Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-12 / 241. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 1960. október 12, v fiz ENSZ-közgyűlés befejezte a napirend tervezetének megvitatását A német málitarizmus veszélye gyakran szóba került az el­múlt évek folyamán s emléke­zetes. hogy a Szovjetunió több ízben is figyelmeztette az em­beriséget azokra a bonni törek­vésekre. amelyek ismét lángba akarják borítani a világot. A második világháború marad­ványai még itt vannak, hisz mindmáig nem sikerült tető alá hozni a német békeszerző­dést. az európai városokban még mindig vannak üszkös ro­mok. kiégett házak, mert a hit­lerista barbárság szörnyű pusz­tításainak eltüntetéséhez az el­múlt tizenöt esztendő sem volt elég. ugyanakkor a bonni kor­mány immár évek óta olyan politikát folytat, amely kísér­tetiesen emlékeztet Hitler po­litikájára. Kifelé nyíltan és leplezetlenül imperialista, befe­lé tervszerűen folytatja a lélek- mérgezést. a német lakosság előkészítését egy újabb hábo­rúra. Annak idején Hitler gyarmatokat akart szerezni, majd európai országokat ke­belezett be. most Adenauer kelet-európai országok meghó­dításáról beszél, a német tá­bornoki kar emlékirata pedig, amely nemrég került napvilág­ra. már a hódítás módszereit is feltárja. Az a közös nyilatkozat, amelyet a F»~vjetunió. a Né­met Demokratikus Köztársa­ság. Lengyelország és Cseh­szlovákia adott ki. ismét nyo­matékosan figyelmeztet arra. hogy az emberiség nem lehet közömbös a német militariz­mus veszélyével szemben, nem hunyhat szemet afelett. ami Nyugat-Németország határain belül folyik. Adenauer a NATO-hatalmak segítségével, velük a legna­gyobb egyetértésben valóságo­san katonai táborrá változtatja Nyugat-Németországot, s most már a hagyományos fegyve­rekkel sem éri be. hanem a modem fegyverzet valamennyi fajtáját, elsősorban nukleáris és rakétaíeP”vereket követel a Blir>a»«wehr számára. A fegy­verkezés célja, hogy alátá­massza azokat a iogtalan kö­veteléseket. amelyek kelef- európai. elsősorban lengyel, csehszlovák és szovjet terüle­tekre irányulnak, nem beszél­ve az NDK-ról. amelyet Bonn teljes egészében szeretne be­kebelezni. A négy ország kormányának nyilatkozat hangsúlyozza, ami­lyen arányban nő és erősödik a Fegyveres provokáció Kuba ellen Havanna (TASZSZ): Jelentések szerint megsemmisítették azt az ellenforradalmi fegyveres cso­portot. amely a napokban szállt partra Kuba Orien­te tartományának északkeleti ré­szében. A parasztmilicia és a forradalmi hadsereg egységei elfogták a paitraszálltak többsé­gét, köztük egy amerikait. A csoport résztvevői: Batista Kubából elmenekült hajdani cin­kosai és két amerikai Miamiból egy kisebb halászhajón indultak I Guatemala népe meghiúsítja az agresszív terveket nyugatnémet hadsereg, a nyu­gatnémet revansvágvók tevé­kenysége. úgy válik egyre ki- hívóbbá és veszélyesebbé. — Provokációs céljaikra igyekez­nek felhasználni Nyugat-Ber- lint is. amelyet az elmúlt évek­ben a kelet-európai országok ellen irányuló kémközponttá fejlesztettek. A bonni kor­mánykörök politikában. — mutat rá a közös nyilatkozat — egyre világosabban és éleseb­ben domborodnak ki azok a -•—ások. amelyek Németor­szág politikáját a második vi­lágháború előtt iellemezték. Tragikus veszélyt rejt ma­gában a jelenlegi nyugat-né- metofszági helyzet s az NDK. Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia kormányának most közzétett közös nyilatko­zata teljes élességgel felveti, hogy a nyugatnémet militariz­mus veszélyezteti a békét. A felelősség azonban nemcsak az NSZK kormányát terheli, ha­nem mindazokat a nyugati ha­talmakat. amelyek nemcsak el­tűrték. hanem kifejezetten elő is segítették a német militariz­mus feltámadását. A veszélyt csak fokozza az a bonni köve­telés. amely rakétafegyverek- kel akarja felszerelni a Bun- deswehrt. Joggal írja a közös nyilatkozat: Megengedni ma. hogy a nyugat-németországi militarista erők atomrakéta- fegyverrel rendelkezzenek, azt ielentené. hogy holnap közvet­lenül szembekerülünk azzal a veszéllyel, hogy ezek a milita­rista erők saiát revánsvágyó céliaikért működésbe hozzák e fegyvereket. Ez pedig nemcsak Nyugat-Németországot döntené pusztulásba, hanem a világ más részeire is hallatlan szen­vedéseket zúdítana. A felelősségérzettől áthatott közös nyilatkozat komoly fi­gyelmeztetés. Még nem késő. még meg lehet fékezni á há­borús veszélyt reitő német, mi- litarizmust. még elejét lehet venni olyan akcióknak, ame­lyek úiabb pusztulást zúdíthat­nának az emberiségre. Éppen ezért a mai nemzetközi hely­zetben sürgető feladat Nyugat- Berlin státusának rendezése és ezzel együtt a német békeszer­ződés megkötése. A német kér­dés itt már az egész emberiség ügyévé válik, mert a világ minden részében közös érdek, hogy semmiféle agresszív szán­dék ne veszélyeztethesse a bé­két. el expedíciójukra. A partraszál­lásnál talált dokumentumok meg- cáfolhatatlanul bizonyítják az Egyesült Államok „közreműkö­dését” ebben az újabb agresszió­ban. Raul Castro, a kubai fegyveres erők minisztere, aki az ellenforra dalmi banda megsemmisítésének színhelyére sietett, beszédet mon­dott a hadművelet résztvevői és a helyi lakosság előtt. Kijelen­tette, hogy az ellenforradalmi csoport minden résztvevője meg­kapja megérdemelt büntetését. (Folytatás az 1. oldalról). A jelenlegi világhelyzet fő prob­lémáinak hatása alatt álló dele­gációkat arra kényszerítik, hogy egy tagállam belső ügyeit érintő napirendi kérdéssel foglalkozza­nak, olyan kérdéssel, amelyet az Egyesült Államok küldöttsége po­litikai manővernek használ fel a haladó erők ellen. A delegációk kénytelenek részt venni a vitá­ban és azt végighallgatni, több­ségükben annak teljes tudatában, hogy az egész eljárás hideghábo­rús célokat szolgái, nemcsak Magyarország, hanem a Szovjet­unió ellen és törvénytelen, értel­metlen. Az ilyen gépies eljárás a szer­vezet életében mutatkozó káros tünetek jelenlétét mutatja. Az alapokmány értelmében és az em beriség jelenlegi követelményei szerint az Egyesült Nemzeteknek meg kellene ragadnia a lehető­ségeket a feszültség enyhítésére, a fegyveres összetűzések veszélyé­nek kiküszöbölésére, a népek sza­bad fejlődésének biztosítására az egész világon. Az Egyesült Álla­mok delegációja ehelyett az alap­okmánnyal éles ellentétben azt javasolja, hogy avatkozzanak be­le egy tagállam belügyeibe régi és alaptalan állítások