Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-10 / 265. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. november lt. Kennedy az Egyesült Államok új elnöke nek, 5 volt köztársaságpárti kor- I vei támogatását és közölte: le- mányzót buktattak ki. fekszik aludni. Ezzel — mint a Nixon lényegében elismerte Reuter írja — pontot tett a Fe- Kennedy győzelmét és gratulált hér Ház köztársasági irányításé - az új elnöknek. Megköszönte hí- ■ nak nyolc évére. TÁSZSZ-jelentések az amerikai elnökválasztásról New York: (MTI) A szerdán 11 óráig beérkezett jelentések a következő képet mutatják: Ken­nedy 27 378 469 szavazat (50,8 százalék), Nixon 26 554 902 sza­vazat (49,2 százalék). Elektori szavazatok megoszlása: Kennedy 335, Nixon 188. A demokraták szilárdan tart­ják pozíciójukat a képviselőház­ban és a szenátusban is. A sze­nátus harmincnégy mandátumá­nak betöltéséről folyt szavazás. Ezek közül 18-at a demokraták már megszereztek, öt mandátum sorsáról még nem érkezett jelen­tés, mivel azonban az idén csu­pán a szenátus mandátumainak egyharmadáról döntenek és a szavazásra nem kerülő mandátu­mok közül 43 a demokraták ke­zében van, most nyolc mandá­tum megszerzése is elég lett vol­na ahhoz, hogy megszerezzék a többséget. A demokrata párt 1954 óta tartja kezében a szená­tus vezetését. A képviselőház 437 mandátu­mának megoszlása a jelenlegi vá­lasztásig: 283 demokrata, 154 re­publikánus képviselő. Három­három mandátum még betöltet­len. A legfrissebb jelentések sze­rint a demokraták többségét semmi sem veszélyezteti. A jelenlegi választáson 27 kor­mányzói helyet töltenek be. A demokraták 11:8 arányban vezet­New York: (TASZSZ) Kedden az Egyesült Államok elnökévé választották Kennedyt, Nixon al- elnök megsemmisítő politikai ve­reséget szenvedett. Az amerikai népszámlálási hi­vatal szerint 109 millió állampol­gárnak van szavazati joga. A különböző korlátozások miatt azonban 13 millió választó gya­korlatilag nem élhetett választói jogával. A választás napján több vá­rosban tüntetések zajlottak le, azért, mert a négereket megaka­dályozták állampolgári jogaik gyakorlásában. Washingtonban néger és fehér diákok sztrájkőr- séget állítottak fel a Fehér Ház körül. Plakátjaikon követelték, hogy engedjék szóhoz jutni a né­gereket a déli államokban, ahol jogászi csűrés-csavarással és életveszélyes fenyegetésekkel je­lenleg az állampolgárok millióit tartják távol a szavazástól. Philadelphiában a köztársaság és a demokrata párt székházai előtt nagy tüntetések voltak. A déli Georgia államban fekvő At­lanta városának diákjai a vá­lasztókörzet helyiségei előtt pla­kátokkal tiltakoztak a négereket sújtó hátrányos megkülönbözte­tés ellen. Az UPI jelentése sze­rint Michigan, Illinois és más államokban is tüntettek a pol­gári jogok védelmében. A tünte­tőket támogatta az Egyesült Ál­lamok két legnagyobb egyetemi szervezete: az Egyesült Államok Nemzeti Diákszervezete és a Nemzeti Keresztény Diákszövet­ség is. Ugyancsak az UPI jelenti a Tenessee államban fekvő Jack­son városából, hogy a választá­sok napján a városban letartóz­tatták a néger főiskola több mint 150 diákját, mert tüntettek a kör­zeti bíróság székháza előtt. A tüntetők a következő feliratú táblákat vitték: »Követeljük, hogy a négerek szabadon sza­vazhassanak!" Kínai segítség a Mongol Népköztársaságnak A Mongol Népköztársaságban befejeződött a Harkhorin csator­narendszer építése. Az új öntö­zőművet a Kínai Népköztársaság építette ajándékképpen a Mongol Népköztársaság részére Ubur- Khangai tartományban, a Hark­horin Állami Gazdaság területén. A Harkhorin Állami Gazdaság dolgozói bensőséges ünnepség keretében vették át a kínai szak­emberektől a felépült csatorna- rendszert. Az átadási ünnepsé­gen jelen volt D. Maider, a Mon­gol Népköztársaság miniszterta­nácsának elnökhelyettese is. A mongol miniszterelnökhelyettes az ünnepségen mondott beszédé­ben hangsúlyozta, a Harkhorin csatornarendszer a Kínai Nép­köztársaság nagyszerű hozzájá­rulása a mongol nép szocialista építőmunkájához. Az ünnepség fénypontja volt, amikor először nyitották meg a csatornarendszer zsilipjeit és a megszelídített Orkhon folyó vize az új csatornákban elindult a feltört szűzföldek felé, hogy megtermékenyítse azokat. Kína segítségével felépített mongóliai csatornarendszer segít­ségével kb. 8000 mu-nyi (egy mu = 0,15 hektár) megművelt te­rületet lehet öntözni. A mongol párt és kormány ki­tüntetésekkel jutalmazta a csa­tornarendszer építésén dolgozó kínai szakembereket. Tervezik az ODERA-DUNA csatornát Készülnek a tervek a nagy kö­zös lengyel—csehszlovák beruhá­zás, az Odera—Duna csatorna megvalósításához. Az új víziút összesen 318 kilométer hosszú lesz, a Morava folyón 16 vízilép­csőt építenek. Lengyel földön az új víziút a gliwicki csatorna 9 km-ével kezdődik, A csatorna nagyszabású észak-déli irányú ví­ziútja Szczecin kikötőjét összekö­ti Dél-Európával. A kikötő jelen­tőségét ez nagy mértékben meg­növeli. Az NDK csatornarend­szerén át a nyugati országokkal való vízi összeköttetés is megva­lósul. A csatornát öntözésre is felhasználják; Egyre több közszükségleti cikk az albán dolgozóknak Az Albán Népköztársaság nép­gazdaságának sokoldalú, gyors fejlődése évről-évre több közszüli ségleti cikket, gazdagabb válasz­tékot biztosít a vásárlóknak. 1959-ben a kereskedelem szocia­lista szektorának áruforgalma meghaladta a 25 milliárd leket, szemben az 1955. évi nem egész 14 milliárd lekes forgalommal. 1950-hez képest a forgalom há­rom és félszeresére emelkedett. A kereskedelem felemelt öté­ves tervét úgyszólván minden közszükségleti cikkben négy év alatt, már 1959-ben teljesítette. Négy év alatt a piacra kerülő fontosabb közszükségleti cikkek mennyisége a következőéppen növekedett: zsiradék 50 százalék­kal, tej 136 százalékkal, cukor 62 százalékkal, textiliák 63 szá­zalékkal, stb. Érdemes megjegyezni, hogy 1955-től 1959-ig a nemzeti jöve­delem 43 százalékkal, a dolgozók reálbére pedig 29 százalékkal emelkedett. Szocialista brigádok a népi Koreában A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság szakszervezeti szövet ségének állandó bizottsága elha­tározta, hogy szocialista brigád címmel tünteti ki a legjobban dolgozó üzemi munkabrigádokat. Szocialista munkabrigád cím­mel tüntette ki a szakszervezet összesen 86 gyár és üzem brigád­ját a vas- és fémiparban, az erő­műiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban, valamint az épí­tőiparban. A népi Koreában jelenleg több mint tízezer munkabrigád ver­senyzik a szocialista brigád cím elnyeréséért, s ezekben a brigá­dokban összesen 227 000 munkás dolgozik. „Új nagy tettek felé" A Pravda vezércikke Moszkva, (TASZSZ). A szerdai Pravda »Új nagy tettek felé!" című vezércikkében méltatja a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 43. évfordulójának lelkes, felejthetetlen megünneplését. A vezércikk megemlékezik a káprá­zatos katonai díszszemléről és a moszkvai dolgozók színpompás felvonulásáról, amely ismét meg­mutatta, hogy a szovjet nép szo­ros egységben tömörül kommu­nista pártja és annak lenini köz­ponti bizottsága körül. A Pravda ezután Kozlovnak, a vasárnapi díszünnepségen el­hangzott bejelentéseire utalva megállapítja, hogy 1960-ban a Szovjetunió nagy lépést tett előre a gazdasági fejlődésben. A Szov­jetunió biztos léptekkel halad a világon legmagasabb életszín­vonal megteremtése felé. A francia szélsőségesek fenyegetőznek és követelőznek... Párizs: (MTI) Mintegy négyez­ren gyűltek össze Párizsban ked­den este a sok vihart látott Mu- tualité-teremben, a »Francia Al­géria Nemzeti Frontjának« nagy­gyűlésén. Az ultrák franciaor­szági szövetségeseinek, a fasisz­tái; és a szélső jobboldalnak leg- hirhedtebb személyiségei ott voltak a guűlés elnökségében. A »titokkiszivargási per« hírhedt rendőrtisztje, Dides elnökleté­vel. Thomazo ezredes, Le Pen képviselő, Tixier-Vignancour ügyvéd stb. A gyűlés szónokai vadul támadták a köztársasági elnököt és kormányát. Tixier- Vignancour odáig ment, hogy felsorolta, milyen törvények alapján fogják egyszer majd fe­lelősségre vonni az »áruló de Gaulle-t«. Tixier-Vignancour egy ben kijelentette; abban az eset­ben, ha létrejön egy »algériai ■ kormány«, a »Francia Algéria kormányát« is meg kell alakíta­ni... »A hadsereget a hatalomra!« — kiáltották ismételten a gyűlés résztvevői, akik egyben Lagail- larde, az algéri lázadó diákvezér- képviselő kiszabadítását is köve­telték. A gyűlés után rövid összetű­zésre került sor a rendőrség és a fasiszta csoportok között. Ti­zenkét sebesülés történt, de meg­állapítható volt, hogy a rendőrök kevesebb eréllyel léptek közbe, mint két héttel ezelőtt az algé­riai békéért tüntető baloldali tö­megek eUen. Balratolódás Olaszországban — ez a vasárnap lezajlott köz­ségi választások eredménye. A kommunista párt a szavazatok 24,5 százalékát kapta meg, a választások eredményének rész létéi azonban ennél is kedve­zőbb képet mutatnak: Olasz­ország 77 községtanácsa közül tizenhétben a kommunista és a szocialista párt jutott többség­hez. Növeli a baloldali erők választási sikerét az a tény, hogy a nagyvárosok legna­gyobb részében baloldali több­ség alakult ki. Bologna, Fer­rara, Modena, Siena, Livomo, Térni, Pistoja új tanácsában — több más nagyváros között — a kommunisták és a szocia­listák szerezték meg a több­séget. Az olaszországi belpolitika fordulatai az elmúlt hónapok­ban azt mutatták, hogy a jobboldal következetesen ve­szített erejéből, ugyanakkor ennek ellensúlyozására, erő­szakos akciókat hajtottak vég­re. Emlékezetes még a hóna­pokig húzódó olasz kormány- válság, amelynek idején a Tambroni-kormány csak a fa­siszták szavazataival tudta megszerezni a többséget. A jobboldal munkások meggyil­kolásától, csendőrsortűztöl sem riadt vissza, mindez azonban természetesen csak gyengítette helyzetét. Nem lehet figyelmen lc'vül hagyni azonban a külpolitikai tényezőket sem. A világon ma nincs erősebb mozgalom, mint a békéért folytatott harc, amely százmilliókat tudót c csa­tasorba állítani a világ min­den részén fajra és világnézet­re való különbség nélkül. A békeharcot teljesen reáhssá te­szi a szocialista országok léte. amelyek élükön a Szovjetunió­val ma már olyan erőt képvi­selnek. hogy képesek gátat emelni a háborús kalandorok­nak. A világ népei joggal vár­ják el kormányaiktól, hogy külpolitikájukat a béke gon­dolata vezesse és irányítsa. Az amerikai befolyás érvényesülé­se azonban azt eredményezte, hogy • az olasz kormány jófor­mán semmit nem tett a nem­zetközi helyzet javítására, a békés együttélés megvalósítá­sára. Mindez természetesen éreztette hatását a most lezaj­lott községi választásokon is. Jellemző, hogy a Keresztény Demokrata Párt csaknem egy­millió szavazatot veszített, a szélsőjobboldali monarchisták és a neofasiszták pedig 240 000-rel kaptak kevesebb szavazatot, mint a legutóbbi választásokon. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a választások idején a baloldal kárára számos helyen megszeg­ték a választási törvényeket. A demokratikus olasz lapok be­számolnak arról, hogy a ka­tonai egységek parancsnokai csak olyan katonákat engedtek szavazni, akikről biztosan tud­ták, hogy a jobboldalra adják le szavazatukat. A reakciós ka­tolikus papság a választások napján is durva, törvénysértő agitációt folytatott a keresz­ténydemokrata jelöltek mellett. Róma több szavazókörzetében pedig olyan szavazólapokat osztottak ki, amelyeken előre megjelölték a keresztényde­mokrata jelölteket. Mindez eltorzítja a választá­sok eredményét, azt a tényt azonban semmiféle választási manipuláció nem tudja leplez­ni, hogy a baloldal megerősö­dött a mostani választásokon s ennek előbb-utóbb éreztetnie kell hatását az olasz belpoliti­kai életben is. Az Akahata című japán lap leleplezi az Ikeda-konány „áj politikáját" Peking, (Uj Kína). Az Akahata, a Japán Kommunista Párt lapja leleplezi az Ikeda-kormány reak­ciós politikáját. A lap rámutat, hogy az Ikeda-kormány követi »Josida áruló és Kisl agresszív politikáját«. A jelenlegi kormány »új poli­tikát« hirdet meg, felelőtlen Ígé­retekkel akarja félrevezetni a népet. A nemzeti jövedelem meg­kétszerezését, az adók tetemes csökkentését, a társadalombizto­sítási rendszer kiszélesítését és a közberuházások fokozását ígéri, valódi célja azonban, a japán— amerikai katonai szerződés meg­szilárdítása. Ikeda felelős Aszanumának, a szocialista párt elnökének meg­gyilkolásáért. Ikeda következe­tesen Kína-ellenes politikát foly­tat. Megbízottait elküldte Dél- Koreába és Tajvanra, hogy elő­készítse az északkelet-ázsiai ka­tonai paktum létrehozását. Az Ikeda-kormány most a vál­lalatok ra?ionalizálását hirdeti, azaz támogatja a tőkés vállalatok megerősödését és a külföldi piacok megszerzéséért vívott ádáz harcot. Ezenkívül meg akarja teremteni az új japán- amerikai katonai szerződés gaz­dasági alapjait is. A kormány mezőgazdasági po­litikája a parasztság elnyomoro- dásához vezet. Úgynevezett le­gális intézkedésekkel a parasztok 60 százalékát akarják elűzni földjeikről A parasztság elszegényedését idézi elő az úgynevezett »libera­lizált kereskedelem« is. Az ame­rikaiak nagy mennyiségben sza­badon árulhatják terményfeles­legüket Japánban, a japán—ame­rikai »gazdasági együttműködés« címén. Az Akahata rámutat, hogy az Ikeda-kormány törekszik az árak emelésére is, a monopoltőke érde­kében. A kormány megalakulása után hirtelen emelkedtek az árak, egy család átlagos havi kiadásai három-ötezer jenre emelkedtek. A kormány leplezetlen milita­rista célokat is követ. Az úgyne­vezett japán »honvédelmi erők« részét képezik az amerikai kato­nai stratégiai rendszernek. E fegyveres egységeket amerikai katonai tanácsadók képezik ki és amerikai fegyverekkel szerelik fel. Kétszázezer millió jent akar­nak évente fordítani a hadsereg »korszerűsítésére«. Okinaván kö­zéphatósugarú rakétatámaszpont felállítását tervezik és célul tűz­ték ki a nukleáris fegyverkezést is. Az Ikeda-kormány útja a mi- litarizmushoz és a fasizmushoz vezet. A lap befejezésül hangoztatja, hogy a Japán Kommunista Párt harcol a katonai szerződés meg­szüntetéséért, a semlegességi po­litika megvalósításáért, az alkot­mányos jogok helyreállításáért, a japán—kínai diplomáciai viszony rendezéséért, a japán—szovjet békeszerződés megkötéséért, a támaszpontok felszámolásáért és a külföldi csapatok kivonásáért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom