Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG I960, november 2?. cMmiJ. míg. hüf&kráclcL\ A Mecsekvidéki Állami Pin­cegazdaság 1960. november 17-i kelettel hivatalos levelet kül­dött a hátai November 7 Tsz vezetőségének. Hivatalos leve­lében hivatkozik a pincegazda­ság az Élelmiszeripari Minisz­térium Borforgalmi Igazgató­ságának 91 676/1960. számú uta­sítására, mely szerint a jelen­tősebb szőlőterülettel rendel­kező tsz-ekben már most, a tervkészítés előtt fel kell mér­ni a bor, illetve a szőlőfelvá­sárlás várható mennyiségét. Aztán jó már most megkötni a szerződést is és ellátni a ter­melőszövetkezetet jó tanácsok­kal, meg segítséggel is, ha er­re a tsz-nek szüksége vagyon. No, hát e célból a pincegaz­daság november 17-i keletű le­velében felszólítja a tsz veze­tőit, hogy november 18-án a szövetkezet hivatalos helyisé­gében értekezletet kíván tarta­ni az utasításban megjelölt kérdések tisztázása céljából. A pincegazdaságot Vörös Sándor képviseli majd a levél szerint, amely levelet Kurucsai Józsefi igazgató írt alá. ^ Eddig minden rendben. A% baj ott kezdődött, hogy a tsz* a levelet november 21-én kap-* ta meg, a pécsi postabélyegző* kelte pedig november 19. Te- 5 hát a levelet, amelyben no-* vember 18-ra hirdetnek érte- ^ kezletet, november 19-én adták* Pécsett postára és a tsz no-- vember 21-én kapta meg. így ■ a levélből nem értesülhetett a- tsz az értekezletről, de jó is; volt ez így, ugyanis Vörös Sán-- dor, a pincegazdaság kijelölt^ képviselője se jelent meg a bá- * tai November 7 Tsz hivatalos* helyiségében november 18-án. ^ A szőlőtermelés, áruértéke- * sítés, segítségadás, stb. kérdé-* seit nem sikerült tehát tisztáz-- ni, így erről nem sokat tud-• hatunk. De hogy ott a Mecsek­vidéki Állami Pincegazdaság- adminisztrációjában vannak- még hibák és hiányosságok,* meg egy kis bürokrácia is, ar-£ ról sejthetünk valamit. * —is—os * A paksi járási könyvtár a mezőgazdaság fejlesztéséért A paksi járási könyvtár nem­csak úgy segíti a mezőgazdaság fejlesztését, hogy a megfelelő szakkönyveket biztosítja az ér­deklődőknek, hanem előadásokat is rendez az egyes mezőgazdasá­gi problémákkal kapcsolatban. November elejétől december közepéig nyolc ilyen előadás megtartását tervezték, amelyből négyet már meg is tartottak. — Ezek növénytermesztési kérdé­sekről szóltak, mint »Szőlészet és rovarkártevők«, »Belterjes ker­tészet«, »A dohány, cukorrépa és rovarkártevői«; A következő négy előádáá té-_ mái az állattenyésztés köréből valók. November 30-án Duna- földváron az egyedi takarmányo­zás és mesterséges megterméke­nyítés jelentőségéről tart elő­adást J. Horváth László tudomá­nyos kutátó, valamint Füzesy Árpád grafikus, a »Vidám, rajzos állattenyésztés« c,mű szakkönyv írója és illusztrátora. Ugyancsak e két szakember tart előadást december 1-én Nagydorogon. Az előadás címe: »A szarvasmarha- és sertéste­nyésztés, takarmányozás, a mes­terséges megtermékenyítés jelen­tősége«. Dunaszentgyörgyön ugyancsak e két szakember tart előadást de­cember 7-én a baromfi- és ser­téstenyésztésről, míg Pakson de­cember 8-án ismertetik a helyes szarvasmarha-tenyésztést, a mes­terséges borjúnevelést. — Községfejlesztési alapból autóbusz-várótermet építettek az idei évben Hőgyész községben. A modem, impozáns épületet de­cember elején adják át rendel­tetésének. ij! Vi | Termelőszövetkezeti tagok ! Hl Egyéni termelők l Állattartók! Kössenek a Tolna megyei Állatforgalmi Vállalattal sertéshizlalási szerződést Állatdarábonként 400 fo­rint kamatmentes előleget folyósít a vállalat. Pártunk és kormányunk intézkedésére a sertéshizlalási akcióban leszerződött sertések után állatdarabonként EGYSZÄZÖTVEN KG. ABRAKTAKARMÁNYT vehetnek igénybe. Az abraktakarmány utal­ványok kiosztását az Állat­forgalmi Vállalat 1960 no­vember 29-én kezdi meg. 1960. december 5-től azok a szerződők válthatják ki a takarmányt, akik 1960. no­vember 12-ig kötöttek szer­ződést. Azok a szerződők, akik 1960. november 12. után 1961 első negyedévi lejáratra szerződtek, szintén 1960. de­cember 5-től válthatják be az utalványokat. 