Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-30 / 282. szám
6 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. november 30. Történetek Edgar Wallaeeról Edgar Wallace angol detektív- regényíró sohasem ismerte szüleit. Lelencgyerek volt és örökbefogadó szülők nevelték fel. Az iskolában emiatt gyakorta, kellett ilyeneket hallania: »Te nem is vagy rendes gyerek, csak amolyan fogadott. S ez nem ér fel annyit sem, mint egy igazi...« Mire a kis Edgar orrát felhúzva büszkén így felelt: — De buták, is vagytok. Engem a szüleim több ezer gyerek közül válogattak ki, de a ti szüléiteknek el kellett fogadniok, amit éppen kaptak. Edgar Wallace híres volt arról is, hogy detektívregényeit hihetetlenül rövid idő alatt diktálta le. Egyik nap, amikor az egyik barátja telefonon beszélni akart vele, a házvezetőnő azt felelte: »Nem hívhatja a telefonhoz, mert éppen most kezdett egy új de- tektívregényt diktálni«. Mire a barát: »Sebaj. Majd tartom a vonalat, amíg befejezi a regényt«. — A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége december 5-én elnökségi ülésen tárgyalja meg az MSZBT Tolna megyei Elnökségének munkáját. — Kisfaludy Kérők című vígjátékénak bemutatására készülnek a németkéri színjátszók. — Bábjátszó csoportot alakított Bátaszéken a nőtanács helyi szervezete és a községi művelődési ház. Az együttes vasárnap tartotta első előadását az iskolás és óvodás gyermekek részére. — 3 400 000 forintot fordítottak Szekszárdon a felszabadulás óta a villanyhálózat bővítésére, a régi vezeték kicserélésére. Ezen a költségen mintegy 17 kilométer hosszúságú vezetéket építettek! — A televízió műsora: 17.25: Az Újpesti Dózsa—Benfica labdarúgó-mérkőzés közvetítése a Népstadionból. 19.15: A TV ezüst kalászos előadásai II. 20.00: Rö- vidnadrágos ember. Olasz—spanyol film. Helyreigazít ás Lapunk vasárnapi számának 7. oldalán a „Nehéz szövetkezeti elnöknek lenni” című cikkben sajnálatos elírás történt. A cikkben szereplő 1200 vagon cukorrépa helyett 1200 tonna értendő, s ugyanígy nem közel 1000 vagon, hanem 1000 tonna takarmány- répáról van szó. Apróhirdetések Figyelem ! Értesítjük Tamási és Tolna község lakosságát, hogy a Szekszárdi Patyolat Vállalat fiókjait e két helyen megszüntetjük. A november 30-ig vállalt ruhaneműket december 15-ig festve és tisztítva tulajdonosaiknak átadjuk. Simontornyán a Széchenyi utcában új átvevőhelyet létesítünk, kérjük a község és a környék lakosságát, hogy a tisztítandó és a festendő ruhaneműket itt adják le. (112) Kossuth Lajos u. 18. sz. ház eladó, beköltözhető. (109 Eladó Szekszárd, Árpád u. 31. számú egy szoba, konyha, éléskamrás ház. azonnal beköltözhető. (109) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. TeIefon: 20-10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21. 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft ŐSZ AZ ERDŐBEN Hideg, nyirkos idő jár reggelenként az erdőkben. A sárguló mezőkön dér csillog, a víz felett köd lebeg. Az erdő konokul őrzi a hideget, hiába incselkedik vele a bágyadt őszi napsugár... ősz van. A vénülő fák puha, süppedő, aranysárga levélszőnyeget hullatnak az erdei utakra. A fákon már üresen ringanak a fészekkastélyok. Apró, tollas kis lakóik melegebb égövben repülnek már. Az öreg, nagybajuszú erdész reggeli körsétája közben megpihen az öreg juharfa lefűrészelt tönkjén. Minden nap itt szokta hangosan elolvasni az újságot. Szokásához híven ma is így cselekszik és megdöbbenve olvassa, hogy baj van Kongóban. A háborús uszítok tovább folytatják háborús mesterkedéseiket, Másutt pusztítják az erdőket, gyilkolják a fákat — árad szét a rengeteg mélyén a rossz hír, és aggódva fülelik az öreg erdész haragos, kedvtelen mormogását a fák. — No tessék — folytatja az öreg erdész haragosra duzzasztva orcáját. Hír a nyugati erdőkből' Katonai