Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-12 / 241. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. október 12. Üzemszervezési tanácsok termelőszövetkezeti vezetők részére Gépi munkák szervezése a termelőszövetkezetekben Színekkel mért hőmérséklet Noha jóformán minden elő­forduló hőmérséklet mérésére lé­teznek már pontos műszerek, ezeket nem minden esetben le­ttet azon a helyen felszerelni, ahol a hőmérsékletet ellenőrizni akarjuk. Így például nehézségbe ütközne szokványos hőmérőt fel­szerelni egy magas fordulat­számmal működő mosógépben, vagy esetleg megállapítani az egyes csövekben uralkodó hő­mérsékletet egy olyan csőrend­szerben, amely nehezen hozzá­férhető helyen van. Ezt a prob­lémát most kémiai úton oldot­ták meg. Felfedeztek ugyanis olyan festékféleségeket, amelyek bizonyos hőmérséklet hatására jellegzetesen színt váltanak. Ezekkel a festékekkel, ame­lyek a legkülönbözőbb formá­ban alkalmazhatók, 40—1600 fok Celsiusig terjedően már 5 fokos * — 1600 forint árut értékesített minden hold redukált szántóte­rület után az elmúlt évben a paksi Vörös Sugáir Termelőszö­vetkezet. A tervek szerint az idén a tavalyinál jelentősen töb­bet, 2460 forint értékű árut érté­kesítenek egy hold redukált szántóterület után. — Legutóbbi KlSZ-vezetőség- választó gyűlésükön négy fiatal pedagógust választottak az ifjú­sági szervezet vezetőségébe a pincehelyi fiatalok. — Jéghidat készítettek a kí­nai útépítők. Kínai útépítők egy nagy építkezésnél jéghidat készí­tettek: egy folyón át hűtőfolya­dékkal töltött polietilén csöveket fektettek le. A csövek körül a víz megfagyott és az így kelet­kezett vastag jéghídon még autók is közlekedhettek. Használat után a csövekbe engedett meleg­vízzel felolvasztották a jeget, a csöveket pedig másutt is felhasz­nálhatták. — Megindulásakor mindössze 82 szarvasmarhája volt a bogyisz­lói Dunagyöngye Termelőszövet­kezetnek. Az azóta eltelt nyolc hónap alatt a szövetkezet szarvas­marha-állománya 32-ről 212-re emelkedett. — Újság a Déli-sarkon. Június közepe óta az Antarktisznak sa­ját újságja van, a „Pingvin hír­adó”. A lap első száma bejelen­ti, hogy amennyiben a légköri plusz-minusz ingadozásokat is meg lehet állapítani. A festékek­ből ugyanis a hőmérséklet inga­dozására bizonyos anyagok kivál­nak. vagy szabályos vegyi át­alakulási folyamat megy végbe bennük. Vannak festékek, ame­lyek emelkedő hőmérsékleten többször is változtatják a színü­ket, lehűlésnél pedig visszanye­rik az eredeti színt. Más össze­tételek megtartják a megválto­zott színüket. Ilyen festékanyago­kat fel lehet használni egyes gépek, vagy berendezések töké­letes működésének biztosítására is. Egyszerű példája ennek a villanymotor, amely általában minden különösebb felügyelet nélkül működik. Ilyen festékkel ellátva viszont azonnal észreve­hetően megmutatkoznék rajta, ha rossz szigetelés, vagy egyél hiba folytán a motor hőmérséklete nem kívánatos módon emelkedik. viszonyok lehetővé teszik a rádió­vételt, ezentúl rendszeresen fog megjelenni. A hetilap olvasói a McMurdo-öbölben, a Ross szige­teken telelő szovjet és amerikai kutatók és tudósok. , — Kétszáz mázsa kenyérgabo­nát adott el terven felül az ál­lamnak a lápafői Aranykalász Termelőszövetkezet. — Miller és Monroe válnak? Az amerikai filmvilágban az a pletyka járja, hogy Marilyn Mon­roe és Arthur Miller házassága veszélyben forog. A „veszedel­mes harmadik” a hírek szerint Yves Montand volt, aki a „Sze­relmeskedjünk” című filmben együtt játszott Marilynnel. A pletyka mindenesetre jó reklám­nak bizonyult a film számára, amely nagy kasszasikerre számít­hat. — A megye munkásőr századai névadóinak életéről gyűjtött ösz- sze ismertetést a Munkásőrség megyei Parancsnoksága. — Katalin-bált rendez novem­ber 28-án este 8 órai kezdettel a Szekszárd Városi Nőtanács a Szabadság Szálló nagytermében. — A televízió műsora 14.50: Labdarúgó-mérkőzés. 20.00: Mai gondok egy régi gyárban. 20.20: Nincs béke az olajfák alatt. Olasz film. (18 éven aluliak nak nem ajánljuk). A termelőszövetkezetekben ősz­szel kétféle gépesítési gond jelent­kezik. Folyik az őszi betakarítás nagy munkája, ugyanakkor sür­gős az ősziek alá elvégzendő ta­lajművelési és vetési munka. Az őszi vetés mór a jövő évre szól: a jövő évi tervek megvalósításának első lépése. A jövő év tervei és a folyó év gazdálkodási eredményei pedig felvetik a gépesítés fejlesztésének problémáit. Ezúttal az első problémával kí­vánok foglalkozni. Első feladat az őszi munkák za­vartalan lebonyolításának bizto­sítása a meglévő géppark felhasz­nálásával. Akár a gépállomás, akár a tsz saját gépeiről van szó, mindenképp a tsz feladata a gé­pek őszi munkájának megszerve­zése. Ennek jó vagy rossz megol­dása oka lehet a jövő év egész fo­lyamán kiütköző hibasorozatnak, vagy biztosíthatjuk a munkák ésszerű, eredményes egymásután­ját és a jó gazdasági eredményt. Első feltétel a rendelkezésre álló gépállomány számbavétele. A sa­ját géppel rendelkező tsz-ek hely­zete előnyösebb, mint a gépállo­mási gépekkel dolgoztató üzeme-! ké. Az utóbbiaknál tehát — a ter­vezés biztonsága érdekében — óvatosan, előretartással kell szá­mítani, amellett, hogy gépesített­ségünk jelen állapotában különö­sen fontos a gépek legteljesebb ki­használása. A jó gépkihasználásnak máso­dik feltétele, hogy a tsz őszi ve­tésterve végleges legyen, mert ez­zel válik lehetővé a jó és erős gép- egyedekre bontott menetirányterv elkészítése. Ezen csak igen komoly okból változtassunk. Ha minden erőgép feladata tisztázott, úgy még a meghibásodások zavaró hatásának kiküszöbölésére kell tö­rekedni. Ez a gépállomány néhány egységének jól ütemezett karban­tartása révén adódó tartalékkal többnyire megoldható. A menetirány terv célja az, hogy mind az erőgépek, mind a mun­kagépek minél tökéletesebb ki­használását biztosítsa. Elsősorban csökkentse ne csak az ok nélküli, hanem a »megokolt« vándorláso­kat is. Az erőgép vigye magával mindazokat a munkagépeké^, amelyekre a részére kijelölt te­rületeken szükség van, és a me­netiránytervben megjelölt mun­kahelyeken lehetőleg egyfolytá­ban végezze el az oda előírt mun­kákat. Kívánatos, hogy az erőgé­pek rendeltetésüknek és kapaci­Érdekes adatok középiskoláink életéből A művelődésügyi minisztérium évente két alkalommal, tanév eleién és tanév végén felméri a helyzetet az ország összes közép­iskolájában. Ezek az adatok is sokat mondanak középiskolai ok­tatásunk fejlődéséről. éppen ezért nem lesz érdektelen, ha a megye középiskoláinak adataiból néhány érdekességet csokorba kö tünk. A felszabadulás előtt a szek­szárdi, a dombóvári 2, a bonyhádi és a gyönki gimnázium működött a megyében. Jelenleg a középis­kolák száma már 12. Ezekben az intézményekben 27 az I. osztá­lyoknak a száma. A 27 I. osztály mellett 25—25 II.. III. és IV. osz­tály működik a 12 középiskolá­ban. Tehát 102 tanulócsoportban 3492 diák tanul. Gyenge tanul­mányi eredménnyel ma már nem lehet tanulmányokat folytatni a gimnáziumban. Ezt mutatják azok a számok, amelyek arról tá­jékoztatnak bennünket, hogy az I. osztályba felvettek közül 176 kitűnő, 190 jeles, 536 jó rendű volt. míg közepes eredménnyel már csak 158-an jutottak a me­gye gimnáziumaiba, A gimná­ziumi felvételhez tehát a legbiz­tosabb ajánlólevél a kitűnő, ie­[ les. de legalábbis jó tanulmányi eredmény. Sokszor esik manap­ság szó a középiskolák ellányoso- dásáxól. Ez alól a mi megyénk sem kivétel, mert a 3492 tanuló közül bizony nálunk is túlnyomó többségben vannak a lányok 2111 fővel. Az általános iskolákban oly sokszor emlegetett lemorzsolódás is megmutatkozik a középiskolák ban. Addig, amíg 27 I. osztályban 1070. 25—25 II.. III. és IV. osz­tályban már csak 888. 862 és 672 a tanulóknak a száma. Ezek az adtok természetesen nem 100 százalékosan a lemorzsolódás számlájára írhatók, de a közép­iskolában is sokan vannak olya­nok. akik részint tanulmányi eredményük, részint pedig csa­ládi körülményeik miatt nem folytatják tanulmányaikat. A felmérés szerint jól halad a megye középiskoláiban a műszaki­gyakorlati oktatás bevezetése is. A 102 tanulócsoport közül már 85 tanulócsoportban 2914 tanuló részesül gyakorlati oktatásban. Érdekes az is, hogy a 3492 ta­nuló közül 958-an naponta úgy járnak be az iskola székhelyére, 862-en vannak elhelyezve diák­otthonokban. 210-en nyertek el­helyezést magánházaknál és csak 1462 tanuló lakik szüleivel együtt az iskola székhelyén. Kü­lön figyelemre tarthat számot az az adat is. hogy a 958 bejáró kö­zül 249-en más megyéből járnak be a Tolna megyei középiskolák­ba. A legtöbben Baranyából (132), a legkevesebben Somogyból (21). A bejáró tanulókat tanulószoba és menza segíti munkájukban. — Közülük 552 fő részesül tanuló­szobái foglalkozásban. 273-an pe­dig csak ebédet vesznek igény­be. tanulmányaikat már otthon végzik el. Viszonylag kevés, 17 563 kötet könyv áll a megye 3492 főnyi tanuló ifjúsága számára az ifjú­sági könyvtárakban. Már lénye­gesen jobb a helyzet a tanári könyvtárak kötetszámát tekintve. Ugyanis a tanári könyvtárak ál­lománya 40 425 kötet. A tanulók oktatását 192 nevelő látja el. Megfelelő jelentkező hiá­nyában 10 állás van üresen a me­gye középiskoláiban. A nevelők közül 163-an rendelkeznek egye­temi képesítéssel. Talán száraz, de sokatmondó adatokat tártunk olvasóink elé. amelyek közül nem egy számít érdekességnek. És ezen túlme­nően ezek az adatok sokat mon­danak középiskolai oktatásunk fejlődéséről is. O. U fásuknak megfelelő munkagépek­kel dolgozzanak. Esetenként azonban mérlegelni lehet, nem előnyösebb-e — átmenetileg — nem teljes igénybevételt jelentő munkát — pl. műtrágyázást — vé­geztetni nehezebb talajmunkára is alkalmas géppel, mint emiatt egy ugyan megfelelőbb, de nagy tá­volságból utazó gépet vándorol- tatni. A kérdést az idő- és üzem­anyagigény dönti el. A menetirányterv tehát nem­csak az azonos helyen lezajló munkák szempontjából készül, hanem figyelemmel van az ugyan­ilyen munkát igénylő táblák fek­vésére is, ahol azonos erőgép és munkagépre van szükség. Az ilyen táblákat is lehetőleg úgy kell cso­portosítani, hogy egy üzemegysé­gen vágy dűlőn belül nyerjen fog­lalkoztatást a gépszerelvény. A csoportosítás azonban nem mehet az ésszerű vetésforgó, vagy akár csak az ésszerű vetésterv rovásá­ra, ellenkezőleg: a vetésterv ké­szítésénél előre kell ezzel a körül­ménnyel számolni. Alapelv legyen tehát, hogy a gépeket minél sző­kébb határok között mozgassuk úgy, hogy a gép a kiindulástól csak távolodjék. Számba kell venni egy minél kisebb területtömbön elvégzendő minden gépi munkát, az ehhez szükséges munkagépeket, és a munkaórákat úgy kell cso­portosítani, hogy a feladatok megoldásának minden eszköze helyben legyen. Ez csak akkor lehetséges, ha minden erőgép számára rendel­kezésre áll minden szükséges munkagép. Ha ez nincs így, ha­nem kevés a munkagép, úgy min­den egyes munkagépre külön me­netiránytervet kell készíteni. Elő­fordul viszont, hogy az apróléko­san, talán túlzott pontossággal ki­dolgozott menetirányterv némi el­tolódást szenved és nem »stim­mel«. Akkor jelentkezik az erő­gépterv és a többféle munkagép együtt vándoroltatásának, vala­mint a leszűkített gépterület elő­nye: addig végezhet az erőgép más, közeleső helyen, tervszerű munkát. Ahol a gépi ellátottság nem bőséges, kívánatos ilyen ter­vek készítése, mert ha esetleg nem is tartható be teljesen, mégis igen sok esetben támpontul szol­gál és sok zavarnak elejét veszi. Az ősz fő munkái: egyrészt az őszi talajmunkák és vetések, más­részt a betakarítások. Az előbbiek­re fokozott mértékben alkalma­zandó a menetirányterv, a beta­karításnál kevésbé lényeges, mi­vel az gépi vonalon ma még több­nyire csak szállítási feladat. A betakarítás problémája inkább abban rejlik, hogy a rendelkezés­re álló eszközök melyikét alkal­mazzuk. Tekintetbe kell venni a terep- és időjárási viszonyokat is, aszerint kell a feladatokat kiosz­tani. A p r ó h i r Eladó Bátaszék, Hunyadi u. 84- es ház, szabadkézből azonnal be­költözhető. (46) Eladó egy vörösréz fürdőszba- kályha. Cím: Szekszárd, Bezerédi utca 18. (47) Eladó, Szekszárd, Munkácsy u. 7. sz. 3 szoba összkomfortos la­kóház, 700 öl szőlővel és nagy­méretű pincével. Kedvező fize­tési feltétellel. (49) A Szekszárdi FÜSZÉRT Válla­lat gyakorlott gyors- és gépírót keres. Jelentkezés: Garay tér 5—7. (51) Eladó egy Pannónia jókarban levő oldalkocsi. Tolna, Marssy kárpitos. (50) Fiatalok, jelentkezzetek vájár­tanulónak! A nagymányoki in­tézet október hó 15-ig vesz fel Nem célszerű hosszú táblákon és földutakon géperejű szállítást végezni, mert az elkaparás, de a tábla talaja szerkezetromlásának veszélye is fennáll. Sok kísérlet és száihítás eredménye az a megálla­pítás, hogy szántóföldön vagy földúton gazdaságosabb a lófogat szállítási munkája egy kilométer távolságon belül, még akkor is, ha a talaj viszonylag száraz. Ahol fokozódik a nedvesség, úgy növek­szik ez a távolság, addig, amíg a gép már képtelen a sárral megbir­kózni. Egészen járhatatlan viszo­nyoktól eltekintve két kilométer­nél hosszabb távon viszont általá­ban már gazdaságosabb a gépi szállítás. A gazdaságosság mércéje azon­ban itt nagyon tág, mert a mun­kák időben való elvégzése első­sorban a mértékadó. Ma már nem kétséges pl., hogy a búzavetés op­timális idejének betartása döntő fontosságú. Az időben teljesített vetőterv és kielégítő termésered­mény biztosításának jelentősége túlmegy a helytelen gépi kihasz­nálásból eredő gazdaságossági hiba mértékén. Ott, ahol a szállítás műúton történik, a legtöbb esetben gaz­daságos a gépi munka, feltéve, ha a munka egyéb tényezői (rako­dások, kézierő) jól szervezettek. Általános tapasztalat, hogy a nagyrészt gondozott, vagy száraz földúton, vagy műúton a 40 lóerőt megközelítő kapacitású traktorok (Zetor-Super és Belorussz, sőt részben a G—35-ös vontatók is) a leggazdaságosabb munkát vég­zik. Itt a pótkocsikérdés marad még — többnyire — nem kielégí­tő módon megoldva, amennyiben a meglévő, sokszor tsz-tulajdon- ban. lévő traktoros erőgép mellett nincs elegendő pótkocsi. Köztudo­mású, hogy a gép és a fogat viszo­nyában a gazdaságosság egyenes arányban nő a szállítási távolság­gal, a hiba majdnem mindig csak a terhelés elégtelenségében, sőt a nagymértékű üres menetben van. Mindezek a részlettervezések sokak szemében feleslegesnek lát­szanak. Mégis azért ajánlhatjuk alkalmazásukat, mert egyrészt kellő nagyüzemi gyakorlattal nem rendelkező vezetőket igen sok bi­zonytalanságtól megvédenék, de nem nélkülözhetik a tapasztalt vezetők sem akkor, ha új, előttük még nem teljesen ismert helyi körülmények között dolgoznak. Ne felejtsük el: azonos területen — elsősorban kenyérgabonából — nagyobb terméseredményekre van szükség, ez nagyobb ráfordításo­kat igényel. Ajnit anyagi eszközök nélkül, pusztán jobb szervezéssel érünk el — az az igazi nyereség, mind a tsz-ek közvetlen, mind a népgazdaság általános eredmé­nyei szempontjából. Szepessy Géza d e t é s e k vájártanulókat. A tanulmányi idő három év, ösztöndíj és egyéb jut­tatásokban részesülnek a fiatalok. Bővebb felvilágosítást az intézet­nél. (39) Príma Danuvia motorkerékpár eladó Tolna, Bocskai utca 37. (48) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vóllnlato Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10. 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21. 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Flőfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hóna or« \\ £i

Next

/
Oldalképek
Tartalom