1960 no­vember 12. után, 1961 má­sodik negyedévi lejáratra szerződött sertések után 1961. január 1. után váltha­tók be az utalványok. Az utalványokat a lakó­helyhez legközelebbi ter­ményforgalmi raktárnál le­het beváltani. Az utalvány hatvan napig érvényes és a takarmány kiváltásánál az utalványon kívül a szerző­dést is fel kell mutatni. Ne késlekedjen a sertés­szerződés kötéssel, a sertés­hizlalás előnyös és kifizető­dő. (107) Tolna megyei Állatiorgalmi Vállalat Szekszárd Béla tér 1. — Telefon: 25-10. Bővülő export-választék a tolnai pamutszövő-gyárban A szivárvány minden színében pompázó abroszok, szalvéták, törül­közők készülnek a tolnai pamutszö- vőgyárban. Csak­nem minden gé­pen más mintájú anyag „fut”. A gyár ma már ter­mékeinek mint­egy kétharmadát exportálja, több tucatnyi külföldi országba. Az ex­portnak 60 száza­léka a textilipar őshazájába, Ang­liába megy. Szükség is van az export állandó növelésére, hiszen a pamutipar csak így tudja „megke­resni” a munkájá­hoz szükséges nyersanyagot, amely majdnem teljes egészében külföldi eredetű. Az igények — a minőség és válasz­ték iránt — ál­landóan nőnek, a külföldi vevők legtöbbnyire olyan mintákat kérnek, ami még nem volt forgalomban. A budapesti Textilmintakészítő Vál- szükséges technológiai leírásokat, lalattól kapja a gyár rendszere- műszaki rajzokat, de gyakori sen az új mintákat, a gyártáshoz eset, hogy a vevőnek sürgős az Hága Józsefné szövőnő — egyikgépén — mintájú „solo” abrosz próbagyártását végzi. uj új minta, a budapesti vállalat pedig nem tudja — a túlterhelt­ség miatt — gyorsan elkészíteni; Ilyenkor aztán a tolnai szakem­berek feladata a vevő elképzelé­seinek megfelelő mintájú szövet próbagyártásának elvégzése, eset­leg az új technológia kikísérlete­zése. Egy-két gép állandóan pró­bagyártást végez. Már gyártják exportra azt a kioké kerti-ab­roszt, amelynek a technológiáját itt dolgozták ki. ,Az ilyen anyag­nál régebben a kioké — krepp­szerű — csíkokat úgy szőtték az anyagba, hogy a csíkokhoz drá­gább, krepp lancfonalakat vetet­tek fel. Most kidolgoztak egy új módszert, felszereltek egy máso­dik lánchengert is a szövőgépre, külön adagolóval, lazább adago­lást biztosítva a kioké-csíkoknak; amelyek közönséges pamutfonal­ból készülnek. Megtakarítják így a kikészítést is. Az új technoló­giával igen szép, és kellemes fo- gású abroszokat készítenek, hét alapszínből „keverve ki” a har­minchárom féle színt és szín- árnyalatot. Amikor száz—kétszáz méter el­készült a próbagyártásnál egy* egy új mintából, felküldik a kül­kereskedelmi vállalathoz és rö­videsen megkapják rá a rendelést, megindulhat a gyártás. De rend­szerint már jön az új kívánság is, a vevő vázlat-rajzával, amiből egy-két héten belül próbagyártás, majd újabb rendelés lesz. Gazdag ismeretterjesztő program Koppáiivszássttm A koppányszántói tanács és a különböző társadalmi szervek gazdag téli ismeretterjesztő prog­ramot állítottak össze. A szülők iskolája keretén belül négy elő­adást tartanak a gyermekneve­lés fontosabb problémáiról. Az ezüstkalászos tanfolyam hallgatóinak zöme a termelőszö­vetkezeten belül vezető beosztás­ban lévő szövetkezeti parasztok­ból tevődik össze. Az ismeretter­jesztő előadások folytán a kop- pányszántóiak irodalmi, termé­szettudományos és politikai té­májú előadásokat hallgathatnak, s ezen kívül a társadalom tulaj­donvédelmével kapcsolatban is lesz egy előadás. A község KISZ-szervezete ked­di és pénteki napokon klubeste­ket rendez. A községi tanács a közelmúltban televíziót ajándé­kozott a fiataloknak. Baromfitenyésztési ankét Faddon A megyei nőtanács, a MÉSZÖV és a megyei tanács vb. mezőgaz­dasági osztálya közös szervezésé­ben november 29-én Eadd köz­ségben baromfitenyésztési ankét lesz. Erre az alkalomra a környező nyolc községből érkeznek asszo­nyok Faddra. Ott lesznek a du- naszentgyörgyi, mözsi, gerjeni, bogyiszlói, tolnai, fácánkerti, Szekszárd-szőlőhegyi és a faddi asszonyok küldöttségei. Az ankétra