Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-06 / 263. szám
TO* BEGYEI m /tetuudOA A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT- TOLNA MEGYEI'BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS IAPjA T ^ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!'WMWW^;|ÍÍ,WW'W'W,WWWW<MWW#W^^ 4tß/ 9 !'< *' i < %%£*» i>,' V. évfolyam, 263. szám. ARA: 70 FILLER Vasárnap, 1960. november 6. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára Irta: Kerekes Miklós, az MSZMP megyei bizottsága ágit. prop. oszt. vezetője Negyvenhárom éve, hogy az emberiség történelmében minden előzőnél mélyebb, új korszakot megnyitó forradalmi változás vette kezdetét. Győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, mely alapjaiban rendítette meg a világot átfogó imperializmust és a legnagyobb kapitalista államok egyikében megdöntötte a burzsoáziát. Megteremtette a világ forradalmi mozgalmának addig soha nem létező bázisát, megnyitotta a haladó emberiség vágyai valóraválásának útját, a szocializmus, a kommunizmus korszakát. Lenin nagy pártjának vezetésével az oroszországi munkásosztály a parasztsággal szövetségben első ízben vitte győzelmesen diadalra forradalmát, a hatalom kézbevételével uralkodó osztállyá emelte az addig elnyomott, kizsákmányolt munkásosztályt, létrehozta a világ első szocialista államát és meghirdette a szocialista társadalmi rend felépítését. Október megnyitotta a győztes proletárforradalmak, a győztes nemzeti felszabadító mozgalmak és harcok korszakát. Negyvenhárom év nem nagy idő az emberiség történetében, de az eltelt negyvenhárom év eseményei azóta fényesen bizonyítják, hogy ma olyan korban élünk, amelyet a marxizmus—leninizmus valóraválása, október eszméi töltenek be, és ezen eszmék a gyakorlatban naponta sziélesebben válnak valósággá. Ez alatt a rövid idő alatt beigazolódott, hogy a marxizmus—leninizmus elmélete ragyogóan kiállta a történelmi próbát, hogy ez az elmélet, melyet ma már az emberek százmilliói Valinak magukénak, élő, eleven valóság és a gyakorlatban megvalósítható. Ez az elmélet és ennek gyakorlati megvalósulása ragyogja be napjainkban az egész világot, a szocializmus jelzi azt a célt, amely felé az emberiség halad. A szocializmus rendkívül vonzóvá vált a széles néptömegek előtt az egész világon. Az imperialisták a szovjet hatalom létrejötte óta állandó és elkeseredett ellenállást fejtettek ki ellene. A fenyegetéstől, propaganda hadjárattól egészen a fegyverek igénybevételéig minden eszközzel azon tevékenykedtek, hogy megakadályozzák a szocializmus építését és a szocializmus eszméinek terjedését. Minden kísérletük és erőfeszítésük kudarcba fulladt és bebizonyosodott ezzel az is, hogy nincs a világon olyan erő, amely meg tudná állítani az emberiség haladását a kommunizmushoz vezető úton. A Szovjetunióban megvalósult szocializmus legyőzhetetlen erővé vált, melynek eredményeként már eddig 13 európai és ázsiai ország proletariátusa is felszámolta a tőkés rendet, saját sorsának irányítójává vált és baráti összefogással építik szocialista jövőjüket. Az Októberi Forradalom, a szocializmus győzelme a Szovjetunióban, az egyes európai és ázsiai országokban végbemenő szocialista forradalom, a szocialista világrendszer megalakulása és állandó erősödése és az, hogy a szocializmus feltárja és megmutatja mint követendő példa előnyeit, nagy hatást gyakorol valamennyi nép életére és harcára. Tanúi vagyunk a tőkés országokban élő munkásosztály megmozdulásainak, harcainak. Előttünk játszódik le a gyarmati rendszer teljes szétesésének, az elnyomott gyarmati népek fel- szabadulásának, önálló nemzeti életük megteremtésének folyamata. A marxizmus—leninizmus eszméinek tisztaságával a szocializmus, a Nagy Október szülötte bebizonyította, hogy egyedül ez a társadalmi rend képes megoldani századunk nagy problémáit, csak a szocializmus mutatja meg, hogyan lehet megszabadítani az emberiséget a kizsákmányolástól, a nyomortól, a háborútól, hogyan lehet megteremteni az emberek békeszerető humánus, igazságos együttélését. Az eltelt negyvenhárom év alatt a szovjet nép — pártja vezetésével — a társadalmi, gazdasági és kulturális építő- munkában a történelemben eddig példa nélkül egyedülálló sikeres utat tett meg. A cári Oroszország rendkívül elmaradott gazdasági és technikai bázissal rendelkezett. Ennek nagy része is tönkrement az első világháború és az intervenció következtében. A szovjet nép az elmúlt negyvenhárom év alatt, melyből 18 év háborúban és a háború utáni károk helyreállításával telt el, megteremtette korszerű, szocialista iparát és mezőgazdaságát. Ma a szovjetunió fejlett technikával rendelkező ipari nagyhatalommá vált. Ennek az útnak minden állomása az ipari, mezőgazda- sági és kulturális létesítmények sokasága, a termelés, a kulturális és életszínvonal állandó emelkedése volt. Ez az állandó fejlődés a néptömegek tetterején, alkotó készségén túl igazolta a kapitalizmussal szembeni vitathatatlan fölényt is. A Szovjetunió az ipari és mezőgazdasági termelés meny- nyiségében és színvonalában messze elhagyta a legfejlettebb európai tőkés országokat. Megközelítette, sőt az ipar és mezőgazdaság egyes ágaiban túl is szárnyalta a legfejlettebb tőkés országot, az Amerikai Egyesült Államokat. 1959-ben az ipari termelés a Szovjetunióban több mint 11 százalékkal emelkedett. Az Egyesült Államokban 1957-hez viszonyítva 1958-ban 6,3 százalékkal csökkent és bár, 1959-ben némi emelkedés történt, de elekor is csak 4,8 százalékkal volt magasabb az 1957. évinél. A Szovjetunió gazdasága gyors ütemben és egyenletesen fejlődik. Ezzél egy időben állandóan emelkedik a szovjet nép élet- színvonala és jóléte. A tőkés or szágokat — és ezt az amerikai vezetők is beismerik — a kulturális és tudományos eredményekben messze maga mögött hagyta a Szovjetunió. Az Októberi Forradalom termékeny talajra talált a dolgozó magyar népben. A munkáshatalom győzelméért százezernyi magyar munkás és paraszt harcolt együtt, ontotta vérét orosz testvéreivel. Felemelő érzést jelent annak tudatában lenni, hogy elsőként követtük az orosz proletariátus hősi harcát, hogy példájukat követve jött létre nálunk is az első magyar proletárdiktatúra, az 1919-es Magyar TanácsKöz- társaság Külső erővel legyőzték a még fiatal tanácsköztársaságot, de negyed századdal ké sőbb, 1945 tavaszán október fiai újra meghozzák szabadságunkat. Most már végérvényesen és visszavonhatatlanul lépünk a szocializmus építésének útjára. Ott vannak, segítenek új nemzetépítő munkánk minden területén, és amikor baj- bakerült a néphatalom 1956- ban, elsőként szovjet testvéreink jönnek segítségünkre, ontják vérüket a magyar proletárdiktatúráért, A proletár nemzetköziség jegyében siet segítségünkre nehéz napjainkban az egész szocialista tábor, elsősorban a Szovjetunió, önzetlen segítségükkel állunk újra talpra, védjük meg szocialista vívmányainkat, szilárdítjuk mega munkás-paraszt hatalmat. Népeink barátsága a közös küzdelmekben és közös eredményekben kováriiblódott egybe. A legnehezebb helyzetben látható meg, hogy ki is az igazi barát. A történelmi események bizonyítják, hogy első ízben a szovjet népben találtunk igaz barátra. Ez a barátság ma már ezer és ezer eltép- hetetlen szállal van népeink között összekötve. Ez a barátság közös ideológiánkon, a marxizmus—leninizmus eszméin és ennek megvalósításán alapszik. Minden eredményünk a szocializmus építésének nagyszerű feladataiban, a béke- harcban, a társadalmi felemelkedésért folytatott nagy munkánkban csak erősíti a baráti szálakat. A két nép közötti testvéri szövetség biztosítéka és záloga minden további sikerünknek. A magyar nép ma már nincs egyedül. Tagjai vagyunk mi is a szocializmust építő országok nagy családi táborának, mely Október következményeként jött létre. Közösek gondjaink és erőfeszítéseink. Minden eredmény kölcsönös örömmel tölt el bennünket. Ebben az örömben osztoznak velünk az egész világ dolgozói. Erre az erőre támaszkodva látják biztosítottnak a felszabadulásukért folytatott harc eredményességét, a béke fenntartását. E nagy évforduló alkalmából a haladó emberiség bizakodással és szeretettel tekint a Szovjetunió felé. Az emberiség szívét, köriük a magyar dolgozó népét is, az öröm és lelkesedés hatja át, hogy együtt ünnepelhetünk azzal a néppel, mely elsőként nyitotta meg az emberiség fejlődésének széles országúját. Ezen az úton újabb és újabb milliók lépnek azoknak helyébe, akik életüket is feláldozva vetették el Október ügyének magvát. Október szikrája egyre fényesebben ragyogja be az egész világot. MAJAKOVSZKIJ: C s u d aj ó (RÉSZLET.) És ebbe a csöndbe egy bosszús basszus dörren, amely vitorlát vert már és árbockosárt: „Ideiglenesek, hol vagytok? El innen! Az időtök lejárt!” S egyik benyomuló evikkerét fel bökve egyszerű hangon szól, természetes és köznapi formán: „Én a forradalmi katonai bizottság elnöke lemondottnak nyilvánítom az ideiglenes kormányt.” S a Szmolnijban a tömeg tárt mellel lelkendez, rakétázó hírekre nótázik, zenét sző, Először zendül fel, ahelyett, hogy — ez lesz... a dal: ez a harc most, ez a harc, ez a végső... Egy rőf idő alig van hajnalig még hátra, keletről sugárkéz nyúlik az égre. Podvojszkij elvtárs autóba szállva fáradtan mondta: „A Szmolnijba... Vége...” A géppuska hallgat. Eleget ugatott. A zúgó golyót méhként a kasba zárta. • Csillagfényt ragyogtak a szuronyok, és sápadt az égen a csillag-várta. Fújt, fütyült a szél, mint októberben szokott, kígyót formált a hídon a sín, tovább gördültek t a villamosok, i de most már — Z a szocializmus útjain. Z I