alapján. Az ilyen gépies eljárás a ma­gyar népben — és nemcsak a magyar népben — azt a be­nyomást kelti, hogy az ENSZ- ct fel lehet használni olyan kísérletekre, amelyek célja egy tagállam népe sikeres fejlődésének megzavarása. Péter János felszólalása végén hangoztatta: a közgyűlés legfőbb segítsé­ge a magyar nép számára az lehetné, ha hathatós védel­met nyújtana azzal szemben, hogy az amerikai delegáció hidegháborús célokra használ ja fel. Amit a magyar delegátus hang­súlyozott —, hogy tudniillik az egész ügy nem érdekel jóformán senkit — az bebizonyosodott a vitánál, mert a magyar küldöt­tön kívül csupán a jaslatot be­nyújtó amerikai delegáció szóno­ka szólalt fel. A dolog érdekes­sége az, hogy az amerikai dele­gáció nevében nem Wadsworth, a delegáció vezetője beszélt, aki az általános ügyrendi bizottság­ban megindokolta a javaslatot, hanem Wajne Morse szenátor. A szenátor „tájékozottságát” a kér­désben mutatta többek között az is, hogy az 1956-os események időpontját szeptemberre tette. A dolog érdekessége még, hogy Morse szenátor vasárnap kijelen­tette: „úgy látszik, a Kínai Nép- köztársaság felvétele elkerülhe­tetlenné válik az ENSZ-be”. Mor­se szenátort ezért a hétfői lapok­ban éles támadások érték és le­hetséges, hogy e támadások ha­tása alatt tartotta helyesnek, ha ő szólal fel a magyar kérdésben. Több felszólaló nem is jelent­kezett. Az úgynevezett magyar kérdést a közgyűlés 54 szavazat­tal 12 ellenében, 31 tartózkodás­sal napirendre tűzte. A szocia­lista tábor országain kívül Ju­goszlávia, a Mali Köztársaság és Indonézia küldöttsége szavazott a kérdés napirendre tűzése ellen. Az ázsiai és afrikai országok többsége tartózkodott a szavazás­tól. New York (MTI): Az ENSZ- közgyűlés 15. ülésszaka hétfőn es­te, magyar idő szerint kedden hajnali 1.50 órakor folytatta a közgyűlési napirendtervezet meg­vitatását. Az ülésen vita nélkül elhatá­rozták, hogy önálló tárgypont­ként a közgyűlés napirendjére tűzik a leszerelési kérdéseket. A Délafrikai Uniót képviselő Louw külügyminiszter éles tilta­kozása ellenére beiktatták a köz­gyűlés napirendjébe a Délafrikai Unióban gyakorolt faji megkü­lönböztetés kérdését is. Ezenkívül a közgyűlés napi­rendjére tűzték még az algériai kérdést, a kongói helyzet prob­lémáját, a dél-tiroli osztrák ki­sebbséggel szemben tanúsított olasz magatartás miatt emelt osztrák panaszt, Mauritánia prob­lémáját és több más kérdést. TASZSZ-jelentés szerint ezután került sor az úgynevezett tibeti kérdésre, amit az általános ügy­rendi bizottság az Egyesült Álla­mok nyomására terjesztett elő napirendi kérdésként. Suband- rio indonéz külügyminiszter ki­jelentette felszólalásában, hogy Tibet mindig a kínai kormány jogköréhez tartozott és elidege­níthetetlen része a Kínai Népköz- társaságnak. Zorin szovjet küldött élesen ellenezte a „kérdés” napirendre tűzését, mert ez lényegénél fog­va a kínai állam belügye. A „ti­beti kérdés” napirendre tűzésé­nek kezdeményezői — mondotta a Szovjetunió képviselője — tu­lajdonképpen el akarják vonni az ENSZ figyelmét azokról a halaszt­hatatlan nemzetközi kérdé­sekről, amelyek a világ min­den népe szempontjából lét­fontosságúak. New York: (MTI) Hruscsov szovjet miniszterelnök hétfőn este részt- vett a kubai ENSZ- küldöttség fogadásán. Az AP és a Reuter jelentése szerint a szovjet miniszterelnök a fogadáson csaknem egyórás szí­vélyes megbeszélést folytatott Raul Roa kubai külügyminiszter­rel. majd elbeszélgetett a jelen­lévőkkel. Egy újságíró kérdésére vála­szolva közölte, a Szovjetunió to­vábbra is kívánja. hogy az ENSZ közgyűlése vitassa meg az amerikai kémrepüléseket. — A Szovjetunió nem ejtheti el pa­naszát. mert Eisenhower ameri­kai elnök azonosította magát az agresszióval, kijelentette. hogy maga is tudott a kémrepülőgé­pek kiküldéséről. A szovjet kormány kívánja, hogy az ENSZ bélyegezze meg az amerikaiak agresszív akcióját, hiszen az Egyesült Államok mind máig nem mondott le a légi kém­kedésről. Hruscsov megelégedéssel nyi­latkozott arról, hogy az amerikai televízióban sikerült szólnia az amerikai közvéleményhez, eljut­tathatta hozzája a béke és ba­rátság üzenetét. Elítélte viszont, hogy a televíziós társaság két íz­ben is megszakította a közve­títést és a szünetben a hírhedt Szabad Európa rádiót reklámoz­Leopoldville (MTI): Leopold- villeben, Kongó fővárosában, rendkívül feszült a helyzet, — jelenti a TASZSZ. Mobutu ez­redes, aki zsoldosaival hétfőn kö­rülzáratta Lumumba, Kongó tör­vényes kormányfőjének lakóhá­zát és megakadályozta, hogy a parlament tagjai ülést tartsanak a parlament épületében, további csapatokat von össze Leopoldvil- leben. Az AFP tudósítója jelenti, hogy a parlament előtti téren páncél­autókat és golyószórós katonákat helyeztek el, az épület környéke jelenleg katonai táborra emlé­keztet. A DPA jelentése szerint Bom- boko, a Mobutu-féle főbiztosok tanácsának „belügyminisztere” hétfőn letartóztatta Lumumba több hívét. Az AFP elisabethvillei tudósí­tója ugyanakkor jelenti, hogy a kongói Katanga tartomány sza- kadár kormányával szembefordult baluba-törzs harcosai Kabongó— Dianda és Bukama között megtá­madtak egy vasúti szerelvényt, amelyen fegyvereket és lőszert szállítottak az egyik belga kato­Ezek vissza akarják vezetni a közgyűlést a hidegháborús idők­be, be akarják feketíteni a Kínai Népköztársaságot és arra akarják felhasználni az Egyesült Nemze­tek Szervezetét, hogy ártsanak a békének és a nemzetközi bizton­ságnak. Ezután a tiltakozások ellenére szavazásra tették fel a „tibeti kérdést”. A napirendre tűzés el­len szavazott 13 küldöttség (a szocialista országok. Jugoszlávia, Guineái, Indonézia és Mali) tar­tózkodott a szavazástól 35. főként afrikai és ázsiai ország, 49 kül­döttség pedig, az Egyesült Álla­mok szövetségeseinek képviselői, engedelmesen a mesterségesen ki­agyalt kérdés napirendre tűzése mellett foglalt állást szavazatá­val. Ezzel befejeződött a közgyűlési napirendtervezet megvitatása. Boland közgyűlési elnök, ma­gyar idő szerint 4.18 órakor be­rekesztette az ülést. A fogadáson a szovjet minisz­terelnöknek bemutattak egy spa­nyol politikust, aki a polgárhá­ború ideién tábornoki rangban a fasiszta Franco ellen harcolt. — Hruscsov melegen átölelte a tá­bornokot és kifejezte reményét, hogy egy napon még találkozni fognak a »►szabad Spanyolország­ban. a szabad Madridban«. Egy vendég megkérdezte