gyakorlóterekké változtak a hegyek. Az erdők mélyén gonosz lángszóró sziszeg: gyilkos gránát és aknarepesz sebzi halálra a fákat. Az évszázados fatörzsek vékony gyufaszálként pattannak ketté a vijjogó repülő- bombák légörvényében. Gyilkolják az erdőket... — csapja le a fűre a vén erdész az újságot, könnybelábadt szemmel. — Hát akkor hogyan bánhatnak ott az emberekkel? Feje fölött a fák szomorúan ingatják árván maradt koronájukat. Felelnének néki, ha tudnának beszélni. _ Bizony, bizony egy pipa dohány szívódik el, mire felszárad az öreg erdész szemének harmata. Akkor sem tudja, azonnal kezébe venni az újságot, csak úgy a szemével cirógatja végig öreg barátait, mert félti őket. — Majdnem egyszerre születtek, együtt nőttek fel viharban és napsütésben. Behunyt szemmel is tudja: ezt a kétágú vén bükköt fiatal korában vaddisznó túrta ki. Úgy kellett ásóval, kézzel visszaültetni a földbe. Kinőtte az idők során. Most az egész eget látszik tartani széles vállain. Ez a vén erdész kedvenc pihenőhelye. Itt szokta eldönteni, mikor melyik részt kezdjék el irtani a vidám favágók. Megsimogatja őket s a fenyőknek azt mondja: — belőletek tárnia lesz, ti vigyázzátok majd bányászaink életét, A bükkfának megjósolja: — A ti deszkátokból bútort készítenek, szebbé teszitek majd a dolgozók otthonát. Belőled villanyoszlop lesz és vas karjaidon át jóságos áram szalad majd az istenhátamögötti falvacskák házaiba, meg a távoli gyárakba. Nem csoda, ha az ember megsiratja a céltalanul elpusztult, barbár módon elpusztított, letarolt erdőket. Hűvös szél surran át a fák között, lehelete megborzolja a kopár füvet és lapoz egyet az erdész újságjában. A vastag betűk örömhírt kiáltanak: — Az Uraitól nyugatra szorgos kezek milliárd és milliárd facsemetét ültének el. Erdők születnek! — kiáltja ültéből felugorva a vén erdész. — Nincs veszve semmi: ott igaz emberek élnek, szovjet emberek, akik gondolkodnak! Majdnem elfelejtettem, hiszen nálunk is száz meg száz faiskola földjében ütögeti már a fejét sok százezer facsemete. Erdők élednek a Nagy-Alföld és a Tiszántúl futóhomokján, szikesein. Csodálatos bükk: neked több ezer dédunokád született és tinéktek mind — tárja szét két karját a megelevenedett, boldog öreg ember, a jövő krónikása. — Megy is, szalad a hírrel: ezt el kell mondani a vidám favágóknak is, a többi fáknak is, mindenkinek és mindennek, hogy van ember a földön, sok száz millió, aki facsemetéket ültet. — Tiszta szívvel hiszi, hogy családjával együtt eszik is majd a gyümölcsükből és kipiheni fáradalmait árnyékukban. Hogy minden idegsejtjével és idegszálával dolgozik érte, hogy felnőjön a Béke Erdeje. A vén erdésznek sietős lábbal tiport csapása tán még látszik is a szomorú fák között a fűben, amelyről már felszáradt a hajnali harmat. A fák áhítatos, boldog susogása kíséri egyre feljebb égi útján a tündöklő őszi napot. — Zeng a csend a rengeteg szívének édes muzsikájától. Fekete László A tárgyalóteremből II termelőszövetkezeti mozgalom ellen izgatott A termelőszövetkezeti közgyűlés a közös gazdaság legfelsőbb fóruma. Ott beszélik meg a termelőszövetkezet tagjai a gazdálkodás összes problémáját és döntenek azok végrehajtásáról. A közgyűlés tulajdonképpen a termelőszövetkezet törvényhozó testületé. A közgyűlésen minden tsz- tag felszólalhat, elmondhatja véleményét. Bírálhatja a termelő- szövetkezet vezetőségét, amennyiben úgy látja, hogy egyes vezetők nem a közgyűlés által elfogadott irányelveknek megfelelően gazdálkodnak, vagy pedig javaslatot tehetnek. De nem úgy, ahogyan ezt ifjú Koszorú József tette, a szekszárdi Szabadság Termelőszövetkezet ez évi, szeptember 17-i közgyűlésén. Szeptember 17-én a szekszárdi Szabadság Tsz közgyűlésén a termelőszövetkezet elnöke beszámolt az elmúlt félév eredményeiről, a betakarítás soron lévő feladatairól, majd pedig fegyelmi ügyeket terjesztett a tagság elé. A közgyűlés határozatot fogadott el, mely szerint csökkenti azoknak a tagoknak a háztáji földjét, akik nem dolgoznak rendszeresen. Mikor ifj. Koszorú József ezt meghallotta, minden szókérés nélkül többször közbekiáltott és szidalmazta a termelő- szövetkezet vezetőségét. Ezen túlmenően a tagokat a szövetkezetből való kilépésre buzdította. Rágalmazó szavakkal illette a termelőszövetkezeti mozgalmat, és a szövetkezeti gazdálkodás egész rendszerét. Ifj. Koszorú József 1960. februárjában lépett a szekszárdi Szabadság Termelőszövetkezetbe. A tárgyaláson elmondotta, hogy önként, minden kényszer nélkül választotta a boldogulás közös útját. Kezdetben dolgozott is. Azonban a kezdeti lendülete csakhamar megtorpant és másutt keresett munkát. Nem, törődött azzal, hogy a szövetkezet a termelési tervek elkészítésekor számított az ő munkaerejére is, azzal sem törődött, hogy a szövetkezet munkaerőhiánnyal küzd és emiatt a soron következő munkálatokat nem tudta időben elvégezni. Szeptemberig mindössze 38 munkaegységet teljesített. Természetesen ilyen munkavégzés mellett nem találhatta meg számítását a termelőszövetkezetben. Ahelyett, hogy belátta volna mulasztását, minden alap nélkül azt állította, hogy a termelőszövetkezetekben nem lehet boldogulni, a szövetkezeti gazdálkodásnak nincs jövője és másokat a kilépésre biztatott. Azt állította, hogy a vezetőség őt és a többi tagot is meglopja, kifosztja, valamint becsmérlő kifejezéseket használt a párttagokra. A közgyűlés nagy többsége ifj. Koszorú Józsefet figyelmeztette, hogy valótlanságokat állít, azonban a harag és az indulat rossz tanácsadónak bizonyult. Ez a viharos közgyűlés a termelésre is kihatott Ifj. Koszorú József izgató, vádaskodó kijelentései után a tagság egy kisebbik, még mindig ingadozó része nem dolgozott a közgyűlés után és ezáltal hátráltatta a rossz időjárás miatt amúgy is megkésett őszi munkálatokat. Ifj. Koszorú József a tárgyaláson beismerte bűnösségét. Mély megbánást tanúsított és belátta, hogy olyanokat állított és hangoztatott, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Rájött arra is, hogy az, aki a termelőszövetkezetben becsületesen dolgozik, annak biztosítva van a megélhetése. E beismerő és megbánó magatartását a bíróság a büntetés kiszabásánál figyelembe vette. A szekszárdi járásbíróság Szi- geth Ferenc tanácsvezető bíró büntetőtanácsa figyelembe véve azt, hogy ifj. Koszorú József bűncselekménye igen veszélyes a társadalomra, kijelentései hatással voltak a még ingadozó tagokra, és ez a termelésben is hátrányosan éreztette hatását, ezért őt egyévi börtönbüntetésre ítélte, termelőszövetkezet elleni izgatás bűntetete miatt, valamint két évre eltiltotta jogainak gyakorlásától. Az ítélet jogerős és végrehajtható. , S. J. A MÁV valóban felkészült a télre ? A minap olvastam a Tolna megyei Népújságban, hogy a MÁV felkészült a télre. Többek között azt írta az újság, hogy nem vehetnek részt a forgalomban az olyan vasúti kocsik, amelyek fűtőberendezése nem működik kifogástalanul. Ez jutott eszembe, amikor az elmúlt hét szombatján Budapestre utaztam, párnáson. Mikor beléptem a kocsiba, rögtön éreztem, hogy a kocsit egyáltalán nem fűtik. A jegyeket kezelő kalauznak említettem, hogy az újságban a MÁV képviselője másképp nyilatkozott. A kalauz fejcsóválás közepette mondotta, hogy sajnos a kocsi fűtőberendezése nem jó. Sárbogárdig »mélyhűtött« kocsiban utaztunk, illetve utaztam, több utastársammal együtt. Az újságíró nyilván megkérdezte a MÁV illetékes Tolna megyei képviselőjét, hogy miképpen készültek fel a télre. A nyilatkozót senki se kényszerítette hogy ne a valóságnak megfelelően tájékoztassa az olvasókat. Nekem az az érzésem, hogy az az elvtárs, aki a MÁV-val összefüggően tájékoztatta az újságírót, nem vette komolyan a nyilatkozattételt. Ha például engem megkérdezne egy újságíró, hogy felszedtük-e már a cukorrépát, akkor felelősségem tudatában, nem mernék igenlő választ adni, mert tudom, hogy csak két- három nap múlva fejezik be a cukorrépa szedését. Sokkal helyesebb lett volna, ha az újságírót tájékoztató elvtárs esetleg azt mondotta volna, hogy még mindig vannak olyan kocsik, amelyeket nem lehet fűteni, de ezeket a legrövidebb időn belül megjavítják, vagy pedig kivonják a forgalomból. Az ilyen nyilatkozat közelebb állt volna a valósághoz, az utasoknak pedig nem okozott volna bosszúságot. S. J. levelező, Bátaszék VEZESS BALESET NÉLKÜL! A sáros, síkos utak Az ősz és a tél baleset szempontjából legveszélyesebb időszak. Veszélyessége elsősorban az útviszonyok és a látási lehetőségek hátrányos megváltozásából adódik. A sáros, nyálkás, a hó, vagy a jégréteg által fedett, csúszós, síkos utakon gyenge a járművek stabilitása, biztonsága, csökken a gépjárművek gumiabroncsának tapadása s lényegesen megnő a fékút. A sáros, nyálkás úton a tapadás 20—25 százalékkal kisebb, a letaposott hóréteggel borított úton feleannyi és a jégréteg esetén még ennél is kisebb, mint a száraz útvonalakon. A tapadási csökkenés következtében megfelelően növekszik a gépkocsi fékútja. így pl.: egy óránként 50 km/ó sebességgel haladó gépkocsi fékútja száraz aszfalton 16,3 méter, nedves aszfalton 24,5 méter, havas aszfalton 49 m, és jeges úton 98,1 méter. A fékútnak ez a nagyarányú meghosszabbodása — már önmagában véve is — magyarázatot ad a csúszós, síkos utak különleges veszélyességére. Ugyanakkor megrosszabbodnak a látási viszonyok mellyel szintén számolni kell a gép- járművezetőknek. Az őszi-téli időszak október elejétől február végéig terjed. Ebben az időszakban a balesetek jelentős részét a gépjárművek, főként a teher- és személygépkocsik okozzák. így pL: Tolna megye területén 1958 október 1-től, 1959 március 1-ig az összbaleseteknek 78,8 százalékát a gépjárművek okozták. Éppen ezért az őszi és téli balesetek megelőzésével kapcsolatosan a gépjárművekkel kell foglalkozni. Ebben az időszakban a gépjármű-balesetek általában 3 fő ok körül csoportosulnak: 1. a vezetés helytelen technikája, 2. az ittasság, 3. műszaki hiba. Rendelettel szabályozták az ebadót Az utóbbi időben a vadászoknak sok bosszúságot okozott, hogy a mezőre járó kóbor kutyák sok apróvadat elpusztítottak, sőt az őzek és szarvasok szaporulatának egy részét is felfalták vagy kiirtották. Megállapították, hogy a kóbor kutyák túlnyomó többsége a német juhászkutya (farkaskutya) ivadéka és korcsa, amelyeknek évi adóját eddig igen alacsony kategória szerint állapították meg. Indokolt volt tehát, hogy szabályozzék a német juhászkutyák és azok korcsainak ebadóját. Számos bírósági tárgyalás is indokolta ezt. Ugyanis a vadászok és a vadőrök — a törvényadta jogaikkal élve — lőtték a kóbor ebeket. A kutya gazádja és a vadőr között sokszor heves vitára került sor. Érthető, hogy a vadászok és a vadőrök általános tetszésére talált a pénzügyminiszternek és a földművelésügyi miniszternek az 1/1960. szeptember 15-i PM.—FM. számú együttes rendelete, amely kimondja, hogy „a német juhászkutyát és korcsát kedvtelésből tartott ebnek kell tekinteni”. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a törzskönyvezett német juhászkutya után évi 120, a nem törzskönyvezett után pedig évi 240 forint ebadót kell fizetni. (A törzskönyvezett magyar vizsla évi adója változatlanul 16 forint, míg a más fajtájú vizslák évi adója — ugyancsak változatlanul — évi 60 forint marad. Az őrző-védő fajtájú törzskönyvezett eb után, ameny- nyiben a Magyar Kutyatenyésztők Országos Egyesülete által igazoltan munka-kutya vizsgát tett, valamint a vadászvizsgát tett egyéb vadászeb után évi 60 forint ebadót kell fizetni.)
