Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-09 / 264. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG I960, november 9. Zárszámadás élőit a magyarkeszi Széchenyi Termelőszövetkezetben Az (regszemcséi Kutató Intézetben nyolc szántóföldi növény új termelését kísérletezték ki Az Iregszemcséi Kutató Inté- új növényfajták termesztéstechKözel 1400 hold szántóterületen gazdálkodik a magyarkeszi Széchenyi Termelőszövetkezet.:; Rövid visszapillantást téve a közös gazdaság elmúlt évi eredményeire, s ezt összehasonlítva az idei már elért és várható eredményekkel, ez a párhuzamvonás arról győz meg, hogy az idén .jelentősen jobb munkát végeztek a közös gazdaság tagjai, mint tavaly, s ennek arányában jövedelmük is növekedett. A szövetkezetben a tervek készítésénél egy munkaegység értékét 20,80 forintra tervezték, s munkaegységenként 8—10 forint prémiumot is' terveztek. A jelenlegi helyzetek alapján ez az értéke meg is lesz egy munkaegységnek. A szövetkezet két fő jövedelmi forrása az állattenyésztés és növénytermesztés. A bevétel e két ág között mintegy 50—50 százalékos arányban oszlik meg. A szövetkezetnek az állattenyésztésből több mint egy- milló-ötszázötvenezer forint jövedelme származik. Szerződésesen értékesítenek az év folyamán összesen 350 hízottsertést és 90 szarvasmarhát. Az esedékes mennyiségű hízottállatot késedelem nélkül leszállították — eddig 280 hízottsertést és 63 marhát. A lekötött mennyiség leszállításra váró része biztosítva van a szövetkezetben, s amikor esedékessé válik, eleget tudnák tenni vállalásuknak ... A jövő évben már jelentősebb szerepet kap az állattenyésztés a szövetkezet jövedelmének* megoszlásában. Lehetőségük nyílik állatállományuk szaporítására, annál is inkább, mert a közelmúltban született megegyezés alapján a Fornádi Állami Gazdaság egyik üzemegységét átengedi a szövetkezetnek szarvasmarha-istállójával és sertéshizlaldának alkalmas épületével együtt, amit a szövetkezet a lehetőségekhez mérten igyekszik is majd kihasználni. A növénytermesztés a tervek szerint, mintegy egymillió forintos jövedelmet jelent a L szövetkezetnek. Ezt szerződéses növények termesztésével biztosította a szövetkezet. Szerződést kötöttek húsz hold cukorrépa termesztésére. A tervezéskor 90 mázsás átlagtermést vettek alapul, de ennél jóval jobb eredményt értek el. Holdanként 120 mázsás termést takarítanak be. Étkezési borsó termeléséből 65 000 forint jövedelemre számítottak, de termés- eredményük messze túlhaladta a tervezettet és így ebből a termelési ágból több mint 100 000 forint bevételük volt..; Hogy csak néhány szerződéses növényt említsünk meg: napraforgóért 118 000 forintot, lenkóró termeléséért 87 000 forintot, fehérbab termeléséért 64 000 forintot kapott a szövetkezet. Szabadpiaci áron 500 mázsa búzát értékesítettek az állam felé. A tagok megélhetésének és vetőmag biztosítása mellett még 150 mázsa jut eladásra, mert a termésátlagok mintegy 4 mázsával meghaladták a tervezettet. A kiosztásra kerülő értéken felül jutott a szövetkezetnek ez évi jövedelméből beruházásra is. Saját erőből építettek egy 200 férőhelyes sertésólat, melynek értéke mintegy 40 000 forint, de építettek egy 15 000 forint értékű takarmányos épületet is. A patronálok segítségével 200 folyóméternyi vízvezetéket szereltek be ugyancsak saját(i beruházásból. Az elmúlt évihez viszonyítva igen örvendetesen javult a termelőszövetkezet tagjainak munkakedve is. Ma már nemcsak a tagok, hanem családtagjaik is rendszeresen dolgoznak, s ennek köszönhető, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére sincs lemaradás a termelőszövetkezetben a fontos munkákban. Az öntudat mellett ebben jelentős szerepe van a serkentő premizálási rendszer bevezetésének, amely a szövetkezet tagságának mintegy 99 százalékát érinti. Határozatot hozott a közgyűlés korábban arról, hogy aki megr sérti a munkafegyelmet, nem •jelenik meg a munkán, attól büntetésként két munkaegységet Községfejlesztés Varsádon A községfejlesztési alap fel- használása Varsádon is azt jelenti, hogy rendeződik, csinosodik a község, s olyan létesítményekkel gazdagodik, ami azelőtt nem létezett. Ebből az alapból hozták rendbe például a tanácsházát is. Ez azonban