a művelődési ház­ban kerül sor, ahol Kovács Jó­zsef elvtárs, a MÉK igazgatója tart előadást A baromfitenyésztés gazdasági és politikai jelentősége címmel. Ez a kezdete egy nagyobb ará­nyú felvilágosító, nevelő mun­kának, amellyel a baromfite­nyésztés fellendítését kívánják elérni. Az itt részt vevők ugyanis A törpevízmű elkészültével zavartalan Bátaszék vízellátása Bátaszélcen a közelmúltban ké­szült el a község vízellátását za­vartalanul biztosító törpevízmű. Ezelőtt két évvel a község lakos­ságának nagy gondot okozott az, hogy a község három ártézi kútja kiapadóban volt. A vízprobléma megoldása érdekében 1958-ban Bátaszéken megalakult a törpe­vízmű társulat. A társulat első teendője az volt, hogy megbízták az ÉM. Baranya megyei Mélyépítő Vállalatot a ki­vitelező munkák elkészítésével. A vízmű építése a múlt év júniusá­ban az árkok kiásásával kezdő­dött meg. A lakosság társadalmi munkában vállalta az összesen 20 kilométer hosszúságú árkok ki­ásását és betemetését, valamint az építkezésekhez szükséges fuva­rokat is a lakosság végezte. A la­kosság társadalmi munkájának összértéke mintegy egymillió fo­rint. A törpevízmű elkészülte után a község minden utcájában van cső­hálózat és 120—150 méterenként pedig kifolyó csapokat létesítet­tek. Arra is gondoltak, hogy tűz esetén közel legyen a víz, ezért 62 tűzcsapot szereltek a csőháló­zatra, célszerűen elosztva. A ki­vitelező vállalat a fél éven belül bekövetkezett hibákat kijavítja, ezért csak a szavatossági idő el­telte után lehet a lakóházakba is bevezetni a vizet. A vízmű egy magasan elhelye­zett, 100 köbméter befogadóképes­ségű tartályból, valamint két, egyenként ugyancsak 100 köbmé­ter víz tárolására alkalmas me­dencéből áll. A vízmű összesen 5 600 000 fo­rintos költséggel épült. Ebből 2 600 000 forinttal az állam járult hozzá, 100 000 forintot a község­fejlesztési alapból fizettek, az OTP-től pedig 1 500 000 forint köl­csönt vettek fel. Ezt a kölcsönt a község lakosságának öt éven be­iül kell visszafizetnie. Minden ház- tulajdonosnak 1500 forinttal kell hozzájárulnia, öt éven belül, 300 forintos részletekben kell törlesz­teni. Amikor két évvel ezelőtt felve­tődött a törpevízmű gondolata, voltak kételkedők is. Ma már min­denki csak elismeréssel beszél a vízmű társulat munkájáról és eredményeiről. A lakosság szor­galmasan fizeti a felvett kölcsön részleteit. Eddig már 700 000 forin­tot fizettek vissza a kölcsön vett másfél millió forintból. segítséget nyújtanak községük­ben a hatnapos baromfitenyész­tési tanfolyamok megszervezésé­hez. Pillanatkép Tanulnak a földművesszövetkezeti könyvelők Felsőtengelicen, a volt Be- nyovszky kastélyban földműves­szövetkezeti könyvelők tanulnak. Annak érdekében, hogy szövetke­zeteink gazdálkodása egységesebb legyen, a MÉSZÖV továbbképzést szervezett könyvelői részére. Má­té Mihály elvtárs, az iskola veze­tője elmondta, hogy az itt tanulók elsősorban a gazdasági tevékeny­ség elméleti alapját tanulják. Érdekes, hogy a hallgatók kö­zött közel háromszor több a nő, mint a férfi. Ezek szerint a köny­velői szakmában, legalábbis me­gyénkben, a nőké a vezető szerep. A hallgatók közt találtuk Szi­lágyi Györgyné elvtársnőt, a »Ki­váló földművesszövetkezet« címet viselő Dombóvári Földművesszö­vetkezet könyvelőjét is, aki el­mondotta, hogy mindenki szíve­sen és nagy szorgalommal tanul az iskolán. Ma éppen dolgozatírás volt. Az eredmény? — Lepipáltuk a férfiakat — mondja. Somogyi Aranka bátaszéki hallgató, aki méltán büszke, hiszen a legjobban az ő dolgozata sikerült. Már lejárt a tanulási idő, ki-ki a maga módján keres kikapcsoló­dást vacsoráig. Televízió, mozi, rádió, társasjáték között válogat­hatnak a szórakozni vágyók. Fertőszögi Vállalatunk értesíti a me­gye lakosságét, hogy istálló- és egyéb trágyaféleségeket minden mennyiségben fel­vásárol. Eladási igényt kérjük be­jelenteni az alábbi címre: T. m. Talajerőgazdálkodási Vállalat. Szekszárd. Kese- lyüsi út. Telefon: 23—34. j (98) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom