorozatunkban legutóbb a gyermeknevelés hibáiról, ezen belül a gyermekek elhanyagolásáról . írtunk. Mai írásunkban az agyonnevelés káros hatásával foglalkozunk. A másik legelterjedtebb hibát a családi nevelésben a szülők túlságos nevelési igyekezete képezi. Vannak szülők, kik egy tapodtat sem engedik ki gyermeküket nevelési befolyásuk alól, nincs a gyermeknek olyan cselekedete, nem hagyhatja el a gyermek száját egyetlen olyan • mondat. sem, amelyhez ne fűznének valamely megjegyzést, dicséretet, vagy dorgálást. Az állandó gyámkodás már csak azért is káros, mert mellette meg van fosztva a gyermek attól a boldog érzéstől, melyet a szabad és kényszer nélküli cselekvés szerez. Az állandó gyámkodás mellett a gyermek mindig elvárja, hogy életének minden kis mozzanatába beleavatkozzanak, az első éveitől kezdve abban a tudatban nevelkedik az ilyen gyermek, hogy szülei állandó figyelmének, gondoskodásának és féltésének központjában áll. Ebből származik bizonytalan magatartása, erejét nem képes kifejteni, ezért van szüksége támaszra és ezért keres támaszt olyan körülmények között is, amelyekben anélkül is meglehetne. A szülőknek sohasem szabad elfelejteniük azt az egyszerű igazságot, hogy gyermekeiket nem azért nevelik, hogy köny- nyen lehessen őket irányítani, hanem azért, hogy a gyermekek saját maguk tanulják mes mozgásaiknak, érzéseiknek, egész viselkedésüknek irányítását. Ezért a családi nevelés alapját ne csak a gyermek irányításának elve. hanem az önállóságra való nevelés képezze. ' A gyermeket legelső éveitől kezdve önállóságra kell nevelni, erősíteni kell benne a szabad kezdeményező szellemet, ki kell fejleszteni benne a felelősségérzést. I S-lEie <■ »iTfluoimí t nrt-re Vl 3vU01» n ei_£3£ h-Qk vy* 4 ____________ A rajzon látható ruha aprókockás szövetre lett tervezve. Díszítése a körülbelül 1,5—2 centiméter széles ferde pántozás, azaz pasz- polozás. A fazon alkalmas még csíkos és fekete szövetre, az utóbbinál fekete ripszselyemmel vagy bársonnyal paszpolozzuk. Ugyancsak egyszínű szövetanyagra is megfelelő. Az alapanyagtól egy árnyalattal sötétebb vagy világosabb díszítést alkalmazunk. Sima szövetnél a paszpól helyett tűzéssel is készülhet. Bármelyiket válasszuk, egyaránt csinos lesz, csu pán az alapanyaghoz a legmegfelelőbb díszítést kell felhasználni. Egy heti étrend Hétfő. Ebéd: babpörkölt, kovászos uborka, almás palacsinta. Vacsora: virsli tormával, tea. Kedd. Ebéd: húsleves, tökbélből, lecsós szafaládé tojással, szőlő. Vacsora: vajas karfiol, konzerv pástétom. Szerda. Ebéd: halleves, tejfeles tészta. Vacsora: sült krumpli, sajt, almahab. Csütörtök. Ebéd: zöldbableves, sertéssült burgonyával és cékla. Vacsora: töltött tojás, gyümölcs. Péntek. Ebéd: paradicsomleves, rakott burgonya. Vacsora: gomba- paprikás rizzsel. Szombat. Ebéd: kacsaaprólék- leves, paradicsomszósz, aprólék, burgonya. Vacsora: kacsamáj, töpörtyű, tartáros zöldborsó. Vasárnap. Ebéd: kacsaleves laskagombóccal, töltött kacsa rizs- zsel, párolt sárgarépával, kakaós torta. Vacsora: hideg kacsasült. birskompót. Jótanácsok Hidrogénhiperoxidból tegyünk néhány cseppet a fehér selyemruha vagy blúz öblítővízébe. — Gyönyörűen fehérít. Hűtött tojásfehérje könnyebben és keményebbre verődik, mint a frissen felütött tojásé. Indigópapírt felfrissíthetünk, ha festékes oldalával felfelé meleg helyre tesszük. A maradék festék egyenletesen szétolvad rajta. íróasztal posztójából szalmiákszesz és terpentin egyforma arányú keverékével távolíthatjuk el a tintafoltot. Kefét úgy tisztíthatjuk, ha előbb erős fogú vasfésűvel kifésüljük, papír fölött kiveregetjük, majd benzinben megáztatjuk. Ha a szőrzet erősen megpuhul, mártsuk timsó-oldatba. Képkeretről a légyfoltot, piszkot félbevágott vöröshagymával dörgöljük le. A staffírungról MANAPSÁG általánosan elterjedt felfogás az, hogy a staffí- rung már kiment a divatból. — Lépten-nyomon hallani ilyen beszélgetéseket, legtöbbször kérdések és feleletek formájában. — Egészen meglepődtem, amikor hallottam, hogy a lánya férjhez megy. Ilyen fiatalon kiengedi a házból? — Nem tudom lgkötözni, ha nagyon akar, akkor hadd menjen. Staffírungról már nem kell gondoskodnom, mert az kiment a divatból. A fizetését meg úgyis magára költi. Majd beszerzik együtt, amire szükségük van. Valóban így van. Ma már a fiatalok nem várják meg. míg a szüleik megveszik a staffírungot, bele mernek vágni az életbe, anélkül is. Régen megszólták azt, akinek csak a legszükségesebb ruhadarabjai voltak meg, a házasságkötés idején. Minderről csak azért írok. mert a napokban hallottam az utcán egy asszonytól, hogy R. J.