nemcsak abból állt, hogy kimeszelték, újra festették. Egyúttal megnagyobbították a könyvtártermet és az orvosi rendelőt is, amelyek szintén itt vannak elhelyezve. A könyvtár például ezelőtt csak olyan szűk hely volt, hogy a szekrény a 600 könyvvel alig fért el benne. Most azonban néhány szék és asztal is befér az olvasók részére. A székeket, asztalokat is az alapból vásárolták. Ezen felül szaporították a könyvállományt is, mintegy 4000 forint értékű könyv vásárlással. Természetesen, mint annyi sok községben itt is probléma volt a jár dúsít ás hiánya. Ebben az évben közel 400 méternyi útvonalon betonjárdát építettek. Még ez évben további 200 méter elkészítésére kerül sor. Ez így látszólag nem sok, de a kis község viszonylatából nézve mégis nagy dolog, mutatja, hogy Varsád is akar és tud fejlődni. vonnak le. E határozatnak érvényt is szerzett minden szükséges esetben a szövetkezet vezetősége. Legutóbb Tretykó Fe- renctől vontak le két munkaegységet, mert nem jelent meg a számára előírt munkán. Ilyen intézkedésekre azonban az év folyamán csak hat-hét esetben volt szükség. A munkafegyelem és a tagok szorgalma mellett szól az is, hogy előreláthatóan nem használ ja fel a termelőszövetkezet az év folyamán teljesen azt a 41000 munkaegységet, amit a munkák elvégzésére beterveztek. A zárszámadás előtt végzett bepillantás a magyarkeszi Széchenyi Termelőszövetkezet gazdálkodásába azt bizonyítja, hogy a szövetkezetben az év folyamán tervszerű gazdálkodás folyt, s a tagok megkapják a zárszámadáskor mindazt, amit részükre a tervek előirányoznak ; . , (Buni) zetben a növénynemesítési mun kának két évtizedes múltja van. Az intézet tudományos mun Írásai ez idő alatt nyolc szántóföldi növényt és hat zöldségfajtát állítottak elő. Ezek közül az iregszem- csed napraforgót az ország napraforgó vetésterületének 50 százalékán termelik. Tolna megyében pedig csak iregszemcsei napraforgót termesztenek. A kutató- intézet szójafajtáit az ország vetésterületének 90 százalékán termesztik. Ezen kívül új ricinusfajtát, korai kukoricafajtát, takarmányborsót, paradicsomot és babfajtákat tenyésztettek ki és terjesztettek el az intézet munkatársai az ország területén. Az intézetben a növénytermelési kutatás kiterjed a főbb termeléstechnikai kérdések vizsgálatára. A kísérletek részben több évre kiterjedő vetésforgó kísérletekben, másrészt 1—2 éves előve- ternény, istálló trágy ázási. zöldtrágyázási, műtrágyázási és talaj- művelési kísérletekben folynak. Az intézet kutatói az előállított Átadták rendeltetésének az új vegyianyag nagykereskedelmi tárházat A Dél-Dunántúli Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójával együtt ünnepelték Szekszárdon az új tárház átadását és a vállalat tízéves fennállását is. Eljöttek az ünnepségre a vállalat pécsi központjának, valamint a pécsi, a zalaegerszegi és a kaposvári lera- katának dolgozói is. Délután megtekintették a Bogyiszlói úti új, korszerű, három és félmillió forintos beruházással épült tárházat, amelynek üzembehelyezése lehetővé tette, hogy egy újabb nagykereskedelmi raktár kiköltözhessék a város belterületéről. Az este megtartott ünnepségen Zöld János igazgató mondott ünnepi beszédet, majd felszólalt Szabópál Antal, a városi pártbizottság első titkára és dr. Vígh Dezső, a megyei tanács elnökhelyettese. Az ünnepségen megjutalmazták a vállalat törzsgárdáját. nikad módját is kidolgozzák. Az intézet kiterjedten foglalkozik a takarmánytermesztés — főleg a fehérjetermelés — országos problémájának megoldásával is. E munka keretében kidolgozták a nagy tömeget termő és fehérjében viszonylag gazdag szó- jás silókukorica nagyüzemi termesztési módját. Az üzemszervezési és tájkutatási csoport a tájkörzet üzemszer vezési, tájtermelési és agrárközgazdasági viszonyait tárja fel, mely alapját képezi a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás tervszerű és racionális bevezetésének. A kísérleti gazdaság feladata a nemesített vetőmagvak szántóföldi elszaporítása és azoknak állami gazdaságok és termelőszövetkezetek részére való átadása. További feladata a kidolgozott agrotechnikai szervezési és zoo- technikai módszerek nagyüzemi kipróbálása, bemutatása és elterjesztése. • A növénytermelési profil mellett kiterjedt állattenyésztéssel is rendelkezik az intézet. A bonyhádi szarvasmarha tájfajta és a tolnatamási félvér ló tójfajta regenerálásával foglalkozik. Az intézet munkáját az év különböző időszakaiban termelőszövetkezeti és állami gazdasági látogató csoportoknak rendszeresen bemutatják. Az elmúlt évben is mintegy 2000 tsz-tag és állami gazdasági dolgozó látogatta meg az intézetet. Termelőszövetkezeti elnökök és agronómusok részére pedig a megyei pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottságával közösen szakmai továbbképző tanfolyamokat tartanak. Kicsi a bors, de erős Négy évvel ezelőtt létesült ez a kis mészégető üzem a bátaszé- ki vasútállomás mellett. Még az ár szennyes vizében búslakodtak a gemenci erdő öreg fái, amikor az árvíz okozta . épületkárok helyreállításával is foglalkozó MÉSZÖV igazgatósági ülés határozatot hozott egy mészégető üzem létesítésére. Kell a mész az építkezésekhez, — segítsünk — mondották és segítettek. Az üzem egy romosból átalakított 10 tonnás kemencével indult, mellyel 1956-ban 480 tonnás termelést értek el. Egy évre rá már négy új, korszerű kemence hirdette egy kicsi, de erős, fejlődőképes üzem élniakarását. Még ebben az évben csatlakozó vonal kezdett kúszni a vasúti sínek felé és a kicsi üzem csakhamar bekapcsolódott országunk nagy gazdasági vérkeringésébe. Eközben felépültek a rombadőlt bogyiszlói, bátai és faddi öreg vályogházak. A virágoskertes takaros kis lakóházak szilárd téglafalainak nagy részét bátaszéki mész tartja össze. Az újjáépült falvaink élete most van átalakulóban. Újjá, szebbé, a réginél boldogabbá válnak. A falvak körül nagy, korszerű gazdasági épületek nőnek ki a földből, kell az anyag az építkezésekhez, kell a vízben sistergő pattogó égetett fehér mész. A kicsi üzem tizenhat dolgozója éjjel-nappal azon munkálkodik, hogy minél több és több fehér anyag kerüljön ki az öblös égető kemencékből. Jelenleg már annyit termelnek, hogy a helyi, a megyei igények kielégítésén túlmenően az országos ellátáshoz is hozzájárulnak. Éves termelési tervüket ennek a hónapnak a végére teljesítik. December «havi több száz tonnás termelésüket terven felül adják az országnak. Az üzem dolgozói, élükön Somló Sándor üzemvezetővel, mindent elkövetnek, hogy vállalatukat minél virágzóbbá és a népgazdaság számára jövedelmezőbbé tegyék. A termelési költségeket az üzem állandó korszerűsítésével, a jobb munkamódszerek alkalmazásával és újítások bevezetésével igyekeznek csökkenteni. A mészégetéshez magas kaló- riájú szénre van szükség. A legjobb minőségű szenekre viszont, a nehéziparunk tart igényt. Marától értetődő, hogy a mész égetéséhez nem túlságosan gazdaságos az elsőrendű szén felhasználása. Mészégető üzemeink nem kapnak elsőrendű úgynevezett vezető szenet. A bátaszékiek azon kezdtek gondolkodni, — hogyan lehetne a rendelkezésre álló szén alacsony kalóriáját fokozni. Az üzem vezetője addig kísérletezett, amíg el nem érte a kívánt eredményt. A kőolaj finomításnál visszamaradó és iparilag már hasznavehetetlennek minősített mellék- terméket az úgynevezett savgyantát megfelelő arányban keverte a szénnel. Az 5—6000 kalória hőfokot tartalmazó savgyanta a gyenge minőségű szénnel keverve bevált és úgyanúgy megfelel, mint a legkiválóbb minőségű feketeszén. Ezzel az újítással a bátaszékiek éves viszonylatban nagy mennyiségű szenet takarítanak meg. Az újítást már országosan is bevezették a mészégető üzemeknél és ez évenként több millió forintos megtakarítást jelent. Ha figyelembe vesszük gazdasági életünk szocialista átalakulásának egyre fokozódó ütemét, az óriási arányú építkezéseket és a még e téren megvalósulásra váró feladatokat, akkor értékelhetjük csak igazán ennek a kis- létszámú, de nópgazdaságilag mégis nagyfontosságú üzemnek eddigi fejlődését és további életét. Sz—S. TTTVTTVVTTTTTWVTTVVVTVTVVVVTTVVTVTTWVTTTTT'rTTVTTTyTTTV¥VTTTVTVTTTTTTT»r*VTVtT*VVTVTVVTTVTTTVVVTT*TVTfVVTfVTTTVTTVTTTV¥TTTTTrTVT*TTTTTTTTTfTVTTTTTTTWVTWWTTTTTTTTTTVT'ni (} ij ennek-3 zépshf ómen ij 1960. Olasz Olga és Klára Vaszari Gábor és Éva Horváth Irénke Berky Liliké és Lacika Dombóvár Regöly Döbrököz Máza &. gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére,