Hrus- csovtól. mik a benyomásai New Yorkról. A szovjet kormányfő el­mondotta. sainália mindazokat a boldogtalan gyermekeket, akik­nek ebben a rettenetes városban »ebben a hatalmas kőrengeteg­ben« kell élniök. Nincsenek par­kok. nincsenek növények, szinte még levegő sincsen, jegyezte meg. Mint ismeretes, a szovjet mi­niszterelnök televíziós nyilatko­zatában elmondotta, hogy az Egyesült Államok a közelmúlt­ban újabb kémrepülőgépet akart küldeni a Szovjetunió fölé. Az UPI közlése szerint. Francis Tully. az amerikai külügyminisz­térium szóvivője hétfőn tagadta, hogy az Egyesült Államoknak ilyen szándékai lettek volna. — Mindazonáltal megiegyezte. hogy az amerikai gépeknek »joguk var, elrepülni a Szovjetunió közelé­ben a nemzetközi vizek felett«. A szóvivő arra célzott, hogy a közelmúltban NATO légiegysé­gek hadgyakorlatot tartottak a Fekete-tenger térségében. nai támaszpontról Elisabethville- be. A baluba harcosok a vasúti vágányok elpusztításával megaka­dályozták, hogy a belga fegyve­rek a lázadók kezébe jussanak. A Reuter akkrai tudósít íjának értesülése szerint Nkrumah, gha- nai elnök, hétfőn közölte Kasza- vubuval, a Kongói Köztársaság elnökével, nyilvánosságra hozza mind a vele, mind pedig Lumum­ba miniszterelnökkel folytatott teljes levelezését, hogy „elkerül­hetők” legyenek a félreértéjek Ghana Kongó iránt tanúsított magatartását illetően. Mint is­meretes, a Kongó törvényes kor­mánya ellen fellázadt Mobutu ezredes követelte az ENSZ gha- nai egységeinek eltávolítását Kongóból, Kaszavubu pedig meg­vonta bizalmát Ghana kongói ügyvivőjétől. Ugyanakkor a ghanai külügy­minisztérium táviratban értesítet­te Kaszavubut, nem veheti fi­gyelembe azt az üzenetet, ame­lyet a lázadók álkormányának „belügyminisztere” küldött, mert hivatalos elbánást csak Kongó törvényes kormányától származó okmányoknak biztosíthat. Mexikó: (TASZSZ) A mexikói sajtó súlyosan elítéli Idigoras Fuentes guatemalai diktátor pro­vokációs politikáját, aki Guate­mala területét a kubai forrada­lom ellen irányuló támadások tá­maszpontjává változtatta. A Mexikóba emigrált guatema- laiaikat egyesítő »guatemalai ha­zafias szövetség« a Politika című folyóiratban nyilatkozatot tett közzé, amelyben ezeket írja: A Guatemalából kapott értesü­lések arról tanúskodnak, hogy a kormány és az amerikai United Fruit Company háborús készülő­dést folytat. Átalakítják a repü­lőtereket. hogy sugárhajtású re­pülőgépeket helyezhessenek el rajtuk. Nagyszámú bombázó re­pülőgépet szereznek be. Batista csatlósaiból és a hadsereg egysé­geiből mindenre kapható zsol­dosokat toboroznak, hogy partra­szállásokat haithassanak végre és háborút kezdhessenek Kuba el­len. Idigoras kormányának háborús készülődése — hangsúlyozza a nyilatkozat — az amerikai kül­ügyminisztérium agresszív poli­tikájának következménye. Befejezésül a guatemalai haza­fias szövetség hitet tesz amellett, hogy »Guatemala népe éberen őrködve meghiúsítja Idigoras agresszív, antidemokratikus ter­veit«. Hruscsov a kubai EMSZ-kiildöftség fogadásán ta. Mobutu újabb csapatokat küldött Kongó fővárosába Ghana elnöke nyilvánosságra hozza levelezését Kaszavubuval és Lumumbával

Next

/
Oldalképek
Tartalom