-nek, aki mostanában vette feleségül H. R.-t..— milyen szép és sok darabból álló staffírungja van. Egy lánynak is becsületére válna. MILYEN ERDEEKES ez a megjegyzés! Eddig én is azt hittem, hogy a kistaffírozás már egy kimúlóban lévő szokás, amelyet — mint megannyi mást — az új életforma félreállított, mint elavultat. szükségtelent. És most olyan fiúról hallok, aki gyönvö-. rű szép staffírunggal kötött házasságot. Hát mégsem veszett ki ez a szokás? Ellenkezően, fiatalember dicsekedhet ezzel. Ugvan- is a staffírung mégis csak a lánynak volt a legszükségesebb tartozéka eddig. A másik érdekesség, amire ezzel kapcsolatban felfigyeltem, az volt, hogy egy lánynak is a becsületére válna. Tudniillik az a nagy szorgalom, igyekezet és takarékosság, amellyel a fiatalember a staffírungját megszerezte. Hát nem egyedül a szülők kötelessége kistaffírozni a családot alapítani akaró gyermekét? Úgy látszik. Tanúi vagyunk annak, amikor egy régi szokás új tartalmat kap. Mert bizony nem rossz szokás az, hogy a fiatalok a házasélet elején rendelkeznek egy kis tartalékkal. Sokan egyedül a szülőktől kívánták meg a staffírung be-i szerzését. Nem volnánk igazságosak, ha nem hangsúlyoznánk az akkori lehetőségek és a mai lehetőségek közti különbségeket. A mai fiatalok sem gondolhatnának már jóval a házasságkötés előtt anyagi jólétük megteremtésére, ha szocialista berendezkedésünk nem adná meg ehhez a lehetőségeket. A mi fiataljaink már gyerekfejjel olyan fizetéssel rendelkeznek, hogy az idősebbek közül sokan örültek volna, ha többtagú családjuk eltartására ennyit tudtak volna megkeresni. A szóbanlévő fiatalember is bizonyára jól keresett és a pénzét nem költötte haszontalan dolgokra. Mert, ha nem. akkor hiába lett volna meg a lehetősége. — Szorgalom és takarékosság is kellett hozzá. TEHAT NEM ELAVULT dolog az a staffírung. Azt hiszem, nem kell külön bizonyítani, hogy ami a fiatal házasoknak már megvan, ahnak csak örülni tudnak. A régi értelemben vett staffírung azonban már nem létezik. Ma már nem választja el egymástól a fiatalokat. mint régen, mert az egyiknek megvolt, a másiknak pedig hiányzott. Nem feltétele már a fiatalok boldogulásának. Régen olyan előnyökhöz jutott a kistaffírozott, amelyet már szinte lehetetlen volt, akár egy életen keresztül is behozni. Most nincsenek olyen kiváltságos »helyzeti energiával« rendelkezők. — Mindenkinek egyformán megvan a lehetősége, hogy felkészüljön anyagilag a házasságra, a gyermeknevelésre. A régi értelemben vett staffírung szerzésre a bizonytalanság érzése is ösztökélt. Az emberek arra számítottak, ha hosszabb időre megbetegszenek, vagy munkaképtelenné válnak, akkor fogják majd felhasználni. Ez a bizonytalanság-érzés a mai fiatalokban már nem található meg. Ezért sokan nem is tulajdonítanak jelentőséget a staffírungnakí De emiatt nem illethetjük őket azzal a váddal, hogy máról holnapra élnek, mert ez nem igaz. A fiatalság takarékoskodik, csak azzal különböznek egymástól, hogy egyik előbb, a másik pedig később, vagyis a házasságkötés után kezdi meg. lavul a mezőgazdasági szakkönyvellátás A közeljövőben kezdődnek el megyeszerte az ezüstkalászos gazdatanfolyamok. A szekszárdi könyvesboltba már megérkeztek a tanfolyamokhoz szükséges tankönyvek. A mezőgazdasági alapismeretek tankönyvéből mintegy 900, a kertészeti alapismeretek tankönyvéből pedig mintegy 400 kötet érkezett. A közeljövőben megkezdik a tankönyvek kiszállítását a községekbe. Ezen kívül több értékes mezőgazdasági szakkönyv megjelenése várható. A közeljövőben jelenik meg a »Mezőgazdasági gépek javítástechnológiája«, a »Magyar mezőgazdászok zsebkönyve«, a »Rét és legelő«, a »Szántóföldi növények kártevői — különös tekintettel a nagyüzemi védekezésre« című mezőgazdasági szakkönyv, amelyek iránt a szakemberek részéről igén nagy az ér- I deklődés.
